Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-11 / 160. szám

6. OLDAL A L M ANAC H 2 3 0 2002. Július 11.,. Csütörtök ■■■ VARÁSZLÓ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8723 Varászló, Fő u. 33. Tel.: 85/345-379. Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig 8-16 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 185 Hatévesnél fiatalabb: 10 7-14 éves: 11 15-18 éves: 2 19-60 éves: 105 60 évesnél idősebb: 57 NÉGYMILLIÓ A GÁZRA Az önkormányzat idén 22 millió forintból gazdálkodik. A körjegy­zőség fenntartása, az óvodások és iskolások után fizetett hozzá­járulása 3,5 millióra rúg. Dologi kiadásra 6,5 milliót, személyi juttatásokra 4,8 millió forintot költ, szociális kiadásokra há­rommilliót. A falugondnoki busz évente másfél millió forintba ke­rül, s ugyanennyit szán fejlesz­tésre. Már elkészült egy új gya- logoshíd, s kiépítteti az önkor­mányzat épületénél a térburko­latot is új feljáróval, áthelyezik a buszvárót is. A legnagyobb fel­adat a gázberuházás befejezé­se, ehhez most csaknem 4 mil­lió forintot kell kifizetni. Ehhez hárommillió forint hitelt vesz föl. A NAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat két állandó dolgozót foglalkoztat, ezenkívül két férfi és egy női közhasznú munkást. Más helyi munkalehe­tőség nincs a faluban. Ketten járnak köztisztviselőként Vésére, hat varászlói dolgozik a terebez- di sertéstelepen, három az Industriel Elektrik vidi üzemében. Egy szakembernek az erdészet­nél van munkahelye, és néha a halgazdaság tórendszerénél is van üresedés. A legtöbb család alma- és körtetermesztéssel, illetve baromfi- és sertéstartással egészíti ki a jövedelmét. NEM HIÁNYZIK A KOCSMA Hét éve zárt be a varászlói kocs­ma egy verekedés botrány mi­att, de azóta sem hiányzik sen­kinek. Az önkormányzat épüle­tében a kis italkimérést szépen felújították. Önerőből tették rendbe a falu másik, a böhönyei áfésztól átvett boltját is azzal a szándékkal, hogy erre sikerül új gazdát találni. Az egyetlen ve­gyesbolt így új helyre költözne, de nem tartanak tőle, hogy rosz- szabbodik az ellátás. A kis bolt­ban minden élelmiszer és ház­tartási cikk megvan, széles a vá­laszték. A központban levő in­gatlanok eladásából mintegy 20 millió forintra számít az önkor­mányzat; ez megoldja a község fejlesztési gondjait, s megala­pozza a szennyvízberuházást is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA Mártonná sohasem tétlenkedett TALÁLKOZÓHELY A TEMPLOM ELŐTT. Varászló jellegzetesebb épülete a Sennyey Ferenc gróf épít­tette katolikus templom, amit 1929-ben szenteltek föl. Oltárképe a Rózsafüzér Királynőjét ábrázolja, ezt maga a gróf felesége festette. Húsz-huszonöt lakos jár rendszeresen misére, amit vasárnaponként este hatkor tart Csatlós István plébános. Büszkék a varászlóiak a templom mellett kialakított millenniumi parkra is; ennek a bejáratát faragott kapu őrzi, s a virágágyással, örökzölddel övezett márvány emlékmű körül a hét vezért jelképező díszfák meg a falu jeles vendégei által ültetett fák sorakoznak. ■ Ha nem tudok aludni, csak azt számolgatom: régen mennyi volt itt a nép, és most hogy van - mondta Márton Imréné, és ölébe ejtette a napi újságot. - Mert igen sokat változott a vi­lág meg ez a falu is. Varászló legidősebb lakosa hama­rosan betölti a 96. évét, de, korát meghazudtoló frissességgel vesz részt a község mindennapjaiban.- Cselédként kerültem ide Csur­góról a nagy grófi birtokra. A férjem az uraságnál szolgált, én végig me­zei munkás voltam. Látja, milyen lett a kezem? - mutatta munkától görcsös, erős tenyerét Márton Imréné. - Küenc nyáron voltam marokszedő, de a legnehezebb az tett, de mára volt, mikor a szekerekre kellett rak- csak egy lá- ni a gabonakereszteket, egy nap nyom maradt; 200-250-et is. Egy ember tizenhat velük élek - mázsa gabonát, egy hold földet, mondta. - A meg egy hold rétet kapott fizetsé- férjem után gül. Emellett nagyon sokat kellett már csak öt- dolgozni még, hogy eltarthassunk hat rokonom egy öt-hat tagú családot. maradt a falu­Dologból most is van elég. A bán, nekem tétlenkedést sohasem viselte el a meg nincs is ma is sudár termetű és csillogó te- itt vérem... kintetű Márton Imréné. Naponta Mióta megszűnt a termelőszövet- kigyalogol a régi tömésházhoz, és kezet, megszegényedett a nép; gondozza a veteményest is. - Ré- nyomorult és szegény a falu. Sok gén nem szerelemből mentünk minden kéne ide. A legjobban férjhez, hanem a kényszer vitt rá. azonban a lakosok hiányoznak Engem az iskolatársam vett el, és innen, mert az öregek elhalnak, jó férjem lett. Öt gyerekem szüle- és sorra elmennek a fiatalok... ■ Gondos segítség mindennap Zarándokúira utazott nemrég egy kisbusznyi nép a Zala megyei Homokkomáromba, hogy érezzék a hí­res Mária-szentély csodatévő erejét. Vlasics Tibor fa­lugondnok vitte ezúttal is a kirándulókat, ezt teszi máskor is - lassan már 6 éve. A metálkék falugond­noki kisbusz szinte összenőtt Varászlóval, és min­den bizonnyal Vlasics Tiborral is, aki egyszemélyes mozgó „közintézményként” sorra járja a falu utcáit. Varászlón nem is történhet olyan, ami elkerülné a fi­gyelmét. A falu gondnoka afféle mindenes segítő­ként szolgálja a legkisebbek és az idősebbek életét.- Reggelente 11 kisdiákot viszek a nemesdédi is­kolába, onnét meg 12 apróságot a varászlói tagóvo­dába - sorolta mindennapi teendőit a falugondnok. - Délben hat szociális ebédet szállítok házhoz, és ha szükséges, nagyobb vásárláskor s egyéb mun­káknál, aztán a gyógyszerek beszerzésében is se­gítek. Ha kell, kórházba viszem a beteget felülvizs­gálatra, de jut idő kisebb kirándulásokra is. Ritkán kell messzire utazni, mert az intézmények és üzle­tek 10-20 kilométeren belül elérhetőek Marcali, Nagykanizsa és Nagyatád felé. * __________■ Vlasics Tibor hozza a meleg ebédet is a község idős lakosainak Lakóház az öreg istállóból Varászló házai régen tömésfalú- ak voltak. A szomszédos falvak­ból hordták ide az agyagos földet a kis zsúpfedeles épületekhez. Ezekből mára nem sok maradt meg, de a régi uradalmi épületek meg a módosabb, téglából épült porták sorra megmenekülnek az enyészettől. Korán fölfedezték a falut a németek, és mára 18 varászlói háznak már külföldi a tulajdonosa. A többség nyári pi­henőháznak vásárolt ingatlant, s a keresletre számítva Matthias Schwanke a falu határában neki­látott egy 30 házas lakópark léte­sítésének. Négy német család pe­dig az év minden napján Varászlón lakik. A Hellwig házas­pár fogott a leglátványosabb ott­honteremtésbe, mikor lakóházzá alakíttatta a téesz egykori lóistál­lóját.- Igazi kihívás volt lakhatóvá tenni ezt a hatalmas, 200 négy­zetméteres épületet. A belső teret csak a lóállások tagolták, s egyál­talán nem voltak közfalak. Ezek­ből most sincs túl sok, hogy meg­maradjon a csaknem 90 eszten­dős épület rusztikus jellege - mu­tatta otthonát Theresa Hellwig. Az egykori istállóban és a több Matthias Schwanke és felesége az udvaron mint háromhektáros kertben lo­vak helyett most nyulak, kacsák, két nagy kutya és néhány macs­ka lelt otthonra. - Amit csak le­het, magunk készítünk. Ez a fér­jemnek, Rudolfnak hobbi, de né­ha kényszerű tevékenység is, mert nem sok mesterember akad a faluban. De mindent nagyon megszerettünk itt, és az egész fa­lu befogadott - tette hozzá a házi­asszony. - És lassan a magyar nyelv és a magyar konyha is egy­re ismerősebb lesz. ■ Kedvét keresik Virágnak Faggyas Józsefné: Már csak ez az egyetlen tehén maradt az egész faluban Úri dolga van Virágnak, Varászló egyetlen tehenének. Kedvét kere­sik hárman is, hogy senki ne há­borgassa békés legelészés köz­ben, kénye szerint leheveredjen az árnyékban vagy szomját olt­hassa a nagy melegben. Nagy becsben van az esti fejésig, s az­után az édes házi tejet az utolsó cseppig elhordják a falubeliek.- Sosem marad meg a tej, ház­hoz jönnek érte. Most öten viszik, de csak másnaponta jönnek, hogy mindegyiküknek jusson a tejből - mondta Faggyas Józsefné. - Mióta az eszemet tudom, mindig tartot­tunk tehenet, nemrégen még ötöt­hatot is. A faluban szinte minden­kinek volt, míg 1990-ig működött a tejcsarnok. Aztán mára csak ez az egy maradt, de ezt se tudom sokáig tartani. Lassan föl kell szá­molnom a gazdaságot, mert a fér­jem halála óta nem bírok vele. Korábban megélhetést adott a család hat-nyolc hektár földje, megtermett a takarmány és ami kell a ház körül. A gazdasszony szerint mostanra Virág sorsa is megpecsételődött.- Egyre nehezebben boldogu­lunk a mamával, pedig az állattar­táshoz ő ért a legjobban, mert fia­tal kora óta gazdálkodik. A sógo­rom is besegít, de úgy már biztos nem fog menni, mint régen. Bérbe is adtuk a földet, és csak saját cél­ra hagytuk meg az állatokat, a gé­pek egy részét meg átadtuk a fia- méknak, mert Sandon ők is gaz­dálkodnak. Nekik nagyobb szük- ségük van rá. ___________ ■ Ism ert varászlói lakosokat kérdeztünk: milyen az életük, mit hiányolnak s milyennek látják maguk és a település jövőjét Fogyatkozó fiatalok, csendes mindennapok Pintérné Hegedűs Szilvia gye­den levő anya: - Sandon vagyok jegyző, a férjemnek is jó állása van a Délviépnél. A nagy­szülői házban ala­kítottuk ki a saját otthonunkat, így vi­szonylag meg­nyugtatóak a körül­ményeink. Jól érez­zük magunkat itt a kilenc hónapos kislányunkkal és a hatéves kisfiúnk­kal, és ezen nem is akarunk változ­tatni. Szerintem az sem válik hátrá­nyukra, ha az iskolába majd bejáró­sok lesznek, óvoda meg van hely­ben is. A falu nagy értéke ez a nyu­galom. Hamarosan valóban ideér a gáz, és akkor szinte minden kényel­münk meglesz. Mi is tervezzük, hogy bevezettetjük, de amíg besze­rezhető az olcsóbb fa, azzal fűtünk. Gresa Gyula polgármester: - Mindig azon munkálkodunk, hogy Varászló se maradjon ki a fej­lődésből. A gázt a többi falu késle­kedése miatt csak most sikerül be­hozni. S fontos a szennyvízcsator­na is, mert e nél­kül lemarad a község. Nem va­gyunk messze semmitől, s ez erőssége lehet a falunak. A népes­ség azonban egyre fogy, most meg talán ketté is szakadt. Gyü­mölcstermesztéséről híres Varász­ló, s ezt jó lenne megőrizni. Bí­zom benne, hogy a mezőgazdasá­got is támogatja az állam, s kisebb földből is megélhetünk. A falusi turizmust a családom is próbál­gatja, ebben is látok lehetőséget. Bácsai Margit óvodavezető: - Fia­talként és értelmiségiként is lehet itt boldogan élni. Aki mozgékony, annak nem hát­rány ez a pár kilo­méter a városok­hoz. Mikor hat éve létrejött a falu óvodája, úgy tet­szett, gyarapodik a falu. Most egy kicsit kevesebben vagyunk, de bízom benne, hogy később nem kívánkoznak el innét a fiatalok. A középkorúakat és az időseket nehéz rendezvényekre csábítani; az érdektelenség oka a szüntelen munka lehet. Sokat segí­tene a helyzeten, ha javulna a köz- biztonság. Főleg a szőlőhegyi ker­tekben kel lába mindennek, mikor a szomszéd falvakból megindul a jövés-menés lovas kocsikkal. Csuka József kereskedő: - Há­rom éve nem nőtt s nem csökkent a bolti forgalom, de így is egyre ne­hezebb fenntarta­ni. A multikkal nem bírjuk a ver­senyt. Ha jutna rá, se mernék most fejleszteni, pedig öt éve még tellett megtakarításra is. Az idén két gyermekes család is elköltö­zött, és ez már annyira hat a forga­lomra, hogy ha kicsit is kevesebb lenne, be kellene zárni. Pedig igyekszem mindenből eleget és jó minőségűt tartani, s nem is ma­radnak el a vevők. Az igazi gond az, hogy elmennek a fiatalok. Nél­külük nem alapozhatjuk meg a jö­vőt, pedig talán nekik is jobb éle­tük lenne itt, mint a városban. Kovács István nyugdíjas: - Há­rom éve egyedül maradtam, azóta magam látom el a háztartást, egye­dül vásárolok. Tartok néhány disznót, de ne­kem nem sok kell. Most itt az unokám, rá job­ban kell ügyelni. Aztán beleundorodik az ember a munkába is, mert nem érdemes erőlködni. A szőlőhegyi földek jobbak, mint a falubeli homok, de sokat ellopnak, s már semmit sem lehet otthagyni. Ezen kell változ­tatni, de hát még rendőr sincs a fa­luban. A legközelebbi a böhönyei, sosem ér ide, mikor kellene. A fa­lu is csendes, nyugalmas. Ha föl­épülné az a fürdő Inkén, akkor azt talán itt is észrevennénk. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents