Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

80 millió forint, második ütem A várakozásoknak megfelelően sikeres fogadtatásra talált a me­gyei önkormányzat 80 millió forint értékben létrehozott kis­települési alapja. Első körben 15 pályázat érkezett 51 telepü­lést érintően, s már eldőlt: a kö­vetkező ütemben további 13 pá­lyázat kap támogatást. Ezzel már 73 millió forintot ad át a megye, s több mintegy 700 mil­lió forintnyi beruházás valósul­hat meg. A körzeti feladatokat támo­gató kistelepülési alap elosztá­sának második fordulójára újabb 13 pályázat érkezett 39 önkormányzattól: az igény mintegy 30 millió forint. A köz­gyűlés dr. Gyenesei István el­nök hatáskörébe utalta a dön­tést, aki szakértők véleménye- j zése után hozta meg állásfogla­lását. A szerződéseket pedig a településeken írják alá. A testü­let június 2-án hallgatja meg a második ütemről szóló tájékoz­tatót. Összesen már Somogy 90 településén mintegy 700 millió forint értékű fejlesztés, beruhá­zás indulhat meg az alap 73 millió forintjának felosztása után. Tízmillió forintra további pályázatokat vár a kiíró megyei önkormányzat, bár az is meg­történhet, hogy mire e sorok megjelennek, már felhasznál­juk a teljes összeget. A második kör 13 pályázatát j a következő települések nyer- | ték: Kadarkút (Hencse, Kőkút, Visnye), 3 millió a kadarkúti szakiskola tetőtér-beépítésére, Szólád (Kereki, Bálványos), 3 milliót a szóládi-nezdei össze­kötő út építésére, Lábod (Nagy­korpád, Rinyabesenyő), 3 milli-, j ót a teraszos-kazettás szenny- ; víztelep felújítására, Mernye (Somodor, Szentgáloskér), 1,5 milliót a mernyei iskola kony­haüzemének korszerűsítésére, Ságvár (Som, Nyim), 3 milliót a ságvári óvoda bővítésére, Homokszentgyörgy (Lad, Kálmáncsa), 2 milliót az iskolai konyha bővítésére és korszerű­sítésére, Bonnya (Kisbárapáti, Fiad), 3 milliót a bonnyai Pető­fi utca szilárd burkolatának épí­tésére, Mesztegnyő (Kelevíz, Hosszúvíz, Gadány), 1,5 milliót az iskola főzőkonyhájának és az óvoda tálalókonyhájának átalakítására, Miklósi (Bedeg- kér, Kőröshegy), 3 milliót peda­gógus-bérlakás építésére, Köt­ésé (Nagycsepely, Teleki), 3 milliót a körjegyzőség felújítá­sára, Nágocs (Zics, Andocs), 2 milliót mikrobusz beszerzésé­re, Baté (Kaposkeresztúr, Fo­nó), 1,75 milliót sportlétesít­mény beruházására, Lulla (Tab, Sérsekszőlős, Zala, Torvaj), 3 milliót- a tabi egészségügyi centrum felvonóépítéséhez. Megyeszerte számos iskola, orvosi rendelő, kultúrház és más önkormányzati intézmény felújítása, bővítése vagy éppen gázberuházása válhat valóra a 80 milliós alap támogatásai ál­tal, de van, ahol tanuszodát épí­tenek. A pályázaton egyébként legkevesebb három önkormány­zat összefogására volt és van szükség, a közösen beadott pá­lyamunkákat a bekerülési összeg egyharmadáig, legfeljebb 3 millió forint értékig díjazhatta a megyei közgyűlés elnöke. BERECZNÉ DARÁNYI ÉVA VEZETŐ TANÁCSOS ÉRT' KTEUEMTŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete Példaértékű Harmadik éve járják a megyét, szinte misz- szionáriusként. Hitet vallanak, tanítókról és mesterekről beszélnek, történeteket monda­nak. Tanulságaik sokakra hatnak. Három éve a Millenniumi Rendezvények program­jához csatlakozott a Somogy Megyei Önkor­mányzat, amikor elkezdte szervezni az Ez­redvégi beszélgetéseket - a sorozat Ember­nek maradni címmel folytatódik. Neves közéleti személyiségek vállalkoztak arra, hogy Somogy polgárait talán egy kicsit közelebb hozzák egymáshoz, segítenek legyőzni félelmei­ket a harmadik évezred küszöbén. Politikus, köztisztviselő, orvos tett és tesz tanúságot a kö­zösségért. Egyfajta kitárulkozás ez az ezredfor­dulón, visszatekintve a múltba, s nem titkon a jövőbe is nézve, legyen téma akár a család, az otthon vagy a haza. Csaknem 30 településen több ezren hallgatták az előadókat az Otthon a hazában, otthon a családban című beszélgetések során, majd ebben az évben Embernek maradni címmel új sorozatot indítottunk. Dr. Bősze Sándor levéltáros, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója nagyapjáról mesél történeteket: tartalékos tiszt korában, a háború alatt miként se­gített - sokszor az élete árán is - a rászorultakon. Emberi példája máig él, s érdemes arra, hogy az utókornak átörökítsék. Történetei azt is példázzák, miként kerül a hétköznapi ember egyik pillanatról a másikra történelmi helyzetekbe, olyan döntéskény­szerekbe, melyek megmérik emberi nagyságát. Dr. Gyurkovits Kálmán, a mosdósi Tüdő- és Szívkórház főigazgatója az orvosok emberségéről, a gének öröklődéséről beszél: az orvosok különle­ges élményeiről, lehetőségükről, mellyel kellő alá­zattal beavatkozhatnak élet és halál sorsszerűségé­be. Ez a beavatkozás azonban manapság túl mesz- szire megy, s a gyógyászat veszélyes határait fesze­geti. Dr. Spiegl József, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke testnevelő tanárként az iskolai nevelés fontosságát, felelősségét, a mai példaképek hiá­nyának kérdését boncolgatja. Beszél mindazok­ról a tanáregyéniségekről, stílusukról, egyenes­ségükről és keménységükről, akik néhány évti­zede még megtöltötték az iskolákat, s azokról a rizikófaktorokról, melyeknek gyermekeink van­örökségek nak kitéve nap nap után. Dr. Gyenesei István, So­mogy Megye Közgyűlésének elnöke a politikusok felelős­ségéről, emberi tartásukról mondja el véleményét. Mind­arról a lehetőségről, amit a döntéshozás ad egy politikus­nak, s annak szükségéről, hogy mindeközben nem ve­szítheti el kapcsolatát a való­sággal, az általa képviseltek érdekeivel és értékeivel. Fel­hívja a figyelmet a pártosko­dás veszélyeire, amelyek gya­korta elfedhetik a lényeget: az igazi, a kisajátíthatatlan, az egyetemes értékeket. A rendezvényen a Déryné Vándorszíntársulat tagjainak műsora segít felejthetetlenné tenni az estet. Az idén 8 hely­színen csaknem 1000 résztve­vőnek sikerült átadni valamit mindabból az örökségből, ami talán segít megtalálni a kapaszkodókat a való világ kí­méletlen útvesztőiben. A helyszíni visszajelzések, a létrejött emberi kapcsola­tok, a szorosabbra font barát­ságok vagy éppen az eloszla­tott tévhitek azt mutatják: napjainkban talán mindennél nagyobb szükség van a szemé­lyességre, a közvetlen kommu­nikációra. Ennek a kis kö­zösségekben megtartott be­szélgetéssorozatnak ez lehet az üzenete, ami ugyan nem feltétlenül hangos, és talán nem is hallatszik messze, de a néhány ezer emberben lét­rehozott értéke ennél fonto­sabb lehet. SZABÓ KÁROLY ATTILA PROGRAM REFERENS Semmelweis-nap Mosdóson Az orvostudomány, a gyógyítás vi­lághírű alakjáról elnevezett napon, hétfőn tisztelgünk az egészségügy­ben dolgozók munkájának fontos­sága előtt. A Semmelweis-napi központi megyei ünnepséget Mos^ dóson szervezzük. Július elseje egyben az a nap, amelytől kezdve a Magyarországi Református Egy­ház átveszi a Tüdő- és Szívkórház működtetését. Somogy Megye Ön- kormányzata több hónapos mérle­gelés és hosszú tárgyalássorozat után döntött úgy, hogy egyházi ke­zelésbe adja a méltán híres mos­dósi klinikát. Tette azt annak biz­tos tudatában, hogy a fővárosi Bethesda gyermekkórház működ­tetője, a református egyház So­mogybán is tovább öregbíti a klini­ka hírnevét. Erre a fővárosi tapasz­talatok és az egyház vezetőinek személyes hitvallása alapján min­den remény megvan. A központi megyei ünnepségen dr. Gyenesei István, a közgyűlés el­nöke köszönti az egészségügyi dolgozókat és elismeréseket, pénz­jutalmakat ad át. A Magyarországi Református Egyházat dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke, dr. Kálmán Attila főgond­nok, a zsinat világi elnöke, a Bethesda Gyermekkórházat pedig dr. Dizseri Tamás főigazgató képvi­seli. ■ Somogyi Hírlap - 2002. június ínyencségek Somogyországa Minden, mi szemnek-szájnak ingere... Negyedik éve várja a kuliná­ris s kulturális élmények szerelmeseit - immár a sza­badalmi hivatalnál is levé­dett néven - a Különleges asztali örömök Somogybán rendezvénysorozata. Az idei program két új elemmel bő­vült, a napokban á nemzeti­ségek főzőversenyét rendez­tük Ecsenyben, míg ősszel, a sorozat záróakkordjaként látványos gálaesten választ­juk meg az év borkirálynő­jét és borászát. Hagyományosan a palacsintáski- rály-választással nyitotta meg az idei gasztronómiai évadot a So­mogy Megyei Önkormányzat és idegenforgalmi hivatala által szervezett sorozat. Az egyik leg­látványosabb program ezúttal is sokakat vonzott, akik a szintúgy ezen a hét végén rendezett Rinya menti fesztiválra voltak kí­váncsiak, vagy akiket kifejezetten a finomságok fortélyai érdekel­tek. A harmadik királyválasztás sok újdonságot hozott, legelébb is azt, hogy sikerült végre valósá­gos királyt koronáznunk, miután az eddigi versenyek elsöprő fö­lényt hoztak a hölgyek javára. A 16 versenyző közül ezúttal is csak egy volt az erősebb nem képviselői közül, ez az egy azon­ban már rutinosnak számított, hi­szen mindhárom megméretésen elindult. A segesdi Szakái Csaba ezúttal azonban nem hagyta ma­gát: gombás palacsintája után megnyalta mindenki mind a tíz ujját, első lett ebben a kategóriá­ban. Második a görgetegi Csekő Ferencné epres-dióssal, míg har­madik a háromfai Szabó Ferencné húsos-gombás mártá­sos készítményével. Egy szem férfj királyjelöltünknek a gyorsa­ságiban sem kellett szégyenkez­nie, két tepsijében 3 percig serce- gett az olaj, s összesen 19 lepényt pakolt egymás tetejére: ezzel má­sodik lett a 20 palacsintát sütő Csekő Ferencné után. Harmadik az őrtilosi Bíró Lajosné lett 17­tel. Az igazi élményt a feldobó versenyszám hozta el s itt meg­dőlt az eddigi 3,4 méteres rekord. A magasugróléc 30 centinként emelkedett, s a legnagyobb do­bás a miklósi Schneidler Istvánná (Juci mama) nevéhez fűződött: 3,7 méterrel új megyei csúcsot ünnepelhetett a közönség. Szakái Csaba 3,2-vel csak a má­sodik lett az őrtilosi Lévák Jánosné előtt, de versenyen kívül - miután dolgozott benne a bizo­nyítási vágy - megdobta a 3,8-as magasságot is. Férfiúi főre került tehát végre a kuktasipka-korona, s kezébe jo­garnak a fényeskedő palacsinta- sütő. S hogy hiányt lisztben mos­tanában ne szenvedjen, 50 kilo­grammal örvendeztette meg a zsűri. A 16 versenyző egyébként a verseny során csaknem 600 pa­lacsintát gyártott, amiből jutott mindenkinek: kapros-túrósból és tökös-mákosból egyaránt. A nagyatádiak Écsenynek ad­ták a stafétabotot, ahol első ízben rendeztük meg a somogyi nem­zetiségek főzőversenyét, horvát, sváb, lengyel, cigány és örmény résztvevőkre, különleges ízekre számítva. HAMVAS PÉTER IGAZGATÓ IDEGENFORGALMI HIVATAL Gyermekotthon a család helyett Szászhúsz éves évfordulóján köszöntöttük a közelmúltban a megyei önkormányzat má­sodik legrégebben alapított in­tézményét, a kaposvári Zita Gyermekotthont. Lakóinak és dolgozóinak, pedagógusainak a megyei közgyűlés elnöke vit­te el jókívánságait. A Zita Gyermekotthon - a Kaposi Mór kórház után - a megyei ön- kormányzat második „legöre­gebb” intézménye. A volt nevelő- otthon ma már 40 férőhelyes in­tézmény, amelyben alig egy éve avattuk fel a 12 gyermek életteré­ül szolgáló felújított emeleti szin­tet. Ez a munka folytatódott és folytatódik, amelynek eredmé­nyeként fokozatosan megszépül az egész intézet. A jubileumon dr. Gyenesei Ist­ván elnök elmondta: a megye a Dr. Gyenesei István gratulál Laki Lászlóné igazgatónak szűkre szabott lehetőségek között az idei évben is kiemelten támo­gatta a gyermekvédelmet. A költ­ségvetésből csaknem 1 milliárd forintot kapnak a gyermekottho­nok, ami 41 millió forinttal több, mint az állami normatíva. Közel 400 dolgozónak adunk munkát gyermekvédelmi intézményeink­ben. A különleges évfordulón a nagy hagyományú intézménynek nemcsak a múltjára emlékeztünk, hanem a jövő építéséről is szót ej­tettünk. Nemcsak a gondos gazda tudatos és felelősségteljes előrelá­tásával, hanem megfelelő szak­mai háttérrel és olyan nevelőgár­dával, amely megpróbálja megte­remteni a hiányzó családi fészek melegét. Azt a légkört, amely a gyermekotthon lakóinak életéből többnyire kimaradt. A pedagógu­sokra így amolyan anya- és apa­pótló szerep is hárul, ezért teljesí­tenek ők különleges missziót. A Zita Gyermekotthonhoz tar­tozik Kaposváron két szép lakás­otthon, és a ma már országszerte ismert és elismert „Napraforgó” Anyaotthon Bárdudvarnokon, amelyet a közvélemény és a kora­beli sajtó is a leányanyák mene­dékének nevezett el. Amikor a Zi­ta - az utolsó magyar királyné ne­vét viselő - gyermekotthon jubile­umát ünnepeltük, nem feledkez­tünk meg a többi, fiatalabb, de ugyanilyen fontos küldetést betöl­tő gyermekvédelmi intézmé­nyünkről sem. Többek között a 30-40 éves marcali és nagybajomi csecsemőotthonokról, vagy az át­alakított, de augusztusban már 40 éves nágocsi és a több mint félév százados gyógypedagógiai intéz­ményekről sem. DUDÁK LAJOS FŐOSZTÁLYVEZETCLHELYETTES

Next

/
Thumbnails
Contents