Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 0 4 2002. Július 2., Kedd KISBAJOM Vendégekből letelepedők HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7542 Kisbajom, Kossuth u. 111. Tel/fax: 82/385-473 E-mail: kisbajom@somogy.hu A hivatal mindennap 8-16 óráig van nyitva. A körjegyző csütörtö­könként fogad 13-16 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 468 Ötévesnél fiatalabb: 45 6-18 éves: 91 18-60 éves: 252 60 évesnél idősebb: 80 FELÚJÍTJÁK AZ ÖREG PARÓKIÁT Az önkormányzat idei költségve­tése 74 millió forint. Ennek 28 százaléka, 20,5 millió forint szo­ciális juttatásra megy. Az egyet­len önkormányzati intézmény az óvoda, 8,1 millió forintba kerül a fenntartása. A körzeti iskolának és a körjegyzőségnek 2,8 milli­ót utalnak át. Az önkormányzat kiadásai fedezésére benyújtotta 5,8 millió forint önhikis igényét is. A mintegy 17 millió forint fej­lesztési kiadás nagy része ta­valyról áthúzódó, részletekben készülő beruházásra kell. A mű­emlékileg védett református pa­rókia népi hagyományőrző isko­lává alakítása 9,8 millió forintba kerül, s elkészíttetik a község rendezési tervét, kialakítják a polgármesteri hivatal és kultúr- ház mozgássérült-feljáróját, szé­lesítenek két útcsatlakozást. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Tizenöt ember foglalkoztatásával az önkormányzat a legnagyobb munkaadó. Sikerként tartják számon a közmunkaprogram­ban való részvételt, most 13 munkanélküli szerez itt jogosult­ságot a rendszeres szociális el­látásra. A község egyetlen vállal­kozása az EkoNet Kft varrodája: küzd a fennmaradásért, s négy helybeli asszonynak ad munkát. A bejáráshoz megfelelő a busz­járat; a kutasi szövetkezetben négyen dolgoznak és tízen Ka­posváron. HANYAG KÜLFÖLDIEK Három háznak van külföldi tulaj­donosa, de különösen sok ve­lük a gond. Az egyik egy svéd tulajdona; hat éve vette, de felé­je sem néz, s mára életveszé­lyes az épület. A beázó tető mi­att ledőlt az egyik tűzfal, s azóta enyészik a ház. Az önkormány­zatnak nincs jogosultsága, hogy javíttassa, s a tulajdonost is hiá­ba kerestették. Szakértői felmé­rés alapján a nagyatádi hatóság elrendelte a kényszerbontást. Ennek már két éve, s még min­dig áll a romos ház. Az eljárás rendkívül hosszadalmas, s a bontás költsége a városi önkor­mányzatot terheli. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BÍRÓ MÁRIA HÁROM ES FEL EZER VIRAGPALANTA A PARKOKBA. Kisbajom ötödik éve vesz részt a Virágos Ma­gyarországért és a „három szombat” településszépítési versenyeken. Eredményét több különdíj és aján­dék, de leginkább a falu színpompája és rendezett közterületei bizonyítják. Hagyomány, hogy minden út menti fa köré virágot ültetnek, az útkereszteződésnél sziklakertet gondoznak, és az árkok, hidak korlát­jaira is virágládákat helyeznek ki. A két .falurendező közösségi szombaton 3500 egynyári virágpalántát ültettek ki, s több százan vettek részt a falu szépítésében. ____________________________________ ■ Ma guk fordítanak a sorsukon Herceg Zoltán könnyedén emeli magasba cso­dálkozó szemű fiait: a másfél éves Bálintot meg a négyesztendős Rolandot. A régi ház tég­láiból maga építette otthont mutatja nekik. Az a kis ház szinte a nincsből születik testvéri meg baráti segítséggel, kétkezi munkával. A biztos fedélen kívül valami sokkal fontosab­bat is láthatnak itt a kis legénykék: makacs elszántságból és kitartásból az apai példát.- Napközben Kaposvárra járok; gépi forgácsoló a szakmám, s csak munka után láthatok neki a házépítésnek - mondta Herceg Zoltán. - Egy hó­napja fogtunk hozzá, s ha bírjuk erővel, szeptem­berre már beköltözhetünk.- Az egyik legszebb építkezés ez most a falu­ban, képletesen és valóságosan is - mondta Végh Gábor polgármester. - Minden település verseng a fennmaradásért. Ahogy az egyes lakosok, úgy az egész falu számára is az a járható út, ha meg­őrzi az erejét és az értékeit, s ebből teremt újat és használhatót. Csaknem húszévi szünet után nem ez az egyetlen épülő ház a faluban. Két nagyobb épít­kezés mellett megkezdték a régi lakóházak tuda­tos és stílusos felújítását is. Ebből az önkormány­zat is kiveszi részét - azzal, hogy a műemlék re­formátus parókiából hagyományőrző központot alakít, és védi a gazdag népi építészeti emléke­ket. A házak nyolc-tíz százalékának ma már vi­déki a tulajdonosa, akik szívesebben vásároltak egy egész portát a csendes, rendezett és szinte minden infrastruktúrával ellátott zsákfaluban. Tavaly ide ért a vezetékes gáz, és a legkisebb utat is szilárd burkolat fedi. Ezek nyaranta természe­tes szárítóhellyé válnak: itt szikkadnak a csalán­kupacok, az aranyvessző, a nyírlevél meg min­denféle gyógynövény.- Egy nap alatt egy mázsa csalánt is lehet gyűjteni, s az szárítva megér háromezer forintot is - mondta Bozsoki Jánosné, miközben átforgat­ta az úton száradó csalánleveleket. - Én általában egy-másfél órát tudok kimenni a berekfásba, az­alatt öt-hat kilót is megszedek. A gyűjtésből úgy 30-40 ezer forint is összejön egy nyáron.- Öt-hat család rendszeresen, a többség pedig alkalmanként gyűjt gyógynövényt - mondta Oh József, aki két évtizede a fa­lu és a környék felvásárlója. - Az uborka meg a málna is fon­tos kereseti forrás. Huszonhét család termeszt málnát, de az siralmas az idén. Több remény lenne az uborkában, de ilyen év sem volt még a konzervgyárral, hogy itt a szezon kezdete és még a szerződéseket sem hoz­ták ki. Árat pedig végképp nem tudunk.- A kistermelésen kívül itt ré­gen is főként a bejárással lehe­tett megélhetéshez jutni, de egyre kisebb az igény a szak­képzetlen munkaerőre - pana­szolta a legégetőbb gondot a polgármester. - Állandó célunk, hogy a munkanélküliek beke­rüljenek a szociális ellátásba, s ez a közmunkaprogramok ré­vén nagyrészt sikerült is. Ez a gond azonban minden évben újratermelődik, s állami segít­ség nélkül szinte kezelhetetlen.- Kell a fiataloknak is valami cél, mert most csak lézengenek. Munka nélkül meg nagy a sze­génység - állította Jakab János kocsmáros. - Botrányok nin­csenek; félévente, ha akad vala­mi kis összezördülés. A kocs­mapult mellett is érződik’ a nagypolitika, de jobbára csak kisebb dolgokban megosztott a falu lakossága. Arra mindenki büszke, hogy szép itt minden, különösen, ha idegenek is dicsérik. Az utóbbi években igen­csak látványos a fejlődés: hidakat, utakat és par­kokat építettek. De igazán annak van meg a lát­szatja, amikor maguk az emberek fordítanak a sorsukon. ■ A falun át kanyargó Rinya külö­nös kapocs. Összeköti azokat, akik itt születtek, s megigézi a vé­letlenül ide tévedteket is. A Kisbajomi Baráti Kör tagjai közül többen bevallják, hogy először csak a vak véletlen és némi bará­ti hívó szó vetette őket a kis falu­ba. A Budapestről, Kaposvárról meg a közelebbi településekről érkezők a vendégmarasztaló fo­gadtatás és a páratlan természeti szépség hatására házat vettek, s egyre büszkébben vállalják új­donsült kisbajomiságukat. Fekete- Páris Lajosné fogja össze a rend­szeresen összejáró baráti kör mintegy 20 tagját, s kiveszik a ré­szüket a falu jobbításából is. Az önkormányzat által létesített Kis­bajomért közalapítvány révén eddig csaknem 50 millió forint adó-egyszázalékkal és támoga­tással segítették a falu nagyobb fejlesztési ter­veinek megva­lósítását. A másik igen lelkes kö­zösségi szer­vezet az egy éve alakult Li­la Akác nyug­díjas-egyesü­let. Zsobrák Józsefié vezetésével a 30 tagot számláló kis klub fölelevenítette a szüreti hagyományokat és a kö­zösségi bálokat, s a falut is rend­szeresen szépítik, csinosítják a kertjükben növekvő virágokkal. Legutóbb az óvodásokat lepték meg a kézművesnapon, s csatla­koztak a fiatalok első önálló kö­zösségi rendezvényéhez, a Nyári zsongáshoz is, ahol a híres kisba­jomi pogácsa sütésében verseng­tek. ■ Párlatba zárt gyümölcsízek A kisbajomi szőlőhegy annak a négy kilométeres földútnak a men­tén terült el, ami régen Kutassal kö­tötte össze a falut. Kevés gyümöl­csöskert volt ott, s mikor elkészült a mai, valamivel hosszabb aszfal­tos út, a régi úttal együtt azok is el­tűntek. Radák István azonban több évtízed távlatából is őrzi a gyerekkori szőlőhegyi emlékeit, emlékszik a homokháton termett gyümölcs ízére. S talán ezek az aromák köszönnek vissza a híres Radák-féle pálinkákban is, amiért a Dél-Dunántúl három megyéjéből ide zarándokolnak a nemes gyü­mölcspárlatok értő kedvelői.- Édesebb nekem most is a kis­bajomi málna - mondta Radák Ist­ván. - Nem is adom föl a családi portát, pedig több mint két évtize­de már húsz kilométert ingázom mindennap a segesdi szeszfőzdé­hez. Az áfész-pálinkafőzőt a Radák Kereskedelmi és Szolgáltató Bt üzemelteti, s évente 50-60 ezer liter pá­linka bérfőzé­sét végzik. A hagyomá­nyos szesz­főzdéknél jó­val kímélete­sebben, gőz­zel készül itt a gyümölcs­párlat, hogy kozmás íz nélkül meg­maradjon az eredeti aroma.- A válogatott vilmoskörtéből meg a kajsziból főzött pálinka a legaromásabb, de készült itt már bodzabogyóból, erdei szederből és narancsból is párlat - sorolta Radák István. - A jobbakból te­szek is el viaszolva, és van, ami már húszesztendős. Ez olyan kü­lönleges alkalmakra való, mint a most születő gyerekem kereszte­lője. S remélem, jut majd az eskü­vőjére is. __ ▲ Ab lakot nyit a világra www.aportal.hu Amikor Kisbajom kitárta vendég­váró kapuit, nemcsak valóságos lakosokat fogadott be az ország távolabbi szegleteiből, hanem er­re az apró zsákfalura is ablakot nyitott a világ. A fémkereskede­lemmel foglalkozó cég, a Konnexa Kft egyik telephelyét is ide helyezte, s ezzel együtt egy kivételes lehetőséget is teremtett a befogadó kis faluban. Saját por­tálja, a www.aportal.hu az inter­neten való eligazodást, a széles körű információszerzést szolgál­ja. Színes és könnyen kezelhető formában több mint négyezer linket ajánl a legszélesebb téma­körökben. A szabadidős elfoglalt­ságoktól, utazási lehetőségektől kezdve érdemes itt böngészni az állásajánlatokat, az apróhirdeté­seket, s a legkülönfélébb termé­kek és cégek bemutatóit, a tele­pülések egyedi kínálatait. A por­tál népszerűségét jelzi, hogy a napi látogatottsága néhány hét alatt már meghaladta a kétezret, és napról napra növekszik a kí­nált lehetőségek száma. Kisbajomba így már nemcsak egyetlen közút vezet, hanem ide kanyarodott az információs világ­sztráda is. Aki teheti, merészked­jen rá, mert nemcsak a kisbajomi érdekességeknek, hanem So­mogy megye valamennyi telepü­lésének és vállalkozásának in­gyenes bemutatkozást és inter­netes megjelenést biztosít a www.aportal.hu . ▲ __________ Ismert kisbajomi lakosoktól kérdeztük; hogyan látják a maguk ás a falujuk boldogulását?___________________ Me gvan itt az akarat, csak a munkahely hiányzik Kajkos Sándor vízműkezelő: - Tősgyökeres kisbajomi vagyok, a családom már 200 éve itt lakik. Az én házam az egyik legújabb a faluban, 1986-ban építettük. Reméltem,' mind­két fiam itt marad majd, s kedvükre alakítják, befejezik. Most már látszik, hogy végleg rám marad, mert a nagyobbik Kutason telepedett le, a kisebbik még nem alapított családot, pedig tőle is na­gyon várom az unokát. A legna­gyobb gond, hogy nehéz itt munkát találni, gyarapodni, pedig minden megvan a kényelmes élethez. Én so­sem vágytam el innen, nem lehet et­től a szép falutól elszakadni. S ahogy fejlődik, remélem a fiatalok is megtalálják itt a számításukat. Szabó Józsefné vöröskeresztes titkár: - Szegény a falu; azon is lát­szik, hogy a vörös­keresztes segély­boltban nagy a for­galom. Hetente kétszer vehetnek itt kedvezménye­sen tartós élelmi­szert, lisztet, olajat, száraztésztát meg mosószert. Sokaknak nem is telik másra. Itt a gáz a faluban, de a több­ség nem tudja bevezettetni. Nem jut rá sem a férjem nyugdíjából, sem az enyémből. Málnával és kistermelés­sel egészítjük ki a család bevételét. A két lányom a tanulmányai után már nem maradt itt, a fiam talán visszajön, de ez is a megélhetéstől függ. Úgy látom, egyre élénkebb a falu, s lesz utánpótlás a fiatalokból, mert a többség nem vágyik el innét. Szelíd József gazdálkodó: - Csaknem tíz éve kezdtem gazdál­kodni. Ezeken a nagyon gyengén termő földeken sok költséggel és kicsi haszonnal le­het csak gazdál­kodni, mégis bí­zom benne, hogy az unió felé halad­va meg lehet élni majd a mezőgaz­daságból is. A fiam a Pannon lovasakadémián tanul, és lesz, aki átveszi tőlem a stafétabotot. Sok családban okoznak azonban gon­dot a fiatalok. Van, ahol a felnőtt sem akar dolgozni, inkább lovat vesz, aztán megszerzi hozzá, ami kell nem is egyenes úton. Nagyon sokat fejlődött az utóbbi tíz évben a falu, de hosszú lemaradást kell még leküzdeni. István János nyugdíjas kertész:- Egész életemben magánkertészet­ben dolgoztam, és mindig el tudtam adni, amit termel­tem: 70 mázsa paprikát, 12 ezer csomó retket és mindenféle zöld­séget, gyümölcsöt. A sok munkának meg a Bibliának köszönhetem, hogy 70 évesen is elkerül a beteg­ség. De kétlem, hogy ma is meg le­hetne élni ilyen munkából. Más vi­lág van: kevés a pénz, sokszor az akarat sem elég. Még most is dolgo­zom, öntözöm az uborkát, a virá­gokat. Nem is bírnám munka nél­kül. De utánam nem lesz, aki foly­tatja a szakmát. Az a szomorú, hogy ilyen körülmények között másnak sem érdemes erőlködni. Vargáné Posta Zsuzsanna könyvtár- és kultúrházvezető: - A fi­atalok elvágynak. Amikor már biz­tosabb az életük és munkahelyük is van, inkább ma­radnának. Ehhez az is kell, hogy a kisgyerekes csalá­doknak meg a ka­maszoknak is megmaradjon a kötő­dése, és fontos a közösségi élet is. Ezért tartottuk három hete az első Nyári zsongás sportos ügyességi rendezvényét, s ehhez száznál töb­ben csatlakoztak. Jó jel, hogy a könyvtár is népszerű, s a középko­rúak is szívesen betérnek. Van esé­lye a falunak az előrejutásra, mert a szennyvízcsatornán kívül megvan minden városi adottsága. S úgy lát­szik, van akarat is. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents