Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

4. OLDAL MEG Y E I KÖRKÉP 2002. Július 29., Hétfő NYOMJA A MOBILT! Már SMS-en is elmondhatja véleményét a lakóhelyéről, a világról. írjon a 20-49-13-144-re! Közöljük a Somogyi Hírlapban, Hírek PÁLYÁZATOK. Számítógépek vásárlására nyolcszáz, az óvo­da és az iskola felszereléseinek bővítésére kétszázötvenezer fo­rintos támogatást nyert el a nagyberényi önkormányzat a Gyermek- Ifjúsági és Sportmi­nisztériumtól. A negyedmillió forintból a polgármesteri hiva­tal az oktatási intézmények­nek játékokat vásárol, a na­gyobb összegből az önkor­mányzat elavult technikájú szá­mítógépparkját bővítik, illetve cserélik le. (essz) BÖRZE. Első alkalommal tar­tottak állatbörzét tegnap Dom­bóváron. A reggel hét órától délutánig tartó csereberén nem a kereskedők, hanem a város és a környék kisállattartói talál­kozhattak egymással. Az alka­lom különlegessége, hogy nem vásárról van szó. A hobbiálla­tok tartói szigorúan csak cserél­hették egymás közt kedvencei­ket, de ez nem jelenti azt, hogy a szükséges igazolásokat nem kérhették el egymástól, (ko) SIKERES FALUNAP. Nagy si kere volt az első gadácsi falu­napnak. Egész napos progra­mok szórakoztatták a csaknem ötszáz látogatót. Az érdeklődők jórészt a környező falvakból ér­keztek. A labdarúgó-mérkőzé­seken, a főzőversenyen és a ze­nés műsorokon kívül az önkor­mányzat ebédre is meghívta a résztvevőket. A rendezvények költségeit a polgármesteri hiva­tal és a majdnem harminc szponzor fizette, (sza) ÚJ ÖLTÖZŐ. A GYISM és a megyei önkormányzat segítsé­gével elkészült Batéban a köz­ség sportpályája melletti öltöző. A teljesen új, beépíthető padlás­terű épület elkészültéhez a két támogató összesen több mint hárommillió forintot adott, de így sem valósulhatott volna meg a helyiek társadalmi mun­kája nélkül. Az önkormányzat a padlástérben később újabb pá­lyázati pénzek megpályázásával és saját erő hozzáadásával klubhelyiséget szeretne kialakí- tani. (ko) • Bográcsban Totyogott a tó java Amatőr és profi szakácsok ra­gadtak fakanalat szombaton, hogy megmutassák: szerintük milyen az igazi halászlé. A so­mogyi gasztronómiai sorozat a halászléfőző versenyhez érke­zett. A bogiári Platánstrandon 32 csapat küzdött az ízekért. Balatonboglár Ötszáz kiló balatoni hal főtt a bográcsokban FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Blénesi Béla, a Somogyi Gasztro­nómiai Egyesület csapatának ve­zetője elmondta: már az ősi ma­gyar konyhához is hozzátartozott a halászlé, amely a világ összes hallevesétől különbözik, tehát igazi hungarikum. A halételek ki­rálynőjének is nevezett halászlét bármilyen alkalomra el lehet ké­szíteni és ha nem akarjuk meg­unni a többféle receptúrát, akár variálhatjuk is. A versenyzők ezt tették: az ecsenyiek a korhe­lyeknek főztek tejföllel és mustárral, a decsiek a ba­jaira esküdtek, és kemény házitésztát dobtak bele a végén, de készült szegedi módra is lé. A legtöb­ben mégis a balatoni recept szerint készítették el a halat. Abban minden szakács egyetértett: előfelté­tel a többféle hal és lehetőleg a szabadtűz. A bogiá­ri versenyen a kívánatos illatú és remek zamatú hallevesekhez ezek közül minden adva volt és hogy egészen különleges lehessen, fergeteges fesz­tiválhangulat adta meg a főzőverseny igazi ízét. Két víz- és halszerelmes színész is kóstolgatta a versenyműveket: Reviczky Gábor szerint akkor a legjobb, ha saját zsákmányból és társaságban ké­szül, Trokán Péter pedig bármeddig elélne a hazai konyha remekén. A harminckét halászlé közül legjobbra - a zsű­ri szerint - a balatonlellei Bodó Gyula dunai és ba­latoni receptek keverékéből összeállt étele sikere­dett. A győztes szerint a siker a többféle papriká­nak és a sok gyakorlásnak köszönhető. FÁBOS ERIKA Süket telefonok Dél-Somogyban Dél-Somogy Pénteken több órára megsüke- tültek Csurgó, Barcs és Nagy­atád körzetében a telefonok. Az itt élők szerint az elmúlt félévben több alkalommal is előfordult hasonló eset, ami a cégek, vállalatok munkavég­zését jelentősen hátráltatta és nem kevés bosszúságot oko­zott a lakosságnak. A Matáv Rt kaposvári egységének illetékese, Bognár Sándor lapunk kérdésére elmondta: Kiskorpád, Kaposfő környékén mezőgazda- sági munkavégzés során átvágtak egy optikai kábelt - ami a Matáv­telefonközpontok közötti kom­munikációt biztosítja - s ennek következtében a vezetékes és az RLL-rendszerű telefonokról nem lehetett kifelé menő hívást kezde­ményezni, valamint az érkező hí­vásokat sem tudták fogadni. Azonban a településen belül fel tudták egymást hívni az embe­rek, és a - többnyire a kisebb fal­vakban telepített - GSM-rendsze- rű telefonok is működtek, mivel ezek más rendszertechnikán ke­resztül érik el a központot.- Valóban többször előfordult az elmúlt hónapokban, hogy el­vágták az optikai kábelt - erősítet­te meg Bognár Sándor. Ezeken a területeken a tulajdonosnak elvi­leg tudomásuk van arról, hogy hol húzódik a kábel, több helyen tábla is figyelmeztet arra, hogy ti­los gépi földmunkát végezni. A sokszor 30-40 kilométeres nyom­vonalak azonban túl hosszúak ahhoz, hogy végig kitáblázzák, és nem ritka, hogy a kihelyezett fi­gyelmeztetésnek nyoma vész. A helyreállítás és a kiesett forga­lom több százezres költséget jelent a szolgáltatónak, az előfizető szá­mára pedig több mint kellemetlen, ugyanis nemcsak a beszélgetés hi­úsul meg, de egyebek között leáll­hat egyes bankok adatforgalma. A felelősök felkutatása és felelősség­re vonása pedig ugyancsak nem egyszerű... varga andrea Közönségdíjat kapott a rétesfalu (Folytatás a 4. oldalon) A miklósi csapat még Ecsenyben érdemelte ki a legvidámabb címet. Erre ezen a főzőversenyen sem cá­foltak rá. Első alkalommal vettek részt a rétesek fesztiválján, igaz, szép versenyrutinnal, hiszen az ő csapatukat erősítette a palacsinta- dobálás nagyatádi bajnoka. A leg­több versenyző azonban nem elő­ször sütött itt rétest. A nagyszaká­csiak - akik az asztali örömök So­mogybán sorozat stafétáját is át­vették - már negyedszer nyújtot­ták a tésztát. Kiss Ildikó elmondta, ők a hagyományos ízekkel verse­nyeznek. Túrós, mákos, meggyes­túrós és meggyes-mákos rétessel próbálnak hatni az értő zsűri szí­vére és persze gyomrára. A látogatók nagy része is visz- szatérő vendég volt. Nekik az újí­tások közül az tetszett legjobban, hogy idén nem csak nézni, több helyszínen tanulni is lehetett az ördöngös rétescsinálást az idén. Benkes László, Mesztegnyő polgármestere elmondta: az ed­digi legsikeresebb rendezvény tanulsága az volt, hogy a verseny mellett rend- szeresebb rétestúrákat is szerveznek a faluba. A jövő évi versenyre pedig már azt a rétesre­ceptet is kita­lálják, amit azontúl csak itt lehet majd megkóstolni és akármilyen titkot is töltenek majd bele, mesztegnyőinek hív- ják majd. _________________fábos Eg észséges a balatoni hal Gönczi János, a Balatoni Halá­szati Rt vezérigazgatója sze­rint minden alkalom fontos, amely népszerűsíteni segíti hazánkban a halfogyasztás fontosságát. Az egészséges húsból ugyanis mindössze 2,5 kilót fogyasztunk fejenként évente, míg a többi európai or­szágban ennek a mennyiség­nek a négyszeresét eszik.- Nagy divat manapság az egész­séges életmód, a reformkonyha. A halfogyasztás mégsem növek­szik Magyarországon. Mi ennek az oka?- Nagyon sokrétű ez a problé­ma. 'A legkézenfekvőbb magyará­zat az, hogy hazánkban a divat- irányzatok ellenére még mindig rosszak a táplálkozási szokások. A legtöbb háztartásban a rántott halon és a halászlén kívül nem nagyon készítenek mást ebből az alapanyagból. Másrészt a felté­telei sem elégségesek még, hogy ennek igazi kultúrája alakulhas­son ki. Ha egy háziasszony meg­pucolja otthon a halat, a felesleg­gel nem tud mit kezdeni, a kuká­ba teszi, amit csak két nap múlva szállítanak el, tehát addig ott bű- zölög. Éppen ezért az előállítók­nak jó minőségű,-friss és feldolgo­zott termékkel kell megjelenni a piacon. A mai körülményekhez igazodva át kell gondolni újra a kereskedelmet is. A valamikori megfelelően működő halkereske­delem a halpiacokkal ugyanis nem működik már hazánkban.- Milyen minőségű a balatoni hal?- A balato­ni hal kiváló minőségű és egészséges húsú hal. Azt azonban csak az igazán lo­kálpatrióták merik kimon­dani, hogy jobb vagy kü­lönb ízű mondjuk a tiszainál. A legna­gyobb gasztronómiai értéke egyébként a balatoni fajták közül a süllőnek van, a legnagyobb pi­aci értéke pedig az angolnának.- AítóI hallani mostanában a legtöbbet, hogy kevés a víz a Ba­latonban. Befolyásolja ez az önök munkáját?- Természetesen igen. A nor­málistól eltérő és veszélyes álla­pot az, hogy ennyire alacsony a vízállás és például azzal jár, hogy az iszaprétegbe jobban bejutó napsugárzás különböző reakció­kat indíthat el, ami kihatással lehet a Balaton végtermékére, a halra is. Persze ezt igyekszünk úgy befo­lyásolni, hogy minél kevesebb ne­gatív következménye legyen, de ez nehéz feladat. A Balaton ugyanis egy frekventált idegenfor­galmi terület, amelyben a halállo­mányt úgy kell minőségében, mennyiségében és fajtagazdagsá­gában szinten tartani, hogy a a tó ökológiai állapotát biztosítsuk, a fürdőkultúrának se ártsunk és a horgászok is megtalálhassák a számításukat. Ha ez sikerül, csak akkor mondhatjuk, hogy sikeres a munkánk. fábos erika Növelik a feszültséget Barcs Várhatóan hamarosan végleg meg­szűnnek a ma még gyakori áram- ingadozások és -kimaradások Bar­cson, mivel az áramszolgáltató megépíti a városhoz vezető nagy- feszültségű energiahálózatot. Ge­lencsér Lajos, a Dédász Rt hálóza­ti igazgatója elmondta: sikerült műszakilag megalapozni, és az anyagi hátterét megteremteni a 120 kV-os hálózat létrehozásának. A Dédász idei tízmilliárdos fej­lesztési tervében az egyik legna­gyobb tételként szerepel a barcsi beruházás. Költsége várhatóan jó­val meghaladja majd az egymilli- árd forintot.- Barcsra és környékére ma még középfeszültségű rendszeren jut el az energia. Ez is képes ellát­ni, megnyugtató megoldást azon­ban mindenképpen a 120 kV-os vezeték kiépítése jelentheti mind a város, mind az áramszolgáltató számára. Az előbbinek a biztonsá­gosabb ellátást, nekünk a gazdasá­gosabb működtetést jelenti majd - mondta Gelencsér Lajos. Az áramszolgáltatónál még 1994-ben elkészültek a hálózatfej­lesztés tervei, ezt aktualizálják most. A megvalósításnak a Somo­gyi Hírlap értesülései szerint csu­pán a Duna-Dráva Nemzeti Park •lehet akadálya, mivel a nagyfe­szültségű hálózat részben védett területeket szelne át. Komoly gon­dot azonban ez sem jelenthet, hi­szen a kijelölt nyomvonalat a DDNP kezelője 1994-ben egyszer már jóváhagyta. A hálózati igazga­tó elmondta: mihelyt megkapják az engedélyeket, azonnal elkez­dődhet a beruházás, és várhatóan jövő év végéig megépülhet a nagy- feszültségű hálózat, valamint a transzformátorállomás. A barcsi városvezetés évek óta sürgette ezt a fejlesztést, azonban az áramszolgáltató eddig azon az állásponton volt, hogy Barcs ener­giaigénye nem indokolja a hatal­mas költségű beruházást. Tavaly azonban egy liftgyártó vállalkozás telepedett meg a barcsi ipari park­ban, s ennek a várható áramfo­gyasztása már indokolttá tenné a fejlesztést. Ez a vállalkozás több mint 500 kV-os energiaigénnyel je­lentkezett. N. L. Ásatás igazolta a kerektemplom létét Nagyatád Megkerült a nagyatádi kerektemp­lom. A különleges maradványokat feltáró régészeti ásatás igazolta, hogy a földben rejtőző téglasor va­lóban a régóta keresett kerek for­májú kistemplom alapja, de az építmény nem az Árpád-korból származik. A feltételezések szerint ugyanis az egykori bodvicai templom a honfoglaló magyarság építkezési jegyeit viselte és az Árpád-korban épült. Néhány éve már történt itt egy eredménytelen régészeti feltá­rás az igen ritka Árpád-kori rotun- da megtalálására, s nagy meglepe­tésre egy amatőr történelemkuta­tó alig néhány méterrel a korábbi ásatás mellett talált rá tavaly egy körív alakú téglasorra. A szakszerű régészeti ásatás most kezdődhetett meg, melynek során hat szelvényt nyitottak a bodvicai temetőben. Aradi Csilla, a kaposvári múzeum régésze el­mondta, hogy valóban egy kerek­templom alapjára találtak. A vé­kony agyagrétegbe helyezett ala­pozás utolsó téglasora csaknem 90 százalékban megmaradt, he­lyenként több sor is látható. Az ívelt falú templom hosszában tíz­méteres volt, a kereszthajó köre hétméteres, a szentély ovális ala­kú. Mivel az Árpád-kori téglák keskenyebbek és nagyobbak a megtaláltnál, a nagyatádi lelet a 15-16. századból, feltehetőleg Má­tyás korából származik. A gótika korára utal az is, hogy több támpillére volt az építménynek és a szentély sokszögben záródott. A A nagyatádi kerektemplom ma- zat részéről felmerült az igény arra templom érdekessége a jellegze- radványának sorsa bizonytalan, is, hogy a város most megtalált leg- tes körforma, mivel rotunda típu- Az általános eljárás szerint a szak- régebbi történelny emlékénél ál- sú templomokat nem nagyon épí- szerű dokumentálás után visszate- landó bemutatóhelyet hozzanak tettek a 13. század után. metik a leletet, de az önkormány- létre. ____ ______b. m. Be mutatóhely is lehet a kerektemplom romjai helyén fotó: bíró mária Nyári lombhullás Megyei körkép Kicsi, csúnya és kellemetlen. Ta­lán ez az a három jelző, amely az emberek eszébe jut, ha az akná­zómolyról beszélnek. Ez az az apró kártevő, amely néhány éve jelent meg Somogybán, és akkor tönkretette a védett vadgeszte­nyesorokat és a települések kü­lönálló fáit is. Mint Hoffmanné Pathy Zsu­zsanna, a Somogy Megyei Nö­vény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatóhelyettese elmondta, idén a legtöbb somogyi település felkészült az ostromra: az önkor­mányzatok már tavasszal elkezd­ték a megelőző permetezéseket. A feladat a tulajdonosokra hárul: legtöbbször az önkormányzat­nak kell kifizetnie a megfelelő vegyszereket és gondoskodnia a permetezésről. Az igazgatóhelyettes elmond­ta: a megyében Bárdibükkön, Toponáron és Kaposmérőben is található nagyobb, veszélyezte­tett fasor, de mindhárom önkor­mányzat évek óta megteszi a szükséges intézkedéseket. Van nak olyan polgármesteri hivata­lok, amelyek nem tudják vállalni ezek költségeit, vagy későn kéz dik el a megelőzést: Erre azon bán nagyobb állomány esetér Somogybán nincs példa. Ha még is vannak lombtalan fák a megyé ben, ennek egy oka lehet: egyelő re az aknázómoly irtására ninc; kötelező érvényű, mindenkire ér vényes rendelet. A használt vegy szerek védelmet nyújtanak a kár tevő ellen, de az igazgatóhelyet tes figyelmeztet: minden évber több hullámban kell permetezni ha a tulajdonosok akár egyet i: elmulasztanak, az megint a vad gesztenyefák lecsupaszodásáho; vezethet. konya orsoly,

Next

/
Thumbnails
Contents