Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-08 / 106. szám

6. OLDAL

A L M A N A C H

2 1 2

2002. Május 8., Szerda WHW

SZILVÁSSZENTMÁRTON

HIVATALI FOGADÓÓRÁK

A polgármesteri hivatal címe:

7477 Szilvásszentmárton, Fő u. 20. Tel.: 82/712-105. Ügyfélfogadás nincs a hivatalban, a lakosoknak ügyes-bajos dolgaikkal a szennai körjegyzőséget kell fölkeresni. A családsegítő szolgálat munkatársa csütörtökönként 9-10-ig, a falugazdász 11 -12-ig tart fogadóórát.

A háziorvos minden második kedden 11 órától, a gyermekszakorvos minden hónap utolsó péntekén 13.304ÓI rendel. Az orvosasszisztens hétfőn és szerdán 12.304ŐI van a rendelőben.

A KÖZSÉG KORFÁJA

Az állandó lakosok száma: 244 Ötévesnél fiatalabb: 18 6-18 éves: 65

19-60 éves: 124 60 évesnél idősebb: 37

HIÁNYOS GAZDÁLKODÁS

Az önkormányzat 35,8 millió forintból gazdálkodik, s ebben már szerepel a 3,5 millió forintos forráshiány. Személyi juttatásokra kétmillió, tb- és munkaadói járulékra, egészségügyi hozzájárulásra 831 ezer forintot fizet ki, irodaszerre, tüzelőanyagra és egyébre 600 ezer forintot. A szolgáltatási kiadások 1,4 millió forintot kívánnak, a dologiak 2,8 milliót. A közös intézmények, a körjegyzőség fenntartására, a családsegítő szolgálat és az egyház támogatására több mint 10 millió forintot fizet. A társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra 5,2 millió, felhalmozási kiadásra 15,7 millió forintot különített el.

A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK

A téeszből átalakult rt három, a Szenna Pack Kft kilenc, a három falkitermelő vállalkozó 9-10 embert foglalkoztat. Az önkormányzatnál egy közhasznú és egy közcélú munkás dolgozik. Öten átmeneti szociális segélyt kapnak, ezért havi 40 órát dolgoznak.

BÉRLAKÁST ÉPÍTENÉNEK

Kilenc pályázatból tavaly nyolcat megnyert az önkormányzat. A rendkívüli támogatásból megoldották a csapadékvíz-elvezetést, rendbe tették a zártkertekhez vezető utat. Mindez 2,5 millió forintba került. A munka átcsúszott ez évre. A falu fásítását is pályázati pénzből fedezik; a csemetéket ősszel ültetik el. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére, a falu rendezési tervére és a turistaház berendezésére is pályázik az önkormányzat. Az önerő okozza a legnagyobb gondot; takarékoskodnak, mintsem hitelt vegyenek föl. A következő években az önkormányzat bérlakás és kemping építését is tervezi. A faluban egyre több a gyerek. Az önkormányzat lehetőségei szerint támogatja a családokat: tankönyvsegéllyel, bérlettel, étkezési hozzájárulással.

AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA]

SZARKA ÁGNES

A FALU BÜSZKESÉGE A VILÁGHÁBORÚS EMLEKMU. A templom tatarozásával és az emlékpark kialakításával együtt tavaly készült el az I. és II. világégés áldozatainak az emlékműve. A munkákra az önkormányzat mintegy 700 ezer forintot nyert pályázaton. A község lakosai szinte naponta helyezik el virágaikat, megemlékezve a falu katonai és civil áldozatairól.

___________________________________■

Éj

jeli párbeszéd az éteren át

A mobiltelefonok világában sokat veszített népszerűségéből a rádióamatőrködés. Csak néhány lelkes megszállott ül már éjszakánként a műszerek előtt és keresi a kapcsolatot hazai és külföldi hobbitársaival. Egyikük Domonkos Béla.- Néhány éve nemhogy mobil-, de vezetékes telefon sem volt. A nagy távolságokat könnyebb volt a rádióval áthidalni - mondta Domonkos Béla. - Külön összetartó csapatot képeztek a rádióamatőrök; tudtunk egymásról, ismertük és segítettük a másikat. A létrejövő éteri kapcsolatot azután egy kártyával igazoltuk. Minél messzebbről érkezett a kártya, annál nagyobb rangot jelentett. Beszéltem már Németországgal, Litvániával, de leggyakrabban magyar partnerekkel. Egyébként a gépész vagyok, a Szenna Packnál dolgozom. Itthon van egy kis műhelyem, megszerelek mindent, amit kell. Sokan megkeresnek: sok a traktor, valami mindig törik, szakad, van mit csinálnom a szabadidőmben. Éjszaka vagy pihenek, vagy hallgatom a rádiót.

Két törpe, kék nyelvű „oroszlán” figyeli gyanakodva az idegeneket. Bizalmatlanok mindenkivel, még a gazdájukkal szemben is. Domonkos Béla karján jól látszanak a legutóbbi összetűzés nyo- m a i - Haszonállatok helyett kutyákat tartunk. Először bernáthegyit tenyésztettem, egy éve próbálkozom a csaucsauval, de nem váltotta be a reményeimet. Keresettek, de nem találom meg velük az összhangot. Ez kínai fajta, és csak egyetlen embert fogad el falkavezérnek, gazdának. Még harcolunk egymással. Időnként valamelyik megharap, de majd csak betörnek.

_______■

Ne

héz élet gombapénzzel

Három gyermeket több családban gombászni járok az erdőbe. Ta- nya, meg a csi- is'nevelnek. Fazekaséknál a két na- valy jó ára volt a vargányának meg perke végül is gyobb már betöltötte a 20-at, illet- a nyúlgombának. Kint, az erdő- semmivel nem ve a 18-at, a „pici” pedig 11 éves. ben van egy biztos helyem; nem téveszthető Fazekas Sándomé jelenleg mun- titkolom, áld nem restell korán össze. Eleinte kanélküli, segélyt kap. reggel kimenni, találhat gombát, csak a család- Nagyon nehezen élünk; a fér- Nagyon sokan járnak gombázni, nak szedtem, jem egy vállalkozónál dolgozik, de van, aki keresetkiegészítésül sze- ma már egy ő sem keres sokat. A fiam karosz- di, más pedig csak kiránduláson, kis pénz is van szérialakatosnak, a lányom cuk- szórakozásból. belőle. Egyerásznak készül. Ok is inkább csak Fazekas Sándomé jól ismeri a dűl azonban a apasztják a családi kasszát; talán gombákat. Az évek során, megta- mai napig nem akkor lesz egy kicsit könnyebb, ha nulta, melyik az ehető és melyik megyek ki az erdőbe: vagy a fér- majd keresnek. Van egy kis kér- nem. jem, vagy a fiam elkísér. A legkitünk, s megtermeljük, ami kell a - A férjemtől és egy idős nénitől sebb gyerek szinte észrevétlenül is- családnak, és nevelek néhány ba- tanultam, melyik a jó gomba, bár a merte meg a gombákat, ma már ő romfit is. Keresetkiegészítésként galambica, a nyúlgomba, a vargá- is biztos kézzel szedi. ■

Számítanak minden családra

Alig fél éve alakult meg a nagycsaládosok egyesülete. Zombori Sándor elnök két település: Szilvásszentmárton és Zselickis- falud fiataljait szervezte egy csapatba.- Szilváson nyolc családban nevelnek három vagy több kisgyereket. Eddig is szerveztünk nekik különböző rendezvényeket, de jobbnak láttuk, ha egyesületet alakítunk, mert így jutunk a pályázati lehetőségekhez - mondta a nagycsaládosok egyesületének elnöke. - Egyesületként először ruhaosztást szerveztünk. A majálisnak és a nyárbúcsúztató rendezvényünknek azonban már hagyománya van.

Az egyesületi tagok a faluházUnalomra i

bán szoktak találkozni, megbeszélik a gondokat, és megtervezik- szervezik a következő rendezvényt.- Május 1-jére játékos sportvetélkedőt rendeztünk elsősorban a gyerekeknek. A tagok elmondták, ki milyen ügyességi versenyt szeretne, s csokorba szedtük az ötleteket. Nagyon kevés pénzből gazdálkodunk. A 200 forintos tagdíj mellett azonban mindig számíthatunk az önkormányzat támogatására, s ha a mostani pályázaton is nyerünk, akkor kirándulunk Budapestre.

A fiatalok lelkesen jönnek a rendezvényekre, és bármikor mozgósíthatók. Az egyesület vezetője már szólt a polgármesternek, hogy részt vennének a faluszépltésben is. ■

tt nincs idő

Kovács Magda Magyarországon született, apja vasutasként került Erdélybe, s a határok lezárása miatt ott rekedt a család. Vegyészként végezett, évekig dolgozott egy vegyiüzemben. Minden vágyuk a visszatérés volt.- Honosíttatnom kellett volna a diplomámat, de nem volt rá pénzem, így nagyon sok helyen dolgoztam: voltam vendéglátós, kocs- máros is - mondta Kovács Magda. - A kinti házamat eladtam, annak az árából tudtuk megvenni itt ezt a házat. Még nincs kész, most fogjuk lecserélni a tetőt. Amikor leszázalékoltak és nyugdíjba kerültem, attól féltem, hogy itthon unatkozni fogok. Ez adta az ötletet, hogy megszervezzem a nyugdíjasklubot.

Az öregek azonban nem tartottak rá igényt; úgy vélték, sem idejük, sem pénzük nincs a klubra. - Tavaly tavasszal kezdtük el szervezni, már az első összejövetelünk kudarcba fulladt. Ahhoz, hogy időnként összeüljünk, beszélgessünk, nem kell pénz. Csak irigykedve figyelem a jól működő nyugdíjas-egyesületeket, ahol az egyedülálló emberek nagyon szívesen vesznek részt a munkában. Itt talán félnek az újtól vagy tőlem, mert idegen vagyok. Ebben a faluban még a padra sem übek ki beszélgetni az emberek. Zárkózottak, mondhatni barátságtalanok. A sikertelenség elvette a kedvemet.

Kovács Magda így sem unatkozik, zsúfoltak a napjai. Az unokáját viszi mindennap Kaposvárra óvodába, s hattagú családjára főz, takarít, emellett műveli a kertet.- Sok a dolgom. Féltem, hogy nyugdíjasként unatkozni fogok, de arra egyelőre nincs időm.

______■

Fe

les a napi kenyérhez

Egy épületben van, de két helyiségben, a bolt és a kocsma. Lengyel Ferencné szaladgál a kereskedelmi és vendéglátóegység között.- Hozzám tartozik mindkettő, sőt a táp-, meg a gázértékesítés is.

Minden, ami kell a falu ellátásához. A bolt árukészletét a lakosság igényei alakítják; az alapvető élelmiszer mellett vegyi áru és tartós fogyasztási cikkek is kaphatók. Fizetéskor nagyobb tételben vásárolnak, sokadika felé A napi kenyér mi lé jó szó is jár azonban inkább csak

tejet vesznek, 3(M0 litert, kenyér- ej / kis szőlő, s megtermelik, bői pedig naponta 50-60 kilót. Az Hitel nincs. Lengyel Ferencné italbolt forgalmát is meghatározza m m ad, mert nem övé a bolt, a for- a fizetés. Akkor jobban fogy a sör és g< om pedig túl kicsi ahhoz, hogy a a tömény. Ezekből is az olcsóbbat sí át zsebébe nyúljon. - A bolt még kérik. Bort nagyon keveset adok el, ni m minicoop-üzlet, eddig csak hiszen majdnem mindenhol van íg retet kaptam. ■

Szilvásszentmárton! olvasóinkat kérdeztük; mennyire elégedettek lakóhelyükkel, s mi az, ami hí jnyzik a faluból?

Szűkös lehetőségek, érdektelen emberek

Szőke Gyuláné munkanélküli: - Több mint 15 éve itt élek. Amikor ide költöztünk, nagyon tetszett a csend, a nyugalom. Szerettem itt lakni, de ez az érzés megváltozott.

Elsősorban az emberek gondolkodásmódján kellene változtatni; ha valakinek van valamije, már irigykednek. Szép, csendes a falu, de csendben terjed a pletyka is, majd dagad, terebélyesedik. Legnagyobb szükség itt munkahelyre volna. Több helyen is próbálkoztam, de sehol sem jártam sikerrel. Nem vagyunk messze a megyeszékhelytől, jó lenne városi szintre emelni az infrastruktúránkat is, a csatornázás és a vezetékes gáznak a bevezetése azonban álom.

Horváth Istvánná polgármester: - Jól ismerem az önkormányzat gondjait; szükség volna gázra, szennyvízcsatornára és leginkább munkahelyekre.

Kicsi a falu, zsák- település. Tőkeerős vállalkozó, * nagybefektető nem települ ide. Változtatna a helyzetünkön, ha a „zsákot” meg lehetne szüntetni, de ez állami feladat, az önkormányzat a saját erőt sem tudná előteremteni. Szeretném, ha békés, csendes lenne ez a falu, mindenki jól tudna élni, volna munkahelye. Az embereknek is jobban kellene törődni egymással. El kelle-, ne érni, hogy a vidékiek ugyanolyan eséllyel pályázhassanak egy munkahelyre, mint a városiak.

Pálné Csikós Ildikó postás: - A szomszéd településen élek, de naponta több időt töltök itt, mint otthon. Ismer mindenki, már a motorom hangjáról tudják, hogy jön a posta. Szeretem itt a csendet, a nyugalmat. Úgy érzem azonban, hogy kezd öregedni a település; aki teheti, a városban keres megélhetést. Abban bíznak, hogy egy nagyobb településen több a munkalehetőség. Szennában már megvalósult a falusi turizmus, lassan talán ide is átszivárognak a vendégek. Az viszont kevés, ha csak szállást találnak: valamilyen rendezvényt is kell kínálni. Ehhez azonban össze kell fogniuk a környező településeknek.

Harmat Katalin gyesen levő anya: - Szennából költöztem ide, ott nagyobb élet volt.

Itt a munka és a szórakozási lehetőség nagyon korlátozott. Az emberek vagy az erdőn, vagy a falutól távolabb dolgoznak, s a buszozás is sok Lfc~ időt elrabol. Évente egy-két bált tartanak csak, egyéb szórakozás nincs. Bár nekem nem hiányzik a diszkó; csak 23 éves vagyok, de úgy érzem, már kiöregedtem belőle. Nekem itt a baba, s nem járok bulizni. Az orvosi ellátással viszont elégedetlen vagyok. Havonta egyszer jön csak az orvos, ez a kisgyermekeseknek és az időseknek is kevés. Mi a kártyánkat Szennában adtuk le, oda járunk, ha bármi gond van.

Ifj Hegedűs Jánosné ápolónő: - í mkösek a lehetőségek és érdek- te ?nek az emberek. Nincs szórakozási lehetőség sem. Van egy kis csoportunk, szeretnénk valamit elkezdeni, összefogni az embereket, de nem jutunk előbbre. Kevesen akarnak tenni is valamit a faluért. A pénzhiányra mindent rá lehet fogni. A falunap még összefogja a lakosságot. Régebben szerveztünk gyereknapot, játszóházat, de nincs rá igény. Ez egy idő után kedvét szegi az embernek, s nem próbálkozik. Irigykedve olvasom a Somogyiban, hogy más falvakban működnek az önszerveződő csoportok, jó dolgokat csinál- nak, itt pedig nincs semmi.

_____■

I

t

t