Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám

2002. Június 27., Csütörtök EGYHAZA K E L E T E 11. OLDAL A magyar katolikus egyház is az EU-ba tart A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyári ülésének fő témája az ország európai uniós csatlakozása volt. Az ülésen részt vett Balás Béla kaposvári megyés püspök is, akit arról kérdeztünk: mi az EU-csat- lakozás tétje a katolikus egy­ház számára?- Dr. Juhász Endrét, a csatlakozási tárgyalásokat folyta,tó magyar tár­gyalócsoport vezetőjét kértük arra, tájékoztasson bennünket az EU- tagsággal járó várható előnyökről és hátrányokról - mondta Balás Béla. - Helyzetelemző előadásából a püspöki testület számára nyil­vánvalóvá vált: nincs számunkra más út, jóllehet legalább akkora fordulatról van szó, mint a magyar államalapítás idején, Szent István korában. Akár tetszik, akár nem, ezt meg kell lépnünk, méghozzá jól, megküzdve a magunk igazát. A döbbenetes adatok sorát hallva megértettem: Magyarországnak most belpolitikai egységre kell tö­rekednie, társadalomnak és egy­háznak össze kell adni minden tu­dását, tapasztalatát. Az erőt okta­lanság belharcokra pocsékolni, mert most valóban kockán forog a nemzeti önállóságunk, az állami létünk. Hiszen a csatlakozással lé­nyégében egy „Európai Egyesült Államok” részeivé válunk. Az ösz- szes törvényünket újra kell gon­dolni, át kell dolgozni. Az unió nemcsak azt jelenti, hogy a ma­Egyházi Hírek TANÉVZÁRÓ TEDEUM. A Kaposvári Katolikus Gimnázium meg­tartotta tanévzáró tedeumát a székesegyházban. Az ünnepélyes há­laadó misét követő napokban - az elmúlt héten - zajlottak le az érett­ségik az intézményben. SZENT LÁSZLÓ-NAPI LELKI EST. Szent László napján, azaz ma délután közös elmélkedésen, illetve lelkiségi előadáson vesznek részt Kaposváron az egyházmegye papjai. 18 órakor ünnepi szentmi­se kezdődik a székesegyházban az egyházmegye védőszentjének napja alkalmából. A lelki est előadója dr. Gárdonyi Máté balatonkili- ti plébános. AZ UTOLSÓ TAVASZI BÉRMÁLÁS. Göllében kerül sor a tavaszi bérmálási időszak utolsó alkalmára 30-án, vasárnap. Ezt megelőző­en látogat a településre Balás Béla megyés püspök, és a művelődési házban találkozik a szülőkkel, a falu lakóival. A kötetlen beszélgetés során a családi nevelés számos kérdéséről is szó esik a házasságra való neveléstől, a drogmegelőzésig. PAPSZENTELÉS A SZÉKESEGYHÁZBAN. Papszentelési szertar tást zajlott le szombaton a kaposvári székesegyházban Balás Béla megyés püspök vezetésével. Három fiatal papi pályája kezdődött el az ünnepélyes fogadalommal az egyházmegye valamennyi papjá­nak és kispapjának jelenlétében. Pappá szentelték a nagykanizsai Nikii Zsoltot, a nevelőszülők ál­tal fölnevelt kaposvári Háda Lászlót, \£lamint az erdélyi Balán- bányáról származó Bara Adolfot. A kaposvári egyházmegye negye­dik új papját - az ugyancsak Er­délyből származó -, Kóré Mi­hályt, aki részt vett a szertartá­son, csak egy héttel később Szat­márnémetiben szentelik pappá. Elmondta: szülőfalujának sze­gény lakói nem tudtak volna Ma­gyarországra jönni a papszente­lésre, ám valamennyien részesei szeretnének lenni a jeles alka­lomnak. Ezért kérte, hogy Er­délyben földijei jelenlétében Tempfli József nagyváradi megyés püs­pök előtt tehessen fogadalmat. A továbbiakban azonban ő is a ka­posvári egyházmegyében szolgál. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ ANDOCSON. Katolikus ifjúsági találkozót tartanak szombaton - Péter-Pál napján - Andocson várhatóan az or­szág minden részéből érkező több száz fiatal részvételével. A gazdag program célja a katolikus ifjak összetartozás-érzésének, közös lelki­ségének erősítése. KONKURZUS KAPOSVÁRON. Az úgynevezett konkurzust, azaz a papi hivatást választó fiatalok felvételi vizsgáját július 1-jén tartják Kaposváron. Az egyházmegye kebelén belül várhatóan öt, a papi pályára készülő fiatal kezdi majd tanulmányait. ________________■ gy arok előtt megnyílnak nyugati pia­cok. Ez for­dítva is igaz lesz, s ez ke-, mény ver­senyhelyze­tet teremt. A jobbak álma ugyanakkor, hogy az Európai Unió az érdek- szövetséget értékszövetséggé ala­kítsa, s megvédje Európa népeit a rossz értelemben vett globalizáció megannyi gazdasági, katonai és politikai veszélyétől. A napi hír­adásokon túli lényeget úgy értet­tem: Európának az utolsó pillanat­ban létrejövő összefogása ez Ame­rikával és a több szempontból fe­nyegető jövővel szemben.- A változások sora miként érin­ti az egyházat?- Juhász Endre, aki maga is hí­vő ember, úgy ítélte meg, különö­sen fontos szerep háml a katolikus egyházra. Szüksége van Európá­nak az egyházak lelkiismeret-for- máló, a társadalmi összefogást erősítő jó hatására, történelmi ha­gyományaira. Ő személy szerint elképzelhetetlennek tartja az unió zavartalan működését az egyhá­zak részvétele nélkül. Az unióba tömörülő országok egyházainak azonban nyitottabbnak kell lenni­ük, s cselekvőbbnek, a hívő embe­rek összefogásának erejét felmuta­tónak. BÍRÓ Vasárnaptól kerekebb az ellaposodott világ A Tízparancsolatból a harmadik, a ün­nepnapról szóló parancsolat lett az egyet­len, amelyet az emberi sokaság intézmé­nyesen is és a dolog szellemét tekintve is betartott. Míg a másik kilenc jobbára a törvénykönyvekre, a bíróságra vagy csu­pán az emberi lelkiismeretre biztatott, a vasárnap az egységesült kalendárium­ban is végleges cikkelyt szerzett. Mégis egyre többen növekvő riadalommal né­zik a vasárnap elhétköznaposítását és egyre többen használják munkára a pi­henő, vagy kinek hogy tetszik, az áhítat idejét. Pedig a vasárnapot, igaz, minden­ki másért, de fontosnak tartja. Balás Béla megyés püspök azt mondta: nem a vasárnapot, hanem az embert félti. Min­den valláshak volt ugyanis mindig egy hűsé­ges rétege. Az ember azon­ban nem zsákmányolhatja ki önmagát büntetlenül.- Praktikus emberi megkö­zelítéssel nézve az élet olyan, mint egy pénztárkönyv - mondta Balás Béla, megyés püspök. - Hat napon keresz­tül tart a kiadás oldala. Hétfő­től szombatig a helytállásról, a teljesítményről, a tisztes munkáról szól az életünk. Hetente egyszer pedig mind­össze egyórányi a bevétel. Ez az alkalma és ideje annak, amikor nem mi szeretünk, hanem bennünket szeretnek, amikor nem mi adunk, ha­nem kapunk, s úgy, hogy ab­ból megélhetünk egy hétig, ahogy alszunk, eszünk, hajat belsőnket is gondozni, ápolni kell. Arra is kell időt és alkalmat találni, hogy feltölte- kezzünk lelkileg. Erre is jó a vasárnap. Per­sze van ennek egy természetjogi mélységű megközelítése is. Á mindenség tulajdonosa, élet-halál végső rendezője, a szerető Isten. Teremtményi mivoltunkból fakadóan köte­lességünk viszont szeretni őt és a létünkért hálát mondani neki. Amennyiben hagyjuk eltűnni az ünnepeinket, ha hagyjuk a vasár­napjainkat, akkor azzal egyszer csak eltűn­nek az igazi kapcsolatok, eltűnik a törődés, az egymás iránti figyelem és csak valamiféle silány, összekapkodott kommunikáció ma­rad. Az igazi, lélekkel megélt ünnepek, va­sárnapok visszaállításához persze minden­képpen mélyebb restaurációra lenne szük­ség. Csak lassan sikerülhet, de sikerülni fog, mert az embernek igénye van visszatalálni az eredeti, egészséges állapothoz. A fiatal­nak ezért azt tanácsolom, hogy lázadjon! Ne álljon be a sorba, szerezzen maga szá­mára időt. Ha kell, szálljon szembe ezért a családdal, iskolával, barátaival. Értük is és önmagáért. Az idősebbeknek meg azt mon­danám, ne várják meg, amíg tragédiák fi­gyelmeztetik őket a megpihenés idejének A léleknek is meg kell pihenni József István pszichológus szerint minél több közös élmény ér egy kis közösséget, az annál összetartóbb. Ezért fontos a család és a családot alkotók számára a nem hétköznapi, ha­nem a ráérős, ünnepi idő. Az egyén számára is fontos, hogy időnként csendben megbeszélje önmagával hétköznapjai­nak problémáit. Sokan a szünnapot is munkanapnak hasz­nálják. Ez foglalkozástól függően sokszor az elvonatkoztatott gondolkodás felfüggesztésével jár. Sokszor pedig azzal, hogy az ember elveszti a pihenésre való képességét, a sza­badidő adta alkalmakra való készségét. Persze mindenki más teherbírású, de a kikapcsolódás hiánya általában anya­gi indíttatású önzésre és egysíkúságra vezet, amit nem bír ki egészségesen a lélek. Ugyanúgy mosunk, a Egy nap Istennek „Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed” - így szól a harmadik parancsolat. A mózesi parancs lényege kettős. Az egyik a nap Istennek szentelését célozta meg, vagyis a meg­tisztulás folyamatait, a szertartások elvégzését, az Isten-imádat közös kifejezését. A másik viszont arra vonatkozik, hogy hétköz­napi teendőinket tegyük félre, pihenjünk, s így adjunk módot és időt magunknak a spirituális dolgokban való elmélyülésre. Tud­valévő, hogy a zsidók szombatját a keresztények vasárnapra - vagyis a hét első napjára - cserélték. A Francia Forradalom kí­sérletet tett egy olyan naptárátrendezésre, amely minden tizedi­ket jelölte meg szünnapként. A kísérlet azonban kútba esett. A keresztény kalendárium világérvényüvé vált. A vasárnap Japán­ban és a Maldív-szigeteken is munkaszünet, de Kína buddhista és ateista fele is igazodik a hetedik napi pihenéshez. fontosságára, találják meg maguk maguktól a csodát. Bellái Zoltán háromgenerációs családban nőtt fel. Számára ma is ünnep a vasárnap, de akkoriban még inkább az volt: a nyuga­lom napja.- Az Úristen ezt jól kitalálta - mondta Bel­lái Zoltán. - Mindennek ideje van, a munká­nak és a pihenésnek is. Az egyházunk üd­vözli azokat az állami törekvéseket, ami a vasárnap nyugalmának visszaállítására vonat­kozik, de ez nem egy­házi érdek. Ez az embe­rek és a társadalom ér­deke elsősorban. Mert miről szól az ünnep, a vasárnap manapság. Nem közös imádságról és nem közös ebédről, vagy törődésről szól. Újfajta ünnepeket csi­nál magának az ember a családban. Álünnepe­ket. Az ünnep egyenlő vásárlás, egyenlő sza­badidőközpontok, egyenlő fogyasztás, de nem egyenlő csend, nem egyenlő figyelem és nem egyenlő megpi­henés. Eltávolodtunk az ünnepek valódi át­élésétől. Nemcsak Ma­gyarországon, Kelet-Eu- rópa szerte szinte min­denhol. Az elmúlt rend­szer rászoktatta az em­bert arra, hogy hétköz­nap a munkahelyén áll­jon helyt, hétvégén meg próbáljon a megélhetésért dolgozni, építse fel a há­zát, gürizzen és a többi. Pedig a vasárnap, még a vallástól is függetlenül, a családé lehetne. Csak egy­szer egy héten közösen ebédelni, néhány órát fi­gyelmesen beszélgetni. A felgyorsult világban már csak önmagában ennyi is ünnep lehetne minden család számára. Persze ar­ról sem szabad megfelejt­kezni, hogy a vasárnap azért is fontos, mert a fel- töltekezéshez szükséges az, hogy az ember közös­séget éljen meg. Közös­séget az Úristennel és közösséget a vele egy­formán gondolkozó, együtt imádkozó embe­rekkel. Ebből is erőt le­het és kellene is meríte­ni a hétköznapok-ra.- A család az a közös­ség, ahol az ember elő­ször él meg ünnepet - mondta Mohay Tamás, néprajzkutató. - Ré­gebben több alkalma volt a családoknak az ünneplésre. Hetente, hi­szen a vasárnap egy családi ünnep is volt a közösségben. Ez azonban mára megvál­tozott. Ez pedig két kérdést is felvet. Egyik, hogy a család mint ünneplő közösség hogy marad meg, a másik, hogy a vasárnap mint ünnep hogy marad meg. Én a diktatúra év­tizedeit látom olyannak, amikor az ünne­peknek egy jelentős része, a valódi ünne­pek egy jelentős része visszahúzódott a csa­ládba. Szent dolgokat gyakorlatilag csak a családban Fehetett megtartani. Karácsonyt, húsvétot, pünkösdöt, elsőáldozást. A csalá­dok ezzel a megtartóközegei lettek a valódi ünnepeknek, egy olyan világban, amikor a mesterséges ünnepek másra emlékeztették az embereket, mint amire valójában emlé­kezni akartak. Ez az, ami miatt a családok jelentősége megnőtt, de közben lecsökkent a vasárnapé. Több munkája, elfoglaltsága lett az embereknek, az idő jobban széttöre­dezett. A vasárnap az mindig is egy nagy kö­zösség ünnepe volt. Tízparancsolat harma­dikja: az Úr napját szenteld meg. Keresz­ténység nem is volt, de ez a parancsolat már megvolt, ez tovább élt. A templomban vasár­naponként családok sokasága gyűlt össze, akik az imádkozás után hazamentek és kö­zösen megették a vasárnapi ebédet. A mosta­ni életbe ez hogy térhet vissza? Ebben nyil­ván a családok aktív közreműködésére van szükség. Azért, hogy letegyék a munkát, sza­baddá tegyék az időt arra, hogy találkozza­nak egymással. Ez nem megy aktív közre­működés nélkül. A vasárnapot vissza kell hódítani, vagy vissza kell szerezni. Lehet, hogy ennek az egyház aktív segítője lesz, hi­szen látjuk ennek sok jelét, de lehet, hogy a családok belső igénye lesz ennek a folyamat­nak a motorja. En biztos vagyok benne, hogy érdemes. A játék, a liturgia, a kötetlen, időt nem néző beszélgetések alkalmait vasárnap lehet megtalálni. _ _____fábos erika Le lki tápláléka a Biblia Mindennapi lelki tápláléka a Biblia. Az Ószövetség fejeze­teit gyakrabban olvassa vé­gig. Kolarics Gréta hitbeli ne­velése már korán elkezdő­dött: hároméves volt, mikor dédanyja a kezébe adta a Ké­pes Bibliát, a nagymama pe­dig imádságra tanította. Rendszeresen magával vitte a templomba is. A 12 éves lakócsai leány második éve sikeresen szerepel is a bara­nyai egyházmegye hittanver­senyének döntőjén. Hétvé­geken a templomban ő ol­vassa fel a szentleckét.- Hitüket, sajnos, az isko­latársaim közül is kevesen gyakorolják - mondta Kolarics Gréta. - Többen in­kább csak kötelességnek ér­zik, hogy hittanra, illetve templomba járjanak. A Bib­lia ismerete azonban nem­csak az általános műveltség része, hanem középiskolai tananyag is. Fontos, hogy mind több fiatal kezébe ve­gye a mai erőszakkal teli, si­vár lelki világban. A könyvek könyve nekem olyan nélkü­lözhetetlen táplálék, mint a kenyér vagy a víz. Megtud­hatjuk belőle azt is, hogy a bűn mindent megront. S azt is, hogy nemcsak önma­gunkra, hanem másokra is bajt zúdít. Különösen meg­ragadott József története: a testvérei meggyűlölik, kútba vetik, majd eladják húsz ezüstpénzért. József azon­ban nem viszonozza gonosz­ságukat. Sőt, mikor börtön­szolgából Egyiptom első em­bere lesz, a nagy éhínség idején gondoskodik minden­kiről, a testvéreiről is. A tör­ténet lényege, hogy azok tel­jesen megváltoznak, jobbak lesznek. Nagy hite miatt kedves nekem Ábrahám éle­te; Isten parancsát követve elhagyja a szülőföldjét, a ba­rátait és a rokonságát is. Kolarics Gréta azonban nemcsak a Bibliát lapozgatja előszeretettel: nagyanyjával fölkeresi a híres kegyhelye­ket is. - Pünkösdkor Máriagyűdre mentünk, és jártam már a jugoszláviai Medugorjéban is. A hívők kedvelik ezt a helyet, fogada­lomból mezítláb mennek föl á hegyen épült templomba. A nyáron olaszországi zarán­dokúira indulunk. A nagy vá­gyam azonban az, hogy egy­szer eljussak a Szentföldre. _ _ _____ gamos adrienn Kolarics Gréta olvassa fel a templomi szentleckéket I ECCLÉSIA ÉS RÉGISÉGBOLT I I katolikus.református.evangélikus.zsidó festmény es műtárgy I ÉRTÉKBECSLÉS I Antik TÁRGYAK HITELRE IS.HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. Adas-vetel I ; [ Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents