Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-18 / 140. szám

7. OLDAL 2002. Június 18., Kedd ----1---------------------------------------­Mi ndenkinek jut főszerep Ahogy egy igazi színháznál szo­kás, nyomtatott plakát hirdeti a szabási színi előadást és a teljes szereposztást. Az egykor híres, s több, mint egy évtizedig elfeledett amatőr színjátszás elevenedett meg a lelkes kis társulatban, akik az idei Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó versenysoro­zat megyei fordulóján az előkelő bronz-fokozatot is megszerezték.- Huszonöt tagja van a színját­szó körnek, s eddig három mesejá­tékot tanultunk be egy év alatt - mondta Rúzsa Jánosáé, aki a kö­zös irányítású iskola és óvoda meg­bízott igazgatójaként vezeti a szín­játszó kört. - Mostanra úgy össze­szokott a társaság, hogy külön cso­portot indíthatunk az alsó tagoza­tos kicsikből és az iskolából kike­rült és visszajáró nagyobbakból. Később nagyobb, zenés-táncos da­rabokat is szeretnénk bemutatni. Legközelebb a Hamupipőke mesejátékkal számíthat telt házra a gyermek-társulat. A díszletek ké­szítésében ügyes kezű szülők is se­gítik a színpadi világot kóstol­gató csemeté­ket, akik pén­tek délutánon­ként szinte ha­za se akarnak menni az isko­lából. Ej, a sze­reptanulás és a játék ideje, ahol a próbá­kon kívül marad erő a személyi­ségfejlesztő és konfliktus-kezelő drámapedagógiai gyakorlatokra is. Ragaszkodik általános iskolájá­hoz, összevont alsós osztályaihoz a falu. A családi hátrányok leküz­dését, a felzárkóztatást külön prog­ram szerint már az egy csoporttal és 31 aprósággal működő óvodá­ban megkezdik. Az eredmény: évek óta kisegítő iskola helyett helyben nevelik az egyedi foglalko­zást kívánó gyerekeket is. A 35 kis­iskolás a lehetőségekhez képest jó körülmények között tanulhat, a felső tagozatot Kutason folytatják* Harang adományokból „Készült adományokból a szabási temető kápolna avatására Gom­bos Lajos harangöntő mesternél. Őrbottyán 2002 évében” - olvas­ható a gyönyörű, érces hangú ha­rang oldalán. Augusztusig még mindenki a földön is megcsodál­hatja, ezután pedig egy igazi ha-* rangtoronyban hallgathatja a falu legújabb büszkeségét, melyet a Szabásért Egyesület készíttetett a régóta vágyott temetői kápolná­hoz. A Millenniumi év alkalmá­ból határozta el az önkormányzat és az egyesület, hogy az egykori Tallián bárói sírkápolnát megóv­ják az enyészettől. Gulyás István körjegyző elmondta, hogy a több, mint félszáz éve elhanyagolt és a Il.világháborúban feldúlt sírkápol­nának, valamint a körülötte elhe­lyezkedő, elhagyott síroknak is próbálták megtalálni a hozzátarto­zóit, sikertelenül. Végül nem a sí­rok megszüntetése, hanem méltó megőrzése mellett döntöttek. A falu két temploma olyan messze van a temetőtől, hogy itt nem tarthatják a temetéseket záró gyászmiséket, s nagy szükség van egy önálló temetői ídstemplomra. Augusztusig még a földön marad a harang A megyei területfejlesztési tanács­tól 883 ezer forint támogatást nyert a falu, hogy az 1,26 millió fo­rintba kerülő kápolna-felújítást há­rom év alatt megvalósítsák. Rozina Zoltánná elmondta, hogy a Szabá­sért Egyesület három évi tagdíját és jótékonysági estjéből befolyt bevételét, valamint a lélekharan­got ajánlotta fel a beruházáshoz. A több, mint száz éves klasszicista stílusú kis épület belső sír-terét a kegyelet megőrzéséhez lefedték, hogy elférjenek bent is, kint is a gyászmise résztvevői. _______■ Id őtálló termékek a vasüzemből Működésének hét éve alatt szinte az egész országot bejárták az Ádá- mossy-Végh Kft termékei. A savál­ló kéményalkatrészek egy átlagos családi háznál is szükségesek, az úgynevezett feketén sugárzó gáz fűtőberendezések ipari csarno­kok, kisebb tornatermek fűtésénél tesznek jó szolgálatot Miskolctól Győrig. A legnagyobb, 40 kW-os berendezés sem foglal nagy he­lyet, és bármikor kellemes meleg­érzetet varázsol akár egy 300 köb­méteres teremben is. De a min­dennapi életben szinte mindenhol megtalálható fémtárgyakhoz is Szabáson gyártják a műanyag be­vonatos festéshez szükséges be­égető kemencéket. A nemrég fel­újított üzemcsarnok kívül is meg­szépült. A megrendelésre dolgozó vasüzemben 1995 óta öt szabási dolgozónak biztosítanak állandó munkát és megélhetést. Ádámossy-Végh Kft, Szabás, Fő u. 136/A Tel/fax: 82/ 385 480 a A GAZDAGABB MÚLT EMLÉKEI. Szabás utcaképét meghatározzák a gazdagabb múlt emlékei. Az egy­kori módos református porták jó része megmaradt, a nemesi birtokok kastélyaiból, kúriáiból is több talál­ható a községben. A nemrég elkészült településszerkezeti tervben ezek megőrzését és fejlesztését is célul tűzték ki. Turisztikai és gazdálkodási feladatra létesülhet majd egy skanzenszerűen működő falúmúzeum, a falu külterületén pedig a szomszédos Nagykorpáddal közösen egy óriás víztározó a Rinyán, amely öntö- zésre és szabadidős célokra egyaránt használható lenne.________________________________■ Éneklésben megbízhatatlan a férfinép Rozina Zoltán a falu első díszpolgára, aki a Millennium tiszteletére alapított elismerő díjat még életében kapta meg. A több, mint négy év­tizeden át fáradhatatlan iskolaigazgató, kul- túrház- és kórus-vezető most sem tétlenkedik. Vezetésével egyre sikeresebb a nemrég alapí­tott szabási női kar, melynek huszonkét ének­lő tagja és egy trombitása van.- Megbánta-e valaha, hogy Szabásra került?- Azt sosem, mert a feleségemre is itt találtam, s nagy szerencse, hogy végig együtt is taníthat­tunk. De akadt olyan időszak, amikor a tanári pá­lya több keserűséget hozott, mint örömet. Az anyagi mellőzöttséget is mindvégig érezhettem a pályán, de azért megmaradtam. A meg nem való­sult egykori zenei ambícióim pedig az unokák­ban élnek tovább, s ez az igazi kárpótlás.- Kezdő tanárként kapta meg'az egész iskola vezetését. Mi volt a legnehezebb és a legszebb?- Gyerekekkel foglalkozni mindig is kihívás volt, de ez a pálya szépsége. Nem számoltam össze, de sok száz diáknak taníthattam az éne­ket, és a zene szépségét az évek során. S felnőtt­kórusok is sok örömet adtak.- Mi volt a legnagyobb ku­darc?- Talán a legelső kórusom fel­bomlása a 60-as években. Iga­zán''szép hangú férfikar volt, szép sikereket értünk el a kórus- találkozókon is. De a férfinép fe­gyelmezetlen, a próbákat elha­nyagolták, meg is szűnt a közös éneklés. Egy-két év szünet után megszerveztük a női kórust, majd a vegyes kart is, s az már nem okozott csa­lódást.- Melyik kórusára a legbüszkébb?- A mostanira. Nagy öröm ilyen lelkes és fe­gyelmezett társasággal dolgozni, s akár három szólamban énekelni a legkedvesebb népdalokat, nótákat. A nehezebb, klasszikus muzsikától sem riadnak vissza, s a legközelebbi nagy bemutató­ra, a kápolna-avatóra már megkezdtük Luca Marenzio Alkony művének betanulását. Ez igazi nagy feladat lesz, de megbirkózunk vele, az biz­tos. ■ Gyógyító rongyszőnyegek Munkahelyteremtésben és - ide­iglenesen - a falu lakosságának gyarapításában is élen jár az egy­kori bárói kastélyban működő re­habilitációs intézet. A szenve­délybetegek gyógyítását felválla­ló, az önálló élet megteremtését újratanító és országos mintain­tézménnyé vált otthon szorosan kapcsolódik Szabás mindennapi életéhez is.- Az otthon ötven lakója itt tar­tózkodásának egy-két éve alatt valójában együtt él, együtt tevé­kenykedik a faluval, s mára meg­szűnt a kezdeti idegenkedés is. A szokásos terápiák, gyógykezelé­sek mellett igyekszünk bekapcso­lódni a falu kulturális és társadal­mi életébe - mondta Nagy István Béla intézeti igazgató. Eseményszámba megy, amikor az otthon lakói önálló kulturális műsort adnak a művelődési ház­ban, vagy a rendszeres, Esti be­szélgetések programsorozat kere­tében a kastély kapuját nyitják meg, hogy vendégül lássák az ér­deklődőket. Szabás közterületei­nek szépítése, a járdák építése is szívesen vállalt feladata az ideigle­nes lakosoknak. A hosszú ideje telt házzal működő intézmény or­szágos mintaszerepet is vállalt, s legutóbb itt rendezték a szenve­délybetegeket ellátó intézmények hazai tanácskozását is. Az otthon­nak 25 állandó dolgozója van, s 18 gondozott számára rehabilitációs munkahelyet is létesítettek. A gyógyuló alkohol-betegek kézmű­ves remekei mára a falu büszkesé­gei közé sorakoztak, s egyre kere­settebbek. A legutóbbi Rinyamenti fesztiválon is nagy si­kert arattak az egyedi készítésű ajándéktárgyak, rongyszőnyegek, szőttesek és hímzett lakásdíszek* Közismert szabási lakosokat kérdeztünk, milyennek látják falujukat, min szeretnének változtatni? Nincs idő a tétlen várakozásra Gonda Sándor, gazdálkodó: Tíz éve foglalkozunk mezőgazdasági termeléssel, állat­tartással. Most in­dítottuk a családi gazdaságot, s a ko­rábbi hat hektár ta­karmánytermő te­rületet 18 hektárra bővítettük. Hitelt is vettünk fel: a két fe­jőstehén, a tíz növendékmarha meg a birkák mellé gépesíteni szeret­nénk. Abban bízunk, meg tud majti élni ebből a családunk, s a három fi­am közül legalább kettő később is a gazdaságban marad. Az egyik ke­reskedőnek tanult, de rá maradt a segítség. A másik inszeminátorként aligha talál megélhetést a környé­ken. Nekem sincs túl sok választá­som a jövőre nézve, mert nincs itt más munkalehetőség. Mátyás Lívia, a Szabásért Egyesü­let elnöke: Jó érzés, hogy szemmel láthatóan válto­zik, szépül a falu. Rendezettek a közterületek, virá­gosak az utcák és porták. Az egye­sület tagjai is azért tartanak ös­sze, hogy kicsit szebbé tegyék a falut. Sokszor-szél- malomharcnak tűnik bármit tenni a közösségért, újra kell teremteni az összefogást, megtartani a falu erejét. Jobb út, jobb infrastrukturá­lis feltételek és munkahelyek is kel­lenének, hogy előrébb lehessen jutni. De a hozzáállástól sokszor több függ, mint a meglévő adottsá­gokon. Végül is magán a falun, a fi­atalokon és az itt élőkön múlik, hogy lesz-e itt jövő, élhetőbb élet. Bernáth József, falugondnok: Tíz éve nősültem ide, s azóta sokat változott a falu. Befogadó a köz­ség, aki be akar il­leszkedni, annak megkönnyítik a sorsát. De akad­nak, akik kívülál­lók akarnak ma­radni. Régen se volt elég munkahely a faluban, de már az Áfész se ad munkát, és megszűntek a környékbeli nagygazdaságok is, új munkahely pedig nem létesült. Munka nélkül még fizetőképes kereslet sincs ar­ra, hogy valaha ideérjen a gáz, a csatorna, a nagyobb komfort. Üzem, nagyobb vállalkozás se tud addig letelepedni. Mégis abban bí­zom, a gyerekeim megtalálják itt a számításukat és visszajönnek. Kovács István, polgármester: Az emberek gondolkodásán kellene a legtöbbet változ­tatni. Nagyon so­kan vannak, akik a jogaikat is kizá­rólag úgy értelme­zik, ahogy nekik megfelel és a kö­telességüket pe­dig elfelejtik. Ed­dig arra jutott erőnk, hogy bizo­nyos elmaradásokat, jogszabályok által megszabott kötelezettségeket teljesítsünk. Most már megvannak a tervei és alapjai a hosszú távú fa­lufejlesztésnek, de a megvalósítás várat magára. A lakosság jelenlegi összetétele súlyos problémákat vet fel, külső segítség nélkül nem ké­pes ezt megoldani egy település sem. Gazdasági erő nélkül nem él­hetünk az adottságainkkal sem. Harcz Géza, rokkantnyugdíjas: Tősgyökeres szabásiak vagyunk a feleségemmel, de sajnos a gyereke­ink már nem tud­ták itt folytatni az életüket. A leg­több képzett fiatal így van ezzel, és elvándorol a falu­ból. Gyarapodik viszont az a réteg, amelyik nem is akar dolgozni, s nyári napokon csak úgy sorakoznak a faluban a vetés meg kaszálás nélkül megra­kott szénásszekerek. Nem ritka, hogy a baromfit, disznót is kilopják az ólból. A faluvezetés, meg egy maroknyi csapat próbál legalább küzdeni azért, hogy a falu ne kerül­jön végleg hátrányba, s a múltjából megmaradt kis dicsőséget és érté- ket ne hagyja elveszni. _______■ SZA BAS Állandó lakosok száma: 605 5 évesnél fiatalabb: 45 6-14 éves: 80 15-18 éves: 38 19-55 éves: 323 56-60 éves: 25 60 évesnél idősebb: 94 MINDEN 4. FORINT SEGELYRE A falu költségvetése 67 millió forint az idén. Az óvoda működtetése 6,1 millió, az iskoláé 5,9 millió, a könyvtár és művelődési ház 355 ezer forint­ba kerül. Önkormányzati igaz­gatásra 4,4 millió forintot, községgazdálkodásra 8 milliót, szemétszállításra 594 ezer forin­tot költenek. A társulásokhoz, körjegyzőséghez, körzeti iskolához 6,7 millió forintot utal­nak át. A rendkívüli szociális segélyek 692 ezer forint, a rendszeres szociális juttatások több, mint 15 millió forintot, az étkeztetés 3,2 millió forintot, a napközi fenntartása 1,9 millió forintot kíván.* Beruházási célokra mintegy 5 millió forintot, fejlesztési tartalékra és egyéb kiadásokra 3 millió forintot tettek félre. Ebből kell befejezni az idén a temetői kápolnát, folytatni az önerős járdaépítést a főutcán, s sikeres pályázat esetén biztosítani az önrészt egy önálló ételszállító és szociális célú gépjármű beszerzésére. TOBBATETLEN, MINTA DOLGOS Az önkormányzat és a szenvedélybetegek rehabilitá­ciós otthonán kívül a nyolc dol­gozót foglalkoztató pékség és az öt állandó munkást alkalmazó vasüzem a legjelentősebb munkaadó vállalkozások. A fel­számolás alatt lévő kutasi téesznél jelenleg négyen dolgo­znak. Mintegy százan nyernek bevételt őstermelőként málna és uborkatermesztésből. A mint­egy harmadrészt kitevő roma lakosság nagy része szak­képzetlen, számukra bejárással sem oldódik meg a szinte folytonos munkanélküliség. LYUKAS A KOCSMA TETEJE Sok a gond a falu egyetlen kocsmájával, amióta magán­kézbe adta az Áfész az egységet. Bár a tulajdonos nem változott tíz év alatt, a beázó tetejű italboltot bériő koc- smárosok szinte két havonta váltják egymást. Ritka, amelyik tovább bimá a rendkívül alac­sony forgalmat, a modortalan vendégeket, a mindennapos botrányokat. Az élelmiszer és vegyesáru-ellátásra azonban nincs panasz. Három magánbolt működik a falu főutcáján, s mindegyikben széles a kínálat friss pékáruból, tejtermékekből, zöldség és gyümölcsfélékből is. Mindegyik üzlet kinyit vasárnap is, délelőtt tíz óráig. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA A L M A N A C H - 2 0 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents