Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-01 / 126. szám

10. OLDAL G A 2 P A S A G I TÜKÖR 2002. Június 1., szombat fllHBi RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. május 31.) Borsodchem 5 050 Ft ff Egis 14500 Ft ■0 Matáv 930 Ft ■0 Mól 5075 Ft ff OTP 2 258 Ft u Richter 16 350 Ft ff TVK 3650 Ft ű Zalakerámia 1-540 Ft ű BUX: 8115,21-1,14% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 27-31-IG 840Q 8396,15 ,8279,268179,77 ; 8300 _ 81 15,21; 8200 5 i * 8 1 8100 : 8000 ........»...'...\......*......i.......il po nt AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 380,55 Cseh korona 7,99 Euró 243,27 Japán jen (100) 209,63 Lengyel zloty 64,31 Svájci frank 166,17 Szlovák korona 5,57 USA-dollár 259,46 __________HÍREK__________ KAP CSOLJUK KOREÁT! A Pannon GSM a labdarúgó-világ­bajnokság idejére futballportál- lal bővíti WAP szolgáltatása ol­dalait. A PannonW@P főmenü­jének Foci vb pontja alatt az ál­talános tudnivalóktól kezdve a legfrissebb fejleményekig, mindent megtalálnak az elő­fizetők, amit tudni lehet és kell a világbajnokság alakulásáról. Akinek nincs ideje élőben vé­gigizgulni a mérkőzéseket, napi 15-20 hírben tájékozódhat az eseményekről. A pontverseny pillanatnyi állását a Tabella almenüben ellenőrizhetjük. Itt egészen a fináléig nyomon követhetjük, ki kényszerül bú­csúzni, és ki folytathatja a küz­delmet. A PannonW@P ugyan­itt részletes statisztikát kínál a gólokról, a helyezésekről vagy a lejátszott mérkőzések számáról, europress EGYMÁS KÖZÖTT. Távbeszé lő-szolgáltatásra vonatkozó ösz- szekapcsolási szerződést írt alá tegnap a Westel és a PanTel. Ez azt jelenti, hogy az össze­kapcsolás műszaki feltételeinek megvalósulását követően a Westel és a PanTel előfizetői egymást közvetlenül elérhetik. A Westel és a PanTel 2001 de- cemberébén kötötte meg első hálózati szerződését. Ez a meg­állapodás tette lehetővé, hogy a két hálózat összekapcsolását követően a PanTel internet pro- tokollalapú telefonszolgáltatása (VoIP) révén a PanTel VoIP elő­fizetői hívhassák a Westel elő­fizetőit. EUROPRESS FELMENTÉS. Felmentették pénteken Gansperger Gyulát, a Ferihegyi repülőteret üzemel­tető Budapest Airport (BA) el­nök-vezérigazgatóját. Ezzel egy időben felmentették a BA igaz­gatósági tagjait is. Ganspergert tavaly év végén nevezték ki a szervezet elnökének, és meg­bízták a vezérigazgatói teendők ellátásával is. mti HÚSIPAR. Magyarországon lehetőség van 7 millió sertés tartására is a jelenlegi 5 millió­val szemben - mondta Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titká­ra. Az állomány csak akkor nö­velhető - tette hozzá -, ha a szabályozás lehetővé teszi az exportpiacok megtartását, illetve bővítését, mti Konferencia az öntözésről Szakmai konferenciával kezdődött tegnap Mezőhegyesen az Alföldi Növénytermesztési Napok és a Mezőhegyesi Nemzetközi Kanca- és Ménverseny vasárnap záruló rendezvény- sorozata. A 6500 négyzetméter fedetlen és több mint 400 négyzetméter fedett területen minden eddiginél több, 142 kiállító mutatja be termékeit. Mezőhegyes A gazdálkodók szerepe és felelőssége a víz- gazdálkodásban és a minőségi növényter­mesztésben című szakmai konferenciát meg­nyitó Megyeri Zsolt, a Ménesbirtok Rt. cégve­zető-vezérigazgatója Kvassay Jenő 1887-ben megfogalmazott jövendölését idézte: „A Ma­ros és Körösök mindkét partjain fekvő óriási vidék öntözőcsatornák dolgában olyan kedve­ző fekvéssel bír, hogy ilyennel kevés ország dicsekedhet. A Marosnak Aradtól Szegedig több mint 30 méter esése van, és a szomszé­dos jobb és bal oldali területet tekintve olyan hordóhoz hasonlíthatnám, amelyet csak ki kell nyitni, hogy kitűnő iszapos vizével cso­dát műveljen. Nem sokkal több nehézségbe kerül a Körösből is öntözőcsatornákat kiágaz­tatok Amint Lombardia Olaszország leggaz­dagabb tartománya, éppen úgy lesz egykor a Maros és Körösök környéke Magyarország legboldogabb vidéke...” Megyeri elmondta, hogy Mezőhegyesen 1995-ben kezdték az öntözésfejlesztési progra­mot, amelynek eredményeként mára a 8300 hektár szántóterületből 5 ezer hektár öntözhető, s a most elkezdett hároméves ütem további 1500 hektár öntözését teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy Mezőhegyesen a jelenlegi 60 százalékról 80 százalékra nő az öntözhető területek nagysá­ga. Sajnos - emelte ki a megdöbbentő adatot - Magyarország szántóinak jelenleg csak a 3,5 százaléka öntözhető, és még ebből is csak 2 szá­zalékot használunk ki. A vezérigazgató szerint országosan 25-30 százalék volna az ideális terü­letnagyság, ehhez azonban további főcsatorná­kat kellene építeni állami támogatással. Ezt kö­vetően a mezőgazdaság szereplői eljuttatnák sa­ját földjeikre az öntözővizet, azonban ezekhez a beruházásokhoz és a vízfelhasználáshoz is szükség lenne állami segítségre. S hogy mindez miért elkerülhetetlen? Azért, mert a magyar Sok az érdeklődő a kiállításon fotó: a szerző felvétele mezőgazdaság csak így őrizheti meg a vető­magtermesztésben elfoglalt pozícióit, s csak így növelhető a kertészeti kultúrák területe. Ez pe­dig azért fontos, mert az EU-ban ezeket a kultú­rákat nem korlátozza kvóta, és mert - lévén igen nagy az élőmunkaigényük - javíthatják a foglal­koztatást, és magyar vidék lakosságmegtartó képességét. Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára a megnyitón elmondta: a kormány szándéka sze­rint Mezőhegyes tartósan állami tulajdonban marad, a tárca pedig - legalábbis 2002-re - sze­retné megszüntetni az öntözővíz díját. MÉNESI GYÖRGY Mezőhegyes Az első írott emlék Mezewheges néven említi Mezőhegyest 1421-ben. Az 1552. évi török hadjárat alatt elpusztult a falu, 1711-ben kincstári birtokká nyilvánították. II. József 1784-ben elfogadta Csekonics József vérteskapitány javaslatát a birodal­mi ménes létrehozására. A kiegyezés (1867) után a ménes­birtok magyar tulajdonba került, s 1896. január 1-jén megvál­tozott a neve, és a szervezete is: szétvált magyar királyi álla­mi ménesre és magyar királyi állami ménesbirtokra; utóbbi pol­gári célra saját lótenyésztésbe fogott. A második világháborút követően állami gazdaságként működött. A 1992-ben vállalati biztosként, azóta pedig cégvezető-vezérigazgatóként tevé­kenykedő Megyeri Zsolt irányításával a ménesbirtok mára is­mét a magyar mezőgazdaság zászlóshajójává vált. Mutassa a labdát az közös játékában és nyerje meg az értékes ajándékcsomagok egyikét. De ne felejtkezzen el a főnyereményről, a gyönyörű robogóról sem. A VASÁRNAPI NAPILAP es nyerjen Kedvező növekedési adatok Budapest A KSH előzetes adatai alapján 2,9 százalékos volt a gazdasá­gi növekedés az első negyed­évben - ezen belül a szolgál­tatóágazatok hozzáadott érté­ke az átlagnál nagyobb mér­tékben nőtt, míg az iparé és a mezőgazdaságé csökkent. Az előzetes számítások alapján Magyarország bruttó hazai termé­ke (GDP) 2,9 százalékkal nőtt az első három hónapban az előző év azonos időszakához képest. A bruttó hozzáadott érték volume­ne a szolgáltatóágazatokban az átlagot meghaladó mértékben emelkedett, míg a mezőgazdaság­ban és az iparban csökkent 2001 első negyedévéhez képest. Tavaly az első negyedévben 4,4 száza­lékkal, az év egészében 3,8 száza­lékkal emelkedett a GDP. Erre az évre az előző kormány 3,5-4 százalékos gazdasági növe­kedéssel számolt, és az új kor­mányzat gazdaságpolitikusai is ilyen mértékű növekedést való­színűsítenek. A GKI Gazdaságkutató Rt. a GDP 2-2,5 százalékos növekedé­sét jelezte az első negyedévre, és 3,2 százalékos bővüléssel számolt az év egészére. A KSH mostam adatát értékelve ugyanakkor - a belső fogyasztás 5-6 százalékos növekedését figyelembe véve - az intézet szakemberei a 4 százalék körüli éves gazdasági növekedést is elképzelhetőnek tartják. A vi­lággazdaság élénkülése szintén kedvező irányban befolyásolhatja a GDP alakulását. A Kopint- Datorg 3-3,5 százalék közötti gaz­dasági növekedéssel számol, az Ecostat 3,6-3,8 százalékos növe­kedést vár az év egészére. A Pos­tabank Értékpapír Rt. elemzője a GDP 3,4-3,5 százalékos bővülését valószínűsíti. europress Élénk állami beruházások Budapest A beruházások az első ne­gyedévben 8,6 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint. A nemzetgazdaságban 471 mil­liárd forint értékű beruházás való­sult meg az első negyedévben, ami a KSH előzetes számításai alapján korrekciók nélkül 8,6 szá­zalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának teljesítmény­értékét. A beruházások bővüléséhez legnagyobb mértékben a közigaz­gatás, a védelem, a kötelező társa­dalombiztosítás 88,6 százalékos növekedése járult hozzá. Szintén jelentős, 50,8 százalékos emelke­dés jelentkezett az egyéb közös­ségi, személyi szolgáltatások te­kintetében is - főképp a szenny­vízelvezetés és -kezelés területén. A beruházások oktatásban megfi­gyelhető 47,4 százalékos bővülé­se az előző időszak viszonylag alacsony beruházási teljesítmé­nyével függ össze. A beruházások egynegyedét adó ingatlanügyle­tek, gazdasági szolgáltatások 11,9 százalékos bővülését a lakásberu­házások adják. A beruházások to­vábbi 25 százalékát képviselő fel­dolgozóipar volumene ugyan­akkor 5,8 százalékkal csökkent. Csökkentek a beruházások a ke­reskedelem, valamint a szállás­hely-szolgáltatás terén is - 13,5 il­letve 9,5 százalékkal. DÓCZY LÁSZLÓ Hátralék a földhivatalokban Budapest A földhivatalokban ismét re­kordot döntöget a hátralékos ügyek száma. A szakemberek szerint a jelenlegi nyilván­tartási rendszer nem felel meg az uniós elvárásoknak. Tavaly ilyenkor még arról számol­hattunk be, hogy látványosan csökken a földhivatalok elmara­dása. Az illetékesek akkor azt ígérték, hogy 2001 végéig felére csökkentik a 166 ezer aktás ügy­hátralékot. A földhivatali dolgo­zók erőfeszítéseinek, a vidéki társintézmények szakemberei­nek, valamint a számítógépes fej­lesztésnek köszönhetően az év végéig jelentősen apadt az elinté­zetlen akták száma. A trend most megfordult, ismét sokat kell várni az ügyfeleknek az ingatlanbejegyzésekre. A földhi­vatalokra háruló újabb és újabb feladatok miatt az elmúlt hóna­pokban aktahegyek keletkeztek. Az új agrártörvény miatt a vidéki földhivataloknál is jelentősen megugrott a forgalom. A megyei földhivataloknak a napi munka mellett meg kell birkózniuk a ta­valy elrendelt szövetkezeti rész­arány kiadásával, továbbá az álla­mi támogatásokra és kölcsönökre épülő ingatlanbejegyzési és egyéb nyilvántartási különfeladatokkal. Kovács Zoltán, a földhivatalo­kat felügyelő miniszteri biztos a minap úgy nyilatkozott, ahhoz, hogy a földhivatalok behozzák az elmaradást, korszerűsíteni kell az informatikai rendszert, és javí­tani kell a technikai feltételeken. Mindehhez több tízmilliárd forintra lenne szükség, amelyhez forrást kellene biztosítani. A szakember szerint a sorban állók fele eltűnne a földhivatalok elől, ha például biztosítani lehet­ne a tulajdoni lapokhoz informa­tikai úton történő hozzáférés le­hetőségét. Az ügyfélforgalomnak az- ötven százalékát ugyanis az ilyen kérelmet képezik. újvári Jugoszláv vámalku Budapest Ma lép életbe a magyar-jugo- szláv szabadkereskedelmi megállapodás, amely a szak­emberek szerint két-három év alatt évi 20-25 százalékos for­galomnövekedést eredményez a két ország között. A megállapodás az ipari termékek 86 százalékára, az agrártermékek harmadára biztosít vámmentessé­get. A szabadkereskedelmi meg­állapodás Magyarország EU-taggá válásáig lesz hatályban. A tanács­kozáson elhangzott: a Jugoszlá­viába irányuló magyar export 2001-ben 217,8 millió euró volt, 11.8 százalékkal több, mint 2000- ben. A Jugoszláviából érkező ma­gyar import értéke tavaly elérte a 61.9 millió eurót, ami 9,5 száza­lékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Győr Mihály, a Külügy­minisztérium illetékese elmond­ta: természeti adottságainál fogva a dél-alföldi régió a leginkább érintett a magyar-jugoszláv sza­badkereskedelmi megállapodás végrehajtásában. A megállapodás megkötésével Magyarország jelezni kívánta: ilyen formában is részt kíván ven­ni a jugoszláv gazdaság újjáépíté­sében, fellendítésében. A jugo­szláv gazdasági helyzet tükrében a kidolgozott alku szerint a vá­mok lebontásában Magyarország átmeneti ideig bizonyos egyolda­lú előnyöket biztosít, ugyanakkor a megállapodás életbelépését kö­vetően a magyar vállalatok is azonnal részesednek a kölcsönö­sen nyújtandó vámkedvezmé- nyek előnyeiből. europress

Next

/
Thumbnails
Contents