Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-25 / 172. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 3 8 2002. Július 25., Csütörtök NEMESDÉD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8722 Nemesdéd, Fő utca 99. Tel.: 85/345-343 A lakosság a hivatalban hétfőtől péntekig mindennap 8-15.30 óráig intézheti az ügyeit. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 812 14 évesnél fiatalabb: 112 15-60 éves: 306 60 évesnél idősebb: 394 HÚSZMILLIÓ SEGÉLYEKRE Az önkormányzat az idén 108 millió 833 ezer forintból gazdál­kodik. A legtöbb pénzt termé­szetesen a falu működtetésére költi. Szociális célra is tetemes összeget fordít minden évben; több mint 25 millió forintba kerül a településen a rászorulók segí­tése, valamint az egészségügyi kiadás. Fejlesztésre ezúttal hét­millió forintot terveztek, ebből a legnagyobb tételt az óvodaépü­let átalakítása jelenti. Az önkor­mányzat intézményeinek a gázel­látását és a közvilágítás korsze­rűsítését is szeretnék megvalósí­tani az önerőből, s ehhez pályá­zati forrásokat is terveznek. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Helyben csak az önkormányzat ad munkát, más foglalkoztató ugyanis nincs az egész telepü­lésen. Néhány gazda a mező- gazdasági tevékenységéből él, a vállalkozók pedig elsősorban a kereskedelemből. A munka­képes lakosság zöme Marcali­ba, Nagykanizsára és a szom­szédos falvakba jár dolgozni. NEMESEK LAKHELYE Először egy 1329-es oklevél említi Déd nevét. Az 1700-as években már használták a „ne­mes” jelzőt; akkor hét kisnemesi család élt itt. A település 1818- ban és 1826-ban leégett, s a mai helyén építették újjá, a régi helytől két kilométerre. V. Ferdinánd király évi négy vá­sártartási joggal mezővárosi rangra emelte. Az egyik jeles ne­mesi családjából Stephaich Ri- chárdot 1846-ban választották főszolgabíróvá, s az akkori szo­kás szerint Nemesdéden tartot­ták a közgyűléseket. Az élénk gazdasági és kulturális életű tele­pülés a XIX. század első felében volt a legnépesebb, lakosainak száma meghaladta az 1800-at. Legrégebbi építészeti emléke az 1765-ben épült református templom. A községben lakó ka­tolikusok az 1800-as évek vé­gén emelték első templomukat, a ma is állót pedig 1943-ban. Jelentős épület a Stephaich- kúria, az önkormányzatnak he­lyet adó régi malomház és Hege­dűs Imre 200 éves háza. A köz­ség lakosainak száma jelenleg 812, egyharmada cigány. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR­BÜSZKESÉGÜK AZ ORVOSI RENDELŐ. A régi egészségügyi intézményt 1996-ban sikerült felváltani egy új, korszerű rendelővel. Az építkezésre ötmillió forintot költött az önkormányzat, s megvalósítását nagyon sokan segítették a társadalmi munkájukkal is. A háziorvos mindennap rendel a településen. ■ Elenyészik a dédi körte híre Mezővárosi rang múzeummal A község történetének ki­emelkedő eseménye volt, hogy Nemesdédet V. Ferdi­nánd mezővárosi rangra emelte évi négy vásár tartásá­nak jogával Ezekre a szebb napokra emlékeztet a járásbí­róság épületének felújítása. A műemlék jellegű épületet tavaly kezdték helyreállítani. Múzeumot hoznak létre. Az épület a református egyház tulajdona volt; a kárpótlás so­rán lett az önkormányzaté, s felújítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kezdték el. Hogy terveik megvalósulja­nak, további hárommillió forintra lenne szükség. A pénzből parkot létesítene az önkormányzat, a házban pedig címertermet, tanácstermet alakí­tanának ki s a korábbi járásbíróság emlékére pedig egy kis múzeumot. Egy másik helyiségben a település múltját felidéző emlékeket helyeznék el. A község szeretné visszaszerezni azt az oklevelet Pályázati pénzek segítségével kezdték meg az egykori járásbíróság épületének felújítását is, ami tanúsítja, hogy Nemesdéd örök időkre mezővárosi rangot kapott Az 1700-as évek végén itt félszáznál több nemes családot tartottak szá­mon. Igaz, leszármazottaik egy századdal később már csak előnevük használatával tartoztak a kiváltságos réteghez. Családi művelésű birtokaik ugyanis szerény megélhetést nyújtottak nekik. ■ Varasdi Sándor nevét mindenki ismeri. A boskobak körte megho­nosítója híressé tette a dédi gyü­mölcsöt. Első körtefáit a harmin­cas években ültette, s néhány még ma is terem. A gazda emléke sem halványul a településen.- Végh, Böröcz és Varasdi, nekik köszönhetünk mindent - mondta Molnár László. - Ők taposták ki az utat. Amikor az itteniek látták, mi­lyen kapós a dédi körte, elkezdtek gyümölccsel foglalkozni. Egy idő­ben ebből élt az egész falu. Legjob­ban a boskobak vagy alexander körtét tudtuk eladni. Az igazi titka a jó gyümölcsnek a homokos talaj és az itteni klíma. Ezt pedig nem is tudja utánozni sehol senki.- Most is híres a dédi körte, alma?- Híres lehetne, de már alig van. A fák nagy része tönkrement. Alig egyharmada van meg., Már csak páran vagyunk, akik még foglalko­zunk vele. S ahogy öregszünk, a munka is egyre nehezebb, a nö­vényvédelem drága, a gyümölcsért meg kevesebbet fizetnek. A legna­gyobb gond éppen az értékesítése. Valaha már tavasszal tudtuk, hogy milyen áron adjuk el, most meg az is lehet, hogy egész évben fölösle­gesen dolgozunk. Vagyunk még páran, aki szívén viseli a dédi kör­te meg az alma sorsát, aztán ha el­fogyunk, ki tudja, mi lesz. Nálunk az unokám szereti ezt a munkát, így talán nem vész el, amiért egész életemben dolgoztam. De ritka ez; a legtöbb helyen, sajnos, csak híre marad a gyümölcsfáknak. ______■ Há zat a közösségért Kétszáznál is több reformá­tus család élt a múlt század elején Nemesdéden. Mára alig kilencven személyre fogyat­kozott a közösség, de az el­szántsága a régi; most a vallá­si turizmus felélesztésén dol­goznak. Közösségi házat építettek a nemesdédi reformátusok a régi parókia helyén. Az új épület új terveket és célokat is adott a kö­zösségnek. Halászi Attila el­mondta: a 140 négyzetméteres épület tetőterében 16 ember el­szállásolására alkalmas a hely. Az udvarra pedig olyan létesítménye­ket terveznek, amik lehetővé te­szik, hogy egy helyen adva legyen a táborozás minden feltétele.- Szeretnénk kialakítani egy olyan fedett részt is, ahol rossz idő esetén foglalkozásokat lehet tartani. Kemencét is építünk, hogy az itt táborozók közelről megismerkedjenek a falusi élet minél több mozzanatával, és szeretnénk bemutatóhelyeket Hazatelepült, Jakabfi József először a szom­szédos Varászlón volt otthon, azután sorsa messzebbre, Angliába sodorta. Most a sorsa megint hazahozta. Ez­úttal Nemesdéden találta meg a nyugalmat, a biztonságot.- A szülőházamat megvette egy német, így Déden vásároltunk há­zat - mondta Jakabfi József. - Bal­eset ért Angliában, és először lá­badozni jöttem haza. Aztán gyor­san felismertük, hogy a nyugodt környezet, a falusi levegő többet használ, mint bármi más. Még mindig kétlaki az élet, de már töb­bet vagyunk itt, mint ott. Lassan több minden köt ide, mint Lon­donba. Nagyon szeretem a falut, s örülök, hogy egyre inkább szépül és fejlődik. Lassan már mindenki tudja: a videotechnika a hobbim. Elkészült egy új stúdióhelyiség is az udvarunkban, és itt van már a felszereléseim nagy része is. így mindent meg tudok csinálni, amit csak akarok. Sok időt töltök most is egykori munkámmal, de ma már csak a kedvem szerint. A pol­Felújítják Az elmúlt évek legnagyobb fej­lesztéseit hajtja végre az önkor­mányzat az idén. Radanics László polgármester elmondta: a legfon­tosabb munka az óvodaépület fel­újítása. A régi iskolát alakítják át a legkisebb nemesdédiek számára. Az egykori oktatási intézmény­ben két csoportszoba, ebédlő és külön tornaszoba is lesz. Ide köl­tözik majd az óvoda, a mostani­nak a helyén pedig majd a közét­keztetést oldják meg. Korszerű berendezni a térségre jel- 1 e m z ő kézműves- mesterségek­nek is - mond­ta Halászi Atti­la. - Minden is­koláscsoport­nak szívesen helyet adunk, de elsősorban a vallási turizmus kiszolgálására szeretnénk berendezkedni. A környék egyházi nevezetes­ségein kívül annak is örülnének a nemesdédiek, ha itt, helyben is lenne látnivaló. Ennek érdekében azt tekintik a következő felada­tuknak, hogy helyreállítsák a re­formátus templomot. Az 1800-as évek elején épült templom érde­kessége, hogy a szennaihoz ha­sonlóan kazettás a mennyezete és díszes a karzata is. Az egykori dí­szítés feltárását már elkezdték, és abban bíznak, hogy mire az első nyári táborozók megérkeznek, láthatják azt is: milyen volt ez a templom, amikor elkészült. ■ falutévét épít Jakabfi Józsefnek mindene a videotechnika gármesterrel megállapodtunk, hogy amint itt lesz minden tech­nika, kiépítjük a faluban a kábel- televíziót. Kedvtelésből szívesen elkészítem a műsort is, hogy a he­lyi híreket minél előbb megtud­ják az itteniek. Még néhány hiva­talos papírt kell elintéznem, hogy rendben legyen a kettős állampol­gárságom, és haza kell mennem Londonba is, de az ősztől már csak ritkán mozdulok ki Nemesdédről. Ami itt történik, nekem már az a fontos. ■ az óvodát konyhát alakítanak ki az óvoda épületében, ahol majd az összes gyerekre, valamint a szociális ét­kezőkre főznek. A munkával szeptemberre, az új tanév kezde­tére kell elkészülni. Addig végez­nek a gázvezeték kiépítésével is a faluban. S akik vállalják a rákötés költségeit, már ezen a télen köny- nyebben fűthetnek. E munkákon kívül a közvilágítás korszerűsíté­sét tervezték még, s azzal sok pénzt megtakaríthat a falu. ■ Nemesdédi olvasóinkat kérdeztük: milyen gondokkal küszködnek és hogyan látják a település jövőjét? Elsősorban pénz kellene és több munkahely Balogh László tanuló: - Nagyon szeretek Nemesdéden lakni. Azért jobb ez, mint vá­ros, mert sokkal tisztább, nyugod- tabb a környezet és kevesebb az ember. Faluhelyen lényegesen több le­hetősége van egy gyereknek is, mint máshol; igaz, van olyan is, amire meg itt nincs lehetősége. Nekem Nagykanizsán laknak a nagyszüle- im, úgyhogy ami nincs itt meg, azt megtalálom a városban. Természe­tesen nagyon jó lenne, ha a mostaninál jóval több szórakozá­si lehetőség volna itt, a faluban.. Sok az idős ember Nemesdéden, és ez eléggé kedvezőtlen a jövő szempontjából. Én szeretem a fa­lut, és úgy tervezem, hogy ha fel­nőtt leszek, itt fogók letelepedni. Radanics László polgármester: - A legnagyobb kérdés a jövő szem­pontjából, hogy maradnak-e a fa­luban a fiatalok. S éppen emiatt az önkormányzat igyekszik min­dent megtenni azért: legyen any- nyira komfortos a település, hogy az itt élők semmi­ben ne szenvedjenek hiányt. A munkahelyteremtés és a közbiz­tonság megoldásra vár. Nagy foglal­koztatóra nem számíthatunk, de már néhány munkahely is könnyí­tene az itteniek helyzetén. A köz- biztonság érdekében igyekszünk mindent megtenni, hogy egy rend­őr települhessen a faluba. Zavarja az itt élőket a hatalmas kamionfor­galom; azt is fontos feladatnak tar­tom, hogy ezen változtathassak. Vargáné Unger Lilla óvónő: - Az utóbbi két évben sok minden ked­vezően változott Nemesdéden. Fej­lődik a település; az önkormányzat­nak több sikeres pályázata is volt ebben az időben, és megélénkült a társadalmi élet is. Úgy tapasztalom, hogy az itt élő la­kosokban erre megvan az igény is. Az önkormányzat sokat tesz a gye­rekekért, s ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert ha ez a fiatal kor­osztály a településen marad, évek múltán sem kell aggódnunk azért, hogy elnéptelenedik a falu. Fontos volna, hogy valami munkát találja­nak a fiatalok itt, helyben, és az is, hogy a romákat bevonjuk a falu életébe, hiszen sokan vannak és nélkülük nem fejlődhet a falu. Fábos István közhasznú mun­kás: - Tíz éve élek Nemesdéden; szerintem itt meg­van minden, ami­re az itt élőknek szükségük van. Persze, a helyzet lehetne jobb is. Ami azonban a te­lepülésnek nagy hiányossága, hogy hiányzik egy egész réteg a la­kosságból: azok a fiatalok, akik majd ezután alakítanának családot. Ehhez nagy szükség volna arra, hogy helyben megélhetést is talál­janak, mert ez pillanatnyilag igen nehéz. Az utak meg a járdák álla­potán jó volna javítani, és a helyiek gondja az is, hogy a temetőnél nincs megfelelő parkoló. Ezenkívül észrevehetően sokat szépült az utóbbi időben a település; jó volna, ha ez továbbra is így lehetne. Kovács Lajos szobafestő: - Ami­re a legnagyobb szükség volna, az nem helyben dől el. Nemesdédnek is több pénz kel­lene, hogy igazán meg lehessen ala­pozni a jövőjét. Nagyon jó volna, ha megépülhetne a járda a temető­ig, és egy autóbuszmegállót is el tudnék képzelni oda, hiszen sok idős ember könnyebben tudna ki­járni a halottaihoz. Nincs a falu­ban munkalehetőség, s ez igen nagy gond. Megvan viszont min­den adottság a gyümölcstermelés­hez. Felvásárlóhely kellene meg egy hűtőház, s ezzel a családja megélhetését is sokkal több em­ber biztosíthatná, hiszen ha hely­ben boldogul, biztosan nem költö­zik el. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents