Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

10. OLDAL EGYHÁZA K E L E T E 2002. Június 13., Csütörtök A kis falvak lelkészének csak Isten segíthet A zömmel sorvadó kis gyülekezetekben végzett több mint negyedszázados lelkészi szolgálata Nagy Csabát arra tanította, hogy két lábbal kell állnia a földön. Volt, mikor - a 90-es évek elején Tabra kerülve - 16 tele­pülés tartozott hozzá. Faluról falura járt, s mintegy futószalagon tartott istentisztelete­ket. Talán ezért hiányzik belőle - meglehet mindig is hiányzott - a paptól sokak által elvárt emelkedettség. A püspökét főnöknek szólítja, s napjai nagy részét hétköznapi tennivalók, most éppen az általa létreho­zott nágocsi anya- és csecsemőotthon bőví­tésének ezernyi gondja tölti ki. Voltakép­pen nincs benne semmi papos, ám ezt meg­bocsátják neki a nagyberényi, nágocsi, ten­gődi és somi gyülekezeti tagok, mert tud­ják, jó ember. S azt is: a léleképítő hivatás fontosabb mércéje ez, mint a kenetesség, a parancsolatok örökös kinyilatkoztatása.- Az egyháznak váltania kell, s minél előbb le kell szállnia az emberek közé. Voltaképpen ezért is örülök ennek az anyaotthonnak min­den gondjával és küszködésével együtt. Mert hatásosan el lehet mondani a szószékről, hogy szeressük egymást, ám még jobb, ha ezt tesszük. Tettekben is kifejeződő jóságra és felebaráti szeretetre van szükség. Szép, amit hirdetünk, elvárunk az emberektől. Mindenekelőtt azonban magunknak kell e szerint élnünk. Úgy gondolom, az igehirdeté­sek inkább célt érnek, ha az ott ülők közül valakinek tudtam is adni legalább egy szelet kenyeret. Lehet a prédikáció szívhez szóló, talán még össze is súgnak az emberek: de szépen beszél. Akik azonban ezt mondják, kevésbé értik a szavak mögötti lelkiség erejét, mint aki azt a szelet kenyeret kapta. Gyakran felidézem az irgalmas sza­maritánus történetét. A ne­vét sem tudjuk, csak azt, hogy a maga korában meg­vetett ember volt, akivel nemigen álltak szóba. Ám észrevette a bajba jutottat, megszánta, segített neki. Az ilyen cselekvő hozzáál­lás lehetne az a mód, ahogy az egyház ma visszaszerez­hetné híveinek legalább egy részét. Nem vagyok pesszimista, s nem temetem az egyházat, ám 26 évet töltöttem el egyre sorvadó lélekszá­mú gyülekezetekben. Olyan falvakban is, ahol hovatovább nincs kit megszólítani s be­csalogatni a templomba. Olyan kis települé­seken, ahol esély sincs kohéziót teremtő egy­házi intézmény, idősek otthona vagy akár anyaotthon létrehozására. Megoldás lehet vi­szont a fiatalok összefogása. Méghozzá úgy, hogy ne csak szülői, nagyszülői unszolásra jöjjenek el a közös programokra, hanem mert az vonzó és örömet ad nekik. Csakhogy a gyerek is nagyon kevés. Tengődön és Nágocson ebben a tanévben már nem tud­tunk hittanos csoportot indítani.- Megmenthetők-e a kis közösségek, átvé­szelhetik-e a mélypontot az évtizedek óta sor­vadó gyülekezetek?- Hisszük és tudjuk: a poklok kapui sem A Nagy Csaba által ellátott gyülekezetek lélekszáma: Nagyberény 80 Nágocs 70 Som 102 Tengőd 50 (1912-ben 700!) fogják megdönteni az egyházat. Azt azonban Jézus sem ígérte, hogy az egyik vagy a másik falu életben marad-e . Eddén például 1 fo­rintért adták oda a templomot az önkor­mányzatnak, mert már csak két reformá­tus van. Tették ezt azért, hogy legalább az épület ne legyen az enyészeté. Ebben a helyzetben nehéz valóban üdvözítő mód­szert találni a gyülekezet megmentésére. Itt már nem a módszer a fontos, hanem Is­ten akarata. Ha most, 25 év után visszatekintek, hogy mi is volt negyedszázados munkám eredmé­nye, legföljebb annyit mondhatok: vannak még vasárnaponként istentiszteletek, s azo­kon részt vesz néhány tucat református. Hogy ez nem túl sok? Nem is kevés, ha szá­mításba vesszük a világ megannyi visszahú­zó változását, azt, hogy a gyülekezetek mai létszámával az elmúlt években több helyen azonos volt a temetések száma, s azt is, hogy gyakran 6-8-10 emberért utaztam 60-70 kilo­métert hófúvásban és kánikulában. Voltak olyan éveim, amikor vasárnaponként nyolc istentiszteletet tartottam.- Ilyen körülmények között nyilván naivi­tás volna hitélmény nyújtásáról, emelkedett lelkiségről beszélni...- Vegyes érzésekkel hallgatom, ha egy-egy, többnyire pályakezdő lelkésztársam arról ára­dozik, milyen csodálatos lehetőség, hogy oda­állhatunk az emberek elé és a Biblia alapján továbbadhatjuk az ÜZENETET. Azt szoktam válaszolni a napi ötödik vagy hatodik alkalom után már pusztán ahhoz is koncentrálnom kell, hogy ne hibázzam el a Miatyánkot vagy hogy az utolsó esti istentiszteleten ne látsszon rajtam, hogy állva el tudnék aludni. Ez a lel­készhiányból fakadó, az elmúlt éveket jellem­Te azért a munkádnak terhét hordozzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze. (2 Tim 2,3) NAGY CSABA 1951-ben született Marcaliban. A Debreceni Református Gimnáziumban, majd a budapesti teológián ta­nult. 1975-ben segéd- lelkész. egy énei ké­sőbb Nagyberény lelké­sze lett s máig is az. Néhány évig Balatonklli- tiben és Tabon is ellátta a szolgálatot. Ez utóbbi székhelyről 9 templom és 16 falu tartozott hoz­zá. 1976-ban nősült. A felesége is lelkész, je­lenleg a nágocsi anya­otthon vezetője. Hat gyermeket nevelnek. ző túlterheltség a megelőző és sokat emlege­tett 40 év következménye. Onnan ered a lelki­ségnek az a hiánya, amellyel az egyház máig küszködik. Kényszerhelyzetében a reformá­tus egyház is másolta a rossz módszert, ami­kor azt hitték, 2-3 gyenge tsz, egyesítéséből lesz egy jó. Szóval mi is ezt tettük a gyüleke­zetekkel. Végül is a hitélet eróziójában az egyik ok szülte a másikat. Közben pedig há­rom olyan nemzedék nőtt fel, amelyik a csalá­di nevelés által már nem tud segíteni a fiatalok erkölcsi értékrendjének, lelki gazdagságának a formálásában. Előfordul, hogy eljönnek bejelenteni az esküvőt, ám kiderül, hogy a házasulandók egyike sem konfirmált, sőt olykor nincs is megkeresztelve. Az ilyen eset a lelkészt nehéz dilemmák elé állítja. Jómagam azt tartom, van egy minimális követelmény, amiből nem szabad engedni, bármennyire is szeretnénk megnyerni egy új hívet.- Azt mondta nem borúlátó, pedig a gon­dok, amiket fölsorolt, nem adnak okot derű­re. Mi az, ami mégis örömet ad lelkészi mun­kájában?- Két faluban van hittancsoportom. Öröm, ha megtalálom a gyerekek leikéhez vezető utat. Például a tévés Leg­gyengébb láncszem ve­télkedőhöz hasonlóan bibliai kérdések kapcsán folyik a jókedvű játék. Tegnap épp a kicsiknek tartottam ilyen „vetélke- dős” órát. Már letelt a 45 perc, elmúlt a szünet is, ám mindenki önfeledten játszott. Nagy örömöm, hogy ezek a gyerekek már nem húzódozva jön­nek hittanra, s már lá­tom: rövidesen természe­tes lesz számukra az is, ha játék nélkül, komo­lyan beszélünk a hitről. Nagy Csaba az előbb sorolt gondokat feledve nem titkolt büszkeséggel kalauzolt végig az anya- és csecsemőotthon új, családi szárnyának az építkezésén. Ezért kér­deztem némi ravaszko­dással: - Mi melengeti jobban a szívét, ha egy új fal fölmagasodik, ha egy templom állagának a romlását sikerül megállí­tani vagy ha a prédikációja közben a légy zümmögését is meg lehet hallani?- Az anyaotthon gyarapodásában a jövő gyülekezetének-biztos alapját látom, ezért melengeti a szívemet. Másfajta élmény, amit a templomi szolgálat ad. Rendszerint igyek­szem személyhez szólóvá tenni a bibliai tör­ténetet. Nekem az adatott meg: hét közben borítékolhattam, hogy a maroknyi gyüleke­zeti tagból ki jön el majd az istentiszteletre. Nem keserített el az sem, ha valaki, aki a he­ti munkában megfáradt vagy egyszerűen csak idős, elbóbiskolt. Ugyanakkor azt sem éreztem a saját sikeremnek, ha a beszédem után odajöttek gratulálni. Hiszen az ige csak akkor ér célt, ha nyitott fülre, érző lélekre ta­lál. Az Úristen csodája, ha a szavaim hatnak, továbbgondolásra, cselekvésre késztetnek. Mintegy 15 ezer alkalommal hirdettem az igét pályám során, s már néha úgy érzem, kezdek kifogyni. Már nem is találok olyan bibliai szakaszt, amiről ne beszéltem volna többször is. Szóval egyre nehezebb, mégsem hiszem, hogy az Úristen számon kéri tőlem, hogy nem tettem meg mindent.- Egy pappal szemben egyre gyakrabban megfogalmazott követelmény: legyen kariz­matikus egyéniség, aki a gondok ellenére ké­pes a maga hétköznapi kis csodatételeire.- Ha egy kis gyülekezetekben szolgáló lel­kész azt mondja, milyen csodálatos, hogy föl­mehet a szószékre és hirdetheti az igét, ha ezer napi gond ellenére sok év után is megőr­zi a lelkesedését, ha fittyet tud hányni arra, hogy egy nap csak 24 órából áll, ezredszerre is friss gondolatok tolulnak elő az agyából, s ha csak öt álmos ember ül a templomban, őket is képes magával ragadni. Nos, az ilyen embert - mondom én, a református - szentté kell avatni. Komolyra fordítva: a lelkészi pá­lyába nem szabad belemagyarázni, ami nincs benne, ami viszont benne van, azt tenni kell. Hogy ismeretlenül senki nem mondaná meg, hogy lelkész vagyok? Rólam ne csöpögjön a kegyes máz. Hiszen a lelkész csak egyben kü­lönbözik másoktól: tud valamit. Azt, hogy itt, a földön nem fejeződik be minden. Számol ezzel, és erre teszi föl az életét. bíró ferenc A Szentföld kétezer éve Nagykanizsa Egyedülálló képeslap-kiállítás nyílt a nagykanizsai Hevesi Sán­dor művelődési központban. A ki­állító, Gulyásné Raksányi Olga ne­ve nem ismeretlen a somogyiak előtt: apja, Raksányi Lajos tanár, festőművész 1925-től élete végéig Csurgón élt és alkotott. Születésé­nek századik évfordulóján állandó kiállításával nyílt meg a városi mú­zeum, ahol tavaly Raksányi Olga időszakos kiállítása is helyet ka­pott. Ezt az anyagot most Nagyka­nizsán láthatja a közönség A Szentföld múltja és jelene címmel.- A téma közel áll hozzám, hi­szen hívő református vagyok, és naponta lapozom a Bibliát - mondta a kiállító, akinek nem ez az első vallási témájú képeslap­kiállítása. Szenvedélyes gyűjtőnek mondja magát, és szenvedélyesen vadászik a számára érdekes ké­peslapokra. Azt mondta: úgy lett gyűjtővé, hogy külföldi utazásai során szívesen készített fényképe­ket, de ezek legtöbbször nem úgy sikerültek, ahogyan szerette vol­na. Ezért úgy gondolta, egysze­rűbb, ha képeslapot vásárol. Ké­sőbb egy Károli Gáspárt és a Bibli­át ábrázoló képeslapot kapott ajándékba, s ez indította vallási té­májú gyűjtemények összeállításá­ra. Az első darabokat hamarosan újabbak követték, egyebek között egy izraeli látogatás eredménye­ként. A Szentföld Jézus életének, csodáinak, mártírhalálának a szín­tere, ezért a gyűjtemény egy része Jézus életét mutatja be az 1910-es évekből származó képeslapokon. A kiállítás többi anyaga - ugyan­csak századeleji képeken - Krisz­tus cselekedeteire utaló szentföldi tájakkal, épületekkel ismerteti meg az érdeklődőket. Vannak mai képeslapok is, ezek a 2000 év el­teltével is Jézusra emlékeztető és látogatható zarándokhelyeket mu­tatják be. Raksányi Olga a Károli Gáspár fordítása alapján 1928-ban kiadott Új Testamentumból vett idézetekkel látta el a tablókat.- Mondják a képeslapgyűjtésre, hogy gyerekes hobbi, s ez talán igaz is. Ugyanakkor rengeteg is­merettel gazdagodom, míg egy- egy téma anyagát összegyűjtöm - mondta. - Hozzáolvasok, s ha nincs ráírva a képre, hogy mit áb­rázol, a keresés öröme hajt, hogy kiderítsem. Minden elismerésnél többet ér, ha csak egy ember is ta­nul a kiállított anyagból. VARGA ANDREA Egyháztörténeti kuriózumok sorál tárják az érdek­lődők elé FOTÓ: VARGA GYÖRGY Versengtek a hittanosok Csurgó Csurgón rendezték meg az idén is a kaposvári egyházmegye hit- tanosainak vetélkedővel egybe­kötött találkozóját, s ezen félezer gyerek vett részt. Szülők, lelki- pásztorok és hitoktatók kísérték el őket. A rendezvényt Szalai Je­remiás miklósfai plébános nyitot­ta meg, majd Szászfalvi László polgármester és Szabó Sándor, a Csokonai református gimnázium igazgatója, valamint a hitoktatási bizottság részéről Nagy Vendel köszöntötte a résztvevőket. A fiatalok különböző kategóri­ákban - tudáspróba, ének, szín­darab - versengtek, továbbá rajz­versenyen és focimeccsen mér­ték össze ügyességüket. A ren­dezvények több helyszínen, így a közösségi házban, a református gimnáziumban és az Eötvös álta­lános iskolában zajlottak, a ver­senyt alsó és felső tagozatosok­nak írták ki. A körültekintő szer­vezésért Maczkó Gyula esperest és lelkes hitoktató­csapatát illeti dicsé­ret, a versenyek szü­netében pedig Violáné Bakonyi Ibo­lya könyvtáros kala­uzolta a diákokat a református gimnázi­um nagykönyvtárá­ban. A nemes próba­tételt követően zsíros kenyér és tea várta a vendégeket, akik - az illetékesek szerint - jó felkészülésről és alapos tudásról tet­tek bizonyságot. VARGA ANDREA A verseny legjobbjai I. Tudáspróba: a kaposvári Szent Imre plé­bánia alsósai és a nagyatádi felsős csapat II. Rajzverseny: a kaposvári székesegyház alsósai és a csurgói Jézus Szive plébánia felsősei III. Ének: nagykanizsai Szent József plébá- . nia, kaposvári székesegyház, Csurgó csa­pata IV. Színdarab: a nagykanizsai piaristák, a berzencei Szent Tarzicius, a csurgói Szent­lélek plébánia csapata V. Foci: a nagykanizsai csapatok, valamint Berzence és a kaposvári Szent Kereszt csa­pata voltak a legjobbak. Templomszentelő Miklósiban Miklósiban a hét végi szentmi­sén Galbavy Jenő József prior atya szentelte meg a közel­múltban felújított római katoli­kus templomot. Ezen a német- országi Kemmemi Kakukkok nyolctagú népzenei csoport ze­nei kísérettel frank népviselet­ben adott elő egyházi éneke­ket. Miklósi A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Millenniumi Vallási Alap terhére négymillió forint vissza nem térítendő tá­mogatást biztosított a miklósi ka­tolikus templom felújításához. Dr. Sípos Imre szerzetes atyától megtudtuk: a templom 1894-ben épült, a tető fazsindelyeit 1925­ben cserélték palára, ám azóta csaknem teljesen tönkrement. 1994-ben, a templomépítés cen­tenáriumán a tatarozáskor csak az üvegablakok védelmére, a külső meszelésre, a lépcső, illet­ve a támfal újjáépítésére futotta.- A falu öregedő lakossága önerőből nem kezdhetett a több millió forintos munkába, ezért szükség volt központi támogatásra is - mondta dr. Sípos Imre. - A munkások a közelmúltban végezték el a szentélytető műemlékpalával fedését, valamint a toronysi­sak festését. A felújítást 200 ezer forinttal támogatta a miklósi önkormányzat is, de szükség volt az egyházközös­ség összefogására és segítsé­gére. __________ KRUTEK JÓZSEF Hír ek FÉNYÁRBAN A TEMPLOM. Díszkivilágítást kapott a tapsonyi első világháborús emlékmű. A Kossuth és a Petőfi utca kereszteződésé­ben levő alkotás körül virágosítottak is. A falu temploma már eddig is fényárban úszott, mostantól azonban a torony is jól látható sötét­ben. Két új fényszórót szereltek föl az iskola falára, (szk) SOMOGYSZOB. A párkapcsolat kialakítása és a családtervezés az idei feldolgozandó téma a somogyszobi református ifjúsági csoport­ban. A Battyányi Géza református lelkész által vezetett keresztyén if­júsági egyesületnek három faluból 25 kamasz és ifjúkorú tagja van. A csoport létrehozását és működését 300 ezer forinttal támogatja a Szociális és Családügyi Minisztérium. Az ifjúsági csoport által szer­vezett, a tanévet követő egyedi közösségi és bibliaismereti program­hoz, a somogyszobi Timoteus-napokhoz az Ifjúsági és Sportminisz­térium 90 ezer forinttal járult hozzá, (bm) REFORMÁTUS ZSINAT: ELRENDELTÉK A VÁLASZTÁSOKAT. Elrendelte az őscz. -edékes választásokat a Magyarországi Refor­mátus Egyház / amely jelenlegi összetételében szeptember 25-én tartja ünn _'s záróülését - jelentette be Bölcskei Gusztáv püspök, a testület . ikészi elnöke. A zsinati tagokra és püspökökre is kiterjedő választások jelölési eljárását szeptember 30-ig kell megin­dítani, s a folyamat lezárásaként az újonnan felálló zsinatnak 2003. február végéig kell megtartania alakuló ülését. A mostani zsinat ün­nepélyes záróülését a Somogy megyei Mosdós szív- és tüdőkórházá­ban tartják, amit július elsejétől - húsz évre szóló szerződés alapján - a református egyház működtet. BÉRMÁLÁS TABON. Hetvenhárman bérmálkoztak június 9-én Tabon a római katolikus templomban: a többségükben helybeli diák, de jöttek Bábonymegyerről, Torvajról és Andocsról is. A fiatalok mel­lett öt felnőttet is megbérmált Balás Béla megyéspüspök. Dr. Takács Lajos plébános elmondta: legutóbb két éve volt bérmálás Tabon, de 2004-től már biztos, hogy évente lesznek bérmálkozók. (kj) KATOLIKUS KÓRUSTALÁLKOZÓ KANIZSÁN. A nagykanizsai piarista iskola második alkalommal rendezett katolikus kórustalál­kozót a Jézus Szíve templomban. A rendezvény bekerült az egész Kárpát medencét felölelő Bárdos Zenei Hetek programjába. A talál­kozón hat kórus mutatkozott be; határainkon túlról a székelyud- varhelyi Palló Imre szakiskola leánykara érkezett, (va)____________■ EC CLESIA ÉS RÉGISÉGBOLT kat*llkz« (afaratttet tVMjEHktti. tilM FESTMÉNY ES MŰTÁRGY ÉRTÉKBECSLÉS AntiktAtk*Yakisuliit ir.i ielyktImi fteTYíWTtztRREL.. Adás^vétel JCaptuvár. Kantrásxy m. 1. T*fc 82/427-944 Nyitna tartás h-p 9-18, su 9-12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents