Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám

8? 2002. Június 20., Csütörtök A L M A N A C H 1 6 1 7. OLDAL Lépést tartanak a fejlődéssel Csöndör József, Pusztaková­csi polgármestere elégedett a település elmúlt évek alatt végbement fejlődésével. Igaz, a falu éppen olyan gondokkal küzd, mint a legtöbb hasonló méretű település, a fejlődés mégsem állt meg. A település összes működő intéz­ményét felújították, mindemel­lett működött a falu és olyan ha­gyományokra is futotta, mint az idősek megbecsülése. A legtöbb munkát és pénzt a kastély felújí­tása emésztette fel és a kultúrház fejlesztésére is több mint 10 mil­lió forintot költöttek el eddig. Azért lenne fontos, hogy ez a munka végre befejeződjön, mert az épület a falu szinte minden korosztályának kikapcsolódást nyújthatna. Csöndör József elmondta: a kultúrház több mint két éve nem üzemel. Most már szinte minden szükséges felújítás elkészült, egyedül a belső munkák várat­nak magukra. Egy közösségi he­lyiséget kell kialakítani és egy teleház módjára működő infor­matikai központot is szeretnének berendezni és gépekkel felszerel­ni. Ehhez pályázatot is készített a település.- Folyamatosan készítünk pá­lyázatokat a könnyebb boldogu­lás érdekében - mondta Csöndör József. - A probléma csak az, ami a legtöbb helyen. Csak az ön­erőnknek megfelelő nagyságú pá­lyázatot adhatunk be, ez pedig ná­lunk is kevesebb, mint amennyi ideális lenne. .Ennek ellenére ki­használjuk az adódó lehetőséget. Az idén az iskolai konyha fel­újítására, a kultúrház munkáinak folytatására és a pusztakovácsi internetes portál elkészítésére adódott. Ha ezek elkészülnek, a legfontosabb munkákat ebben az évben is kipipálhatják. Jövőre az egészségügy és az oktatás terén előírt és a működéshez szüksé­ges minimális tárgyi feltételeket kell megteremtenie a falunak. ■ Megy a jegyző, mégis marad Kiss László 11 évet töltött Pusztakovácsiban jegyző­ként. Megszerette a falut és a falu is megszerette őt. Nem is menne még, de nem marad­hat. Elmúlt hetvenéves.- Hetente három napot dolgoztam a körjegyzőséggel és szívesen csi­nálnám tovább is, de a törvény szerint igazi nyugdíjasnak kell lennem ezentúl, egy jegyző pedig mindig megtartja a törvényt. így hát, ha nehéz szívvel is, de itt ha­gyom Pusztakovácsit. Igaz, nem teljesen. Itt komoly nyugdíjasélet zajlik, ha részt vehetek benne, szí­vesen teszem majd.- Mivel telnek majd a pihenő­évek?- Már gondolkoztam rajta so­kat. Egy évet pihenni fogok, az­tán pedig több időt töltök majd a családdal és a helytörténeti mun­kát is folytatni fogom. Eddig 37 település múltját dolgoztam fel 37 kötet­ben. Ezzel fogok több időt tölteni. Pusztako­vácsi törté­netében is vannak olyan izgal­mas dol­gok, amit érdekes lenne fel­kutatni.- A csa­lád hogy fogadja az új helyze­tet?- Örül­nek, hogy mostantól több időm lesz, külö­nösen az unokák. ■ Kiss László 1931-ben született Nagyatádon. A tanító oklevelét a pápai tanítóképzőben 1951- ben szerezte. 1952-ben a Pécsi Tudományegye­temen bölcsészdiplo­mát, 1962-ben jogi vég­zettséget szerzett. 30 évig pedagógiai munkát végzett, a marcali Noszlopy Gáspár Általá­nos Iskola igazgatója volt. Nős, két gyermeke és négy unokája van. Gazdag a múlt Kovácsiban Bár a községről csak a 18. század elejéről találhatók az első értékel­hető dokumentumok, a feltételezé­sek jóval korábbi időkről szólnak. A faluhoz közel tárták fel ugyanis az őskohókat, amelyek mellett gyakori a Kovácsi helységnév, vagy ötven ilyen akad Magyarországon. A feltételezéseket alátámasztja az is, hogy a 70-es években Pusztako­vácsiban is találtak őskohómarad- ványokat. A tatárjárás korából is vannak nyomok: IV. Béla menekü­lés közben a mai falutól nyugatra a lápos vidéken fekvő Rondaváron, majd Békaváron pihent meg. A két várúr, Choffátzi Timotejusz és Choffátzi Ozzomma küldöttei vit­tek később hírt a királynak Ragusá- ba, hogy elmúlt a veszély. Később a két várúr egymás ellen fordult, és mire a békéltetni érkező király visszaért, csak a holttestüket talál­ta. A két várat a hírvivőknek ado­mányozta. A török hódoltság is ha­gyott emléket: Nyírespusztán ke­rült elő egy ezüst, kiskanálra emlé­keztető tárgy, egy török főméltóság vésett szignójával és az 1595-ös év­számmal. A jelet a falu múzeumá­ban található. Az első írásos emlí­tés azonban csak 1703-ra datáló­dik, ekkor a Koroknay család birto­kaként említik az írások a falut. ■ PUSZTAKOVÁCSI LEGSZEBB ÉPÜLETE A VALAMIKORI MÁRFFY-KASTÉLY. A kastély, amelyet a 18. század elején építettek, egy háromhektáros parkban áll. A helyileg védett park érdekessége, hogy igazi botanikai ritkaságok búvóhelye évszázadok óta. Akad olyan fa is benne, amelyet több mint 200 esz­tendeje ültettek. Számos cserje és faritkaság mellett azonban legértékesebb egy tulipánfa, amely fajtatár­sainak legmagasabb képviselője hazánkban. Az épületet a Márffyak Verseghy-ágához tartozó családja építette. Ok voltak az utolsó lakói is. ________________.______________________________________ ■ Mu nkával telik a vakáció A nyáron sem lesz teljesen csöndes a pusztakovácsi isko­la. Keddenként például a kis­kertjüket gondozzák a vakáci­ózó diákok és felújítási mun­kák is lesznek egész nyáron az intézményben. Szabóné Padi Eleonóra, az iskola igazgatója elmondta: ahogy min­den nyáron, idén is elvégzik a tisztasági meszelést az iskolában. A szociális helyiségekben és a konyhában pedig nagyobb mun­kák következnek majd és a peda­gógusoknak sem lesz teljesen munkamentes a nyár.- Két kollégánk végzi el azt a gyógypedagógiai tanfolyamot, amit már többen is megjártak a testületből - mondta Szabóné Paál Eleonóra. - Ez azért fontos, mert szeretnénk, ha a jövő tanév­től helyt tudnánk állni az intégrált nevelés terén is. A korábban spe­ciális iskolában tanuló gyerekek szeptembertől itt fognak iskolába járni. Ez egyrészt nekik köny- nyebbség, hiszen nem kell annyit utazniuk, mint Öreglakra vagy Marcaliba, másrészt nekünk is jó, hiszen az iskolai létszám csökke­nőben van. Az igazgatónő elmondta: évek óta együttmű­ködnek a Hét- színvirág Álta­lános Iskolával és a munká­ban is számít­hatnak a segít­ségükre.- Hatvanhét diákunk van jelenleg, akik­nek a legjobb feltételeket szeretnénk teremteni. A nyáron is több pályázat ered­ményét várjuk. A könyvtár bútor­zatát és a számítógépes tantermet szeretnénk fejleszteni. ________■ Eg yütt tovább jövet-menet A Nagybajon) és Vidéke Takarékszövetkezet je. - Ügyfeleink joggal érezhetik egyik legkisebb fiókja a pusztakovácsi. Ennek tehát, hogy nálunk minden ér­ellenére azonban egyre népszerűbb. Már 239 tűk történik. Hitelügyekben is folyószámlát vezetnek és három környékbeli számíthatnak ránk, akár hétköz- önkormányzat pénzügyeit is itt intézik. A napi gondokról, akár közműfej- környékbeliek magukénak érzik a bankot. lesztésről van szó. Ennek a megbízhatóságnak A faluban a hatvanas évek óta működik takarék- tudják be a lakossági folyószám­szövetkezet. A Nagybajom és Vidéke Takarék- Iák folyamatos növekedését és szövetkezet mára a térség vezető pénzintézete azt is, hogy a térség vállalkozá- lett. Nemcsak a pusztakovácsiak, hanem a tér- sai is egyre többen a szövetkeze- ségre szabott üzletpolitikának köszönhetően a tét választják. A takarékszövet- környéken élők is egyre gyakrabban keresik fel a kezet különösen büszke arra is, hogy három ön- szövetkezetet. kormányzat pénzügyeit is helyben intézik. Egyre- A sok tekintetben háttérbe szorított vidékkel, népszerűbbek a mezőgazdaságban dolgozók vidéken élő emberekkel közösen képzeljük el a számára nyújtott hitelek és sokan keresik a két jövőt. Az itt élők igényeihez rugalmasabban tu- jól bevált takarékszövetkezetes befektetési lehe- dunk igazodni, mint a nagy pénzintézetek - tőséget, a 13 hónapos betétet és a takarékszel- mondta Dóri Jánosné, a szövetkezet ügyvezető vényt.__________________________ a Pus ztakovácsi olvasóinkat arról kérdeztük, hogyan látják falujuk jövőjét? Kézbe veszik a saját sorsukat Ács János kereskedő: Amit mi tu­dunk tenni a település jövőjéért, azt megtesszük. Minden olyat tar­tunk a boltban, amire az itt élők­nek szüksége van és mindent meg­hozunk rendelés­re. A probléma az, hogy egyre inkább érezhető, hogy öregszik a falu. Ke­vés a fiatal és a fizetőképes keres­let. Szinte szlogen a faluban, hogy „ez nekünk, már nem való”. A jö­vőt egyedül az jelenthetné, ha a fi­atalok megmaradnának a települé­sen. Ehhez, legalább elérhető kö­zelségben, munkahelyek kellené­nek és minél kényelmesebb életfel­tételek. Szórakozási lehetőséget és minden mást, amire csak városban van lehetőség autóval el lehet érni. Samu Zoltán, a Pusztakovácsiért Közalapítvány elnöke: Ha nem lesz rövidesen komoly változás, húsz év múlva vagy elnép­telenedik a telepü­lés, vagy többsé­gében külföldiek és vidékiek lakják majd, akik csak ideiglenesen tar­tózkodnak majd Pusztakovácsi­ban. A fiatalok ugyanis nem tele­pednek meg a szülőfaluban. Én egyébként nem vagyok pesszimis­ta. Most van egy olyan korosztály a településen a fiatalok között, akik látnak fantáziát a faluban. Tudják, hogy csak magukra számíthatnak és megteremtik azt, amire szüksé­gük van. A minimálbér is többet ér még mindig falun, mintha egy vá­rosban, albérletben telepednek le. Berend Ferenc mezőgazdasági vállalkozó: Ha nincs megtartóerő, akkor a fiatalok el­mennek innét. Nekünk, akiknek lehetősége van, azért kell dolgoz­nunk, hogy le­gyen. Fontos len­ne például, hogy a Marcali-Kaposvár közti legrövidebb útszakaszt fel­újítsák, mert nagyon rossz állapot­ban van. Aztán kormányzati segít­ség is kellene, ami olyan szociális munkalehetőséget kínál, ami meg­tartja az itt élőket. A nyolcvanas években egyébként én abban lát­tam a fejlődést, hogy Pusztaková­csi és Somogyfajsz közösen fejlő­dik majd. Sajnos nem így lett, pe­dig mindkét településnek nagyobb jövője lehetett volna közösen. Tóth Ottó biztonsági őr: A legna­gyobb probléma az, hogy a telepü­lésen nincs egy olyan foglalkozta­tó, aki nagyobb számban női munkaerőnek is munkát adna. Legtöbben ezért mennek el innét. A fejlődés ugyan­is, ha lassú is, azért érzékelhető. Igaz, sok minden hiányzik még ah­hoz, hogy elmondhassuk, össz­komfortos faluban élünk. A fiata­lok úgy érzem, kezükbe vették a sorsukat. Szórakozási lehetőséget is megteremtenek mindent, ami kell. Jó, hogy van helyben iskola és az ellátásra sem lehet panasz a töb­bi faluhoz képest. A munka azon­ban nagyon hiányzik, hiszen ez lenne, ami itt tartja a családokat. Mqjor János nyugdíjas: 92 éves vagyok. Sok mindent láttam már ebben a faluban. — Voltunk többen is, meg volt itt sokkal több fiatal is. Húsz-harminc év múlva, ha így megy tovább, ta­lán feleannyian lesznek, mint most. Sajnos. Azt hiszem, hogy amíg az embereknek kisebbek vol­tak az igényei, beérték azzal, hogy kényelmes körülmények között egyben van a családjuk, könnyebb volt. Mindenkinek volt munkája, megélhetése. Most, hogy nehe­zebb a mindennapiról gondoskod­ni, falun még nehezebb. Mégis azt mondom, jobb. Nyugalmasabb és szebb az élet. Aki meg akarja, meg- találja mindenhol a boldogulását.■ PUSZTAKOVÁCSI HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 56. Telefon: 85/337-066 Az ügyfélfogadás rendje: Hétfőtől csütörtökig: 8-16 óráig Pénteken: 8-12 óráig KICSERÉLIK A KONYHÁT A falu 98 millió 848 ezer forint­ból gazdálkodik egy évben. Mű­ködésre 96 millió 192 ezer forin­tot költenek. Ebből a legtöbbe az iskola működtetése kerül. 24 millió forintot fordítanak az okta­tásra. A körjegyzőség fenntartá­sa 16 millió 994 ezer forintba kerül. Szociális célra 16 millió 400 ezer forintot fordít a falu. Fejlesztésre az idei évben 2 mil­lió 656 ezer forintot terveznek. Ez az az önrész, amit elnyerhető pályázati forrásokhoz tesz hozzá a település. Az idén a kultúrház felújítását szeretnék folytatni és a napközis konyha korszerűsítését szeretnék elkezdeni, ha érkezik hozzá segítség. PUSZTAKOVÁCSI KORFÁJA 0-2 évig 12 férfi, 15 nő 3-5 évig: 21 férfi, 21 nő 6-14 évig: 55 férfi, 60 nő 15-17 évig: 21 férfi, 20 nő 18-55 évig: 243 férfi, 209 nő 56-60 évig: 21 férfi, 29 nő 61 fölött: 69 férfi, 117 nő KEVÉS A VÁSÁRLÓ A pusztakovácsiak két boltból szerezhetik be a legszüksége­sebb napi cikkeket. Az üzletek­ben minden megvan, ami kell, és napi kedvezmények is segí­tenek a takarékoskodásban. Mégis sokan járnak vidékre vá­sárolni. Marcali és Kaposvár bevásárlóközpontjaiból szerzik be a tartós cikkeket az itt lakók és a nagybevásárlást is a váro­sokban végzik el. Kocsma egy van a településen. Ott a csapolt sörből és a fröccsből adnak el a legtöbbet. Az italbolt a társa­sági élet egyik központja is. Kártyázni és meccset nézni is betérnek a faluból. TÖBB MUNKAHELY KÉNE A legnagyobb munkaadó Puszta- kovácsiban az önkormányzat. A legtöbben az oktatási intézmé­nyekben és a körjegyzőségen ta­lálnak munkát. A legtöbben azonban még ma is a mezőgaz­daságból élnek Pusztakovácsi­ban. A szövetkezet megszűnése óta több kisvállalkozás ad hason­ló munkát, de sokan gazdálkod­nak saját területen is. Három na­gyobb és két kisebb mezőgazda- sági társaság működik a faluban. Az oldal támogatója: a Siffter és Társa Bt, valamint a Milko Produkt Kft. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents