Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-12 / 135. szám

2002. Június 12., Szerda A L M A N A C H 0 6 1 7. OLDAL Táncos fiatalok ötlettelenül Az önkormányzat a művelő­dési házba költözteti a házas­ságkötő termet, hogy a fiata­loknak klubházat teremtsen. Az épület felújítására pályáza­ton nyert 1,5 millió forintot.- Már volt klub, de néhány fiatal tönkretette az összejöveteleinket. A nyáron még egyszer megpróbáljuk létrehozni a klubot - mondta Kállai Koméi, akit a fiatalok hallgatólago­san elfogadtak vezetőnek. - Keve­sen vagyunk, húszán járunk össze. Négy májusfát állítottunk, most az­zal telnek a hétvégék, hogy ezeket kitáncoljuk. Az önkormányzat se­gít, mert fontos, hogy a fiataloknak legyen elfogadható találkozóhelye.- A fiatalok nem igazán tudnak mit kezdeni a lehetőséggel. Ki kel­lene választaniuk azt, aki akár főál­lásban is ösz- szetartja a csa­patot, szervezi a rendezvé­nyeket. Kívül­ről nehéz odatenni em­bert - mondta Kovács Ernő polgármester. - Még azt sem tudják, mit akarnak; nincsenek elképzeléseik.- A fiatalokat lehet mozgósíta­ni, hogy részt vegyenek a falu éle­tében. Segítőkészek, a szüreti fel­vonulást tavaly ők szervezték. A templom tetőcseréjében, a cserép feljuttatásában is oroszlánrészt vál­laltak - tette hozzá Kállai Koméi. - Ehhez azonban kell valaki, aki összefogja, irányítja őket. _______■ Pir os lap a lógósoknak 1948-ban alakult a göllei sportegye­sület. Akkor még sakk-, asztalite­nisz- és női kézilabda-szakosztálya is volt. Ezek a 70-es évek végén megszűntek, mert kiöregedtek a sportolók, a legendás hírű Bodó La­jos, Csikós Ferenc meg a kézilabdás hölgyek. Ma már csak fociznak az egyesületben. - A fiatalok egy falu­napon még csak pingpongoznak, de komolyan egyikük sem foglalko­zik vele - mondta Tanács György, a sportkör elnöke, mindenese. - A hét végét már nem áldozzák rá; a kötelességtudás nem erősségük. Tantics György 1976 óta vezeti a sportegyesületet. Előbb a megyei kör­zeti osztályban játszottak a focisták, s egyre magasabb osztályba léptek.- Az anyagi hátterünk biztos, gond inkább csak a fiatalok szemlé­letével van. Az ifik között elég sok a cigány származású, s nehezen kezel­hetők, bár ösz­tönzi őket a si­ker. Bárki jöhet focizni, de a követelménye­ket be kell tar- ’tania. Botrányt ugyan nem okoztak, a pályán is sportszerűen viselkednek; nagyon kevés játékost kellett kiállítással bün­tetni. Most magasabb osztályba ke­rülhetünk, de nem mindig lehet rá­juk számítani. Erkölcsi kárt okozna, ha a bajnokság felénél azért nem lép­nénk pályára, mert néhány játékos éppen lóg, nincs kedve játszani. ■ Jó termés, kis nyereség Egyre szebb az állomány, s már 4500 liter tej a tehenenkénti átlag A Béke szövet­kezet jogutód­jaként tavaly alakult az Agrár Rt, bár a szö­vetkezet sem szűnt meg: en­nek keretében működik az ál­lattenyésztő ágazat. 1500 hektár bérelt földön gazdál­kodnak, itt ter­melik meg a takarmányt is.-Az Agrár Rt 47, a szövetkezet 27 embernek ad mun­kát. Négyet-ötöt azonban el kell még bocsátani - mondta Odor Ferenc el­nök. - Ha lesz eső, a termés kalászo­sokból és kukoricából a közepesnél jobb lesz. Ránk is fémé, mert a jöve­delem nagyon gyenge. Ekkora átlag­gal sem tudunk ötről hatra jutni; ez éppen csak az önfenntartásra elég. A szarvasmarhatelepen 280 te­hén évente mintegy 1,3 millió liter tejet ad. Az állattartó ágazatot fo­lyamatosan fejlesztik.- Gyenge állománnyal kezdtük 1997-ben; egy tehén szégyenlete­sen kevés, mindössze 3600 liter te­jet adott; mára eljutottunk a 4500 literig. Ha folytatni tudjuk a fejlesz­tést és megtartjuk az állatállo­mányt, már az rt-hez csatlakoztat­va, akkor elérhető az 5500 liter is, és az már gazdaságosnak számít. ■ GÖLLE BÜSZKESÉGE: A FELÚJÍTOTT TEMPLOM. Az 1756-ban épült műemlék templom tetőszer­kezetét mostanáig az eredetileg beépített stájer fenyőgerendák tartották, a faszerkezet azonban az utób­bi évtizedekben elöregedett és életveszélyessé vált. Ezeket a gerendákat háromévi szervezőmunka után a tavasszal végülis két hónap alatt sikerült kicserélni. A beruházáshoz az önkormányzat is és az egyház- megye is egyaránt négymillió forintot adott, a hívek pedig másfél millió forintot gyűjtöttek össze. ■ Hátrány nyűgével a számítógépekig Ötvenhat kicsi jár az óvodába; számuk a szü­letési mutatók szerint a következő években sem csökken. A gyerekeknek valamivel több mint a fele cigány származású.- Amikor az óvodában a nevelési tervet készítet­tük, többféle programmal is megismerkedtünk - mondta Tóthné Flórea Veronika, az intézmény vezetője. - A nevelőtestület végül úgy döntött, hogy a helyi adottságokat kidomborítva egy etni­kait készítünk. Ezt az is indokolta, hogy a gyere­keknek több mint a fele cigány, s elő kell készíte­nünk a társadalmi beilleszkedésüket, a zökkenő- mentes iskolakezdésüket. Külön figyelünk ké­pességeik fejlesztésére; megpróbálunk minden gyereknek segíteni. A magatartásbeli gondok is egyre inkább ne­hezítik az óvodapedagógusok munkáját. A felfo­kozott életritmus, a család túlhajszoltsága is okozhat a gyerekekben agressziót.- Ezek a gyerekek szinte nem is tudnak játsza­ni. Egyetlen szórakozást ismernek csak, és ez a tévé. A mese, a bábozás különösen eleinte nehe­zen köti le a figyelmüket. Ha azonban már meg­ízlelték, rácsodálkoznak, hiszen újdonság nekik, mert ezeknek a kicsiknek otthon senki sem me­sél. A gyerekek érdekében szoros kapcsolatot kellene kiépíteni a szülőkkel; az volna célraveze­tő, ha megbeszélhetnénk velük a gondokat. Most még csak az első lépésnél tartunk, az óvoda fel­ajánlotta a segítségét - mondta a vezető óvónő. Az iskola és az óvoda közösségének az össze­tétele egyforma. Nagy gondot okoz, hogy rendkívül sok a hát­rányos helyzetű tanulónk, és ezeknek a nevelése, gondozása az iskolára hárul.- A szülők csak részben part­nerek - vette át a szót Zsigárdi Péter iskolaigazgató. - Ezért úgy kellett kialakítani a programun­kat, hogy követő módon épül­jön az óvodai nevelésre. Az is­kolába 184 gyerek jár, a tanköte­lezettséggel nincs gondunk. Van egy tagiskolánk Büssüben, egy Göllében és két speciális osztá­lyunk is. Ez utóbbiban az enyhe fokban értelmileg sérült gyere­kek járnak, és a csökkentett tan­terv alapján haladnak. Az iskola alapvető feladata nevelés és a tanítás. A lehetősége­ik széles körűek. Két nyelvet ok­tatnak: az angolt meg a németet, s a megyében itt kezdték el elő­ször a számítástechnika tanítását. - A gépparkunk, sajnos, az évek során elavult, elöregedett, ezért fel­újításra szorul. Több pályázatot is beadtunk, így lassan sikerül korszerűsíteni a számítógépeinket - mondta. - Az iskola szakos ellátása 94 százalékos, de több tanár nyugdíjazás előtt áll. A jövő év nagy feladata az iskolának és az önkormányzatnak is a szakos ellátás szinten tartása lesz. ■ Tőkét adna a takarékszövetkezet Több mint harminc éve irányítja a település pénzügyi életét a Nagybajom és Vidéke Takarék- szövetkezet, hiszen 1965-ben nyitotta meg a kirendeltségét. A betét- és hitelállomány az évek során egyre nőtt, az 1999-es egye­sülés óta már 50 százalékkal gya­rapodott, s ma 241 folyószámlát vezetnek.- Gölle valaha gazdag falu volt, jól jövedelmezett az állattartás - mondta Dóri Jánosáé, a takarék- szövetkezet elnöke. A gazdasági helyzet mára átalakult, egyre ke­vesebben tartanak jószágot, a vál­lalkozások indításához pedig hi­ányzik a tőke. Szeretnénk ezen a téren is támogatást nyújtani a te­rületen élőknek. Kialakulóban van egy pénzügyi elképzelés, amelynek segítségével a jövőben indulótőkét is biztosítanánk az álmok valóra váltásához. ▲ Göllei olvasóinkat kérdeztük: szükség van-e a földgáz bevezetésére és a szennyvízcsatornára? Jóval olcsóbb Dr. Szarka Ágnes háziorvos: - Ez a két beruházás egyértelműen a falu fejlődését szolgál­ja. Régóta várja már a lakosság, el­sősorban a vezeté­kes gáznak a bekö­tését. Ez a rendelő­ben is egyenletes hőmérsékletet biz­tosítana. A jelenle­gi vegyes tüzelésű, központi kazán­nal ugyanis nem lehet megterem­teni az állandó hőfokot. Hétfőnként, bizony elég hűvös a rendelő. Aki tu­datosan készült a beruházásra, az előre takarékoskodott. Azt sem ér­tem, hogy gyógyszerre miért nem lehet félretenni egy kis pénzt. A be­osztással van a baj. Sokszor a keve­set sem tudják beosztani. Ők sem a gázzal, sem a gyógyszerrel, sem a betegséggel nem foglalkoznak. Kovács Ernő polgármester: - A fejlődés szempontjából mindenkép­pen elsőbbséget élvez a vezetékes gáz és a szenny­vízcsatorna kiépí­tése. S ez különö­sen igaz lesz az uniós csaüakozást követően. Figye­lembe véve, hogy Gölle csaknem azonos távolságra fekszik Dombóvártól és Kaposvár­tól is, valamint egyértelműen mező- gazdasági település, a falu jövőjét te­kintve mindenképpen meghatáro­zó, hogy ezek az alapvető, XXI. szá­zadi feltételek biztosítva legyenek. Jelenleg csak egy tartályos pb-gáz rendszer van. Akik eddig is igénybe vették a gázt, igen kedvező áron, 39 ezer forintért juthatnak hozzá, az új rákötök pedig mintegy 80 ezerért. a fűtés vezetékes gázzal Cser József nyugdíjas: - Már a tar­tályos gáz bevezetése is nagy előre­lépés volt, a veze­tékes gázzal pe­dig városi szintre emelkedhet a tele­pülés. Nálunk a gáz még nincs benn a házban, a szobákat cserép­kályhával fűtjük, szénnel és fával tüzelünk. Ennek az ára megközek'ti a százezer forintot. A családom, a gyerekeim szeretik a meleget. Ha jön a földgáz, rácsatlako­zunk a vezetékre, szerintem olcsóbb lesz a főzés, fűtés, mint eddig. A csa­tornázással a környezetvédelmi elő­írásoknak kell megfelelni. Családon­ként mintegy 100-120 ezer forint lesz, nyolc év alatt lehet törleszteni. A későbbiekben a szippantás sem lesz olcsóbb, mint a csatornadíj. Simonfi Károly asztalos: - Szeret­nénk átállni a vezetékes gázra. Ol­csóbb lesz a fűtés. A házfalon már ott a gázcsonk, a fű­tést szénnel és cse­répkályhával old­juk meg. Ez most annyiba kerül, mint a földgáz, de sokkal több mun­kával jár. A központi fűtés beszerelé­se a költségvetés szerint majd mint­egy egymillió forint lesz. Három kis­gyerek mellett ez igen nagy összeg, de hitellel, takarékossággal előte­remtjük. A falu és a környezetünk védelme érdekében nagy szükség van a csatornázásra is. Az uniós csatlakozás után a szippantások díja is megemelkedik, mert csak megha­tározott helyre vihetik a szennyvi­zet, így a csatorna nem lesz drágább. Bodó Ferencné könyvelő: - A földgázzal biztosan olcsóbb a fűtés, mint a tartályossal, így a családok is több pénzt takarí­tanak meg. Mi an­nak idején beve­zettettük a pb-gázt, de van egy vegyes tüzeléses kazá­nunk is. Mindig az­zal fűtünk, amelyik olcsóbb. Ne­künk havonta 10-12 ezer forintba kerül a meleg. Átállunk a földgázra, de csak ha elfogy a tartalék fánk. Ké­nyelmesebb, tisztább a földgáz. Ahogy idősödünk, egyre nagyobb szerepet játszik a kényelem is. A fa­lu időseinek is jobb volna a gázfű­tés, hiszen nem kell hamuzni, kor- molni. Csak az a kérdés, hogyan lesz pénzük a bevezetésre, hogyan tud- ják kigazdálkodni a költségeit. ■ GÖLLE HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7272 Gölle, Petőfi u. 2/b Tel/fax: 82/374-104 E-mail: golle@somogy.hu Az ügyfelek hétfőtől péntekig 7.45- 16.30 óráig kereshetik föl a hivatalt. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1209 Ötévesnél f- ’alabb: 86 6-18 éves: . 191 19-60 éves: 662 60 évesnél idősebb: 270 DRÁGA INTÉZMÉNYEK Az önkormányzat 161,3 millió fo­rintból gazdálkodik. A működési költségekre kell a legtöbb pénz, 150 millió forint, ebből egyebek közt 71,7 millió a személyi jutta­tás, 25,3 milliót járulékokra fizet­nek ki. A dologi kiadás 36 millió. Az iskola fenntartása 13 millió fo­rintot kíván, és az óvodai nevelést is igyekeznek megfelelő szinten tartani. Az iskolai sportpálya felújí­tása kétmillió forintba kerül, s még az idén átadják. A külterületi Inám is Gölléhez tartozik. Harmadik éve dolgoznak a közösségi épület fel­újításán, s mintegy 800 ezer forin­tot költenek a befejezésére. Az el­látottak pénzbeni juttatására 6,6 milliót költ az önkormányzat, s 10 millió forintot tartalékol. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az Agrár Rt és a Béke szövetkezet 75 embert foglalkoztat, az önkor­mányzatnál és intézményeiben 60 talál megélhetést. A közhasznú foglalkoztatottak száma a pályáza­toktól függ, most egy kommunális munkás, hét hatórás és egy négy­órás részmunkaidős dolgozik. MILLIÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT Annyi felújítani való van a faluban, hogy a költségvetés teljes össze­ge kevés lenne rá. Az orvos és fogorvosi rendelő, a védőnői szol­gálat és az idősek klubja, a csa­ládsegítő szolgálat egy százéves­nél régebbi épületben van. Ennek a tetőzetét tavaly cserélték, idén a homlokzatot javítják s kicserélik az ajtókat, ablakokat. Az egész­ségházra 7,5 millió forintot költe­nek. A járdafelújítás jövőre marad. KORSZERŰSÍTIK A VILÁGÍTÁST A Dédásszal kötött megállapodás alapján az idén kicserélik a közvi­lágítási lámpákat, s az öt és fél mil­lió forintot az önkormányzat a jövő évtől öt év alatt törleszti egyenlő részletekben. A beruházáshoz a Széchenyi tervből 1,6 millió forin­tot igényeltek. Fontos feladat az iskola fűtésének a korszerűsítése is. A földgáz bevezetéséhez az intézmények után 1,5 millió forin­tot adott az önkormányzat. A falut július végén rákötik a hálózatra. Az oldal megjelenését a Béke szövetkezet támogatta. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES

Next

/
Thumbnails
Contents