Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-13 / 162. szám

2002. Július 13., Szombat 7. OLDAL Kertre néz a muskátlis ablaka Harsányt József- nét ismeri és szereti az egész falu. A község egyik legidő­sebb lakosa, 1925-ben szüle­tett, és mindig jól érezte magát Hajmáson. Dol­gozott bérelszá­molóként a kö­zeli téeszben, majd a szomszéd falu kötőüzemében, s csillésként is - három évig - a komlói bányá­ban. Ma egyedül él, de nem ma­gányosan.- Megalakulása óta tagja va­gyok a nyugdíjas-egyesületnek. Osszejárunk, hogy beszélges­sünk egy kicsit, néha még régi nótákat danolászunk. Színt visz az életünkbe egy-egy színdarab próbája is, hiszen sok helyen föl­lép a kultúrcsoport. Büszke va­gyok rá, hogy nemrég nagy sikert aratott egyik darabunk, amit ma­gam írtam. A falu apraja-nagyja által csak Juliska néninek szólított nyugdí­jas a közösségi élet kedvéért azonban a kis ház körüli mun­kákat sem hanyagolja el. Bár az utóbbi években kissé megrom­lott egészségi állapota, sok ba­romfit és nyulat nevel.- Soha nem tudtam munka nélkül meglenni. Örömmel mun­kálkodom a háztájiban, s a kertet is szívesen gondozom - mondta. Nagyon szeretem a virágokat, ezért naponta szöszmötölök ve­lük. Kedvencem a muskátli, a lean­der és a kukacvirág, bár mára meg­kedveltem a különféle kaktuszfaj­tákat is. Csak az a baj, hogy nem lehet túl sokáig gyönyörködni a szépségükben. Pár napig nyílnak a virágaik, de így is megérdemlik, hogy törődjem velük. A falu egyik legidősebb asszo­nya is megérdemelné a megkü­lönböztetett gondoskodást, de nem igényli. Azt mondta: jó erő­ben van, így a nyugdíjasok kirán­dulásain is igen jól érzi magát. Most azonban nem a legközeleb­bi túrára, hanem egyetlen unoká­ja esküvőjére készül valami meg­lepetéssel __________________._m Ki s ládagyár alföldi mintára A Surján völgye egyik legsikere­sebb vállalkozá­sa alföldi öüetből indult. Pallós Jó­zsef apósa vállal­kozásának sike­rét látva tervezte Rekesz 2000 ne­vű faipari cégét, s csakhamar a környék legna­gyobb foglalkoz­tatója lett. A lá­daösszeszerelő üzem most 15 helybeli lakos ál­landó munkahe­lye, és többnek is nyújt alkalmi kenyérkeresetet.- A különbö­ző gyümölcslá­dákra jó a keres­let belföldön, és mi olyan ládát gyártunk, amilyen gyümölcs éppen érik. A meggy- és barackszezon lassan lecseng, így augusztusban már almásládákat gyártunk. Külföldi megrendelők­nek is készítünk, ők helyben állít­ják össze a ládát. Németországba, Hollandiába, Belgiumba és Olasz­országba is sokat eladunk. Pallós Józseftől megtudtuk: a jó ládához nyárfa kell. Ebből kevés van Somogybán, így Tolnából, Ba­ranyából és Bács-Kiskun megyé­ből szerzik be az alapanyagot. En­nek útját és az értékesítést is meg­szervezik, s az üzem is folyamato­san igényli a fejlesztést.- A kétéves családi vállalkozás­ban mindent saját erőből fejlesztet­tünk. Tudni kell, hogy megfelelő Mindig a hamarosan érő gyümölcsnek készítenek ládát az üzemben minőségű faipari gépeket Olaszor­szágból szerezhetük be, s nagyon drága a fejlesztés, a korszerűsítés. Emellett mára kinőttük az üzemet, és még az idén újabb üzemcsarno­kot építünk. A mintegy 160 négy­zetméteres csarnok legalább 3-4 millió forintba kerül, és elviszi a nyereség nagy részét. Hajmás legnagyobb vállalkozá­sának vezetője szerint mindig cél­szerű energiát és pénzt áldozni az üzem fejlesztésére, hiszen csak így tartható a lépés a vetélytársakkal. Pályázati lehetőséggel még nem élt, mert a Széchenyi tervhez kicsi­nek érezte a céget. Jövőre azonban a megyei területfejlesztéstől is sze­retne támogatást szerezni, hogy tovább bővítse a kis ládagyárat. ■ TEMPLOM A KÖZPONTBAN - KERESZTEKKEL. A hajmási református templomot 1937-ben építet­ték, a falu központjában található, s az épületet övező park arról nevezetes, hogy itt három kőkereszt is áll. A legrégebbit még az 1800-as években emelték magánszemélyek. Három éve gyűjtést rendeztek a köz­ségben a keresztek felújítására, ezt a pénzt az önkormányzat 400 ezer forintra egészítette ki. így mind- egyik hajmási műemléket felújították, megtisztítva az évtizedek során rárakódott szennyeződéstől. ■ Gyógynövényben a romák reménye A község lakosságának csaknem a fele cigány - Legutóbb a házasságra fel­származású. Érdekeik képviseletére négy éve készítő tanfolyamra nyertünk a alakult a Roma Érdekvédelmi Szövetség. Szociális és Családügyi Minisz- Frigur Domonkos önkormányzati képviselő- tériumtól 250 ezer forintot, ez a ként és a civil egyesület vezetőjeként is azon fiataloknak havonta két klubes- van, hogy javítson a térség cigánycsaládjainak tét tesz lehetővé. Az Ökotárs és életkörülményein. az Autonómia alapítványtól nyert pénzt pedig a falu csinosí­- Százhét roma él a faluban a legutóbbi felmérés tására fordítottuk. így tavaly a adatai szerint. Gyenge az iskolázottságuk; az egész közterület-szépítési versenyen Surján-völgyében ez a munkanélküliség legfőbb országos harmadik helyezést oka. Éppen ezért alakult meg harminc taggal az ér- értünk el. Most gyógynövény- dekvédelmi szervezet, s minden lehetőséget meg- felvásárló helyet akarunk kialakítani, ragadva igyekszünk ezeknek az embereknek mun- Frigur Domonkos gyógynövények felismeré- kát s ennek folytán jobb körülményeket teremteni, sét és hasznosítását ismertető képzést szervez, A lelkes romavezető tartja a kapcsolatot az or- összefogva a munkaügyi központtal, s ez a Sur- szágos cigány kisebbségi önkormányzattal, s ren- ján völgye minden roma lakosának lehetővé ten- geteg pályázatot írt már különféle alapítványok- né, hogy pénzt keressen. Ehhez kapcsolódva ter- hoz, s ezek egy része lehetővé tett különféle to- vezi egy regionális romaszervezet alakítását, vábbképzéseket. Szerveztek házibeteg-ápojói, tész- Szeretné, ha ősszel Hajmáson megalakulna a ki- takészítő és szőnyegszövő tanfolyamot is, bár az sebbségi önkormányzat is. elhelyezkedés nagy gondját ez nem oldotta meg. __________________________________________! Ba jnokcsapat vébélázban Nagy érdeklődéssel kísérték a haj­mási fiatalok is a labdarúgó-világ­bajnokság küzdelmeit. Nem a kü­lönféle hajviseletek, sokkal in­kább a szép cselek kötötték le a fi­gyelmüket. S egy kis gyakorlás után már egy-egy Ronaldo-moz- dulattal is képesek meglepni el­lenfelüket. Ezt bizonyítja a pol­gármesteri hivatal üveges szekré­nye, amiben sok értékes kupa bi­zonyítja a ifjak fociművészetét. Sólyom Ottó a csapat motorjaként fáradhatatlanul szervezi a kör­nyező települések tornáira a fel­készülést.- Néhány éve voltak itt sport- szerető fiatalok; kialakult a kö­zösség, volt csapatszellem, és a kitartó munka meghozta az ered­ményt. Mindig dobogósok vol­tunk, elnyertük az első három hely valamelyikét s vele a kupát a falunapi tornákon. Most tízen vannak a hajmási kispályások, s őket egy-egy mér­kőzésre népes szurkolóhad kíséri el. A hajmási lányok inkább csak szurkolnak, de szívesen járnának ők is klubba, ahol nőiesebb téma is szóba kerül. Sólyom Ottó sze­rint a fiatalok igénylik a klubot, s erről már beszélgettek a polgár- mesterrel is.- A fiatalok többsége Kaposvá­ron vagy a környező falvakban dolgozik, s munka után nem igazán talál elfoglalt­ságot. Hor­gászni vagy fürdeni ugyan lehet a kör­nyéken, de a sporton kívül nincs más összetartó erő. Sokan egy ifiklubtól várják, hogy más tevékenységre is legyen lehetőségük. Kultúrcsoport is kel­lene, s akkor nemcsak a focicsa­pat eredményei adnának sikerél- ményt a falu fiataljainak. ______■ Ism ert hajmási olvasóinkat kérdeztük: milyenek a mindennapjaik, mi az előnye a falunak, és mi okoz hátrányt? HIVATAL: KÉT NAPON A polgármesteri hivatal címe: 7473 Hajmás, Templom tér 1. Tel.: 82/370-752 Polgármesteri ügyfélfogadás he­tente kétszer van a hivatalban: kedden s pénteken 8-12 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Állandó lakosok lélekszáma: 267 Ötévesnél fiatalabb: 23 6-14 éves: 41 14-18 éves: 14 18-60 éves: 128 60 évesnél idősebb: 61 SZŰKÖS A KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzat az idén 52,3 millió forintból gazdálkodik. Személyi kiadásokra nyolcmillió forintnál is többet fizet, a köz­épületek fenntartása pedig több mint 11 millió forintba kerül. Ok­tatási intézmény híján a szent- balázsi általános iskolának 2,5 millió forintot, a gálosfai óvodá­nak 1,2 millió forintot, a szent- balázsinak több mint 400 ezret utal át. A körjegyzőségnek 3,2 millió kell, a védőnői szolgálatra 300 ezer, a gyermekjólétire 358 ezer forint, a mezőőrség munkáját 448 ezer forinttal, a háziorvosét 372 ezer forinttal támogatja. Sok megy el a szoci­álpolitikai juttatásra: 4,1 millió, segélyre pedig hárommillió. A tűzoltószertár felújítására és a falugondnoki garázs megépíté­sére 700 ezer forintot különítet­tek el, a volt iskola rendbetéte­lére és a járdaépítésre 3,5 mil­lió forintot, a kultúrotthon felújí­tása félmillió forintba és az idő­sek klubjának rendbetétele is majdnem ennyibe kerül. A leg­nagyobb beruházás az idén a hajmási majorhoz vezető útnak a megépítése lesz: ez csaknem 25 millió forint. Ehhez az FVM 20 millió forintos pályázati tá­mogatásán túl a helyi vállalko­zók adják a települési önrészt. Jobb utakat és több munkahelyet szeretnének Lukács Antalné boltos: - A falu nagy hátránya, hogy zsáktelepülés. Nincs túl messze Kaposvártól, de mi­óta nyáron meg­szüntették az isko­lai járatot, még ne­hezebbé vált a köz­lekedés. Akinek van autója, húsz perc alatt beér, busszal viszont egész napos az út. A munkalehetőség, sajnos, kevés; a fiatalok a városban dolgoznak, mert helyben szinte semmi munka nincs. Sok ugyan a fiatal, de szóra­kozni is csak a városban tudnak. Bár kicsi a falu, sok gonddal jár a közös kezelésű bolt, italbolt, gázte­lep és táplerakat működtetése. A la­kosság száma pár éve már nem in­gadozik; sokan beköltöznek ugyan a városba, de jönnek is helyettük. Bank Antalné nyugdíjas: - Én elé­gedett vagyok a falusi élettel Itt szü­lettem Hajmáson, és azóta is itt élek. A gyerekeim, uno­káim már elköl­töztek, de gyakran látogatnak. A fiam itt él, csak bejár dolgozni Kapos­várra. Nagyon sze­retem ezt a kis zselici falut. Bár kö­zel van a város, nekem ez a távolság nem okoz gondot; nagyon ritkán já­rok be, öreg vagyok már. Van a falu­ban egy nyugdíjasklub, annak na­gyon örülök; jó érzés, hogy a ko­rombeliek összejárnak, kirándulni megyünk, s így nem vagyok olyan egyedül. Sok fiatal van itt, ők a szomszédos falvakba vagy a város­ba járnak táncolni. Élnek itt romák is, de jól megférünk egymás mellett. Kibler Tibor tanuló: - Budapestre járok iskolába; kollégiumban la­kom, így csak hét­végeken tudok ha­zajönni. Oda-visz- sza vonattal a leg­egyszerűbb a köz­lekedés. Négyen vagyunk testvé­rek, a többiek még a szentbalázsi álta­lános iskolában tanulnak. Most, a szünetben dolgozni fogok a közeli telepen. Más fiatalok is ezt teszik, jól jön az a zsebpénz. Hajmáson, sajnos, nincsen szórakozási lehető­ség, ezért hét végén bejárunk Ka­posvárra. Jó a baráti társaság, sokan vagyunk fiatalok. A szentbalázsi tó­ra szoktunk járni fürdeni vagy hor­gászni. Nagyon szeretem a falut, jó itt lakni, ezért az iskola után sem tervezem, hogy elköltözzem innen. Tóth Károly nyugdíjas: - Szeretem ezt a szép kis települést; itt szület­tem, és nem is tud­nék máshol élni. Itt laknak a gyere­keim is. Közel van a város, és jó a közlekedés: dél­előtt négy-öt busz is jár. Én ugyan na­gyon ritkán me­gyek be Kaposvárra, akkor is csak orvoshoz vagy a piacra. A raklap­üzem föllendítette a falu életét. So­kan dolgoznak ott, és jól fizet Jóma­gam nyugdíjasnapjaimat a szőlőben töltöm. Állatokat is tartunk, így nagy segítség, hogy helyben is beszerez­hető a táp. Van egy nyugdíjasklu­bunk, és vasárnaponként összejá­runk. Jól megfér egymás mellett a roma és a magyar. Mindenki megad­ja a másiknak a kölcsönös tiszteletet. Török Sándor polgármester: - Tele­pülésünknek a legnagyobb előnye, hogy csöndes és nyugodt vidéken van, húsz kilomé­terre a várostól. Ugyanebben rejlik a hátránya is: az infrastruldúra hiá­nyosságai viszont nehezen pótolha­tók. A szennyvízberuházás és a ve­zetékes gáz bevezetése is nagy terhet ró a lakosságra. A faluban élőknek csaknem a 70 százaléka nyugdíjas, mert a hetvenes évektől kezdve föl­gyorsult az elvándorlási folyamat. Munkahely alig akad, pedig igazi megtartóerőt csak az újabb álláshe­lyek jelentenének. Az elmúlt évek­ben több külföldi is érdeklődött az öreg porták iránt, de a fiatalok jövő- jének a biztosítása fontosabb. ■ A NAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb hajmásinak a Rekesz 2000 Kft ad munkát. A láda­üzemben 15 állandó foglalkozta­tott dolgozik, számukat azonban nyaranta négy-öt idénymunkás­sal növelik. Az önkormányzat a szociális munkásokkal együtt ki­lenc hajmásinak teremtett ke­nyérkereseti lehetőséget. EGY BOLT, EGY KOCSMA A falu boltja és kocsmája egy­más szomszédságában van. A boltban többnyire az alapvető élelmiszereket szerzi be a lakos­ság; a kenyér mellett kelendő a zöldség, gyümölcs és a hentes­áru is. A kocsmában a fröccs a legkedveltebb ital, de a nyári melegben jól fogy a sör is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: HARMATH ANITA, TAKÁC&ZOLTÁN ÉS SZAKÁLY ANDREA. FOTÓ: LÁNG RÓBERT ___________A L M A N A C H - 0 6 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents