Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-21 / 143. szám
10. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Június 21., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. június 20.) Borsödchem 4 800 Ft 8 Egis 14 600 Ft. 0 Matáv 818 Ft 8 Mól 4 730 Ft 8 OTP 2127 Ft 8 Richter 14900 Ft 8 TVK 3 445 Ft 8 Zalakerámia 1430 Ft 8 BUX: 7549,57-2,58% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 378,36 Cseh korona 7,98 Euró 243,34 Japán jen (100) 205,22 Lengyel zloty 63,08 Svájci frank 165,57 Szlovák korona 5,49 USA-dollár 253,88 _________HÍREK__________ ÉLELMISZ ER-BIZTONSÁG. Magyarországon az élelmiszerelőállítási költségek 6-7 százalékát teszik ki az élelmiszer-biztonsági ráfordítások - mondta Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. A szakember közölte: a magyar élelmiszerbiztonság általános állapota jó, amit az is jelez, hogy sikerült Magyarországot a nagy nemzetközi élelmiszer-biztonsági botrányoktól távol tartani. A magyar élelmiszerek minden tekintetben megfelelnek az Európai Unió élelmiszer-biztonsági előírásainak, mti SZÁNTÓFÖLD. A májusi csapadékhiány nehezítette a szántóföldi zöldnövények kelését és fejlődését - áll a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb, megyei tapasztalatok alapján készült jelentésében. Az összesítés szerint az őszi búza vetésterülete 1111530 hektár, a becsült termésátlag 3870 kilogramm hektáronként, a várható össztermés ebből a termékből 4 301625 tonna. Az őszi árpa vetésterülete 209 343 hektár, a becsült termésátlag 3366 kilogramm hektáronként, a várható össztermés 704 718 tonna lesz. europress INFLÁCIÓ Tovább romlottak a piaci inflációs várakozások; az elemzők jelentős része szerint a Magyar Nemzeti Bank lazítja vagy feladja 2003 decemberére vonatkozó inflációs célját - állapítja meg a Reuters hírügynökség júniusi felmérése, amelyet a magyar gazdaságról készítettek, s csütörtökön hoztak nyilvánosságra Budapesten. EUROPRESS JÁRMŰIPAR. A németországi Poppe és Potthoff GmbH. autóalkatrész-gyártó üzem építését kezdte meg a napokban az ajkai ipari parkban Az 5 milliárd forintos magyarországi beruházás a 85 éves vállalat történetében az eddigi legnagyobb fejlesztés. A gyár 5 hektáron, 16 ezer négyzetméteres gyártóterületen épül fel. A tervek szerint a próbagyártást december 1-jén kezdik, januártól pedig teljes kapacitással termel majd az üzem, ahol dízelmotorokhoz gyártanak nyomócsöveket. EUROPRESS Minden a költségvetéstől függ Budapest Magda Sándort nem vezérlik személyes ambíciók, pusztán azt szeretné elérni, hogy minél kevesebbet beszéljenek a mező- gazdasági bizottságról, az agrártárca munkájáról. Az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának új vezetőjével az agrártörvénykezés menetrendjéről és az ágazatról beszélgettünk. lenne például, hogy a részére felajánlott föld ellenértékét földjáradékra lehetne átváltani. Hogy az év végéig milyen intézkedéseket sikerül meghozni, az nagymértékben attól függ, milyen lesz a költségvetés hiányának a pótlása. Száznegyven- milliárd forintra lenne szükség az idén ahhoz, hogy elképzeléseinket megvalósíthassuk. Ezzel szemben jelenleg még tízmilliárd forint sincs az agrárkasszában,' de az nem fordulhat elő, hogy az odaítélt támogatást ne fizesse ki az agrártárca. '' - A Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolájának főigazgatói székéből került a parlamentbe. Ismeri az agráriumot. Mit nem tart jónak?- A mezőgazdaság az az ágazat, ahol a hosszú távú szabályozás a jövőépítés egyik feltétele. Négyévenként változnak a szabályok, így a gazdálkodók nem tudnak előretekinteni. Az elmúlt ciklusban voltak jó intézkedések, de több területen égetőek a gondok, ráadásul a nyakunkon a csatlakozás. Ha nem akarunk vesztesek lenni, akkor kiemelten kell támogatni a mezőgazdaságot, helyzetbe kell hozni a gazdálkodókat. Mindenképpen kiemelt feladatnak tekintem például a minőségi szőlőtelepítést, elsősorban a történelmi bortermő vidékeken.- Közeleg az aratás. A gabonát tárolni kell, maradnak a tavalyi közraktározási kedvezmények?- Ami jó volt, az megmarad. A agrárminiszter már meghirdette a búza tonnánkénti 23 ezer forintos garantált árát, amely a tavalyinál- A termőföldről szóló törvény- módosítás előterjesztésével megindult az új agrártörvénykezési nagyüzem. Milyen jogszabályok kerülnek a bizottság asztalára a kormány 100 napos programjában?- Az első száz napra vállalt feladatok közül a legfontosabb a termőföld-, a nemzeti földalap és a jövedéki törvények módosítása. De közben dönteni kell a fagykárosult gazdák kármérsékléséről és a mostani aszálykár is ad tennivalót. Nem tűr halasztást továbbá a felesleges borkészletek elhelyezésének megoldása lepárlás vagy exporttámogatás formájában.- Kereszttüzek középpontjába került a földtörvény, a napokban népszavazás kezdeményezése is felmerült.- A kormány a földörvényt EU- konformmá, a gazdálkodást segítővé kívánja tenni. Nem elég mondani, hogy külföldi nem vásárolhat földtulajdont, azt körül is kell bástyázni, és azt is ki kell kötni, hogy egy meghatározott időn belül, mondjuk tíz évig, azt magánszemély sem adhatja tovább külföldinek. Ma talán az állam kezében is jobb helyen lenne, mint a spekulánsokéban. A földtörvénynek hosszú távú beruházásra kell lehetőséget nyújtani, a húszéves haszonbérleti idő jó alapot ad erre. A földművelés- ügyi kormányzat ténylegesen a mezőgazdaságból élők tulajdonszerzését kívánja elősegíteni. A nemzeti földalap egyik előnye MAGDA SÁNDOR 1946-ban született Ludason 1976-ban Debrecenben agrármérnöki diplomát szerzett 1966-74: agronómus Vámosgyörkön 1974-78: főagronómus Boconádon 1978-tól számos beosztásban tanít a Szent István Egyetemen (korábban Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem) magasabb. A szaktárca pedig hamarosan áttekinti a gabonapiac szabályozási rendszerét. Ezenkívül a jövőben valamilyen formában korlátozni kellene a gabonát átvevő közraktárak tevékenységét is, hogy ne packázhassanak a termelőkkel.- Felkészült a kemény vitákra a bizottságban? Az ellenzék alapvetően másként gondolkozik a mezőgazdaságról...- Az erőből való politizálás nem oldja meg problémát. A mostani ciklusban kevesebb agrárpolitikus került be a parlamentbe, azok többsége viszont szakember. Türelemmel, szakmai alapon szerintem megteremthető a konszenzus, újvári gizella Tartani akarják a hiányt A benzin jövedéki adójának emelkedéséről tavaly ősszel határozott a parlament, ezt a javaslatot az előző kormány szavazta meg - emlékeztetett a közelgő áremelkedés előzményeire László Csaba pénzügyminiszter, aki a költségvetési törvény vitájával kapcsolatos ellenzéki kritikára reagált. Budapest A tervezettet az idén 172,5 milliárd forinttal meghaladó államháztartási hiány nagy valószínűséggel nem csökkenthető, ám a kormány szándéka, hogy ez ne is emelkedjen - mondta László Csaba. A miniszter hangsúlyozta, hogy az általános tartalék további 48 milliárd forintos feltöltését az előre nem látható váratlan kötelezettségek teljesítése miatt javasolták. A céltartalékok nagyobb ösz- szegű feltöltését pedig a tavalyi bérdöntések, illetve a száznapos programban vállalt bérkötelezettségek teljesítése indokolta. Az áfából 74,5 milliárd forint, személyi jövedelemadóból 89,5 milliárd forint többletbevétel várható, a költségvetés bevételei 250 milliárd forinttal nőnek. A módosítás az egészségbiztosítási alap 69,4 milliárd forint bevételnövekedését tartalmazza, míg az országimázs- előirányzat törlése 4,7 milliárd forintos megtakarítással jár. A kiadásokat az előirányzotthoz képest 92 müliárd forinttal növelik a bruttó bérek, mintegy 60 milliárd forinttal az egyszeri nyugdíjkiegészítés, 104 milliárd forintot meghaladóan az egészség- biztosítási kiadások, 11 milliárd- dal az iskolakezdési családi pótlék és 7 milliárd forinttal a családi pótlék 20 százalékos emelése. A diákhitelközpont üzletszabályzatának módosításával kapcsolatban leszögezte: a hitelezés feltételei nem változnak, csupán technikai módosításra került sor. Felhívta a figyelmet arra, hogy erről a diákközpont igazgatósági ülésén, május 22-én, azaz a jelenlegi kormány hivatalba lépése előtt született döntés, és csupán azt tartalmazza: amennyiben az üzletszabályzatot a központ módosítja, akkor az ügyfélnek legyen joga felmondani hitelszerződését. A tévé-előfizetési díjakkal ösz- szefüggésben elismerte, hogy a költségvetési törvényjavaslat csak három havi előfizetési díj sorsával foglalkozik, mivel reményeik szerint ennyi idő alatt megszülethet az a médiatörvény, amely ezt a kérdést véglegesen rendezi. ■ Népszerűek a hitelgaranciák Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az idén 35 milliárd forint hitelhez nyújt garanciát az agrárvállalkozók részére. A múlt évben minden korábbit felülmúlt a kiadott garanciák száma - hangzott el az alapítvány tegnapi kuratóriumi ülésén. Budapest Ulrich Anikó ügyvezető igazgató'elmondta: az alapítvány tavaly 2597 kérelmet fogadott el és 31 milliárd forint hitelösszegre vállalt készfizető kezességet. A garantált kölcsönök összege átlagosan 12 millió forint volt. Bővítették a vállalkozók lehetőségeit, így bankgaranciához is igénybe lehetett venni az alapítvány kezességvállalását. A ga- ranciaügyek legnagyobb hányadát, több mint harminc százalékát az egyszemélyes vállalkozások kapták. A gazdálkodók többsége gabonatermelésre, kertészetre, zöldség- és gyümölcstermelésre vett fel kölcsönt. A hagyományos agrár- termelés mellett emelkedett a vidékfejlesztés finanszírozására felvett hitelek, illetve garanciák száma. A'2002. évről szólva Ulrich Anikó elmondta: az idei kvótaösszeget 35 milliárd forintban állapították meg. Az év első hónapjaiban a múlt évi kedvező tendenciák folytatódnak. Az eddig eltelt közel fél esztendő alatt az alapítvány 941 kölcsönfelvételhez adott garanciát 12 milliárd forint értékben. Az igazgató szerint a megélénkült beruházási kedvet látszik alátámasztani, hogy az idei garantált hitelek száma ugyan nem nőtt lényegesen a múlt év hasonló időszakához képest, de a tavalyi 12 millió forinttal szemben a 2002. június 20-ig felvett kölcsönök átlagos értéke 13 millióra emelkedett. Az alapítvány képviselője szerint egyértelműen kimutatható a pénzintézetek - ezen belül a takarék- szövetkezetek - korábbinál határozottabban nagyobb aktivitása a kölcsönök folyósításánál. A hitelt felvevő agrárvállalkozások körében - mutatott rá az alapítvány képviselője - átrendeződés mutatkozik. Erősen megnövekedett az egyéni vállalkozók és őstermelők aránya, s megjelentek a családi gazdaságok első képviselői, ugyanakkor csökken a mezőgazdasági szövetkezetek száma, s az általuk felvett hitelek összege. ________________________________________(ÚJVÁRI) Nö vekvőben az építőipar (KSH). A lakásépítések növekedése nyomán az épületek építése jelentősen, 18,6 százalékkal nőtt. Kiugró növekedést mutatott az egyéb építmények építése, amely 67,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az építőiparban a nagyobb és a kisebb vállalkozások egyaránt növelték a termelésüket. Áprilisban az építőipari tevékenység költségalapon számíaz építőipari vállalkozások termelési volumenének százalékos NÖVEKEDÉSE AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ VISZONYÍTVA Megye 2002. április 2002. január-április Bacs-Kiskun 55,9 46,2 Baranya 17,9 19,8 Békés 30,2 29,6 Borsod- Abaúj-Zemplén 91,8 59,7 Heves 22,2 25,5 Jász-Nagykun-Szolnok 38,0 33,4 Komárom-Esztergom 19,1 26,7 Nógrád 38,6 28,4 Somogy 54,2 38,7 Tolna 14,9 25,8 Budapest Az építőipari termelés korrigált értéke áprilisban a KSH adatai alapján 32,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az előző havinál pedig 1,9 százalékkal volt magasabb. A legnagyobb építőipari al- ágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének termelése 2002. áprilisban 38,7 százalékkal, az épületgépészeti szerelésé 42,2 százalékkal nőtt. A befejező építés alágazat termelése 11,8 százalékkal haladta meg a 2001 azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal tott árai 4,5 százalékkal, a szef- kezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai pedig 4,7 százalékkal emelkedtek tavaly áprilishoz képest. Az építőipari árak az előző havinál 1 százalékkal voltak magasabbak. ____dóczy László Ne mzeti Minőségi Díj Budapest__________ Ha t év során 22 vállalkozás nyert Nemzeti Minőségi Díjat; kilenc alkalommal került magyar pályázó az Európai Kiválóság Díj döntőjébe, közülük kettő fődíjat is nyert. 2001-ben hét magyar vállalkozás pályázta meg az Európai Kiválóság Díjat, közülük hatan elismerést nyertek el. Magyarországon az európai díj- modellt a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére és annak felügyeletével 1994 óta alkalmazzák, kezdetben EU-EFTA PHARE Díj, 1996 óta pedig Nemzeti Minőségi Díj néven. A első évben győztes vállalatok, a Gazdasági Minisztérium és a Minőségfejlesztési Központ 1997-ben megalapították a Nemzeti Minőség Klubot, amelynek célja a tapasztalat- csere és a hatékony vállalatirányítási módszerek hazai terjesztése. Európában 1988-ban 14 élenjáró nagyvállalat az Európai Bizottság védnöksége mellett hozta létre az EFQM-et (Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) azzal a céllal, hogy az európai szervezetek versenyképességét növeljék Európában. Az Európai Kiválóság Díj azoknak a szervezeteknek a teljesítményét ismeri el, amelyek növelik eredményességüket, vevőorientáltak és folyamatosan fejlesztenek. Tegnap, a VI. Győztesek Konferenciáján, az eddigi díjazottak jöttek össze tapasztalatcserére. PRIVACSEK Csak rászorulóknak Budapest Az új kormány energiapolitikája is az ellátás biztonságát, a költségvetési szempontok figyelembe vételét, a piaci szereplők versenyét, és a hatékony működést helyezi középpontba, ám a lakosság energiaköltségeit a jövőben rászorultsági elvek alapján kívánja dotálni. Mint Hegedűs Éva, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára az Energia Klub tegnapi fórumán kifejtette, a kabinet elképzelései szerint a jövőben a villamos energiához és a gázhoz is csak azon társadalmi rétegek juthatnak olcsóbban, amelyek jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. Ezt kormányzati szakemberek azzal indokolják, hogy ma az összes támogatás felét a lakosság 20 százaléka kapja, ugyanakkor a leginkább rászoruló 40 százaléknak legfeljebb a támogatások együzede jut. A támogatás konkrét formája még nem eldöntött: lehet, hogy az érintettek szociális tarifa alapján kapják az energiahordozókat, de az is elképzelhető, hogy piaci áron kapják, és a kifizetéshez ad támogatást az állam. A gázárakról szólva a helyettes államtitkár két lehetőséget vázolt fel: vagy hatóságilag állapítják meg a világpiaci árnál lényegesen alacsonyabb kitermelési költségű hazai gáz árát - amely így az importénál kedvezőbb lehet -, vagy világpiaci áron értékesíthetik a honi energetikai cégek a gázt, ám akkor a világpiaci ár és a kitermelési költségek közti különbségből származó hasznot be kell fizetniük egy pénzalapba, amely a lakossági támogatást finanszírozza majd. DÓCZY LÁSZLÓ Erste Plusz Betét 8,31%* ■ í flKM. 000 M Uikoloil óvott KMflrtt W,2'> A; akció iOQi június 7 tói Julin* J l lg tart A útink :i kiinirttvAltn.'tit' t .£:«* (•■mif -utj i WMNMMMMMfe h"
