Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-05 / 129. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek AZ EU kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője lát esélyt arra, hogy még július vége előtt összehívhassák a közel- keleti konfliktus rendezésére hivatott nemzetközi konferen­ciát. Javier Solana, aki ked­den tért vissza Brüsszelbe a térségben tett legutóbbi körútjáról, megjegyezte, hogy ez személyes véleménye ugyan, de az érintett vezetők­kel folytatott megbeszélései alapján a lehetőség fennáll. A főképviselő a múlt héten Egyiptomban, Libanonban, Izraelben, Jordániában és Szíriában járt, és mások mel­lett Hoszni Mubarak egyip­tomi elnökkel, Ariéi Sáron izraeli kormányfővel, vala­mint Jasszer Arafat palesztin vezetővel tárgyalt, mti AZ OROSZ kommunista párt parlamenti frakciója kedden kizárta a képviselőcsoport soraiból Gennagyij Szelez- nyovot, a törvényhozás alsó­háza, az Állami Duma elnö­két. Ugyanerre a sorsra jutott Szvetlána Gorjacseva, az ifjú­sági ügyekkel és a nők hely­zetével foglalkozó bizottság, illetve Nyikolaj Gubenko, a kulturális bizottság elnöke is, akiket a pártból - Szelez- nyovval együtt - már a múlt héten kizártak. Bűnük az volt, hogy Gennagyij Zjuganov pártelnök felszólítá­sa ellenére nem voltak hajlan­dóak demonstratív módon el­hagyni parlamenti posztjukat, miután a közelmúltban a Kreml-párti többség a duma megalakulása óta megválto­zott erőviszonyokra hivatkoz­va megfosztotta a kommunis­tákat törvényhozási vezetői posztjaik többségétől, mti A VATIKÁN cáfolta azt a cseh sajtóértesülést, hogy János Pál pápa augusztusban, len­gyelországi látogatása során jelentené be visszavonulását. „Az elkövetkező hat hónapra szoros programja van a pápá­nak, amelyet 2003-ban továb­bi eseményekkel bővítünk”- jelentette be kedden Joaquín Navarro Valis vatiká­ni szóvivő, a cseh sajtóban és a lengyel televízióban napvilágot látott értesülésekre válaszul, mti AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG elnöke azt javasolta, hogy az EU dolgozzon ki integrált és átfogó határ-ellenőrzési stra­tégiát külső határainak haté­konyabb védelme érdekében. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfőhöz intézett levelé­ben Romano Prodi üdvözölte, hogy az EU soros elnöki tiszt­ségét betöltő Spanyolország a június 21-én és 22-én tar­tandó sevillai csúcs egyik . központi témájává kívánja tenni az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem problémáját, mti A SPECIÁLIS alakulatok ki­emelték a Barents-tenger mé­lyéről a 2000 augusztusában elsüllyedt Kurszk orosz atom­tengeralattjáró torpedóvetőjé­nek egyes maradványait. Ezt Mihail Barszkov ellentenger­nagy, az orosz haditengeré­szet parancsnokhelyettese közölte kedden. A szakértők éppen ennek a szerkezetnek az átvizsgálásától várják a vá­laszt arra a kérdésre, hogy mi okozta a 118 tengerész életét követelő tragédiát. A kiemelt maradványokat Szentpétervá­ron vizsgálják át, ennek ered­ményei júliusra várhatók. Az orosz ügyészi szervek az eredmény függvényében dön­tenek a katasztrófa után meg­indított nyomozás folytatásá­ról, amely a baleset felelősei­nek személyét hivatott tisztázni, mti 2002. Június 5., szerda GE0RGIEN ' __ Pm U BITEN PAKÍSTAN AFGHANISTAN SUOAN Nincs nyoma Bin Ladennek ok országban bujkálhat... Nagy reményeket fűztek az amerikaiak a májusban lezárult különleges akcióhoz. A kelet-afganisztáni Tora Bora-barlang- rendszerbén DNS-mintákat vettek a korábban megölt fegyve­resek holttestéből. Washington Remélték, hogy kiderül, nem esett-e el Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére az Afganisztán el­len végrehajtott támadások so­rán. Rumsfeld védelmi miniszter mindamellett már novemberben valószínűnek tartotta, hogy eset­leg sohasem találják meg a New York-i ikertorony lerombolásának szellemi szerzőjét. Közben időről időre felröppent a hír valamilyen nyomról: átállt tálib harcosok különböző helye­ken látni vélték, hírtelevíziók, rá­dióállomások játszottak be vele készült interjúkat. Alig két hete pedig Pakisztán és Afganisztán határvidékét jelölték meg a jól ér­tesültek, ahol Bin Ladenen - úgy­mond - veseátültetést hajtottak végre, s az életmentő dialízis­berendezéseket a pakisztáni tit­kosszolgálat biztosította. Nagy valószínűséggel ez a vazirisztáni autonóm törzsi területen történ­hetett, ahová nemigen merész­kednek pakisztáni katonák vagy rendőrök. Megszólalt a terrorista job­bkeze, Omar móllá is: egy arab újságnak kijelentette, hogy Bin Laden él, és „még sok gondot fog okozni Bush amerikai elnöknek”. A Newsweek című amerikai hírmagazin legutóbbi száma fel­tűnőnek tartja, hogy bár Pakisz­tán - szóban - az USA elkötelezett szövetségese a terrorizmus elleni harcban, az ázsiai országban azonban háborítatlanul élnek az al-Kaida fő emberei, így akár Bin Laden is ott tartózkodhat. Az indiai-pakisztáni konfliktus élezésében is érdekelt lehet a ter­roristaszervezet: a háborús ké­szülődés ugyanis elvonja a figyel­met a térségben bujkáló Bin Laden-hívekről. Ám az sem elkép'- zelhetetlen, hogy most már Üzbe­gisztánban, Kirgizisztánban vagy Tádzsikisztánban kell keresni Amerika első számú ellenségét. __________Háttér _______ TIZ ENNÉGY TEHÉN A KÁROSULTAKNAK A kenyai maszájok csak most értesültek a szeptember 11-ei tragédiáról. A ter­rorakció híre azóta terjed faluról falura, amióta az elmúlt hétvégén hazavetődött a - vadászó, nomád életet élő - maszáj törzs egyik tehetséges, Amerikában doktorált tagja, és megdöbbenve érte­sült arról, hogy népe nem hallott a ki­lenc hónappal ezelőtt történtekről. Az általa felvilágosított honfitársak most ki­választottak és megáldottak tizennégy tehenet; s felajánlották őket az amerikai népnek. A törzsfőnök pedig közölte: kíméletlenül lenyilazzák Bin Ladent, ha be meri tenni a lábát a dzsungelbe. A minap egy európai rendőr­kongresszuson is elhangzott, hogy Bin Laden valószínűleg él. Biztonsági szakértők újabb ter­rorcselekményeket is lehetséges­nek tartanak. Ám úgy gondolják, hogy muzulmán szélsőségesek egyelőre csak kisebb akciókra képesek. Példa erre az a merény­let, amelyet a német turisták ellen követtek el Dzserba tunéziai szi­getem_____________TORONYI ATTILA Ma gyarigazolványok Kárpátalján Hetvennyolcezer ember, vagyis az ott élő magyarság fele kért magyarigazolványt Kárpátalján. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője reméli: az anyaország segítségével sikerül erősíteni a kulturális autonómiát. Budapest Nagy viharok árán, a szavazatok többszörös újraszámlálásával, bí­rósági döntés után tisztázódott, hogy négy évig, a mostani parla­menti ciklusban Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke - egyszer­smind a beregszászi járási köz- igazgatás elnöke - az az egyetlen magyar nemzetiségű képviselő, aki kisebbségi honfitársai szószó­lója lehet Kijevben. Gajdos az uk­rán Egyesített Szociáldemokrata Párt színeiben indult a képviselői helyért, mert - mint kifejtette - ez a párt vállalta az ukrajnai nemze­ti kisebbségek, köztük a magya­rok érdekeinek képviseletét. Saj­nálatos utózöngéjük a nemrég megtartott választásoknak, hogy a magyarok érdekképviselete igencsak megosztott. A Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szövetség ugyanis azt tartotta volna igazsá­gosnak, ha a szervezet elnöke, Kovács Miklós nyer ismét a vá­lasztásokon, de a politikus nem tudott megbékülni a végered­ménnyel. Gajdos István egy budapesti sajtóbeszélgetésen fontosnak ne­vezte a 160 ezres kisebbség ösz- szefogását, s ennek megfelelő ke­retet biztosít a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, amely 25 civil egyesületet tömörít. A tenni­valók között elsőként említette a magyar nyelvű oktatás segítését, az iskolák felszereltségének javí­tását. A jelentős mértékű - évi 1000-1500 fős - elvándorlást mér­sékelheti, ha az életkörülmények­ben is sikerül előrelépést elérni. Ha több befektető érkezik a tér­ségbe, ha javulnak a határátkelés feltételei, ha az árvízvédelemben és az erdőgazdálkodásban a kö­zös erőfeszítések eredménnyel járnak, az minden bizonnyal a magyarság megmaradásához is hozzájárul. Az azonosságtudatot a kedvezménytörvény nyújtotta lehetőségek is erősítik - mondta. Gajdos István, aki nyári sza­badságát tölti, az alkalmat a többi között arra is fel szeretné hasz­nálni, hogy kiváltsa magának és családjának a magyarigazol­ványt. EUROPRESS GYULAY ZOLTÁN Interpelláció Az legalább megnyugtató, hogy bemutatkozó sajtótájékoz­tatóján Kovács László külügyminiszter végre jól idézte néhai Antall József önálló életre kelt mondatát az ellenzékbe szo­rult jobboldallal kapcsolatban: „Tetszettek volna megnyerni a választásokat!". (A rendszerváltozás után elsőként szaba­don választott miniszterelnököt ugyanis a legtöbben így ci­tálják: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” - ám ezt az egyébként Goethe János Farkastól származó mondatot ép­penséggel Csurka István írta le a Magyar Fórum hasábjain.) Hanem ami kedd délelőtt történt a Tisztelt Házban, az szin­te példa nélküli - bár ez így, ebben a formájában nem igaz. Emlékezzünk csak beiktatása után a nyugati szokásjogra hi­vatkozva 1990-ben Antall József száz nap türelmi időt kért, és nem kapta meg. Épp saját kormánykoalíciójának tagjai voltak a legnagyobb számban, akik számonkérő interpellá­ciókat nyújtottak be a miniszterekhez, akik szinte kettőt sem fordultak még, nem is tudtak az új helyzetben mit kezdeni. Az alig egy hete beiktatott Medgyessy-kormány - igaz, a mi­niszterelnök távollétében - valami hasonlóval szembesült: összesen nyolc interpellációra kellett megfelelnie, azonkívül volt még négy kérdés, továbbá hat azonnali kérdés és válasz. Ami az egészben a legkülönösebb: öt interpelláció érkezett kormányoldalról (ebből egy a kisebbik koalíciós párttól), ket­tő az MDF-től, egy pedig a Fidesztől. A többi pedig teljes mértékben kiegyenlítette egymást: 2-2 MSZP- és Fidesz- kérdés, 2-2-2 MSZP-, Fidesz- és MDF azonnali kérdés. S most jön a hab a tortára: az MSZP-interpellációk és kérdé­sek szinte egytől egyig az előző kormány tevékenységével voltak kapcsolatosak, s azt firtatták, a mostani kabinet mit szándékozik elődje országrontása ellen tenni. Vegyük hát tudomásul: a kampány elkezdődött. És tegyük hozzá: az interpelláció intézménye olcsóbb, mint egy Országimázs Központ. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 __________________ÁLLÁSPONT____________________ MA DÁR ISTVÁN Kötelező kiigazítások A politikai színtéren a választások utáni szokásos pengevál­tások zajlanak a gazdaság állapotát illetően, a statisztikák azonban mostanában nem sok érvet adnak a volt kormány­pártok kezébe. A költségvetési folyamatok ma már gyakorla­tilag köszönő viszonyban sincsenek a törvényben foglaltak­kal, a hiány pedig akkor is jóval magasabb lenne a tervezett­nél, ha az új kormány nem csatlakozna a „csukjuk be a sze­münket és költsünk” akcióhoz. Az inflációcsökkenésnek már látszanak a korlátái, nem csupán a jövő évi, hanem az idei cél is veszélybe került. A gazdaság 1997 óta a legalacsonyabb fordulatszámon pörög, és a vállalati szektor beruházási pasz- szivitása sem kecsegtet gyors fellendüléssel. Mindeközben a folyó fizetési mérleg hiánya az első négy hónapban megköze­lítette az egymilliárd eurót. Összehasonlításul: 1997-ben az éves hiány is kisebb volt ennél. Természetesen a fenti folyamatok nem teljes egészében az exkormány gazdaságpolitikájának következményei, de két­ségtelen, ilyen erősen még soha nem érvényesült a választá­si ciklus a döntéshozásban. (Talán ez is az oka annak, hogy jobboldali gazdaságpolitikust nemigen lehet szóra bírni a leg­újabb adatok kapcsán.) A magyar gazdaság erejét éppen az mutatja, hogy a reálgazdasági lehetőségekkel csak rövid tá­von számoló politikai garnitúrák intézkedéseit elviseli. Eh­hez persze az is kell, hogy a választások után megjelenő kel­lemetlen hatásokra a mindenkori új kormány fegyelmezetten reagáljon. Nem véletlen, hogy a választási ciklusok első évei mindig a csendes (vagy éppenséggel hangos) kiigazítás je­gyében zajlanak. Valószínűleg nem lesz ez máshogy most sem, a 2001-2002. évből következnek bizonyos nem különösebben fájdalmas, de kötelező lépések. „Van, ami idejét múlta. Milyen találó ki­fejezés arra, hogy később van vége, mint amikor befejeződik.” EGYETÉRTEK: 06-90030-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Példakép a Monarchia Lapértesülések szerint az Európai Unió az 1867-ben létrejött osztrák-magyar kiegyezés mintájára készítette el a szerb-mon- tenegrói kapcsolatokat átalakító belgrádi megállapodást. Podgorica A Vijesti című montenegrói lap egy „befolyásos európai diploma­tára, jelen pillanatban Belgrádban akkreditált nagykövetre” hivat­kozva azt írja, hogy Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azután dolgozta ki a róla elnevezett formulát, hogy szakértőkkel áttekintette az 1867. évi kiegyezési okmányt, amely megvetette az alapjait a „föderális é§ konföderális elemeket tartal­mazó” Osztrák-Magyar Monar­chiának. A Vijesti szerint a két dokumentum összehasonlításá­ból „egyértelműen azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy na­gyon hasonló, bizonyos tekintet­ben szinte azonos megoldásokat kínál” mindkét egyezmény. A lap rámutat arra, hogy az Oszt­rák-Magyar Monarchia - csak­úgy, mint a Jugoszlávia helyébe lépő új állam, Szerbia és Monte­negró - „a külkapcsolatokat te­kintve egy ország volt, belső fel­építésében azonban két külön­álló, formálisan szuverén hata­lomból állt”. Solana és munkatársai szemlá­tomást nem tartották túl fontos­nak azt, hogy Ausztriának és Ma­gyarországnak jóformán egyfor­ma volt a területe, míg Szerbia csaknem hússzor nagyobb Mon­tenegrónál. A másik különbség az - írja a Vijesti -, hogy Ausztria és Magyarország a XIX. század végén nagyhatalom volt, míg Szerbia és Montenegró nemzet­közi protektorátus alatt áll, s ha ki akar evickélni a gazdasági és szo­ciális katasztrófából, akkor meg sem mukkanhat Brüsszel és Washington egyetértése nélkül. A Monarchia majd fél évszázadon át fennállt, míg Szerbia és Monte­negró közös állama három évre szól, s azután ismét színre lép Solana munkatársaival együtt. A belgrádi megállapodás értel­mében a Jugoszlávia helyébe lé­pő új államnak öt közös miniszté­riuma lesz, a kormány- és az ál­lamfő személye azonos. Szerbia és Montenegró felváltva, rotációs alapon képviselteti magát a nem­zetközi szervezetekben. Három év elteltével mindkét tagköztársa­ság felülvizsgálhatja államjogi státusát, és kiléphet a szövetségi államból. ■ A cseh választások előtt Egyelőre hajszálnyival a konzervatívok vezetnek Prága Két héttel a csehországi képvi­selőházi választás előtt tovább­ra is az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) a legnépszerűbb, de a kormány­zó Cseh Szociáldemokrata Pár­tot (CSSD) csaknem egészen két százalékkal előzi meg. A kedden nyilvánosságra hozott országos felmérés szerint, ame­lyet a Társadalmi Kutatások Köz­pontja (STEM) készített, a polgári demokraták hét, a szociáldemok­raták négy kerületben nyertek vol­na a múlt hét végén, míg három kerületben döntetlen lett volna az eredmény. A jobboldal a népsze­rűbb például Prágában, Közép- Csehországban, vagy Dél-Csehor- szágban, míg a baloldal tartja ve­zető pozícióit Morva-Sziléziában, illetve Nyugat-Csehországban. Összesítésben országos szin­ten a Václav Klaus vezette ODS-t a megkérdezettek 28,7, míg a szoci­áldemokratákat 26,9 százaléka támogatta volna. Mindkét párt tá­mogatottsága mérsékelten növek­vő tendenciát mutat. Hasonló helyzetben van Cseh- és Morvaor­szág Kommunista Pártja (KSCM), amelyet az emberek 15,9 százalé­ka támogatna. A szavazásra jogosultak 20 szá­zaléka még nem döntötte el, hogy kire adja voksát, ezért a folyamat­ban lévő választási kampány első­sorban őket célozza meg. A kam­pány nyugodt mederben, olykor karneváli hangulatban, zenés-tán­cos rendezvényekkel, választási gulyás és ingyen sör osztogatásá- val megy végbe. ______________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents