Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 1 6 2002. Július 30., Kedd LÁBOD HIVATAL MINDENNAP Polgármesteri hivatal és körjegyző­ség: 7551 Lábod, Kossuth u. 57. Tel/fax: 82/548013 ÜgyfeHbgadás hétfon 13-16, kedd- csütörtök 8-16, péntek 8-12 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 2241 Ötévesnél fiatalabb: 136 6-14 éves: 239 14-17 éves: 76 17-60 éves: 1354 60 évesnél idősebb: 436 ÚJ ÚT A SZENNYVÍZTELEPIG Az önkormányzat idei költségvetése 311 millió forint. Az iskola fenntartá­sa 67 millió forintba kerül, az óvo­dáé 34 millióba, a gondozási köz­ponté 22 millió forintba. Közműve­lődési feladatokra 22 millió forint jut. A község fejlesztésére, felújításra 26 millió forintot szántak, ebből 20 millió az állami támogatás. A Lenin utcában egy kilométernyi új járdát készítenek el 5,6 millió forintért, s a tájház vizesblokkját 2,8 millióért. Át­húzódó beruházásként befejezik a szennyvíztelep felújításának máso­dik ütemét s kiépítik a telephez ve­zető utat is, ez 8 millió forintot kíván. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat intézményeiben 80-an dolgoznak. A Lábod Rt 25 helybelinek ad munkát, a sportfel­szerelést gyártó Danubio Sport Kft 15 dolgozónak. A Groaz Legnami fűrészüzem és az új benzinkutat is építő Autras gépjavító 10-15-öt foglalkoztat. A faluban mintegy fél­száz vállalkozónak van telepe, s csaknem ugyanennyi ingázik. ÜNNEPELNEK AZ EGYESÜLETEK Lábodon külön napja van az egye­sületeknek, szervezeteknek. Au­gusztus 17-én tartják főzőverseny­nyel és baráti versengéssel színesít­ve az Erdőcsártiánál. A faluért tenni kívánó férfiakat fogja össze az id. Galamb Gábor vezette Legényegy­let, az asszonyok a Léber Gyuláné irányította Höigykoszorű klubba jár­nak; évtizede töretlen a teniszklub népszerűsége, s főleg a fiatalokat fogja össze a kultúrház kondiklubja. Ott van a cigányszervezet, a ki­sebbségi önkormányzat, a Vörös- kereszt és a tüzoltóegyesület is, melynek a tagjai sok versenyen szereztek elismerést a községnek. ÖT KICSI, EGY NAGY BOLT Az ellátásában meghatározó az áfészboit, s ezenkívül öt kisebb magánüzlet is van. Friss tőkehúst sehol nem tartanak, de pékáruból, felvágottból s fagyasztott termé­kekből széles a választék. A Hárs­fa és a Cérna vendéglő, a Hoff- mann cukrászda a vendégfoga­dás helye; szeszes italt mérnek a kislábodi Muci kocsmában és az Eidöcsárdában is. Mindegyik ital­boltnál van már kerthelyiség is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: bíró Mária A LÁBODIAK BÜSZKESÉGE: A TÁJHÁZ. Négy éve fogott neki az önkormányzat a tájháznak meg a környezetének a kialakításához, és már birtokba is vették a falu közösségei. A faszerkezetes talpas há­zat újjávarázsolták, s berendezték régi bútorokkal, használati tárgyakkal; az udvarán gémeskút, ke­mence van, és tájfajtákkal beültetve szőlőskertet is kialakítottak. Bánkuti Melitta építész tervezte a táj­házhoz illő mosdóhelyiségeknek kialakított kis épülettömböt, ezt augusztus 20-án avatják föl. Meg- mentik a szőlőhegyi százesztendős présházat is, és jövőre a tájház épületegyütteséhez illesztik. ■ Idegenforgalom: kevés a fejlődéshez Lábod nevét sokáig a méltán híres vadászattal és vadgazdálkodással azonosították. Mára a község önálló idegenforgalmi márkajelzésé­hez tartozik a petesmalmi vidrapark, a tájház, a műemlék kápolna, a vendégfogadás vagy a homokpusztai lovasklub is. Mindezt egyedi közúti jelzőtáblákkal, közös szórólapokkal és a falu internetes honlapján is népszerűsítik.- A község az idén bekapcsolódik a családi ven­déglátásba; még a nyáron elkészül több kerék­párút és gyalogtúra-útvonal, s akkor a lábodi la­kótelkek iránt is növekszik majd az érdeklődés - mondta Lassú István polgármester. - Az idegen- forgalom messze viszi Lábod hírét-nevét, és erre büszkék az itt élő emberek, de a község legna­gyobb gondjában, a foglalkoztatásban ez nem je­lent valódi áttörést. A turizmusból csak néhány kisebb vállalkozás és család tud megélni, a falu egyéb vállalkozásai is kevés embert foglalkoztat­nak. A 18-20 százalékos tartós munkanélküliség gondjának a megoldásához térségi összefogásra, valamint a nagyatádi ipari park benépesülésére is szükség volna. A többség kisebb-nagyobb földtulajdonnal rendelkezik, de a gyenge minőségű szántóföld és az agrártermékek ára nem sok jóval kecsegtet. Alig akad, aki a földből és a gazdálkodásból akar megélni.- Sokat beszélnek mostanában a családi gaz­daságokról és az állami segítségről, de nem igaz, hogy támogatják a kisembereket - állítja Zsinkó István. - Csak a nagyoknak megy a pénz, mi pe­dig nem jutunk ötről hatra. A fiamék az uborká­ban láttak esélyt, és óriási költséggel 4200 folyó­méteren kezdték termelni. Az ígért kedvezmé­nyes hitelnek csak az ügyintézése is százezrekbe került, és még sehol semmi. Most van az uborka szezonja, de még ekkora földön sem hoz annyit, hogy kifizetődő legyen a termelése. A konzerv­gyár nagyon gyenge árat ad; valamivel kedve­zőbb az, ha más vevő viszi el a termést.- Amikor valamilyen szociális ellátás kifizeté­sének a napja van, mindig rengetegen állnak sor­ba - mondta Fehér Györgyné körjegyző, aki 1968 óta dolgozik a község közigaz­gatásában. - Mintegy félezer gyermek és több mint 200 fel­nőtt kap rendszeres támogatást. A község minden intézménye megmaradt, és jó színvonalon működik. Mindenütt szakkép­zett nevelők tevékenykednek, az eszközellátás is jó, és a ma­gam főiskolás gyerekein is lá­tom, hogy jó alapokat nyújta­nak a továbbtanuláshoz is. Sok diplomás fiatal azonban nem jön vissza, és öregszik a falu. A község nyugdíjasai azon­ban mintha nem is éreznék ma­gukat öregnek. Léber Gyuláné vezeti a lendületes Hölgykoszo­rú klubot.- Hét éve alakultunk a ma­gunk szórakoztatására, közös ünneplésre, kirándulásokra, színházba járásra. Egy kis ének­csoportunk is van, mert nem akartuk, hogy a nemzeti ünne­peken csak gépzene szóljon. A kórus először szerepelt a nyug­díjas ki-mit-tud?-on, és máris továbbjutott - mutatja be a lel­kes csoportot Léber Gyuláné, aki a közigazgatásban eltöltött harminchat évi munkaviszo­nyából 17 évig volt a község ta­nácselnöke. Ma sem szűnő kö­zösségi munkáját az idén dísz­polgári címmel ismerte el az ön- kormányzat. - Két falu volt Lábod, mégis mindig összetartott - tette hozzá Léber Gyuláné. - Igazi közösségi célért együtt mozdul meg az egész község, mint húsz éve az óvodaépítéskor, amihez a szükséges pénzt kötvényeken adta össze a la­kosság. Most már csak a szennyvízcsatorna hi­ányzik a faluból. És ha ehhez egyedül nem is elég a lakosságnak az ereje, a közös akarattal most sincs hiba. S ez Lábod igazi erőssége. ________■ To vább él a lábodi legenda A Lábod Rt egyetlen vadászszezon alatt annyi vendéget fogad, mint a falu egész lakossága. S évente egy­szer, az országos vadásznapok So­mogy'megyei rendezvényén 8-10 ezer látogatót is vendégül lát. Alig­ha kétséges, hogy 1957 óta a vadá­szat és a vadgazdaság kapcsán is­merték meg legtöbben a világon Lábod nevét.- Hozzájárulunk a falu hírének öregbítéséhez, s fontos is számunk­ra, hogy a „lábodi legenda” tovább éljen - mondta Galamb Gábor, a Lábod Rt vezérigazgatója. - S szün­telenül meg is újul a cég. A két év­vel ezelőtt kezdett költségtakaré­kos gazdálkodással tavaly már 27 millió forintos eredményjavulást értünk el. Néhány éve nyitottunk a szelíd és az ökoturizmus irányába is, s ma már a mintegy ezer vadá­szó vendég mellett 5-600 termé­szetjáró turista is megfordul ná­lunk. A Lábod Rt az ország legna­gyobb egybefüggő vadászterüle­tén, 45 ezer hektáron folytat vad- gazdálkodást, s emellett 1700 hek­tár erdőt kezel. Az 52 állandó dol­gozó fele lábodi.-A nyár mindig a fel­készülés ideje a szep­temberben kezdődő va­dászszezonra. Már ér­tékesítettük a tervezett összes szarvasbika­kilövést, s dámbikák 70 százalékát is eladtuk, kö­szönhetően annak, hogy a vadászaink kétharmada törzsvendég - tette hozzá a vezérigazgató.- Hagyomá­nyosan szép feladatunk az augusz­tusi vadásznap megrendezése is, hogy a nem vadászókat is közelebb hozzuk az erdőhöz, a vadászat kü­lönleges hangulatához. Az idei már all. vadásznap lesz a Lábod Rt nagysalléri központjá­ban, melynek újdonsága az első va­dászjelvény- és vadászbélyeg-kiállí- tás. Nem marad el a híres trófeaki­állítás sem, ennek büszkesége az ország tavalyi legnagyobb és a vi­lágranglista hetedik helyét birtokló gímszarvas bikájának trófeamáso­lata. S megrendezik az országos hí­rű vadételfőző-fesztivált is, ez az amatőr és a profi szakácsok, illetve a vendéglátó iskolák hagyományos megmérettetése. ▲ Lábod Vad- és Erdőgazdálkodási Rt 7551 Lábod-Nagysallér Tel.: 82/548-030, fax: 82/385-140 E-mail: labodrt@externet.hu Versenyben a vevőkért Bő az üzlet áruválasztéka, és nagy sikerük van a coop-termékeknek Egy év alatt 50 százalékkal nö­vekedett a lábo­di coop-bolt for­galma. Ez a nagyatádi áfész egyik legna­gyobb sikere, mióta visszavet­te hálózatába a korábban bérbe adott üzletet.- Újra meg­erősödtek a fa­lusi boltok, de a lábodi változás ehhez mérten is kimagasló - állí­totta Rábai Er­zsébet, a Nagy­atád és Vidéke Áfész elnöke. - So­kat számít a bolt külső megújítása, a polcok és az elrendezés, vala­mint a coop-láncba bekapcsoló­dás, az eredmény mégis elsősor­ban az eladói gárda és az üzletve­zetés érdeme.- Összeszokott csapat dolgozik itt, s lábodi lányként jól ismerem a falu népét - mondta Tokainé Kiss Judit boltvezető. - Öröm és igazi kihívás így kiszolgálni a vevőket, s jóleső érzés, ha sikerül megfelelni az igényeknek. Ehhez rövid idő alatt sok újítást bevezettek. Két műszakban dol­goznak, hogy reggel hattól este ha­tig folyamatosan nyitva legyen a bolt. Minden eddiginél szélesebb a választék felvágottakból, pékáruk­ból, s nagy sikerük van a coop-ter­mékeknek is. Újabban az igényes kozmetikai szerekre és Prémium­termékekre is van igény.- Bennünket is lelkesít ez a há­lás fogadtatás, s erőt ad, hogy ne csak a vevőknek, hanem a szak­mának is bizonyíthassuk, mire va­gyunk képesek - mondta Tokainé Kiss Judit. - Ezért beneveztünk az áfészek országos versenyébe és a Progresszív című kereskedelmi szakmai újság megmérettetésébe is, erre két év után most jelentkez­tünk. A verseny díja csak ráadás le­het, mert az igazi elismerést ne­künk mindig a vevők adják. ▲ LÁBODI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! HOGYAN ÉLNEK, MILYENNEK LÁTJÁK A MAGUK MEG A KÖZSÉG BOLDOGULÁSÁT? Fogyatkozik a megélhetésre szükséges pénz Mankovicsné Czeglédi Gabriel­la vállalkozó: - Egy vendéglőben mindig tenni kell azért, hogy ne ma­radjanak el a vendé­gek. Az idén besze­reltük a klímabe­rendezést, s a kert­helyiséget is járó- lapoztatjuk. Meg­változott a vendég­kör is: szinte teljesen elmaradtak a horvátok, akik pár éve piacnapokon még tömegesen jöttek ide. Az sem volt ritka, hogy a kaproncaiak, bjelováriak Lábodon lakodalmaztak, szilvesztereztek. Megcsappant a va­dászok száma is, és a vendégeink­nek alig egy-két százaléka csak a falu és környéke miatt ide látogató turis­ta. A vállalkozásokra is szűkösebb idők járnak: kevesebb az üzleti ebéd, fehér asztal melletti tárgyalás. Boda Ferenc nyugdíjas: - Most én vagyok a falu legidősebbje, decem­berben töltöm be a 93. évemet. Sok­szor kiballagok a kapuig, s elnézem a jövés-menést. Rengeteg gépkocsi és teherautó jár er­re, nagy az átmenő forgalom Barcs fe­lé. A főutca lakói panaszolják is ezt a zajt, de azért ettől is fejlődik a köz­ség. Szépül a falu, megvan itt minden kényelem. A magam életében az a legnagyobb gond, hogy 39 éve meg­halt a feleségem. A dédunokámmal élek együtt, lassan ő is családot ala­pít. Csak ezt várom, meg az ükuno­kát. Lehet, hogy még a szemműtét­nek is nekimerészkedem, pedig at­tól nagyon félek. De hát mástól meg nem javul a hályog a szememen. Engis Zoltánné fodrász: - Öt fod­rász is van most Lábodon, de csak hárman váltottuk ki az iparenge­délyt. Nehéz fenn­tartani a vállalko­zást. Megoszlik a vendégkör, és erő­sen időszakos ez a munka. Sokan ne­kiláttak a gazdál­kodásnak, s amikor munka van a földeken, nincs idő fodrászhoz men­ni. Nyugdíjosztáskor is több a ven­dég. Legtöbben nagy ünnepek előtt, esküvőkor, tanévnyitó, évzáró ide­jén jönnek. A férjem autószerelő, s az ő munkáján is látszik, hogy kevesebb jut az embereknek meg­élhetésre. Ahogy romlik az élet- színvonal, a jó kocsikat öregebbre cserélik. Végül is lesz munka, mert hibás autók mindig vannak. Fülöp József üzemigazgató: - Gyerekkorom óta Lábodon lakom, és nem cserélném el a kertes házat a városi életre, pedig a munkahelyem Nagyatádhoz köt. Nem gond a bejá­rás, és a faluból sem hiányzik sem­mi kényelem. Kü­lön büszkeségünk itt az árnyas fák­kal övezett, tóvételesen jó teniszpá­lya, ahová rendszeresen kijárnak a nagyatádiak is. Az önkormányzat és a vadgazdaság támogatásával több mint tíz éve 35-en alapítottuk fejen­ként tízezer forinttal meg 50 órányi társadalmi munkával, hogy a kö- zépkorúaknak is legyen megfelelő szabadidős sportolási lehetőségük. Sikeres, és ma 26 tagja van a közsé­gi szabadidő- és sportegyesületnek. Bogdán János, a kisebbségi ön- kormányzat elnöke: - A legnagyobb gond a munkanél­küliség, különö­sen a cigány lako­soknak. Az önkor­mányzat is sokat tesz a megoldásá­ért, a kisebbségi önkormányzat pe­dig megélhetést segítő csirkeprogrammal, földműve­lő-pályázattal és a tehetséges gyere­kek ösztöndíj-támogatásával segíti a felzárkóztatást. Itt kétféle cigány él, de jó a viszony a beások meg a kö­szörűs cigányok között. A cigány- szervezet tart fenn egy seprűüzemet is, ott jelenleg tízen dolgoznak. Már Olaszországba is exportáljuk a sep­rűt. Szeretnénk bővíteni is: főleg asz- szonyoknak munkát adó összesze- relő bedolgozást vállalnánk. ■

Next

/
Thumbnails
Contents