Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-29 / 150. szám

2002. Június 29., Szombat HÉT V ÉGÉ 9. OLDAL „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Keresztnévvel? Azokat a vezetékneveket, ame­lyek egyúttal közismert kereszt­nevek is, nem szokás - sőt helyte­len - rövidíteni. Olyan nevekre gondolok, mint József Attila, Si­mon István, Orbán Ottó, Illés Bé­la, Kristóf Attila, Sándor Iván, Ta­más Menyhért stb. Helytelen tehát: „József sok költeményében ír édesanyja iránt érzett szeretetéről.” „Már egy he­te csak a mamára / gondolok mindig” - „Lágy őszi tájból és sok kedves nőből / próbállak összeál­lítani téged”. A mondat helyesen: József Attila sok költeményében ír édesanyja iránt érzett szereteté­ről. Ugyanígy helytelen: Kristóf ko­rai regénye a Pléhkrisztus. Helye­sen: Kristóf Attila korai regénye a Pléhkrisztus. Hivatalos helyen, hivatalos közlésben - a magyar nyelv sajá­tosságainak megfelelően - bizal- maskodónak, leereszkedőnek érezzük a keresztnéven történő szólítást vagy említést. Ez a forma egyébként a tévés és rádiós vetél­kedőkben vált divattá. így aztán ezekben a műsorokban - legyen az illető versenyző húsz- vagy akár hatvanöt éves - mindenki­nek kijár az Imre, Péter, Katalin, Rebeka megszólítás: „Kérem, kedves Imre, mutatkozzék be a nézőknek!” A két versenyző pe­dig bemutatkozik: „Húszéves egyetemista vagyok, korábban gimnáziumba jártam.” „Hatvanöt éves nyugdíjas vagyok, előtte jár­tam iskolába, egyetemre, majd dolgoztam, aztán megöreged­tem.” A legtöbb tévés vetélkedő­ben a versenyzők kitűzőjükön fel is tüntetik a nevüket: József, Má­ria, Teofil, Vazul. Ha több azonos keresztnevű található a vetélke­dők között, akkor jön a találé­konyság, és már - a teljes bizal­maskodás jegyében - megszüle­tik a Józsi, Jóska, Jocó, Dodó, Józsa stb. így aztán ne is csodálkozzunk, ha egy „szemtelenül” fiatal ripor­ter Zoltánnak nevezi az idős, tisz­tességben megőszült iskolaigaz­gatót. Ezért helytelenítem az isko­lások dolgozataiban - a fenti pél­dák alapján - felbukkanó ilyen mondatokat is: „Miklós a munka­táborban is feleségére, Fannira gondolt.” („nem tudok én meg­halni se, élni se nélküled im­már.”) „Attila szeretetvágyát fo­galmazza meg Flórához írt verse­iben.” („Mert szeretsz s nyugton alhatom, / neked én be is vallha­tom / az elmúlástól tetten érten, / hogy önmagamba én se fértem, / a lelkem azért közvagyon / s azért szeretlek ily nagyon.”) Legyenek ezek a nagy költők tanítványainknak továbbra is Radnóti Miklós és József Attila! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Programbőség Kupaváron SOMOGYVÁR Gazdag kulturális program­mal, várszínházi előadások­kal, színpompás népművé­szeti bemutatókkal, kiállítá­sokkal, látványos lovagi tor­nával, főző- és borverseny­nyel várja mától az érdeklő­dőket a hagyományos Szent László-napok Somogyváron. Somogyváron Szent Lászlóra, az egyházi legendák egyik legnép­szerűbb alakjára emlékezve 1989 óta rendezik meg a szent király emlékét felidéző ünnepi prog­ramsorozatot. A hétvégén kéz­műves udvar, középkori öltöze­tek és lovagok bemutatója várja egész nap az érdeklődőket. A j színművészet kedvelői szomba­ton Papp János kordészínházi tár­sulatának vásári komédiáját te­kinthetik meg, amelyet középkori I lovagitoma-bemutató követ. Az ünnepi szentmisére délután kerül sor és az idén rendhagyó lesz: Tolcsvay László-Tolcsvay Béla: Magyar miséjét, a Calypso kórus mutatja be és Rózsás László püs­pöki helynök celebrálja. Ezt köve­tően koszorúzási ünnepséget tar­tanak Szent László első sírhelyé­nél. Az esti tűzijáték előtt még egy színházi élményt kínálnak a szervezők: Goór-Nagy Mária Színitanodája a Godspell: Isteni színjá­tékok című musicaljé­vel lép fel. Vasárnap térzene, főző- és bor­verseny, furfangos csa­ládi vetélkedő várja a vendégeket. Az ország minden részéből érke­zett néptánc- és nép­zenei együttesek is fel­lépnek, az érdeklődők pedig táncházban pró- | bálhatják meg tánctu­dásukat. ■ Ahol királyok éltek, haltak Somogyvár út-, vásár- és vámhely volt, amelyet már az 1055-ből származó írá­sos emlékek is említenek. A helység az 1200-as évek elején városi kiváltságok­kal rendelkezett, 1410-ben pedig királyi várossá nyilvánították. László királyt halá­la után, 1095-ben Somogyváron temet­ték el, de hamvait később Nagyváradra szállították. A legenda szerint Isten ítéle­tére bízták a nagy király végső nyughe­lyének kiválasztását: a koporsót szekérre tették, s arra vártak, merre indulnak el maguktól a lovak. Mivel azok Várad felé vették útjukat, végül a királyt ott helyez­ték végső nyugalomra. Megoldás nedves salétromos falakra, kánikulai vakolások! A cég által korábbiakban forgalmazott vaporex nevű adaléko­kat már sokan ismerik és a tapasztalatok szerint megelégedés­sel használják. Most itt az újabb fejlesztésű vakolat adalék család a VIP-REX HAB és a VIP-REX UNI elnevezésű. Az előző évek tapasztalatát felhasználva sikerült kifejleszteni két 100%-os végeredményt biztosító anyagot, amelyek teljes mértékben képesek helyettesíteni az újra szigetelést és egyben megakadályozzák a salétrom kivirágzást. Mindkét anyagnál mindegy, hogy miből van a fal akár tömés is lehet. Kánikulában célszerű a VIP-REX UNIT alkalmazni ugyanis kötés szabályozó képességének köszönhetően nem engedi megégni a vakolatot. Valamint, - ami azt gondoljuk igazán nem mellékes - egyre kedvezőbb áron kínáljuk termékeinket. Szaktanácsadással állunk rendelkezésükre 30-376-9121-es te­lefonon. Várjuk viszonteladók jelentkezését is. Jelenleg kizárólagos forgalmazóink Kaposváron a Kaposfesték, Zebra Festék és a Raab Karcher áruházak (7M,6) VIP-REX Képviselet Fél évszázad a költészetért Virágvölgy, Ez az egyszerű, ám annál kife­jezőbb szócska kerül Kerék Imre Radnóti- és Arany János-díjas, somogyi származású költő, műfordító közeljövőben megjelenő gyűjteményes kötetének címlapjára. A ma 60 éve Háromfán született alkotó több mint 30 éve intett búcsút a kies somogyi tájnak, s vált Sopron polgárává. Születésnapi köszöntőre is a cívis város Széché­nyi Könyvtárába várják, ahol hétfőn Sass Lász­ló, a Várhely című folyóirat főszerkesztője mél­tatja munkásságát. Előtte azonban Fonyódra is ellátogat, mert részese kíván lenni a Mátyás Ki­rály Gimnáziumban a Fodor András Társaság megalakulásának. Ott lesznek a találkozón köl­tő barátai; Lator László és Domokos Mátyás is. A vaskos, megközelítőleg 400 oldalas kötetének megjelenése kapcsán költői életútjáról, kötődé­seiről és a jövőről beszélgettünk.- Hatvanévesen készít-e valamiféle szám­vetést az ember?- Igen. Már év eleje óta motoszkált ben­nem: jó lenne összegezni az elmúlt évtizede­ket. Ezért is született meg ez a gyűjtemény, melyben 10 verseskötetem anyagát szedtem össze. Mindössze néhány, számomra jelen­téktelennek tűnő vers maradt ki belőle. Szám­adás lesz ez költői munkásságomról.- Mikortól jegyzi a magyar irodalom, s kik egyengették az útját?- Az érettségim idejétől, 1960-tól voltam teljesebben jelen a költői életben. Az akkori somogyi irodalomból Takáts Gyulát és Fodor Andrást ismertem meg először, majd Papp Ár­pádot és Lackó Andrást. Takáts Gyula tette közzé első verseimet, Fodor András zsenge kötetem verseinek szitálásában segédkezett. Bélatelepen rendszeresen találkoztunk, leve- •lezgettünk is egymással, míg meg nem halt. Takáts Gyula tájlírája, Fodor András pedig a lí­rája'mellett erős realizmusával fogott meg. Főiskolai szakdolgozatomat is róla írtam. Ezt az élményt erősítette a Somogyi Néplapnál töltött egy évem, amikQr a Somogyi tájak, em­berek sorozat készítése kapcsán a regényes Dráva-melléken barangoltam. Itt próbálgat­tam a műfajokat. Bertók László terelte a fi­gyelmemet az irodalomkritika s az esztétika felé. Napjainkig 20 kötetem látott napvilágot.- Visszatekintve az elmúlt évtizedekre, mi­lyen gondolatok foglalkoztatják leginkább?- Hihetetlen, hogy ezt a kort megértem. Számos kortársam végleg elment már, át kel­lett húznom a nevük melletti telefonszámot. Anyám téesz-tag volt. Az a paraszti világ, melyben kisgyermekként éltem, mélyen be­lém ivódott. Ezért is áll olyan közel hozzám Csanádi Imre munkássága. Ez az életforma azonban már a múlté. Gondolataimban mos­tanában mégis egyre inkább előtérbe kerül. Szepesi Attila költő‘biztatott is: írjam meg a visszaemlékezéseimet. Valamiféle családi-táj- rajzi esszét a szülőfalumról. Tán a negyedik oldalig jutottam. Beletört a bicskám... Óriási munka, amihez nem volt energiám. Tanulmá­nyaimban azonban mindig megjelennek az életrajzi vonatkozások.- A hevesen változó politikai körülmények között a költő megleli-e a nyugalmat, a folya­matosságot?- Azt vallom, az irodalmár ne keveredjen a politikába. Rám nem hatnak ezek a változások. Sok műiden ismétlődik a hibákból és az eré­nyekből is. Olyan témákat választok, melyek 40-50 év távlatába/i is érvényesek. Nem hiszek az utókor jóindulatában. Láttam, miként övez­te hallgatás Nagy Lászlót és Weöres Sándort. Csak mostanában hallok róluk ismét, s szeren­csére már írásaik is újból megjelennek.- Napjainkban mivel foglalkozik? Pár éve, hogy Édesanyám meghalt. Azóta valami összetört bennem. Hiányzik a falu, Háromfa levegője. A házat eladtuk, legföl­jebb az udvar idézné a gyermekkoromat, ha az új tulajdonos ki nem irtotta volna a lugast, mely az éke volt. Nem jó így hazamenni. Ta­lán két éve is van, hogy versírásért nem fog­tam tollat a kezembe. Kritikákat írok a Győr- Sopron megyei költőkről a havonta megjele­nő soproni Várhely című folyóiratba. Itt jelen­nek meg verseim, műfordításaim, tanulmá­nyaim és esszéim. De figyelemmel kísérem a kortárs magyar irodalmat is.- Sopron lett a hazája?- Nehezen szerettem meg ezt a várost, de ma már kiterjedt baráti társaságom van. Kö­zülük is az egyik legkedvesebb egykori főis­kolai társam Soltra E. Tamás éremművész. Hetente találkozunk, beszámolunk egymás­nak az eredményeinkről, kudarcainkról. S van még néhány költő, aki befogadott. Kerék Imre 1942. júni­us 29-én Háromfán született. 1966-ban magyar-oresz-rajz sza­kos tanári diplomát szerez a pécsi tanár­képző főiskolán. 1974- től a soproni Szent Or­solya római katolikus Iskola könyvtárosa. Mónika lánya [30) óvó­nő, Szabolcs fia (32) szakács-cukrász-fel- szolgáló.- Elszakadt-e már a So- mogyhoz fűző köldökzsi­nór?- Bélatelepre mindig nagy örömmel megyünk le. Bár a lányom Bécsben él, a mellettünk lévő bala­toni telken építettek egy szép házat. Két kis uno­kámmal együtt tölthetjük a hétvégéket. A fiam Sop­ronban cukrász-szakács volt, most Ausztriába jár dolgozni.-Sa szellemi vérkerin­gésben benn van-e még?- Szita Károly, Kapos­vár polgármestere és Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke is tá­mogatja készülő könyve­met, de Háromfa. polgár- mester asszonya sem fe­ledkezett meg rólam. Egyéb kapcsolatom azon­ban már nincs Somoggyal.- Mire utal most megjelenő gyűjteményes kötetének címe: Virágvölgy.- Ez Sopron egyik tájegységének a neve, de több helyen is találkoztam már ezzel a kifejezéssel. Egy jellegzetes táji hangulatot ad, miközben az egyik legsikeresebb ver­semnek is ez a címe.- 30 éve a soproni Szent Orsolya római katolikus iskola könyvtáro­sa. Gyakran találkozik a fiatalokkal, akik - úgy tűnik - ismét gyakrabban vesznek kézbe verseskötetet.- Valóban kezdenek újból érdeklődni a versek iránt. Az emberek ráunnak a napi dol­gokra és a vers ad felüdülést. Téli napokon 70-80-an is megfordulnak a könyvtárban. Az ötvenedik születési évfordulómon a Liszt Fe­renc Művelődési Központban a díszterem is megtelt érdeklődőkkel. Idősekkel, fiatalokkal egyaránt.- Tehát hisz a költészet jövőjében?- Ha nem hinnék, nem is csinálnám to­vább, csak élném a boldog nagyapó éveket. Juhász Ferenc szavaival: ha csak egy kőnek, fának is mondani, írni kell a verset... VÁRNAI ÁGNES Tigris pattant lóhátra Lellén Két-három hónapot tölt fővárosi otthonában, az év többi részében pedig az országot és a világot járja Richter József a társulatával. S hogy miért éppen Lellén ver tanyát nyaranta? A cirkuszigazgató azt mondta: az első évben nagy sikert arattak, remek volt a fogadtatá­suk. Azóta ide, a Rákóczi út végére hazatérnek A világ bármely cirkuszporond­ján megállnák a helyüket azok a fergeteges, látványos vagy éppen lélegzetelállító mutatványok, amiket a Magyar Nemzeti Cir­kusz csütörtök esti premierjén láttunk Lellén. Tegnap is erről beszéltek a városban. Lellére évek óta hazajár Richter Jó­zsef cirkusztársulata. Néhány évvel ezelőtt megvásárolták azt a terüle­tet, ahol most is fölverték hét hatal­mas sátrukat; a legnagyobban tart­ják az előadásokat (augusztus 25- ig minden este nyolc órakor), itt 1500 nézőt tudnak egyszerre leül­tetni.- Új, minden korábbinál fan- tasztikusabb műsorral készültünk a leilei fellépéseinkre - mondta Richter József Jászai Mari-díjas művész, a nyolc éve alakult Ma­gyar Nemzeti Cirkusz igazgatója, aki artistaként a Monté Carlo-i cirkuszfesztiválon nagydíjas, volt. - Hazánkban itt látható először a fe­hérorosz ugrócsoport akrobatikus száma és a konti­nensen egyedülálló tudományú lóidomár, a cseh Róbert Stipka vadonatúj produkciója is. Egyszerre kilenc félelmetes és mégis szelíd bengáli és szibéri­ai tigrissel mutat be lélegzetelállító műsorszámot a Jászai-díjas Donnert Károly. A Monté Carloi-i cir­kuszfesztiválon is nagy sikert aratott a fényugrás a mélybe a teljesen sötét kupolából; ez már a cirkusz­művészet új, XXI. századi irányzata. A csütörtök esti premieren is talán ez, a három lány és egy fiú akrobatamutatványa aratta a legna­gyobb sikert. Lenyűgöző látványt nyújtott, ahogyan a magas kupolából alázuhantak, ugrották a szabó­kat úgy, hogy közben a rájuk erősített biztonsági kö­tél nem is látszott, hiszen csak a ruhájuk fénylett, amúgy az egész színpad és a nézőtér teljes sötétség­be borult. Korábban kevesen láttak ehhez foghatót; tökéletes együttműködést igényel ez az akrobaták és a technikai személyzet között. Richter József hozzátette: technikailag nincs ná­luk jobban fölszerelt utazócirkusz Európában. Csak nekik van saját fúvószenekaruk. - A parádét, a lát­ványt a szépséggel ötvözzük, igazi világszínvonalú produkciót nyújtva a közönségnek - magyarázta a cirkuszigazgató, akinek a nagyobbik fia a földrész egyik legismertebb lovasakrobatája, a kisebbik, Jocika pedig már a Richter család kilencedik gene­rációja. - A Magyar Nemzeti Cirkusz egyik sajátos­sága, hogy nagyon sok állatot szerepelte­tünk a számainkban. Csaknem hatvan állatot hoztak el ezút­tal Lellére: 11 tigrist, 1 elefántot, 6 zebrát, 5 tevét, 30 idomított lovat és kiskutyákat. Bámulatos volt a premieren az arab telivé­rek és a fekete, nemes holland friesen lo­vak kecses, méltóságteljes keringőzése a cseh Róbert Stipka idomításával. Sandra, a hatalmas elefánt kétpúpú barátaival - a négy tevével - teljes összhangban moz­gott, a legkülönlegesebb mutatvány pedig az volt, amikor tigris pattant lóhátra... a Először Berlinben ■ Az első följegyzés 1821-ből olvasható a Richter-cirkuszról: sátrukat akkor Berlinben a Brandenburgi-kapunál verték föl. Generációs hagyományt teremtve világsikert vívtak ki azóta öt földrészen. Egyedi produkcióik világszámokká váltak. A híres Renz-cirkusz igazgatójának lánya, Carola és Richter József 1972-ben kötött házasságot. 1995-ben a budapesti Hősök terén tartott premierrel létrehozták és elindították hazánk és Közép-Kelet-Európa legnagyobb utazócirkuszát, a Magyar Nemzeti Cirkuszt. Peugeot rolwgókísS nagy választékban^ már433000Ft-tól! FENYŐBÜTOR ÜZLET Kaposvár, Mező u. 67. S 82/430-157 Minőségi tömör fenyőfából készült bútorok nagy választékban, kedvező áron. (78856) Építőipari gépek kölcsönzésével és kereskedelmével foglalkozó zalaegerszegi székhelyű kft. Kaposvár és térsége területre kereskedelmi szervező munkatársat keres Elvárások:- kommunikációs készség- kereskedelmi érzék- műszaki beállítottság- legalább középfokú végzettség- saját szgk. Előnyt jelent:- marketing ismeretek- kereskedelmi jártasság- számítógépes ismeret (Word, Excel) Jelentkezést írásban kérjük, önéletrajzzal, erkölcsi bizonyítvánnyal zégép Kft 8902 Zalaegerszeg, pf.: 7. címre küldeni. ____________________________(78493)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents