Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-13 / 162. szám

LELLEI TÜKÖR A xilofon ifjú virtuózai a téren 6. oldal Hírek BALATON-PART. Az elmúlt évben 454 külföldi munkaválla­ló dolgozott Somogybán. Idén az első negyedévben 15 száza­lékkal kevesebben kértek mun­kavállalási engedélyt, mint ta­valy ilyenkor. A státusztörvény keretében mindössze 5-en je­lentkeztek munkára. A szakem­berek szerint a nyáron megnő a külföldi munkavállalók száma, akik szakácsnak, építőipari munkásnak és kisegítő munka- j körbe érkeznek. Többségük ro- ' mán, ukrán, jugoszláv, horvát, j illetve kínai, mongol, vietnami állampolgár, (gm) HOMOKSZENTGYÖRGY. Korszerűsíti a Matáv Rt a homokszentgyörgyi telefonhá­lózatot. Eddig az elavult RLL- rendszeren telefonálhattak a helyiek, amelyre rengeteg pa­naszuk volt már évek óta. A hálózat átalakításához ezek­ben a napokban fogtak hozzá a j társaság szakemberei. A tele- [ fon-korszerűsítés közel 250 előfizetőt érint Homokszent- györgyön. (ni) CSOKONYAVISONTA. Szál loda épül a csokonyavisontai termálfürdő szomszédságá­ban. A szálló és zárt üdülőfalu terveit most készítik annak a társaságnak a megbízásából, amelyik nemrég 16 hektárnyi területet vásárolt itt. A termál­fürdő északi és nyugati oldalán húzódó területek beépítése többmilliárdos beruházást je­lent. Várhatóan még az idén el­kezdődhet a közművek kiépí- tése. (ni) m Kincsek kamerák kereszttüzében Megyei körkép Az utóbbi hónapokban az országban több he­lyen is előfordult műkincsrablások Somogy­bán is ráirányították a figyelmet a múzeumok és képtárak biztonságára. A hónap elején négy nagy értékű festményt vittek el a Kiscelli Múzeumból. Nem az első százmilliós képrablás ez az elmúlt években Magyarországon. A szakemberek úgy vélik, Somogy múzeumai és képtárai alapjában véve biztonságosak, védelmi rendszereik megfelelnek a kor követelményei­nek, a riasztók a rendőrségen szólalnak meg. Ahol szükséges, a mozgás- és törésérzékelő be­rendezések működése mellett videolánc is rögzíti a termekben történteket. Nagy Tamás, a Vidi-Comp Kft vagyonvédelmi cég ügyvezető igazgatója a rendőrség kötelékéből érkezett a biztonságtechnika területére. Elmond­ta: a somogyi közintézmények két éve végzett át­vizsgálásakor számos tapasztalatot szereztek a múzeumok biztonsági felszereltségéről is. Megál­lapították: az alapvető védelmi rendszer minden­hol adott, jóllehet számos esetben lehetne a helyi adottságokhoz illeszkedő, s így hatékonyabb vé­delmet nyújtó. Ez elsősorban pénz kérdése: egy közepes nagyságú képtár védelmi hálózata 2-4 millió forintból alakítható ki. A szakember sze­rint a magángyűjtőknél jobb a helyzet, mivel a ki­sebb gyűjteménynek olykor minden egyes darab­ját felszerelhetik riasztóval és elmozdulásérzéke­lővel. Nagy Tamás elmondta: előfordul, hogy a technikai feltételek adottak, de a megfelelő szak­embergárda hiányzik. A biztonsági őrök sokhe­lyen éjjeliőr szinten látják el feladatukat, holott egy jól megszervezett beléptetőrendszer mellett Meglovasították a fegyvereket Az utóbbi évek legjelentősebb kárértékű múzeumi betörése Újvár­falván történt. A Nosztopy kúriában 2000 decemberében jártak hívatlan látogatók. Akik 3,5 millió forint értékű műkincset zsák­mányoltak. A tettesek azóta is ismeretlenek. Olykor méltatlan körülmények között tárolják a százados kincseket nagy szerepük lehetne a műkincsvédelem haté­konyabbá tételében. A megye egyik legfiatalabb múzeuma az 1996- ban nyílt nagyatádi intézmény, ahol a helytörténe­ti kiállítás mellett állandó képzőművészed tárlat is látogatható. Hauptman Gyöngyi muzeológus sze­rint adottak az alapvető biztonsági felszerelések, hiszen a rácsos ablakok és a zárható vitrinek mel­lett gyakran átvizsgált füstjelzővel és egy bizton­ságtechnikai céghez bekötött riasztóval is rendel­keznek. Winkler Ferenc, a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának igaz­gatója s a szakemberek szerint azon­ban mindez kevés: a gyűjtemények nagy részét méltatlan körülmények kö­zött, a szakszerű tárolás feltételeit ki nem elégítő raktárakban kénytelenek őrizni. (Folytatás a 4. oldalon) a z 3 H O Új parkolókat a piacnál Kaposvár A kaposvári piac és vásárcsarnok környékén rendezettebb állapo­tokat szeretne a város vezetése. Ezért készítettek egy rövid és egy középtávú tervet is. Előbbi újabb negyven parkoló kialakítását te­szi lehetővé - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Ehhez a bőrgyógyászat területéből egy tízméteres sávot megvásárolnak a megyei önkormányzattól. A másik elképzelés 250 millió fo­rintba kerül. A piac déli részén lé­vő lakások tulajdonosaival és a bérlőkkel tárgyalnak, amennyi­ben sikerül megállapodni, két év alatt négyezer négyzetméterrel bővülhet a vásárcsarnok területe, valamint újabb 180 gépkocsi tud majd parkolni. (Részletek az 5. oldalon) ■ Magyar vidék: vesztesből nyertest! Dr. Szanyi Tibor: Minden fejlődéshez a tudáson keresztül vezet az út Kaposvár A vidékfejlesztés azért kap különös figyelmet, mert az új kormány a rendszerváltás vesztesét, a magyar vidéket az EU-csatlakozás nyertesé­vé akarja emelni. Ezt dr. Szanyi Ti­bor, az FVM politikai államtitkára mondta, amikor a Somogyi Hírlap szerkesztőségében járt. Hozzátette: a megélhetést helyben kell biztosíta­ni, s ez lehetetlen átfogó vidékfej­lesztés nélkül. Az új kormány egyik első sikere, hogy az EU illetékeseivel elfogadtatta: kasszazáráskor nem kerülünk hátrányos helyzetbe.- Megkezdődött a nagy visszaszámlálás, hiszen ha minden a korábban elhatáro­zott menetrend szerint alakul, akkor csak 15 hónapunk van az EU-csatlakozás időpontjáig, az idő tehát rendkívül rövid- válaszolta munkatársunk kérdésére dr. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, amikor a Somogyi Hírlap szerkesztőségében azt kérdezte tőle: elég-e az idő az EU-csatlakozásra való fel­készüléshez?- Igazából 15 hónapunk sincs - mond­ta az államtitkár -, s ez a jogi értelemben vett csatlakozás időpontját jelöli. Az EU- szabályok szerint Magyarország a csatla­kozási szerződés aláírásának az időpont­jában már teljes jogú tag. Ennek viszont sok munkával járó, komoly feltételei van­nak. Például az, hogy a magyar szakmi­niszterek minden héten egy napra Brüsz- szelbe utaznak a szakmai fórumra.- Mikor írhatjuk alá a csatlakozási szerződést?- Vélhetően 2003 január-februárjában. A tárgyalásoknak viszont az aláírás előtt le kell zárulniuk, legkésőbb november végé­ig, hogy erről már a decemberi Európa- csúcs dönthessen. (Folytatás a 4. oldabn.) DR. SZANYI TIBOR 1956-ban született Bu­dapesten. 1980-ban szerzett diplomát a Közgazdaságtudományi egyetem külgazdasági szakán. 1998 óta or­szággyűlési képviselő, az európai integrációs bizottság alelnöke. Az új kormányban az FVM politikai államtitkára. Munkát teremtő otthonházak Barcs Az időseknek megfelelő körülmé­nyeket, a fiataloknak 17 munka­helyet teremtett az új barcsi nyug­díjasotthon. - Az új intézmény csaknem 130 idős megfelelő ellá­tásáért felel - mondta Benedek Imre, a szociális központ igazga­tója. - Az otthonházak révén má­ra annyira megnőtt a gondozotta- ink száma, hogy nem csak éssze­rű, de kötelező, törvény által elő­írt lépés is volt a város számára egy önálló intézmény létrehozá­Otthonházprogram sa. Az otthonházi ellátás megte­remtése tetemes többletfeladatot adott nekünk. Az idősek ellátásá­hoz 17 új munkahelyet kellett lét­rehozni. Ezzel a kétszeresére nőtt a nővérlétszám, hiszen többségé­ben gondozókra, ezenfelül három takarítóra és egy mosónőre volt szükség. Mára valamennyi állás­helyet betöltöttük. Mindehhez az önkormányzat 18 millió forinttal növelte az intézmény költségve­tését. Ez a szakmai színvonal javulá­sát is jelenti,- hiszen a gondozók között lehetőség nyílt mentálhigiénés, illét- ve foglalkoztató nő­vérek felvételére is. Benedek Imre el­mondta: ha a ma még üres nyugdí­jaslakások is gazdára találnak, további egy­két dolgozóra még szükség lehet. NAGY LÁSZLÓ Az elmúlt nyolc évben négy sorház, 99 lakás épült a szociális központ szomszédságában. Az oda költöző időseknek 37 négyzetméte­ren biztosítanak teljes függetlenséget, ugyanakkor biztonságot és ellátást. Az orszá­gosan is egyedülálló barcsi otthonházprog­ram idén lezárult, mivel minden rendelkezés­re álló területet beépítettek. A munkába járás gondja Nagyatád A három legnagyobb nagyatádi gyár összesen 160 vidéki dolgozójá­nak különösen a szombati munká­ba járása megoldatlan, derült ki a tegnapi testületi ülésen Rákóczy Attila alpolgármester előter­jesztéséből. Azt javasolta: vállalja át az atádi önkormányzat a szombati műszakba vidéki dolgozókat szál­lító buszok költségeinek ötödét, s ezzel járuljanak hozzá a város munkahelyeinek megtartásához. A képviselő-testület csaknem egyórás vita után foglalt állást: az érintettek közötti részletesebb egyeztetést és a gondok alapos feltárását szabta feltételül. A feladattal az alpol­gármestert bízták meg. A bejáró dolgozók közlekedési gondjait hamarosan a Rinya menti kistérsé­gi területfejlesztési társulás fóru- mán is tárgyalják. ___________ilm. Kí nál ■ ■ Egyszer On is partnerünk lesz! főbb ezer ingatlan, állás és jármű hirdetéssel MEGJELENT A tempó Apróban óriás

Next

/
Thumbnails
Contents