Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-19 / 167. szám
2002. Július 19., Péntek A L M A N A C H 1 1 5 7. OLDAL Egy kortyintás harangszóra Gyermekként is gyakran fölment a toronyba, hogy harangozhasson. A temetéseket meg az ablakból nézte Fenyvesi József. Ma mindkettő meghatározó az életében: öregkorára ő lett a falu harangozója. - Régebben nem jártam rendszeresen templomba, de a szépítésében mindig segédkeztem - mondta a 82 éves Fenyvesi József. - Fontos ez; ha a faluba idegen jön, először a templomot nézi meg. A munkám évtizedekig az erdőhöz, mezőhöz kötött; riogattam a vadakat, nehogy a termésben kárt tegyenek. Az erdő legszebb muzsikája a szarvasbőgés. Bár céllövészetben valaha járási első voltam, vadra sosem fognék puskát. Elég sok fegyverdörgést hallgattam a harctéren a háborúban... Korábban sportvezető is volt, és nélküle ma sincs futballmeccs Lakócsán. Ez a szenvedélye meg a szíverősítés megmaradt. - Minden reggel iszom egy korty pálinkát, az az egészségem egyik titka - árulta el. - Most is elég jól bírom a terhet, csak a lábaim visznek nehezen. Tartása ma is szálegyenes. Pedig nagy utat járt be Fenyvesi József, s azt is többnyire gyalog. ________■ Hí zók cigánycsaládoknak Híznak a Csobádról hozott mangalicák. Súlyuk meghaladja a 110 kilót, gondjukat viselik a roma gazdák. Néhány koca már vemhes, hamarosan gyarapodik az állomány. Kétmülió forintot nyert a Dráva völgyi Cigány Fiatalok Szövetsége az Autonómia és Ökotárs alapítványtól, s húsz munkanélküli családot juttat jövedelemhez. Hamarosan karámot is építenek.- Újabb sikeres pályázattal számítógépet is telepítettünk a faluba internetelérhetőséggel - mondta Csonka József, a nyolc éve alakult romaszervezet elnökhelyettese. - így jobb kapcsolatot alaídthatunk ki más civil szervezetekkel, és segíti a fiatalok tanulását is. A körzeti iskolában a tanulók 40 százaléka cigány; az intézménnyel közösen nyertünk több mint félmillió forintot iskolakertprogramra. Kistrak- tort, kapálógépet, vetőmagot vettünk. S nemcsak a tanulók kaptak belőle, hanem 23 cigánycsalád is. Örülök, mert szép a burgonya; re- méljiik, szép lesz a termése is. ■ Táncos vakáció Amerikában Diákolimpiái bajnok is volt pillangóban, és átúszta a Balatont. Kecskés Judit azonban mára felhagyott a versenyszerű úszással; vonzotta a tánc a középiskola együttesében. - Ennek köszönhetem, hogy világot láttam - mondta a pécsi Leöwey gimnázium kitűnő tanulója. - Nemcsak német nyelvterületen jártam, hanem Londonban is. Megcsodáltam a belváros forgatagát. Madame Tussaud panoptikumában pedig együtt „pózolhattam” Mel Gibson viaszmásával. Judit két éve ment a pécsi iskola német szakára. - Bár alsós koromtól tanulom a nyelvet, akkor még horvát zenére táncoltam; Pécsen megkedveltem a német táncot is - mondta. - Augusztusban három hétig a tengerentúlon szerepelünk egy német fesztiválon. Bejárjuk majd Chicago, Cleveland és St. Louis környékét. Egyébként szeretek itt élni ebben a csöndes kis faluban. Jól megvagyok a barátnőimmel is: együtt fagylaltozunk. Szeretnék később is itt maradni. ■ MŰEMLÉK TÁJHÁZ GAZDÁTLANUL. Lakócsa múltja gazdag, de évek óta hiába próbálnák a turisták megismerni: zárva a tájház. Elveszik a sok gazda között. Működtetését legjobb volna a helyi önkormányzatra bízni. Korábban több ötlet is volt a bemutatóhely hasznosítására. Az egyik: szövőműhelyt hoznak létre a ház gazdasági épületében, s helyet kapnának a gyűjteményben a horvát szőttesek is. A jó ötletet azonban mind ez ideig nem sikerült valóra váltani. ■ KÖZÖSSÉGI HÁZ A KÖRZETKÖZPONTBAN. Lakócsa körzetközpont, intézményei négy szomszédos falu lakosságát látják el; a nyolcosztályos iskola és az óvoda fogadja a szomszéd tótújfalui, potonyi és szent- borbási gyereket is. Mellette építették föl nemrég a horvát közösségi házat, ahol könyvtár, konyha és napkö- zi otthon kapott helyet. Az 50 millió forintos bemházáshoz állami támogatást is nyert az önkormányzat. ■ Kényszerpályán a körzetközpont Utak, járdák épültek Lakócsán az utóbbi tíz évben, szennyvíztisztítót létesítettek, megszervezték a szemétszállítást, van falugondnok. Egyre komfortosabb a falu, az emberek közérzete azonban mégOsem lett jobb. A gondok a munkahelyek hiánya és a távolság miatt azonban túlnőnek az önkormányzat hatáskörén. Elvándorolnak a fiatalok. A betelepülők zöme cigány, s egyre fogy a horvát ajkú népesség. - A ré- ' giek szinte mind elmentek. Egyik ismerősöm a temetőben 150 nevet számolt össze, éltükben valamennyit ismerte - mondta a 82 éves Romolicz Andrásáé. - A hozzátartozók eladják az elhaltak házát, akinek tudják, legtöbbször romáknak. Legtöbben nem nézik jó szemmel a nagycsaládosok lakáshoz juttatását; igazságtalannak tartják, s féltik a falu békéjét az idegenektől. - Gyakorlatilag a felelőtlenséget támogatja az állam. Régen gyes sem járt, ma meg állami támogatásból lakást tudnak venni egyesek, míg mások egy fél életen át dolgoznak érte - mondják. - Ezzel a nagy népvándorlással aztán oda a nyugalom is. Az utcán az asszonyok éppen ezt tárgyalják. A hétvégi bál hajnalán ugyanis néhányan kidöntöt- ték a szövetkezeti iroda kerítését. - Régen is daloltunk, táncoltunk, de nem kellett pusztítani a vigadozásban - mondta Romoliczné. - Mi még nótaszóval, népviseletben jártunk bálozni.... A falugondnok munkáján is mérhető a település elöregedése. - Egyre több ebédet szállítok; már 58-nál tartok, néhány éve feleennyi sem volt - mondta Darabos Gyula. - S nem az az oka, hogy jobb a koszt a lakócsai iskolában, bár nem lehet rá panasz. Az oka: egyre több az olyan idős ember, aki már nem tudja ellátni magát. A lakócsai központú szolgálat négy horvát ajkú települést lát el. A lakosság öregedésével nő a falugondnokság jelentősége. Orvoshoz vinni az időseket, gyógyszert kiváltani, ez mind a falugondnok dolga. - A fiatalokat is kiszolgálom; sokáig szállítottam a diákokat: Most ez tilos, mert a kocsink tehergépkocsinak van levizsgáztatva. Emiatt is jó volna lecserélni. Azért is érik a csere, mert ezeken az utakon gyorsan elhasználódik egy autó... Az új kocsi hétmillió forintba kerül, a régit 2,5 millióban számítanák be. A falugondnokságot a négy szomszéd falu együtt tartja fenn. Hárommillió forintba kerül évente. Több pénzük nincs is rá, így aztán a kocsicserénél is csak az állami támogatásban bízhatunk. Kevés a módos; a többség a létminimumon él vagy az alatt. Régen 200 tehenet tartottak a faluban, ma csak egy gazda, Hajós István kínlódik vele. Azok vannak még talpon, akiknek az induláshoz megvolt a tőkéjük. Az emberek azt mondják: régen még nagyobb volt a szegénység, mégis jobban összetartottak a lakócsaiak. Beszélgettek, és figyeltek egymásra, most pedig ülnek a képernyő előtt. A tévében látják, hogy másoknak milyen pompás az élete, s ezzel csak nő bennük a keserűség. Borbás József benne van a korban; a járáshoz bot kell neki, de kedélye a régi. - 78 éves vagyok, de még átmennék a szentborbási bálba megtáncoltatni a lányokat - mondta -, de nem visznek a lábaim. Járnék én szívesen a lányok után, de már nem állnak szóba velem. így tánc helyett inkább a kertben kapálgatok. Pécsen dolgozott harminc évig; betonozott és kubikolt. - Nem kellett a város; ott az ember be van szorítva a négy fal közé. Lakócsai vagyok, itt éltek a dédszüleim is; visszahúzott a szívem. A fiam is itt maradt, övék a szomszéd ház. Az unokám Pécsen él, de csak mert ott kapott jó munkát. Az utóbbi csaknem nyolc évtized alatt nagyot változott Lakócsa is, előnyére. Jobb körülmények között élhetnek az emberek. Ezt megerősíti Matyók József polgármester is, mikor az utóbbi ciklus eredményeit sorolja: 82 millió forintért újjáépítették a községet Tótújfaluval összekötő utat, 50 mülióért közösségi házat építettek. Nemrég fejeződött be a közvilágítás korszerűsítése, s őszre kész a településrendezési terv. - Hátra van még a polgármesteri hivatal és a sportterem felújítása; azután pedig a járdákra is kellene költenünk. Ezeket szeretnénk rövid idő alatt elvégezni. ■ Lakócsai olvasóinkat kérdeztük: milyen az életük, mi segíti és mi hátráltatja leginkább a község fejlődését? Munkahelyek nélkül, az isten háta mögött- Idős szüleim Kovacsevics Gyula: - Aki dől- Beftán Antalné: - Baranyából Hajdú Zoltánná: Lakócsán élnek, és itt építkeztünk. Csak ez tart itt bennünket, máskülönben már régen elköltöztünk volna. Itt, helyben ugyanis sem én nem találtam munkát, sem a férjem. Minden üres állást pillanatok alatt betöltenek rokonnal, ismerőssel. Most végre megtört a jég: helyettes kézbesítő lettem, míg a postásunk szabadságon lesz. A féljem korábban Barcson dolgozott, most Németországban van; havonta jár haza, magam vagyok három kisgyerekkel. Kevés fiatal maradt a faluban. Aki mégis, az másutt dolgozik vagy munkanélküli. Ugyanakkor van üres épület kihasználatlanul, csak vállalkozó kellene, aki hasznosítja. gozni akar, az legközelebb harminc kilométerre talál munkát. Helyben a többség hiába is keresné a megélhetését, mert egyre kevesebb __ a munkahely. Én nemrég még az erdészetnél dolgoztam, de ott is leépítés volt; most munkanélküli vagyok, s mehetek dinnyét őrizni Sellyére, ahogy sok lakócsai teszi. Legföljebb ilyen időszaki munkát lehetne találni. Elköltöznénk innen, de nincs miből. Nem kapnánk annyit a lakásunkért, amennyiből másutt újra kezdhetnénk. Ha nekünk is lenne három gyerekünk, akkor persze mi is fölvehetnénk az állami támogatást, mint a romák. A bizonytalanra azonban nem vállalhatunk gyereket. Sósvertikéből költöztünk ide két évvel ezelőtt. Azért jöttünk éppen Lakócsára, mert itt találtunk egy elfogadható eladó házat. Nem bántam meg, hogy ide költöztünk, mert ez az előző lakhelyünknél jóval nagyobb falu: körzetközpont, és helyben van minden szolgáltatás. Jó az ellátás is. Sajnos, ahogy látom, munka itt még kevesebb van, mint Baranyában. Rokkantnyugdíjas vagyok, de szerencsére nem ettől függ a megélhetésem. Számomra Lakócsa legnagyobb hátránya az, hogy minden várostól messze van, az előnye pedig, hogy itt olcsóbb az élet, az árak is elfogadhatóbbak, mint Baranyában. Ez az egész Somogyra igaz. Kovacsevics Gyuláné: - Az itt élők legnagyobb gondja a munkahelyek hiánya. Helyben gyakorlatilag lehetetlen elhelyezkedni. Az emberek azért kénytelenek naponta utazgatni, hogy dolgozhassanak. Vannak, akik mindennap Pécsre, Kaposvárra járnak munkába. 12 óráznak a munkahelyükön a minimálbérért. A munkaadók visszaélnek azzal, hogy kényszerhelyzetben vagyunk, mert muszáj kenyeret adni a gyerekeinknek. Ez a falu mindentől messze van, és rosszak az utak. Aki teheti, elmegy, s a helyűre zömmel cigányok költöznek. Gyesen vagyok, a férjem munkanélküli. Nem tudom, mi lesz velünk akár csak néhány hónap múlva is. Ozv. Romolicz Józsefné: - A legnagyobb gond vitathatatlanul a foglalkoztatás. Az én gyerekeimnek biztos és jó megélhetésük van, faipari vállalkozást működtetnek, de a többség nem ilyen szerencsés. Sok fiatal emiatt inkább elmegy a faluból. Ezért is öregszik a falu, és fogy a népessége évek óta. Egyre több háznak van egyedül élő idős gazdája. Én is magam vagyok, a szomszéd is egyedül él, és a mellette álló házban is magányos idős lakik. Hogy hová jut így Lakócsa, nem tudom megmondani. Semmi jele nincs annak, hogy megállna ez a folyamat. A régiek elfogynak, és idegenek jönnek a helyükre vagy pusztul a valaha virágzó porta. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7918 Lakócsa, Petőfi Sándor utca 11. Tel/fax: 82/466-628 A hét minden munkanapján fogadják az ügyfeleket. A hivatal hétfőtől csütörtökig 7.30-16 óráig tart nyitva, pénteken pedig 7.30-tól 12 óráig. A körjegyzőség a lakócsaiak ügyesbajos hivatalos dolgain kívül Potony, Tótújfalu, Szentbor- bás lakosainak ügyeit is intézi. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 598 Ötévesnél fiatalabb: 49 6-14 éves: 65 14-18 éves: 23 18-55 éves: 318 55-60 éves: 28 60 évesnél idősebb: 115 TURISTASZÁLLÓT ÉPÍTENEK Az önkormányzat 121 millió forinttal gazdálkodik. A szociális célú kiadása ebből 18 millió forint, a körjegyzőség fenntartása 16,2 millióba kerül, s 5,6 millió forintot tartalékolt fejlesztésre. Mindez persze kevés lenne céljaik eléréséhez, de állami támogatást is remélnek. Ennek egy részét már elnyerte az önkormányzat, így létesíthet a horvát közösségi ház tetőterében húszágyas turistaszállót, s így készíttette el a község közvilágításának a korszerűsítését és a rendezési tervet is. A körzeti iskolát és az óvodát Lakócsa és a három szomszédos község közösen tartja fenn; ennek a költsége ugyancsak tetemes: meghaladja az 58 millió forintot, s ebből a legtöbbet Lakócsa fizeti. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A szövetkezet és a mellette nemrég létrehozott Agrip-szolg kft 80 helyi és környékbeli lakosnak ad megélhetést. Az ön- kormányzat intézményeiben mintegy 40-en dolgoznak, s most három közhasznú munkást is foglalkoztatnak. Néhány embernek a boltok és a kocsmák adnak munkát, illetve a postahivatal. Sok lakos ingázik Barcsra, Szigetvárra, s néhányan Kaposvárra és Pécsre járnak napi 100-160 kilométert utazva. HÁROM BOLT ÉS KOCSMA Az ellátásra nem lehet panaszuk a lakosoknak: három vegyesbolt és három kocsma is van. Ezek részben a barcsi áfész üzletei, részben egyéni vállalkozóké. A horvát közösségi házban is van egy presszó, ez önkormányzati tulajdon és vállalkozó bérli. A lakosok többsége a helyi üzletekben veszik meg az élelmiszert, a napi cikkeket, a városokban pedig az ott dolgozók vásárolnak. Az oldal megjelenését a Agrip-Szoig Kft támogatta. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, GAMOS ADRIENN, NAGY LÁSZLÓ FOTÓK; BACHER DÓRA LAKÓCSA
