Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-07 / Vasárnap Reggel, 27. szám
2002. JULIUS 7. ÉLETMÓD <* KÖNYVAJÁNLÓ Melegfrontról - hideg fejjel ■ Nem beszélt össze a szerző és a most rendezett Magyar Meleg és Leszbikus Fesztivál sok száz fészve- vője két könyv megjelenésének időpontjáról. Plac- cokat, korzókat és meleg családi fészket ismerünk meg a Magyar Könyvklub gondozásában most kiadott férfikapcsolatokról szóló Melegfront című kötetében, szexet és lelket, „Mister Clitorissimust" a másik oldalon, a Júlia és Júliában. Szilágyi Gyula szociológus több éve kutatja a hazai szexuális szokásokat. A másságukról vallókkal készült interjúi viszont frissek. Nem kommentál, nem ítél és nem emel fel. Bemutat egy létező viselkedési módot, hogy segítsen kérdések megválaszolásában. Egészségünkért Talán mégsem káros a mobiltelefon ■ Amióta piacra dobták az első mobiltelefonokat, azóta tart a vita, káros-e a használatuk. Főleg a gyártók, szolgáltatók állítják, hogy nem, mások szerint agyi elváltozást okozhat a gyakori telefonálgatás. Most amerikai tudósok jó hírekről számoltak be. Patkányokkal „telefonáltattak’’ két éven át napi négy-négy órát, és megállapították, a mobil nem idézett elő daganatos megbetegedést. 320 állatot tettek ki a sugárzásnak, további 160 volt a kontroll, s minden állat harminc szövetében kerestek tumorokat. Az más lapra tartozik, hogy a kísérletsorozatot az egyik telefongyártó cég támogatta anyagilag. Magánzsaruk a drog ellen ■ Sokszor hallani rémtörténeteket ingyen osztogatott drogokról, a virtusból kipróbált szerekről, ám a szülők hajlamosak magukba fojtani kétségeiket. Ezt kívánja felszámolni a Poliscope Detektív Iroda azzal, hogy létrehozott egy erre a területre szakosodott csoportot orvosok, pszichológusok, jogászok, drogellenes szakemberek és kriminológusok segítségével. Felderítik a fiatalok kapcsolatát a kábítószerrel, s megoldásokat is javasolnak. A szolgáltatást eddig csaknem százan vették igénybe, sikerrel. ERDEKESSEG A kerti törpék első 130 éve ■ 130 évvel ezelőtt kezdte meg Türin- giában egy cég kerti törpék sorozatgyártását - az évfordulón kiállítás nyílt az apró szakállas emberkék történetéről. Az égetett agyagtörpéket eleinte gazdag emberek engedhették meg maguknak. A manók igazi térhódítása a XIX. század végén kezdődött. KERTI MUNKA Szárazság ellen takarjuk be a talajt Intemetvásárlók Hippik, matrózkák Víz, levegő, napfény - ez a hármas uralja a 2002- es nyár női divattrendjét. Mert „hajózunk és vitorlázunk”, ismét hódít a matróz, s miután a hármas jelszó a szabadságot hirdeti, újból megjelent a hippi is... ■ - A kék-fehér matrózkombináció, amióta nyár a nyár, mindig megy, csupán meg kell újítani - állítja Sárosi Christina divattervező. - Külön aktuálissá tette, hogy akik valójában hajóznak és vitorláznak, rájöttek, hogy nem kell okvetlenül lepusztult cuccokban vízre szállni. A hangsúly a fehér lenvásznon és kombinációin van. Szerephez jut a díszítés is, például csak egy kis aranycsillag kerül a felsőrészre, s máris elegánsabb... A felsőrészek egy része necchálósra újított. Christina szerint külföldre most csak ez adható el, a kiállításokon is ezek a modellek voltak a befutók. A „normál” felsőrészekben trendszín a bordó és a fehér. A fehérből készült persze örök elegáns, de nyerő a mályvás is.- A mályva alap különben másképp is siker lett - folytatja a divattervező. - Virágos kombinációval vagy tépett, csíkos, virágos rátétes szoknyával kiegészülve a hippikorszakot idézi. Szintén a hippire emlékeztet a pici fürdőruha, a bikini, a kis háromszög alsó külön szexis. Aki alakjánál adva teheti, viselje bátran. Felsőrészekkel kiegészítve, jó kis „plázs” együttes variálható. Anyagban vezet a len, mert természetes, egyformán jó a testnek, léleknek...- Abszolút nem vagyok divatkövető ember, de a világos lenvásznat én is keresem, zakóban is, mert praktikus - fűzi hozzá Szacsvay László színművész. - Az persze megint más dolog, hogy én „rutibutikból” öltözöm, s nagyon jó dolgokat találok magamnak. Kár magamra „beruházni” sok pénzt. Inkább elsörözöm vagy másra költőm. Különben megvannak az évszakoknak ^megfelelő kedvenc anyagaim. A trendekhez viszont annyi közöm van, hogy nem vagyok rosszul, ha egy már lefutott divat újból rajtam jön divatba... S az nem nehéz, mert én úgy nőttem fel, hogy vigyáznom kellett a ruháimra. A divat pe- / dig egy olyan 'Ji dolog, hogy időnként kicsit megbolondítják, cserélik a színeket, a fazont. Hogy fut a matrózruha? Ha igazi tengerészlányom volna, biztosan jól állna neki. Én bizony megnézem a nőket az utcán, és széles a skála a nagyon ízlésestől a nagyon ízléstelenig. Aki tetszik, előnyösen is öltözködik. Azt látom, hogy sokan nem tudják, mi áll jól nekik. Persze soknak nincs, aki megmondja például, hogy anyukám, a mázsás sonkáidra ne vegyél fel minit... Aki szép, annak jó a „trendje”, mert abban is van választék, de számomra az a legszimpatikusabb, ha valaki a saját trendjéhez igazodik...- Alapjában, mint a zenében is, egyéniségpárti vagyok - jelenti ki Vincze Lilla. - Matrózruha?... Hát persze, itt a Balaton szezonja. A hippi még csak közelebb állna hozzám, amennyiben néhány stílustársításomat nézzük. Nem a trendekkel van gondom, hanem azzal, hogy az ember sokszor besorolja magát valamelyikbe anélkül, hogy az egyéniségével harmonizálna. Extrém, titokzatos színpadi ruháimat leszámítva én hétköznap az abszolút nőies pamutdolgokat szeretem. A hosszú, egyenes vonalakat, jó kiegészítőket, szép kalapokat. A társításokkal úgy vagyok, mint a világzenével. Például indiai ruhaalapanyagot öltök magyar népművészetivei. Vagy a neoromanti- ka: rokokó és reneszánsz határán elöl fűzős, hátul fűzős fazonok. A Két holdhoz Vi- segrádon készült klipben olyan ruha van rajtam, mintha Mátyás-korabeli lenne. Vonzódom a régi dolgokhoz, mégha az csak annyira régi, hogy a Petőfi Csarnok zsibvásárén vett imádott és felejthetetlen kedvencem, a ’60-as évekbeli igazi nőies körömcipő. Az ember szerezze meg azt, amit nem tálalnak elé csak úgy készért, amit kézzel festenek, gyöngyöznek fel. Persze ez nem biztos, hogy nem illik egy divattrendbe. Ha jól emlékszem, éppen Christinának voltak gyöngyözős, csipké- zős korszakai. Legyünk büszkék a magyar iparművész-divattervezőkre, ne állandóan a külföldiekre, mégha onnan jönnek is az első számú trendek, nagyipari szalagra téve. A nyár nekem, az alapkedvenc kéket leszámítva, spanyolos pirosban telik. És na tessék, az is kis virágmintás! Anyagban a pamuton túl a selyem a favorit, s ahogy mondják, „térítőt” teszek magamra (tényleg volt, amikor abból készítettem...), horgolt felsőket hordok farmerhoz, szoknyához. Lényeg, hogy praktikus a hőségben.- Levegős a hálós felső, s a len is... - toldja még a nyár trendjéhez Christina. - Este pedig elegáns a lenvászon ruha, arról nem is beszélve, hogy kiemeli a napbamította bőr tónusát... Sipka Tamás trend! arak MATRÓZKOLLEKCIÓ - nadrág, hálós felső, bikini, („kalózos") fejkendő - tervező készítőjénél 21 ezer forinttól. Hálós felső külön, alkalmi vétel plázák- ban: 2200-2500, kisszériás darab tervező készítőjénél 6500, luxuskivitel belvárosban 25 ezer forint. Matrózfejkendő külön: átlag 2500 forint. Lenvászon matróznadrág ugyanebben a sorrendben 4, 8, 12-14, lenvászon ruha 6 - 12 - 24 ezer forint, f HIPPIKOLLEKCIÓ - mályvás nadrág, szoknya, tépett, csíkos, virágos rátétes felsővel, bikinivel - 32 • ezer forinttól. STRANDKÖPENYEK: kisszériás, tervezőnél 14-18 ezer forint. Szexi, „kisháromszöges” bikinik átlag 5-6 ezer forint ■ A talaj betakarásával tovább őrizhetjük meg és tárolhatjuk a csapadékot a kultúrnövények számára. Ma még nem sokan ismerik ezt a módszert, holott csökkenti a párolgást, megakadályozza a túlzott fölmelegedést, megnehezíti a gyomok kifejlődését, és tápanyagokat szabadít fel a növényeknek. Sokféle anyagot használhatunk erre a célra: fűrészport, istállótrágyát, lekaszált füvet, szalmát, fenyőkérget, friss komposztot. A módszer jól alkalmazható veteményesekben, gyümölcsösben, virágágyásokban. ■ Az interneten vásárolók köre 2001-ben az előző évhez képest 40 százalékkal, 75 ezerre bővült, az elkövetkező években pedig ennél még dinamikusabb növekedés várható - állítja a Netsurvey Internetkutató Intézet. Az internetesek öt százaléka vásárolt már elektronikus úton, átlagosan 7300-7700 forint értékben. A leggyakrabban vásárlók a 18-29 évesek közül kerülnek ki. A férfiak a jellemzőbb on-line vevők, a női vásárlások csupán 30 százalékot tesznek ki. Gazdagok és drágák ■ Manapság népszerű parlamenti találós kérdés: mi az, ami úgy néz ki, mint a cigaretta, hasonló íze van, mint a.cigarettának, úgy füstöl, mint a cigaretta, és akik szívják, legtöbben azt hiszik, cigaretta? A válasz elsőre nagyon egyszerűnek tűnik: nyilván cigaretta. A valóság azonban ennél bonyolultabb, lehet ugyanis, hogy „szivarkáról” van szó. A jelenleg érvényes jogszabályok ugyanis - legalábbis adószempontból - különbséget tesznek a cigaretta, és bizonyos hagyományos „szivarkák” között. Ez utóbbiak nem az Arnold Schwarzenegger szájából kifityegő kubai szivarok, hanem azok a jórészt régebbi típusú, olcsóbb árfekvésű spanglik, amelyeknél a kátrány- és nikotintartalom feltüntetése sem kötelező. És amely laikus számára kinézetében, tartalmában nem is különbözik a cigarettától. Szó mi szó, az történt, hogy a parlament nemrégiben - mondhatjuk, hogy immár szokás szerint - fölemelte a cigaretta jövedéki adóját. De valahogy elfelejtette fölemelni a szivarkáét is. Pedig - így vélekedik három szocialista képviselő, akik a héten módosító javaslatot nyújtottak be Szili Katalinhoz, a Ház elnökéhez - ez még egészségvédelmi célból is hasznos lett volna. Nem beszélve arról, hogy az államkincstár teljesen ok nélkül jelentős jövedelemtől esik el. „Szivarkából” ugyanis évente 700 millió szálat szívnak el honfitársaink, sokszor nem is tudva, hogy az olcsó termék, amit füstölnek, és amiben esetleg jó sok a kátrány, a nikotin, nem „cigaretta”. A módosító javaslatot benyújtott képviselők, dr. Schwarcz Tibor, dr. Vajnik Mária és dr. Czinege Imre, úgy számolnak, hogy az idei „szi- varka”-fogyasztás, ha ilyen adómentes marad, egymilliárd forint kiesést jelent a kasszának, jövőre pedig ez már négymilliárd is lehet, a „szivarkák” fogyasztása meg akár megtöbbszöröződhet, ami jaj a tüdőnek! D. Á. ■ Az Európai Unió tagállamai között mindig jelentős különbségek voltak atekintetben is, hogy mennyire drága náluk az élet. Az évek folyamán - s különösképpen az euró bevezetése óta - ez a helyzet valamit változott, de összességében még most is megállapítható, hogy minél erősebb, gazdagabb egy ország, általában annál többe kerülnek ott a legkülönbözőbb termékek. Ám ez csak nagy átlagban igaz. Ha megnézzük a táblázatot, abból kiderül, hogy nem mindenért a jómódú németeknél, hollandoknál, osztrákoknál kell a legtöbbet fizetni, s a viszonylag szegényebb Spanyol- országban, Portugáliában, Görögországban is vannak kiugróan drága termékek. Mi, magyarok persze azt hisz- szük, hogy iszonyatos tempóban emelkednek nálunk az árak, s alig van itt élő, akinek még elbírná ezt a pénztárcája. Ez valószínűleg így is van, ám ha összevetjük az itteni árszínvonalat az EU-országokéval, megállapíthatjuk, hogy még mindig olcsóbb nálunk az élet. Az persze más lapra tartozik, hogy az itteni fizetések pedig sokkal inkább elmaradnak a nyugat-európai átlagtól. S a fő baj éppen ez. „Szivarka”
