Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

H' 2002. Július 12., Péntek A L M A N A C H 1 8 3 7. OLDAL Télen már gázzal fűthetnek Bükkösdön a napokban kezdik a nyertek a megyei önkormányzat­vezetékes gáz kiépítését, így a té- tói az intézményeik gázbekötésé­len már gázzal fűthet a lakosság, hez. Somogybükkösdön a közös- A most zajló beruházásban hét ségi ház - amely az orvosi rende- somogyi és négy zalai település lőnek, a könyvtárnak, az ifjúsági vesz részt. A porrogi körjegyző- klubnak és a közösségi rendezvé- séghez tartozó falvak önkor- nyéknek ad helyet - gázbekötésé- mányzatai hárommillió forintot re fordítják ezt az összeget. ■ Elpusztult, majd újjáépült A község nevét először 1462-ben írták le Bykes alakban, mikor az Apájfi és Szelczei család Fiike községgel együtt elzálogosította Darabos Lászlónak; negyedszá­zad múltán a berzencei uradalom része volt. Földbirtokos családok váltották itt egymást, az utolsó Somssich János gróf volt a múlt század első negyedében. A falu a török hódoltság idején elnéptele­nedett, még az 1710-es években is csak 20-25-en lakták. A római ka­tolikus lakosság 1769-ben alapított iskolát, a falu 1772 januárjában nyert vásártartásra szabadalmat. 1850-ben 397-en, a II. világháború kezdetén már több mint 500-an laktak itt. 1907-ben lett Somogy- bükkösd a neve. Közigazgatásilag hozzá tartozik Nagyberekpuszta, ahova több kilométer hosszú, he­pehupás földúton lehet eljutni. Az 1960-as évekig többen lakták, mint Bükkösdöt, mivel azonban se világítás, se vízvezeték nem volt, lassan elköltöztek. Ma itt csak egy család él. ____________■ Tá bor szenvedélybetegeknek Ingatlant vásárolt a faluban a Reha­bilitációs Centrumegyesület, a Az Alkoholizmus Elleni Klubok és Megyei Egyesületek Országos Szö­vetségének kiemelt tagszervezete. Ez 1989-ben volt, s azóta újabb in- gaüanokkal gyarapodott a karitatív utógondozó. Nyaranta szenve­délybetegeknek és szegény csalá­dok gyermekeinek ad otthont. Az idén az addiktológiai intézet reha­bilitációs osztályáról jöttek az első táborozók. Egy hetet töltött itt nyolc gyógyult szenvedélybeteg és három szakember. Jáger Katalin pszichológus elmondta: osztályu­kon egyedülálló pszichoterápiás részleg működik, s a bükkösdi kör­nyezet kiváló a terápiához.- Mozgásos meditációval kezdjük a na­pot, ez az el- mélyülést szolgálja; a délután cso­porthipnózis­sal folytatódik. Mindehhez nagyon jó hátteret ad a szép kör­nyezet. Az egész napos elfoglalt­ság miatt kevés a szabadidő, de a résztvevők rövid sétákra kimentek a faluba, megnézték a Perczel- kastélyt is. ___________________■ Vi züket issza a szomszéd A lakosok büszkesége az új, uniós szabvány szerint épült vízmű, ez látja el ivóvízzel a szomszéd Porrog- szentpált is. A régi törpe vízmű még 1960-ban épült, ezt váltotta föl a ta­valy átadott, 20 millió forintos új kút, ami elektronikus vezérlésű, napelemes jelzőrendszere van és di­gitális kijelzője. Takarékosságát bi­zonyítja, hogy üzembehelyezésével egyharmadára csökkent a vízvesz­teség. Pécsi Jenő vízműkezelő el­mondta: a kezdeti nehézségeken túl már gond nélkül működik, s jó a víz minősége. A régi kút vizében sok volt a mangán, vas, de az új, 100 méter mély kút vize az ÁNTSZ ada­tai alapján a gyógyvízhez közelít.- Többen mondják, hogy klóros a víz, de szerintünk csak az íze szo­katlan. Mi, akik itt dolgoztunk, jól tudtuk, milyen minőségű a régi kút vize, és nem szívesen ittunk belőle; a jelenlegi minden szempontnak megfelel - mondta Pécsi Jenő. Megújult a gépház is, és mosdó­val bővítették, új a tározó, és a*telek Pécsi Jenő: Nincs gond, s jó az új kút vize kerítését is meghosszabbították. A beruházás teljes összegének mint­egy az ötödét - a lakosság számará­nyában - a két község fizette, a fennmaradó tizenhatmillió forin­tot pedig a megyei területfejleszté- si tanács pályázatán nyerték. ■ BÜKKÖSDIEK BÜSZKESÉGE: A MŰEMLÉK TEMPLOM. Dombtetőn áll a község katolikus templo­ma, amit 1998-ban újítottak föl az adakozó hívek az önkormányzat támogatásával. A török hódoltság idején Somogybükkösd és vele együtt a régi temploma is elpusztult. Mikor a török 1690-ben föladta Kanizsa várát, a környéke is felszabadult, a faluban a visszaköltöző Kerczer család építtette a templomot, ennek Havas Bol- dogasszony a névadója. Sajnos, időről időre betörnek ide, és pótolhatatlan kegytárgyakat visznek el. __ji El zárt település, éledő remények Még a madár sem jár mifelénk, olyan eldugott helyen van a település - mondja Győrfy Mik­lós polgármester, ha Somogybükkösdről kér­dezik. Mások is a falu legnagyobb hátránya­ként említik a község elzártságát, ám a derű­látóbbak szerint ebből egyszer talán majd előnye is lesz. A falusi turizmusban látják a kitörési lehetőséget, mert Bükkösd legna­gyobb kincse a természeti szépsége. Hegyen-völgyön át, kacskaringós úton érjük el Somogybükkösdöt, akár Csurgó felől, akár Nagy­kanizsáról megyünk. Utcáin napközben kevés em­bert látni, mert a középkorúak a közeli városokban dolgoznak, az idősebbek pedig már - aki mozogni tud - kora reggel kimegy a szőlőhegybe. Mindig van tennivaló a málnásban, a szedresben, s hamar gazosodik a fenyő, a kukorica. A gazdák örömmel mondták, hogy bár régen sokszor találták feltörve a pincét, ez egy-két éve megszűnt; megalakult a he­gyi gazdák egyesülete, s járőrök óvják az értékeket.- Nemcsak a bükkösdieknek, hanem sok vidéki­nek is van itt birtoka; őket akartuk összefogni az egyesület létrehozásával. A másik közös célunk a betörések megelőzése; eredményeinket látva egyre többen csapódnak hozzánk - mondta Galácz Ottó, az egyesület elnöke, aki ha letudta az éjszakai jár­őrözést, a 200 családos méhészetét gondozza. Négy-öt generáció óta méhészkednek a felmenői, így korán beletanult, a folyamatos fejlesztés azon­ban tetemes terhet ró a családjára. Mégsem a fel­számolás, hanem - mint mondta - az előre mene­külés foglalkoztatja. Annál inkább, mert egyéb munkalehetőség nincs, Kanizsa felé pedig rossz a buszközlekedés. Azt mondta: ennek ellenére Bükkösdnek van jövője. A községben sok a jó álla­potú ház, s nem fogják elhagyni a fiatalok; ha más nem, a városi ingatlanárak maradásra bírják őket. Győrfy Miklós polgármester szerint is sokat lendí­tene a község lakosainak a sorsán, ha a Zala Volán­járatai rendszeresen betérnének a faluba. Nemrégi­ben, 30-40 év után erre is tettek egy kísérletet, de az utasok csekély száma miatt gazdaságtalannak ítél­ték a járatokat, az önkormányzat pedig megfelelő anyagiak híján nem tudja fizetni a költségeit.- Nincs helyi adó, csak az álla­mi pénzre számíthatunk. Mindig nullára futunk, de szerintem cél­szerűbb beruházni, mint bank­ban kamatoztatni a falu pénzét - állította a polgármester. - Száznál alig több a lakosunk, de földrajzi­lag nagyok vagyunk; sok a közte­rület, akárcsak a sötét, megvilágí- tatlan rész. A hamarosan kezdő­dő közvilágítás-felújítással ezt szeretnénk megszüntetni, s egy sikeres pályázat eredményeként újabb közhasznú munkást is föl­vehettünk. Két hektár csak a Perczel-kastély parkja. A lakosok régi vágya, hogy hasznosítsák a kastélyépületet. Ehhez azonban komfortosabbá kell tenni, s ezt csak pályázati támogatással való­síthatják meg. Megteremtené a falusi turizmus alapjait, mert így is sokakat vonz a táj; nyaranta ke­rékpáros turisták veszik birto­kukba a környéket. A 82 éves Bogáti Imre jól em­lékszik arra, mikor egész évben fiataloktól volt hangos a falu. Fél évszázada a nagyobb lehetősé­gek reményében ment el Buda­pestre. Egyszer rövid időre visz- szakpltözött, de nem vonzotta a téesz kínálta jövő. Ma nyugdíjas, és feleségével együtt májustól mindenszentekig itt él, látók a ré­gi szülői házban.- Jönnek az ismerősök, a rokonok, elbeszélge­tünk. Szívem szerint vissza se mennék Pestre - mondta -, de télen nem nekem való a járda takarí­tása és a fahordás. Sokat betegeskedem, ezért nem lehetek orvos nélkül. Én vecsési vagyok, de megszerettem Bükkösdöt. Jó a levegő - tette hozzá a felesége -; érik a kertben a gyümölcs, s megterem a zöldség is. Itt nagyon jól érezzük magunkat.______________■ Ismert somooybükköspieket kérdeztünk; milyennek látják a község életét, és hogyan képzelik el a jövőjét? Elfogynak a fiatalok, s bizonytalan a jövő Horváth né Bogáti Rózsa közmun­kás: - Sokat fejlődött a település, út épült és új vízmű. Somogybükkös­dön születtem, az egész családom itt él, nem is akarok innen elmenni. Szép a települé­sünk, a környezete is. A fiatalok, saj­nos, elköltöznek, mert a városban több szórakozási lehetőségük van és jobban találnak munkát. Hogy a településnek müyen jövője van, az fogas kérdés. Csak attól függ, hogy ezt a pár fiatalt, aki még nem ment el, itt lehet-e tartani. Szerencsére vannak kisgyerekek és kismamák is; ez jó jel, csak maradjanak is itt. Kevesen laknak már Bükkösdön, de aki maradt, összetart, és ha baj van, lehet a másik emberre számítani. Pécsi János gépkocsivezető: - Itt nőttem föl, és 25 évi távoliét után visszajöttem. Sze­retem Bükkösdöt, sok emlék köt ide. Régen nagy csa­pat gyerek volt itt, majdnem annyi, mint ahányan ma a faluban laknak. Elfogytak a fiata­lok, mert itt nincs munkalehető­ség. Ipari beruházás biztosan nem lesz, a mezőgazdaságból kellene megélni, de a felvásárlási árak nin­csenek arányban a ráfordításokkal és a munkával, így nagyon nehéz a megélhetés. Uborkával, málnával foglalkoztam, de belefáradtam. Bí­zom benne, hogy van jövője a falu­nak, hiszen nemcsak nekem tetszik, hanem mindenkinek. Elejét kellene venni a fiatalok elvándorlásának. Plántek János tanuló: - Zákány­ból jöttünk ide, szeretem ezt a fa­lut. Előnye, hogy nyugodt, és össze- jámak a fiatalok. Hét végén tartunk rendezvényeket, ezekre még a vidé­kiek is eljönnek. Egyetlen hátrány, hogy nincs hely­ben munkahely, de a szórakozási lehetőség nem hiányzik; ha moziba akarunk menni, autóval nincs messze Nagykanizsa. Szeretnék itt maradni, bár külkereskedelmi ügy­intézőnek tanulok, így nem tudom, milyen lehetőségem lenne. Az utóbbi években fejlődött a falu, el­készült az út, a vízmű, csak még több lakos kellene. Vannak kivéte­lek, de a bükkösdiek többsége - akár fiatal, akár idősebb - összetart. Keller Géza nyugdíjas: - Szépen fejlődik a falu. Új út is épült. Még eínlékszem a sá­ros útra, mert itt születtem, és nem is akartam elmen­ni. Nem sok új la­kos jön, és kevés a gyerek, 'de a bete­lepülők azt mond­ják, jól érzik ma­gukat Bükkösdön. Szeretem ezt a helyet. Ha elmentem hazulról, alig vártam, hogy hazajöjjek, sehol nem éreztem jól magam. Jó embe­rek élnek itt, elviccelődnek egy­mással; persze van irigység is. Ki­halni biztosan nem fog a falu, de szükség volna olyan létesítmények­re, ahol munkát kínálnak, mert most nincs munkalehetőség. A be­járás meg igen körülményes, mert csak néhány busz közlekedik. Fekete Józsefné boltvezető: - Tősgyökeres bükkösdi vagyok, so­ha nem volt kérdé­ses, hol akarom le­élni az életemet. Mondtam a fér­jemnek is: soha nem költözök el innen. Szépülő fa­lu ez; játszótér épült és új .vízmű, tatarozták a templomot, elkészült az út. Csak az a baj, hogy nincs mun­kahely. Mióta megszűnt a téesz tele­pe, csak az önkormányzat ad mun­kát. Az emberek többnyire a málná­ból, szederből, uborkából próbálnak megélni. Ennek most van a szezon­ja, látszik a bolt bevételén is, mert többet költenek. Sok a nyugdíjas és kevés a fiatal; ha nem költöznek ide új lakosok és a fiatalok is elmennek, nem tudom, mi vár a falura. a SOMOGYBÜKKÖSD HIVATAL HÉTFŐNKÉNT A polgármesteri hivatal címe: 8858 Somogybükkösd, Fő út 92. A község a porrogi körjegyzőséghez tartozik, ott hétfőtől csütörtökig 7.30- tól 16 óráig, pénteken 7.30- 13.30- ig fogadják az ügyfeleket. A polgár­mester minden hónap első hétfején 8-12 óráig fogadja a polgárokat. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 129 Ötévesnél fiatalabb: 8 6-18 éves: 15 19-55 éves: 61 55-60 éves: 6 60 évesnél idősebb: 39 ÉPÜL A GÁZVEZETÉK Az önkormányzat az idén 9,1 millió forintból gazdálkodik. Személyi ki­adásokra 1,36 millió forintot köft, dologiakra 1,9 milliót. Az óvoda, az iskola, a védőnői szolgálat, a falu­gondnok és a körjegyzőség fenn­tartása 3,3 millió forintba kerül. Szo­ciális kiadásokra 453 ezer forintot szán, felhalmozásra 1,5 millió forint jut. Az idei legnagyobb beruházás a közvilágítás korszerűsítése lesz, s a napokban kezdik meg a gázveze­ték kiépítését. Az önkormányzat szeretné felújítani a Perczefkastélyt, ehhez számit a területfejlesztési ta­nács támogatására is. EGYETLEN MUNKAADÓ A falu egyetlen munkaadója az ön- kormányzat: négy közmunkást fog­lalkoztat. A munkaképes korúak csurgói munkahelyekre ingáznak vagy vállalkozóként dolgoznak. VÉDETT KASTÉLYPARK A Perczel-kastélyt páratlan szépsé­gű 1,8 hektáros park veszi körül, ezt 1985-ben védetté nyilvánítot­ták. A parkot fekvése és a ritka fák - kolorádófenyő, kaukázusi jege­nyefenyő -, örökzöld bambuszok, a matuzsálemi korú gesztenyefák, tiszafák teszik értékessé. Egy for­rás is volt a kertben, körülötte ná­dassal, de mára kiszáradt. A kas­télynak az idők során több tulajdo­nosa is volt, a rendszerváltás óta az önkormányzaté. Az orvosi ren­delő, könyvtár, ifjúsági klub és a polgármesteri hivatal van az épület­ben; nagy bálterme különböző kö­zösségi rendezvények színhelye. ÁRULKODÓ DŰLŐNEVEK Érdekes a magyarázata a község néhány földrajzi nevének. A monda szerint Döbörcse helyén valaha me­zőváros volt, a törökök pusztították el; velük kapcsolatos a Száraz-gö­dörhöz fűződő történet is, ott rejtek- adó alagutat sejtenek. Gyógyító ha­tásúnak tartották a Javós-kút vizét; ebből nem sok látszik, mert benőt­ték a bokrok. Az Aligvárklülő he­lyén egykor csárda állt; nevét azért kapta, mert aki Zákány felöl jött a dombokon át, aíg várta, hogy szomját olthassa a csárdában. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓIG VARGA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents