Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-21 / 143. szám
2 0 / A 7. OLDAL 2002. Június 21., Péntek ALMANACH Baglyot fest a falevélre Préselt falevelem huhogó baglyot és repülő vadkacsát ábrázol. Vágóné Gerlecz Edit óvónő, egyedi képeivel még Hannoverben a vadászati világkiállításon is szerepelt. Hat éve, a Nagysallérban rendezett tárlaton kezdődött a festészet iránti vonzalma, azóta ecsete alól sorra kerülnek ki a gyermekkor felejthetetlen emlékei.- Tarnócán születtem, s szinte bejött hozzánk az ajtón a természet - mondta Vágóné Gerlecz Edit. - Már kisgyermekként felismertem, hogy milyen szép környezetben is élünk. Nagyapám imádott vadászni, én is gyakran bejártam a környék kirándulóhelyeit, és ma is jól emlékszem a sokszor estébe nyúló erdei csatan- golásokra. S mivel a gyermekkor élményei a legmaradandóbbak, ezért festményeim témája kizárólag a vad; a madarak" és az állatok. Ma is gyakran kimegyek a természetbe, s amit ott lencsevégre kapok, azt örökítem meg a vásznon. Szívesen dolgozom pasztellel, olajfestékkel és a meleg színekkel. Az országban egyedül festek préselt falevelekre. Büszke vagyok arra is, hogy nem csak itthon, de már Bécsben és Hannoverben is bemutatták alkotásaimat. ■ A tarnócai gyepről a Fradiba A lelkes Fradi-szurkoló két éve már az ország legnépszerűbb csapatában focizik. Horváth Zoltánnak szép gyűjteménye van a klub híres labdarúgóiról; szobája falát azonban már saját bajnoki arany- és ezüstérme is díszíti.- Amikor még Tarnócán rúgtam a bőrt, csak álmodtam arról, hogy egyszer majd a Ferencváros mezében játszhatok - kezdte a 15 esztendős Horváth Zoltán. - Egyik budapesti próbajátékomon figyeltek fel rám a tehetségkutatók. A fővárosban nem csak futbal- lozik, de ott is tanul. De hogy mennyire kötődik lakóhelyéhez, bizonyítja az is, hogy hetente hazajárt.- Nagyon szép a főváros, de a nagy forgalmat, a zajt nehéz volt megszoknom - mondta. - Most pedig hiányolom a hangzavart | Tarnócáról. A magamfajta fiatalnak nincs kulturált szórakozási lehetősége, ezért barátaimmal Visontára járunk át a diszkóba. Szép ez a falu, nyugodt és békés. Aktív nyugdíjasok élnek itt, híres már az asszonykórusunk és a jó hangulatú szüreti mulatság. Sokszor van honvágyam Pesten, hiányoznak a szüleim, a cimboráim, de a foci mindenért kárpótol. Bár most még a Fradi serdülő csapatá- | bán játszom, szeretnék majd idő- | vei a felnőttek között is pályára lépni. Ebben a szüleim - főként édesapám - segítségére, jó tanácsára is számíthatok. Fociügyben teljes az összhang közöttünk. Ha csak éppen nem a két ősi rivális, a Fradi és az Újpest csatáját nézzük... ■ Nem vitézkedik a kovács Bolhói Ferenc kovácsműhelyében örömmel dolgozik Nagyapja után a vitézi rang illetné meg, de jobban örül a mester jelzőnek. Bolhói Ferenc több mint négy évtizeden át dolgozott a kovácsszakmában. Idős mesterektől egészen fiatalon tanulta meg a fortélyokat.- Vékony, de szívós legény voltam, rájöttem, hogy a kovácsolásnál milyen fontos az ütemérzék - mondta Bolhói Ferenc. - Három hónap után már felszögeltem a patkót is. Büszke vagyok arra, hogy kitűnőre vizsgáztam, s hogy ipari tanulókat is oktattam az állami gazdaságnál. 1962- ben neveztek ki a kovácsműhely vezetőjének.- Kocsi, szekér farészeinek vasalását, a gazdaság munkaeszközeinek javítását, lovak patkolását végeztem. Nincs olyan munka, amit ne bízhatnának rám. Otthoni, jól felszerelt kovácsműhelyemben még most is dolgozom, ha a környékbeliek hozzám fordulnak segítségért. Négy-öt éve az egyik szomszéd községből szamarat hoztak a portánkra. Gyulladásos patájához nem akartam hozzányúlni, de a gazdája addig győzködött, míg megpatkoltam. Másnap vidáman vezette az utcán egészséges jószágát. Örülök, ha segíthetek, meg annak is, hogy megbecsülnek a faluban. Csak azt fájlalom, hogy nincs utánpótlás, a mai ifjak már többnyire múzeumok- ban láthatnak kovácsmflhelyt, ■ KASTÉLY ES FALUHÁZ A CENTRUMBAN. A Széchenyiek kastélya, a faluház, a hősi emlékmű és az üzletek alkotják Somogytarnóca faluközpontját. A kastélyt 1873-ban építtette Széchényi Ferenc, ma elhagyatottan áll a park közepén. A faluház nem tekint vissza ilyen korra, viszont annál nagyobb szerepe van a település életében: itt tartják a rendezvényeiket, és itt kapnak helyet a falu civil szervezetei.________■ Szépülni szeretne Barcs tornáca Valaha Barcs tornácának hívták Somogy- tarnócát A helybeliek ehhez ma többnyire hozzáteszik: kicsit több virág is elkelne ezen a tornácon. Azt mondják: amióta a városhoz tartoznak, településük arculatára nemigen fordít gondot a gazda. A településrészi önkormányzat vezetője kiszámolta: idén fél év alatt összesen hatvanezer forint értékben végzett munkát a falu közterületein a barcsi városgazdálkodás. - Egyetlen ember hivatott rendben tartani a falu összes közterületét. Dolgozik szegény, de egymaga kevés erre a feladatra. A városgazdálkodási igazgatóságtól rajta kívül nem láttunk idén mást a faluban - mondta Szőllősi Mihály, a település képviselője. - Még súlyosabb gond néhány utunk állapota. Évek óta nem tudjuk elérni, hogy kijavítsák az Aranyosi és a Zöldmező utcákat, amelyek mára balesetveszélyesekké váltak. Minden évben az a válasz, hogy nem fér be a barcsi útprogramba. Mindezt és még sok más feladatot megoldanánk mi magunk is, azonban a településrészi ön- kormányzat költségvetése csupán félmillió forint. Csak összehasonlításképpen: a helyi labdarúgócsapatnak 2,6 millió forint az éves pénze. Érthető, hogy mostanában egyre gyakrabban jut eszükbe az önállóság.- Szó sincs arról, hogy el akarnánk válni Barcstól, túl sok szál köt össze bennünket. Azonban több önállóságot és több figyelmet szeretnénk. Másutt - például Mohács mellett - a településrészi ön- kormányzat nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat. Azért sem akarnak elszakadni Barcstól, mert a település közelsége egy sor előnyt is hozott már eddig is. A falu fejlődése a városhoz tartozásnak is köszönhető. Ma már összkomfortos Tarnóca, és városi szintű a szolgáltatások minősége. A fejlődésnek köszönhetően az eredeti értékük többszörösét érik ma már az ingatlanok. A tarnócaiak büszkék rá, hogy falujuk ma ismét gazdag kulturális életet él. A rendezvényeken ott van Tarnóca apraja-nagyja, s nem csak a szórakozásból, hanem az előkészületekből is kiveszik a részüket. A Büki házaspár például az ebédért felelős. - Rajtunk maradt ez a feladat, hatodik éve főzünk a falu rendezvényein. A férjem szakács és állítólag az én főztöm sem rossz - mondja Bükiné Vogronics Magdolna. - Feltehetően ízlik a falusiaknak is, mert eddig még nem váltottak le bennünket, sőt azóta egyre több rendezvényre - falunap, vadászbál - hívnak. Az idei falunapon valószínűleg szarvaspörkölt és sertéshúsból készült pincepörkölt lesz a menü. A falu eseményein az asz- szonykórusra és a nyugdíjasklubra is lehet számítani. Az utóbbinak már közel száz tagja van, és minden rendezvényen kiveszik a részüket a szervezésből. A népdalkórus nélkül pedig nincs műsor Somogytarnócán. A Péter Lajosné vezette csoport jövőre lesz húszéves. Az asszonyok azt mondják: nagy ünnepséggel várják majd az évfordulót.- Nem gondoltuk volna, amikor elkezdtük, hogy húsz éven át együtt énekelünk. Kiváló kikapcsolódás ma is, ráadásul a közönség is örömét leli benne. Hogy így van, arra a közelmúlt eredménye is bizonyíték. Kadar- kúton arany minősítést szereztek, nemrég pedig elnyerték az Arany Páva minősítést is, ami kevés népdalkörnek sikerül. A falu másik büszkesége a 79 éves özvegy Varga Jánosáé. Sokáig csak a hímzéseiről ismerhették, aztán a legutóbbi nyugdíjas Ki mit tudón nagy sikert aratott verseivel.- Barcsról írtam az első versemet, sokáig éltem ott. Versbe szedtem a város történetét. A másik fontos település természetesen Somogytarnóca, megénekeltem a szép tarnócai tavaszt. Női szabó volt, ruháit ma is maga varrja.- Divattervező szerettem volna lenni, de szegények voltak a szüleim, nem tanulhattam. Sokat átéltem, le is írtam belőle sok mindent az Egy nyughatatlan nagymama életútja című versemben. Ma már együtt élek a gyerekeimmel. Jó velük, de még jobb lenne ismét önállóan élni. ___________■ SO MOGYTARNÓCAIAKAT KÉRDEZTÜNK: MILYENNEK SZERETNÉK LÁTNI FALUJUKAT? Több szálon kötődnek a városhoz Kiss Józsefné nyugdíjas pedagógus: 1966-ban kerültem ide, s akkor még önálló település volt Somogytarnóca. Aztán Barcshoz kerültünk, és egy kissé megtorpant a falu fejlődése. Azelőtt Somogy legvirágosabb települése volt a miénk. Ma nincs tisztaság, nem kaszálják az árokpartot, jóllehet minden fórumon kérjük. Ma összkomfortos a falunk, mindenünk megvan, csak éppen a gondozottság hiányzik. És az iskola. Először a felső, majd az alsó tagozat is bekerült a városba. Tudom, hogy jobb körülmények közé kerültek a gyerekek, de a falunak hiányzik az iskola. Nekem is, hiszen itt tanítottam 30 évig. Hosszú István nyugdíjas: Mindenünk megvan itt, akár egy nagyvárosban. Kábeltévénk, telefonunk, hamarosan már a csatornázás is elkészül. Csak az a gond, hogy az emberek jóléte nem javul olyan ütemben, ahogyan a falu fejlődik. Én erdészként, később pedig a barcsi fűrészüzemben dolgoztam. Egyik helyen sem fizettek túl, így a nyugdíjam nem túl sok. Ha nem kellene a megélhetés miatt aggódni, akkor egyetlen tarnó- cainak sem lenne oka panaszra. A gyerekeim messzire kerültek - a lányom Londonba ment férjhez, a fiam Pécsen lakik - , de minálunk is ugyanúgy kiépült minden közmű, mint akármelyik lakóhelyén. Zabbné Pápa Zsuzsanna óvónő: Költhetnének több pénzt is a falura, mert volna mit rendbe tenni. Nem igazán van látszatja annak, hogy egy város része. Mindenütt azt hallom, hogy Tarnóca elöregedő település, én azonban úgy látom, hogy jönnek ide fiatalok. Magam is bevándorló vagyok, ide jöttem férjhez Barcsról. Hallottam, hogy Tarnócán nehezen fogadják be az idegeneket, de úgy érzem, hogy engem elfogadtak az eltelt hét év alatt. Csak jót tudok mondani az emberekről. Nem bántam meg, hogy ide költöztem, és a város közelsége miatt nem kellett lemondanom semmiről, nem érzem, hogy falun élnék. Török László postás: 1990-ben nősültem ide, de a szüleim , már 1975 óta Tarnócán élnek, tehát régóta ismerem a falut. Úgy látom: öregszik és fogy a népessége, de nő a szegénység. Kár, hogy elvitték az iskolát. Ennek ellenére semmi pénzért nem költöznék el innen a városba. Barcs minden előnyét élvezzük, a hátrányaiból pedig szerencsére kimaradunk. Itt béke van, csönd, nyugalom. Az emberek gondosak, szorgosak, összetartóak, takarékosak. Egyik-másik helybeli kissé túlságosan is. A falu fejlődik, minden évben történik valamilyen fejlesztés, bár az arculatára több gondot is fordíthatna az önkormányzat. Kiss András vállalkozó: Három éve találtam rá Somogytarnócára, és itt telepítettem le a vállalkozásomat. Nem bántam meg, hogy idejöttem. Ma már úgy működik, ahogy terveztem, és közel negyven embernek adok munkát. Főként barcsiak, de van köztük 6-7 helybeli is. Az iskolaépületet kaptam meg az önkormányzattól erre a célra. Idén nyáron folytatom az átvett épület felújítását is. Játékokat, kulcstartókat, ékszertartókat készítünk és küldünk Németországba. Hosszú ideig Németországban éltem, ahhoz képest teljesen más ez az élet. Mára azonban megszoktam, az emberek elfogad- tak és jól érzem magam, _______■ SOMOGYT ARNÓCA HIVATAL MINDENNAP Somogytarnóca Barcs résztelepülése, a tarnócaiak a barcsi polgármesteri hivatalban intézhetik ügyeiket. A hivatal címe: Polgármesteri Hivatal 7571 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46. Telefon: 82/565-960 Fax: 82/463-176 E-mail cím: phbarcs@hu. inter. net A barcsi polgármesteri hivatalban csütörtök kivételével mindennap fogadják az ügyfeleket: hétfőn délután négy óráig, kedden csak délelőtt, szerdán csak délután, pénteken pedig délután egy óráig tart az ügyfélfogadás. Az okmányiroda ügyfélszolgálata hétfőtől csütörtökig egész nap, pénteken 13 óráig áll az ügyfelei rendelkezésére. SOMOGYTARNÓCA KORFÁJA: Az állandó lakosok száma: 720 férfi: 366 nő: 354 0-17 év közöttiek száma: 137 18-59 év közöttiek: 351 60 év felettiek: 232 FÉLMILLIÓS KÖLTSÉGVETÉS Somogytarnócán az önkormányzati feladatok legnagyobb része a barcsi városi költségvetésben szerepel. A települési részönkormányzat saját hatáskörben mindössze évente félmillió forinttal gazdálkodhat. Ezt a pénzt elsősorban dologi kiadásokra költhetik, de minden évben igyekeznek juttatni belőle a helyi szervezeteknek is. Idén ebből a keretből többek között az óvoda, a civil szervezetek, például a horgászegyesület támogatására jut pénz. 100 ezer forintot terveztek a falunap költségeire, a fennmaradó összeget pedig a többi hagyományos rendezvényükre, mint a szüreti mulatságra, karácsonyi és nőnapi ajándékozásra költik majd. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb helyi munkaadó az A.L.M. Sertéstenyésztő Húsipari Kft, amely sertéstelepet tart fenn a faluban: itt közel húsz helybeli talál megélhetést. Kiss András kézmüvesmühelyében, illetve bedolgozóként 30-40 embert foglalkoztat, azonban ezeknek csupán húsz százaléka a helybeli. Ezenfelül a helyi üzletek és presszók adnak megélhetést még hét somogytamócainak. A többiek Barcson találtak munkát, vagy munkanélküli-segélyen élnek. MEGNYUGTATÓ ELLÁTÁS Két vegyes- és két italbolt működik jelenleg a településen, a barcsi áfész, illetve helyi vállalkozó üzemelteti ezeket. A napi vásárlást helyben végzik a tamó- caiak, a nagybevásárlás miatt azonban a többség Barcsra utazik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓKi BACHER DÓRA
