Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-13 / 188. szám
8. OLDAL 2002. Augusztus 13., kedd M H RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 12.) Borsodchem 4 900 Ft ű Egis 11900 Ft U Matáv 773 Ft ü Mól 4 700 Ft Ű OTP 1990 Ft o Richter 12 345 Ft ű TVK 3 840Ft ű Zalakerámia 1300 Ft __a BUX: 7002,93-0,07% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 6-12-IG 7200 _ 71 24,48 710Q 7038.24 '7002,93 7000 6900 7008,14: 6800 6986.00' pont :0 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,26 Cseh korona 7,86 Euró 244,48 Japán jen (100) 209,84 Lengyel zloty 59,99 Svájci frank 167,71 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 251,45 __________Hírek__________ ÖS SZEOLVADÁS. A Bank Austria és a Creditanstalt egyetlen bankká olvadt össze. Tegnaptól a HVB Bank Hungary Rt. anyabankja a Bank Austria Creditanstalt. Az új Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) Ausztria vezető bankja, melynek mérlegfőösszege mintegy 150 milliárd euró, és 11 országban több mint 30 000 alkalmazottja van. Ausztria területén 400-nál több bankfiókból álló hálózat áll a BA/CA már több mint 1,9 millió ügyfelének rendelkezésére. EUROPRESS PRIVATIZÁCIÓ. A lengyel kincstárügyi minisztérium hivatalos közleménye szerint a Richter Gedeon Rt.-t nyilvánították a GZF Polfa gyógyszergyár privatizációs tendere győztesének - közölte a Richter hétfőn. A szerződést a Mazowiecki vajdaság megbízottjával egy később egyeztetett időpontban írja alá a magyar gyógyszergyár. A Richter Gedeon Rt. minden további, ezzel kapcsolatos információt a szerződés aláírását követően hoz nyilvánosságra. EUROPRESS BERUHÁZÁS. Az Egis Rt. elkészítette az Oroszországban zöldmezős beruházással felépítendő gyógyszergyára tervét - mondta Marosffy László, az Egis gazdasági igazgatója. Orbán István vezérigazgató szavai szerint jelenleg az orosz hivatali döntésekre várnak, de előreláthatólag jövőre megkezdődhet a beruházás. A befektetést az Egis saját cash- flow-ból képes finanszírozni - tette hozzá a vezérigazgató, mti VAGONBÉRLET. A MÁV Rt. újratárgyalja a vagonbérlet ügyletét a Dunavagon Kft.-vel, miután kiderült, hogy a szerződéskor a MÁV munkatársai nem tartották be a vasúttársaság belső utasításait. A közlegény szerint a belső vizsgálat után a MÁV-munkatársak ellen fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezték. A társaság felügyelőbizottsága napirendre tűzi a vasúttársaság elmúlt hároméves járműbeszerzési tevékenységének vizsgálatát. A korábban j kiírt pályázatokat a MÁV sikertelennek minősítette, és erre hivatkozva a Dunavagon Kft.-vel szerződést kötött 150 kocsi bérletéről és további 150 opciós bérletről, mti ■ Az időjárás alakítja a termést Kevés a cukorrépa, kiszámíthatatlan a kukorica hozama szakban az ország számos állattartó gazdaságában szüneteltetni kellett a legeltetést, több helyen gondot is okozott a kieső takarmány pótlása. Az előrejelzések szerint a szélsőséges időjárás szélsőséges termést hozhat kukoricából is. A tavalyi kiegyensúlyozott, tett az elmúlt héten. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatározott intervenciós ár tonnánként 23 ezer forint. Ez az idei betaka- rítású malmi 2-es búzára vonatkozik. A közraktár lehetőségével élő gazdálkodóknak január közepéig van lehetőségük eldönteni, hogy elfogadják-e az intervenciós árat, vagy pedig a szabad piacon ennél magasabb tarifáért értékesítik a termést. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a búza ára november-december környékén fut fel a csúcsra. Tavaly például, amikor Az idei szélsőséges időjárás a szokásosnál nagyobb mértékben befolyásolja a különböző mezőgazdasági növényi kultúrák termésének alakulását. A gabona után várhatóan cukorrépából is kevesebbet takarítanak be ebben az évben az országban, ugyanakkor az utóbbi hetek sok csapadéka még kedvező hatást gyakorolhat a nyári aszályt szerencsésen átvészelő kukoricatáblák hozamára. Pécs A búza aratása már éreztette, hogy az idei nem egy szokványos év lesz a honi mezőgazdaság történetében. Régiónként, de azon belül kistérségenként is erősen szóródtak a hozamok. A gyengébb termőterületeken, illetve a kora tavaszi fagyokkal, vagy az aszállyal sújtott térségekben 2,5 tonna/hektáros átlagot hoztak ki a végső összesítések, míg idén is akadtak rekordközeli, hektáronként 6,5 tonnát hozó táblák. Agrárszakemberek ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy minőségi mutatók szempontjából jónak mondható az idei termés. Szerintük hiányra semmiképpen nem kell számítani, hiszen az ország hárommillió tonnányi kenyérgabona-szükségletét még így is bőségesen biztosítja a 4 millió tonnányi búzatermés. A vágás alatt, illetve a még betakarítás előtt álló termények közül a napraforgón, valamint a cukorrépán már nem segített az elmúlt két hét csapadékos időjárása sem. Míg a napraforgótáblákon - különösen az alföldi megyékben - az aszály már korábban kiégette a növényi kultúra jelentős hányadát, cukorrépából az előzetes mértéktartó becsléseknél is kisebb hozammal kell számolni a szárazság miatt. A Cukorrépa Terméktanács legfrissebb prognózisa szerint a tavalyi 3,2 millió tonna terméssel szemben idén 2,5 millió tonna betakarítása várható. Ebből a mennyiségből mintegy 320 ezer tonna cukor gyártása lehetséges, ami megközelítőleg 80 ezer tonnával marad el Magyarország 400 ezer tonnás éves szükségletétől. A korábbi évekből maradt készletek miatt nem kell hiányra, illetve szükséges importra számítani, az azonban egyelőre kiszámíthatatlan, hogy az alapanyagszűke piaci helyzet milyen hatást gyakorol majd az év végéhez közeledve a cukorárakra. Anyagi kérdés foglalkoztatja azokat a cukorrépa-termelőket is, akiknél az aszály miatti terméskiesés. mértéke eléri a 25 százalékot. Különösen az alföldi és nyugat-dunántúli termelők számítanak a kormányzat által kilátásba helyezett kárenyhítésre, kompenzációs támogatásra. Az aszály okozta károk nagyságát jól jellemzi, hogy a legmelegebb csapadékmentes időSzélsőségesen alakultak a gabonahozamok 6,3 tonnás hektáronkénti átlagtermés után idén lehetnek olyan táblák, ahol 9 tonnás hektáronkénti rekordot takarítanak be, ugyanakkor a gazdálkodók több helyről is jelentették, hogy a szárazság gyakorlatilag megsemmisítette a termést, értelmetlenné téve az aratást. Ha foltokban is, de főként a Dél-Du- nántúlról, illetve az alföldi megyékből jelentették a legnagyobb káreseményeket. Ahol viszont a növényi kultúra szerencsésen átvészelte a június-júliusi aszályos heteket, ott az elmúlt napok csapadékos időjárása még hozzájárulhat a csövek fejlődéséhez. Ilyen előzmények mellett egyelőre képtelenség meghatározni a várható átlagtermést. Ami a termés hasznosulását illeti, a búza értékesítésének időpontja, illetve a kialkudható ár foglalkoztatja leginkább a gazdákat. Az étkezési búza ára az elmúlt napokban némileg emelkedett a Budapesti Árutőzsdén, szeptemberre tonnánként 23 560 forintért kötöttek ügyleteket. Ezzel szemben a takarmánybúza ára a 22 000 forintos tonnánkénti árakhoz közelíFOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ A gabonafélék hozamának szélsőséges alakulását jól mutatja, hogy Békés megyében például az utóbbi évek leggyengébb termését regisztrálták őszi árpából. A tavalyi 4,4 tonnától messze elmaradó, 3,1 tonna/hektár átlagos hozam úgy alakult ki, hogy akadtak 2, de 6 tonna/hektáros táblák is. Ha nem is ilyen mértékű különbségek, de nagy szórások mutatkoztak az árpából és a búzából olyan hagyományosan jól produkáló megyékben is, mint Baranya vagy Tolna. 5 millió tonnát meghaladó búzatermést kellett eladni, az extrabúzát az év végéhez közeledve 28 000 forintért lehetett eladni tonnánként. A takarmánykukorica ára - talán éppen a bizonytalan terméskilátások miatt - novemberi kötésre 24 330 forintra emelkedett tonnánként. Az olajnapraforgó tarifája némi visszaeséssel 62 800 forint körül alakult, a takarmányárpa tonnánkénti ára 20000 forintra mérséklődött az elmúlt héten a Budapesti Árutőzsdén. KASZÁS ENDRE Alacsonyabbak a termelői árak A mezőgazdasági termelői árak idén júniusban 7,8 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban, míg az első félév átlagában 10,7 százalékkal csökkentek az árak az előző év azonos időszakához képest - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői jelentésében. Budapest Tavaly júniusban a mezőgazdasági termelői árak 18,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg az első félév átlagában 22 százalékkal nőttek 2000 első félévéhez képest. Az idén január-májusban a mezőgazdasági termelői árak 8,9 százalékkal, májusban 16,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Az idén júniusban a növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 5,8 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékek árszínvonala 10,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2001 júniusában. Az első félévben a növénytermesztési és kertészeti termékeket 15,6 százalékkal, az élő állatokat és állati termékeket 3,4 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették, mint 2001 azonos időszakában. A gabonafélék hathavi átlagos termelői ára 33,1 százalékkal csökkent, a burgonya termelői ára pedig közel azonos volt az idén, mint tavaly az első félévben. A zöldségfélék árszintje 8,5 százalékkal, a gyümölcsöké 14,2 százalékkal meghaladta a tavalyit. A vágóállatok közül a sertés termelői ára 11,6 százalékkal, a baromfié 6 százalékkal csökkent a tavaly első félévihez képest. A váGyakorlatilag nincs forgalom a magyar gabonapiacon, mert a piaci szereplők a megígért exporttámogatásra várnak - közölte tegnap Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. A szakember elmondta: július 5-én a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ígéretet tett arra, bogy a gabonapiaci gondok megoldása érdekében a magyar búzaexport segítéséért 1500 forintos tonnánkénti támogatást ad az agrártárca. Emellett a szükséges növényegészségügyi vizsgálati dijat, amely tonnánként 300 forint, is fedezi. Az erről szóló rendelet mind a mai napig nem jelent meg - hangoztatta a főtitkár. gómarha ára viszont 6,6 százalékkal haladta meg a 2001 első hathavi átlagot, a tehéntej ára pedig 5 százalékkal nőtt. A tyúktojást 7,3 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették az idén az első félévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. ■ Üvegzsebes pályázatok Budapest A Pénzügyminisztérium a lakosság és az állami intézmények számára is pályázatot hirdet annak érdekében, hogy a most körvonalazódó nagy üvegzsebprogram minél jobban elősegítse az állami pénzek átlátható felhasználását. A pályázatok beadási határideje: augusztus 31. Mint László Csaba pénzügyminiszter kifejtette, a lakosságtól érkező pályázatoknak tartalmazniuk kell azon információk körét, amelyeknek az emberek szerint nyilvánosnak kell lenniük az évente 8500 milliárd forintot elköltő és 800 ezer embert foglalkoztató állam pénzkiadásai közül. A pályázatokat augusztus 31-éig kell benyújtani (a kommunikacio@pm.gov.hu email-címre), azokat szeptember 15-éig bírálja el a pénzügyi, igazságügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal által összeállított bizottság. A pályázat eredményét és a legjobb pályamunkákat a PM honlapján teszik közzé. A másik pályázat keretében az állami vagy önkormányzaü intézmények, valamint a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok ismertethetik, hogy saját hatáskörükben milyen lépéseket tettek törvényi kötelezettségükön túl az általuk felhasznált adóforintok nyilvánosságra hozatala érdekében. A határidők és az eredmények közzétételi módja a lakossági pályázatéval azonos. Mindkét pályázat győztese egy-egy üvegzsebet kap, jés módja lesz elbeszélgetni a pénzügyminiszterrel i kérdéseiről, nézeteiről és [az általa javasoltak meg- jvalósításáról. A lakossági (pályázat nyertese 250 ezer forint, a második helyezett 125 ezer forint, a ' harmadik helyezett pedig 75 ezer forint pénzjutalmat kap. Az intézményi pályázatok versenyében a három első díj: egymillió, félmillió, illetve negyed- millió forint. Mint László Csaba elmondta, hasznosnak tartaná, ha az állam- háztartási intézmények nem csak kérdések esetén adnának számot gazdálkodásukról, hanem a tőzsdei cégek mintájára évente nyilvánossá tennék azokat. A kormányzat terve szerint 200 millió forint fölött a jövőben valamennyi állami intézménynek auditáltatnia kellene éves pénzügyi beszámolóját. DÓCZY LÁSZLÓ Agrártámogatás bankoknak Budapest A kormány a mezőgazdasági- hitel-átvállalással főképp a gazdasági társaságok tulajdonosait és a bankokat támogatja a kisgazdálkodók helyett - mondta Boros Imre, az MDF gazdaságpolitikusa, aki szerint kétséges, hogy épül-e autópálya a mostani kormányciklusban. | A mezőgazdaság teljes hitelállo- | mánya 300 milliárd forintra tehe- | tő, ám ennek túlnyomó része a tsz-eknél, káeftéknél, rt.-knél halmozódott fel, és e szempontból csupán 10 százalék a kisvállalkozások részaránya. így a kormány a tervezett 60 milliárd forintos hitelátvállalással alapvetően a társaságok tulajdonosainak körébe tartozó 2000-2500 főt támogatja - miközben a családi gazdaságok által igényelt, földvásárlásra fordítható kedvezményes hitelek folyósítását május végén megakasztotta - állapította meg Boros Imre. Mint kifejtette, a konszolidáció további haszonélvezői a bankok, amelyek így kétes kintlévőségekhez jutnak, s egyben a mögöttük álló céltartalékaik is felszabadulnak. A kormány, az ellenzéki pártokkal szemben, a társaságok tulajdonosait is helyben lakóknak minősíti; így azoknak még több pénze marad arra, hogy felvásárolják a földeket a helyben lakó kis gazdálkodók elől. Vagyis az agrár- támogatás mai rendszere nem szektorsemleges. Az Európai Unió az előcsatlakozás időszakában nem támogatja magyar autópályák építését, hanem csak kisebb elkerülő szakaszok létesítéséhez, illetve gyorsforgalmi utak rekonstrukciójához járul hozzá. A mostani kabinet az előző kormány által megkezdett 38 ilyen programnak csak kis töredékét folytatja, illetve kezdte meg. Autópálya-építéshez az EU-csatlakozás után kérhetünk támogatást a kohéziós alapokból, de ma egyetlen uniós szinten előkészített programja sincs hazánknak, ezért kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e autópályaépítés a mostani kormányciklus alatt - fogalmazott az MDF gazdaságpolitikusa. A Magyar Fejlesztési Bank vezetése 150 milliárd forint céltartalékképzést tart szükségesnek, míg az indokolt összeg, amit a pénzügyi szektor felügyelő szervezete is megerősített, 5 milliárd forint - mondta Boros Imre. A gazdaságpolitikus szerint e túlköltekezésből származó pénzeket csak az államkasszából lehet finanszírozni, és fennáll a lehetősége, hogy azok későbbi veszteséges üzletek finanszírozására fordítódnak. dóczy Távközlési konferencia Budapest Tizedik konferenciáját rendezi a Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség (MEISZ) augusztus végén Dobogókőn. A esemény fő témája a piac liberalizációja, illetve az EU-csatlakozással összefüggő kérdések lesznek. A konferencia augusztus 28-tól 30-ig tart, ahol szó lesz a távközlési technológiákról, a piac fejlődésének problémáiról, valamint az információs társadalmi kapcsolatokról - mondta Binder László, a MEISZ elnöke. Hozzátette: a konferencia második napján a liberalizáció és a verseny kérdéseiről előadást tart Kovács Kálmán, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vezetője, ezenkívül a piac állapotáról Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet elnöke beszél majd. A rendezvényen emlékplakettet adnak át azoknak a személyeknek, akik az elmúlt 12 évben jelentősen hozzájárultak a magyar- . országi távközlés fejlődéséhez. Ezek az elmúlt kormányok miniszterei és államtitkárai lesznek, többek között Stumpf István, Siklós Csaba, Gyurkovics Sándor, Boksa Sarolta. Magyarország elektronikai ipara már meghatározza a gazdaság fejlődését. Jelentősége egyre nő az információs társadalom ki- teljesedésével. Az Európai Unió tagországaiban az infokommunikáció már az alapvető infrastruktúra és az alapszolgáltatás része. Az augusztus végi konferencia után a Hungexpo Rt. által rendezendő InfoTrend kiállításon és konferencián is részt vesz a MEISZ. Itt az informatikai és a telekommunikációs piac szereplői mutatkoznak be. PRIVACSEK ANDRÁS G A 2 D A S Á G I TÜKÖR
