Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-08 / 157. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 1 8 2002. Július 8., Hétfő BALATONSZENTGYÖRGY HIVATAL A HONLAPON A polgármesteri hivatal cime: 8710 Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 91. Tel/fax: 85/377-108 E-mail: onkbszgy@axelero.hu Honlap: ww.balalDnszentgyDtgy.hu Ügyfélfogadás hétfőn 8-12, szer­dán 8-16, kedden és csütörtökön 12-16 óráig. A KÖZSÉG KORFÁ JA Az állandó lakosok száma: 1689 Ötévesnél fiatalabb: 85 6-14 éves: 190 15-18 éves: 71 19-55 éves: 917 55-60 éves: 99 60 évesnél idősebb: 327 ÖNKORMÁNYZATI FORINTOK Az önkormányzat 306,6 millió forint­ból gazdálkodik. A legtöbb pénzt, csaknem 230 miió forintot a tele­pülés működtetésére költi. Jelentő­sek a szociális kiadása is, több mint 14 millió forintot juttat a csalá­doknak és az időseknek. Az idei ‘ beruházási, felújítási tervében több mint 64 millió forint szerepel. A fej­lesztések közül legjelentősebb a kerékpárút és a buszforduló meg­építése, a művelődési ház és az is­kola felújítása, az informatikai háló­zat bővítése. Területet is vásárol az . önkormányzat a telekalakításokhoz. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb szentgyörgyi lakost a Wienerberger Rt, a Magyar Posta, a MÁV, a Budafesték Kft, a Dét- Balaton mezőgazdasági szövetke­zet, a Pellmix Kft és az önkor­mányzat foglalkoztatja. MILLIOMOSOK KLUBJA Egymillió forintnál több adót fizet a posta, a mezőgazdasági szövetke­zet, a téglagyár, a Budafesték kft és a somogytamócai Pellmix kft, il­letve Kiss József egyéni vállalkozó. GAZDAG CIVIL ÉLET Csaknem 500 tagja van a község civil szervezeteinek. A Kisbalaton néptáncegyüttesben az utóbbi év­tizedekben szinte valamennyi csa­ládból táncolt valaki. A sportegye­sület, a polgárőr- és a tüzoltó-egye- sület mellett tevékeny a Vöröske­reszt-szervezet, a horgászegye­sület és a nyugdíjas-egyesület. A TÓ NYUGATI KAPUJA Az egyetlen balatoni település Szerrtgyörgy, amelynek nincs strandolásra alkalmas saját vízpart­ja, mégis igen jelentős a szerepe a térség életében, mivel nemcsak közúti, hanem vasúti csomópont is. Itt van a Dunántúl postai elosztó­központja. S amiben különbözik a többi balatoni településektől: az iparosodás. Nemcsak a nagy cé­gek települnek ide szívesen, ha­nem gomba módra szaporodnak az egyéni és kisvállalkozások is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONY! MAGDOLNA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ MILLENNIUMI PARK BALATONSZENTGYÖRGYÖN. Két éve létesítette a községi önkormányzat a mil­lenniumi parkot a művelődési ház tőszomszédságában; itt állították föl - virágágyások között - a kopjafát, s padokat helyeztek el. A munka természetesen még nem fejeződött be, egy tókát is szeretnének itt létesí­teni, de máris kedvelt pihenőhely és a közösségi rendezvények helyszíne. Egy új falurész központjává is válhat, amint megnyitják az új utcát és házakat építenek itt a községben letelepedő lakosok. _____ ■ A kultúra jövőszervező ereje Gazdag Szentgyörgy kulturális élete, mert az emberek szívesen részt vesznek a közös ren­dezvényeken. A megújuló művelődési házat mára szinte kinőtték az egyesületek, ezért hozta létre az önkormányzat a civilházat. A Somos dombjáról feltűnik a művelődési ház épülete, különösen most, hojgy új koronát kapott, s végeztek a tetőcserével. Évről évre változik a ház környezete is, a szabadtéri színpad és a mil­lenniumi park a közösségi élet újabb színtere. - A felújítás sokba kerül - mondta Nagy Lajos polgár- mester -, eléri a tízmillió forintot. Az önkormány­zat 75 millió forintért pályázott, de csak 5,5 milli­ót kapott három évre a megyei területfejlesztési tanácstól. A többletköltségeket így a község állja. A legfontosabb, hogy az idén elkészül a ház, s kívül-belül megújul. Fehér Katalin, a művelődési ház igazgatója nem bánja a jelenlegi felfordulást, hiszen most a festők-mázolók, burkolók vették birtokba a termeket, s az augusztusi nemzetközi néptáncfesztiválra megszépült külsővel fogadja a különböző nemzetek táncosait. Szentgyörgy ne­vét jól ismerik Európa országaiban, és táncosai voltak mindig a nagykövetei. Két éve rendezték meg az első nemzetközi néptáncfesztivált ferge­teges sikerrel, a rendezvényekből jutott a szom­szédos településekre, a megyébe is. Az idén au­gusztus 18-21. között tartják a fesztivált, erre gö­rög, bosznia-hercegovinai, cseh és szlovák tánco­sok is jönnek. A 150 vendégnek az intézmények, a cégek és a családok adnak szállást, s örömmel vállalták az itt lakó németek is. A polgármester elmondta, 1950-ben épült a művelődési ház, 1968-ban toldották hozzá a könyvtárt és az ifiklubot. A 80-as években volt az utolsó nagy korszerűsítés, így nem halogathatták tovább a teljes tatarozást. Ez a település legna­gyobb közösségi háza, több mint 550 négyzetmé­ter alapterületű. Nagy Lajos jól emlékszik, hogy mindig itt találkoztak a fiatalok, s nem pártolt el egyik nemzedék sem, hiszen mindennap nyitva az épület. Eleinte a pingpong volt a legnépsze­rűbb, majd 1965-ben birtokba vették a Kis-Bala­ton néptáncosai, akik korábban az iskolában tartották próbái­kat. Az igazgató megjegyzi, ta­lán nem is tudják igazán érté­kelni, hogy állandó otthonuk van, hiszen ez nem mindenütt adatik meg. Tény, hogy mindig voltak olyan személyek, akik motorjai voltak a kultúrának. Beszélgetőtársaim sorolják a neveket: a Csapó házaspárt em­lítik, Ureczky Csabát, Fodor Ivánt, Péter Zsoltot és Országh Bélát. Az önkormányzat azon­ban mindig a háttérben állt és szolgálta a gyarapodó igénye­ket. Ezt értékelik az emberek, mondta Nagy Lajos, mert tud­ják, hogy róluk szól a közélet. Szerencsés Szentgyörgy, mert van kinek átadni a staféta­botot. Tüskés Balázsnak, a kép­viselő-testület legfiatalabb tagjá­nak szinte második otthona a művelődési ház egyik kuckója. Itt működik a stúdió már tíz éve, s hetente kétszer jelentkezik közéleti műsorral, illetve képúj­sággal a kábeltévén. így a falu­beliek jól értesültek a helyi köz­érdekű kérdésekben. A fiatal képviselőnek szívügye, hogy Szentgyörgy közvetlen kapcso­latba kerüljön a külvilággal az interneten. A továbblépést csak a korlátozott műszaki lehetősé­gek akadályozzák. A Matáv ugyanis nem fejleszt Szentgyörgyön, bár itt, a fa­luban van a legkorszerűbb rendszere. A szűkös te­lefonvonalak és az ISDN hiánya miatt nem tudnak elég számítógépet beállítani a világháló fogadásá­ra, mert az ifiklubban, a könyvtárban és a műve­lődési házban csak egyetlen készüléken kezdemé- nyezhetik a telefonos kapcsolatokat. ________ ■ Au tózaj a csomópontban Szentgyörgy a Balaton nyugati közlekedési csomópontja, ez sok előnnyel jár, de talán a legtöbb gondot is okozza. A Berzsenyi ut­cán átszáguldó napi több ezer au­tó miatt panaszkodnak a lakosok, a Csillagvár utcában pedig az éjjel­nappali téglaszállítás és a Battyánpusztán keresztül agyagot fuvarozó járművek zaja elviselhe­tetlen. A megoldást majd a 76-os út elkerülőszakaszának a megépí­tése hozza. A Balaton-fejlesztési tervben több változat is szerepel, de az önkormányzat a délen épí­tendő elkerülőútban látja vala­mennyi gond orvoslását. A szent- györgyiek most aláírást gyűjtenek, hogy így is kifejezzék elégedetlen- ségüket a hatóságoknál. _______■ Pi ki a Balaton kapujában Szentgyörgy intézményi és ke­reskedelmi központjában a 76-os út mellett található a Piki cent­rum. Az étterem és az ABC-áru- ház egész évben nyitva tart. Reg­gel héttől este 10-ig lehet itt ét­kezni és este 8-ig vásárolni a hét minden napján. A vendégek ké­nyelmét a jó parkolási lehetősé­gek is szolgálják. Az étterem kiváló konyhájáról híres, mert a babgulyásra és a po­gácsára például szívesen vissza­térnek a vendégek, akiket regge­lire, ebédre és vacsorára is vár­nak. A vegetáriánusok is találnak itt harapnivalót. A Szentgyör­gyön és a környéken élő német családok különösen szeretik jó konyhája és igényes kiszolgálása miatt. A csoportok szívesen megállnak itt, mert finom étele­ket és kedvezményt kapnak. A Piki centrum a térség infor­mációs központja is, hiszen itt van a Balaton nyugati kapujában. Piki Centrum Telefon: 85/703-662 ___________ A Ér dért - otthon a fában Az Érdért Rt ba­latonszentgyör­gyi fatelepe a di­namikus átala­kulás időszakát éli. A cég az egyik legna­gyobb fafelvá­sárló és -ér­tékesítő So­mogybán. Az utóbbi években évente 3 ezer köbméter faárut forgalmazott, s nem feldolgo­zott faáruból igen jelentős mennyiséget adott el külföldre. A világ több pontjá­ra eljut a jó minőségű fűrészelt áru Szentgyörgyről. A telep leg­főbb partnere Egyiptom, Auszt­ria, Finnország, Olaszország és Izrael. Jövőre 5-6 ezer köbméter lombos fa felvásárlását tervezik. Most 45 dolgozót foglalkoztat a fatelep, számukat a következő évben 60-70-re nő Fűrészelt faárut készítenek az üzemben külföldi megrendelésre is nyílnak meg országszerte óriás faáruházai, mint legutóbb a zala­egerszegi 2000 négyzetméteres, korszerű árusítóközpont. Két ter­melőüzeméből a tuzséri a fenyő­áruk előállításával, á balaton­szentgyörgyi pedig a lombos alapanyag feldolgozásával és érté­kesítésével foglalkozik. A cél az, hoev a vásárlók valamennyi Érdért kereskedelmi véli, s biztos jövőt és szakmai tovább­képzési lehetőségeket biztosít dolgozóinak. A szentgyörgyi telepet 1956- ban alapította az Érdért, a Balaton közeli területen korszerű faipari üzemet létesített, s évtizedenként élt meg jelentős fejlesztéseket. A 60-as évek végén épült az iparvá­gány, a 70-es években a födém­szerkezeti elemgyár, a 80-as évek­ben a lombos fűrészáru-feldolgo­zó, a 90-es évek elején a számító- gépes vezérlésű szárítóüzem ka­zánnal. Ekkor telepítették a kor­szerű rönkfelvágó gépsort is. A cégnek 14 egysége van, sorra lepen minden szol­gáltatáshoz hozzájussanak. Ko­máromi Elemér, a balatonszent­györgyi fatelep vezetője elmond­ta, hogy a telep ismét jó piaci po­zíciókra törekszik, állandó, jól fi­zető partner. Kül- és belföldi üzle­ti partnereik, a nagyfelvásárlók, illetve a családi építkezők szá­mukra egyaránt fontosak. A cég termékeiből itt is vásárolhatnak az ügyfeleik, mert minden faárut megtalálnak, ami egy építkezés­nél szükséges. A szolgáltatások is sokrétűek: vállalnak bérfűrésze- lést, bérvágást és szárítást. Balatonszentgyörgyi olvasóinkat kérdeztük; milyen terveket szőnek, hogyan képzelik el a község jövőjét? Bővítenék az iskolát, utazási irodát létesítenének Vass Béla iskolaigazgató: - Az ön- kormányzat 3 éve kezdte az iskolá­ban a felújítást, az idén a területfej­lesztési tanács 2,5 millió forintot adott, de mindez csak a tűzoltómun­kára elég. Közpon­ti pénzre hiába pá­lyáztunk. Két terv is készült azonban a felújításra és bővítésre, s nem mondtunk le a to­vábbi pályázatokról. Addig is ara­szolunk előre: 2,2 millió forintból felújítjuk a sportpályákat, bővítjük az informatikai oktatás eszköztárát. Horváth Ferenc örökségéből felújít­juk a tantermek padozatát. Öt köz­ség 280 diákja jár ide, az oktatásban a környezetvédelem, az idegen nyelv, az informatika meg a kész­ségtárgyak kaptak nagy szerepet. Czifra Csaba, a Dél-Balaton Me­zőgazdasági Szövetkezet ágazatve­zetője: - 1992-ben átalakult a szövet­kezet, ennek 48 tagja, 32 alkalma­zottja van. Két megyében 50 küo- méteres körzet­ben szervezzük a gazdálkodást, bú­za, kukorica, árpa termesztésével foglalkozunk. A partnereink közt kistermelők és nagyüzemek van­nak, sőt a keszthelyi egyetem is. Kereskedelmi kapcsolatban állunk Szlovákiával és Horvátországgal. Az idén 40 millió forintért vásárol­tunk kombájnt, tavaly is vettünk egyet. Tervezzük egy magtár építé­sét is. A szövetkezet tisztességesen fizet az alkalmazottaknak, s meg­bízható partnerek vagyunk. Beösze Tamásné, a Margaréta óvoda vezetője: - Az önkormányzat figyel az óvodára. Elkészült a tetőcse­re, s 2003 végéig szeretnénk meg­építeni a tornater­met. 1999-ben a vizesblokkokat újítottuk föl, ta­valy a szociális he­lyiségeket. Az utóbbi három évben mindhárom csoportszobában ki­cseréltük a bútorokat. Jó helyzet­ben vagyok, mert az önkormány­zat figyel a munkánkra, a szülők és a vállalkozók is sokat segítenek. A szülői munkaközösség alapítványt hozott létre; az idén számítógépet is kaptunk. A gyermektorna és ze­neóvoda mellett bevezettük a né­met nyelv oktatását, most szak­embert keresünk a fejlesztésére. Takácsné Lengyel Valéria kör­zeti védőnő: - Az idén csak hat gyer­mek született a körzetben. A kép- viselő-testület minden újszülött­nek tízezer forint többlettámogatást ad és 20 százalé­kos telekvásárlási kedvezménnyel igyekszik megtartani a fiatalokat. Szentgyörgyön a gyerekek egészsé­ges, jó szociális körülmények közé születnek, a tanácsadó működési feltételei is kiválóak. Öröm szá­momra, hogy egyre többen és hosz- szú ideig szoptatják a gyermekeiket. Az önkormányzat támogatásával megszerveztük a nők rákszűrését is, s részt vett az érintettek 40 száza­léka. Ősszel szeretnénk folytatni e munkát, mert egyre többen igénylik. Kiss József vállalkozó: - Tősgyö­keres szentgyörgyi vagyok, itt szü­lettem. Bár nem itt lakom, 1983-tól itt dolgozom; 16 órát itt töltök, ismerem az embereket. Az utóbbi 20 évben sok új vállalkozás alakult, s úgy lá­tom, mindegyik megtalálja a számítását. Gondok persze mindig vannak. A község a Balaton nyugati kapuja, alkalmas a turizmus fejlesztésére, pihenésre eszményi hely. Az önkormányzat segíti a munkánkat s fogékony a gondok megoldására. Szerintem utazási irodát is kellene létesíteni Szentgyörgyön, az összehangolná a szobakiadók tevékenységét. Szüksé­gük van a biztos háttérre, a szolgál- tatás minőségi működtetésére'. ■ :t;i -T I '<

Next

/
Thumbnails
Contents