Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-07 / 105. szám
2002. Május 7„ Kedd A L M A N A C H 14 7 7. OLDAL Megújult a vár környéke Ötvöskónyi híres műemléke, a török várként emlegetett középkori várrom a falu központjától pár perces sétával gyalog is könnyen elérhető. A futballpálya melletti domb tetején nemcsak a vár alapja és pár méteres falmaradványa látható, hanem kivételesen szép kilátás is nyílik a Rinya vidékére, ellátni innen egészen a segesdi templomig. 1974-ben dr. Magyar Kálmán régész tárta föl a XVI. századi építmény maradványát. A Batthyány család négybástyás reneszánsz kastélya a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A megyei önkormányzathoz és a múzeumhoz tartozó ritka régészeti lelet nemrég valósággal újjászületett. Az önkormányzat együttműködésével rendbe tették a rom környékét, eltüntették a korábbi gyom- és szeméttengert. Mindez az első lépés az ötvösi vár idegenforgalmi látványossággá alakításához és a műenilék méltó megőrzéséhez. ■ Kéthetente összejárnak Neve még nincs, de a lendülete annál nagyobb a falu alig féléves nyugdíjasklubjának. A nótázás örömére verbuválódott kis népdalkor igen rövid idő alatt gyarapodott egy híján félszáz tagú lelkes csoporttá, amely havonta kétszer is szervez közösségi rendezvényt. Tartottak már nőnapi batyubált, orvosi és egészségügyi tanácsadást, s rendszeresen összejámak a kézimunka-kedvelők is. A közös videózást, a testnek-léleknek egyaránt kedves rendezvényeket leggyakrabban a könyvtárban és a napközi ebédlőjében tartják. Legutóbb minden kisiskolást megajándékoztak egy maguk készítette kistáskával. A Grofsics Jánosné vezette klub most készül az első tavaszi rendezvényére. Ez igazi kerti parti lesz az iskola kertjében, s házi süteményekkel és szabad tűzön készített ételekkel vendégelik meg egymást. Még a málnaszezon előtt kirándulnak Keszthelyre és Hévízre, majd augusztusig nyári szünetet tart a klub tagsága. Az őszi szüreti bállal és felvonulással azonban egész szilveszterig szoros rend szerint tervezhetik szabadidejüket a lelkes nyugdíjasok.__________■ Remény a biogazdaságban Lőczi János kőművesmester nem házfalakat emel. Nyolc éve a család birtokát építgeti, hogy a feleségével és két fiával megélhetést teremtsen a földből. Mára 143 hektár termőföldet művelnek, 40 szarvasmarhát tartanak, s tavaly 180 ezer liter tejet szállítottak a Dráva-tejnek. A további előrelépéshez néhány hete kiváltották a családi gazdálkodás legújabb engedélyeit is.- A biogazdálkodásban van a reményünk - mondja Lőczi János. - A gabonákból, a takarmányból és a tejből is vegyszermentes és piacképes bioterméket szeretnénk előállítani. A technológiát és a hagyományos fajták termesztését is ehhez kell alakítani, mert csak így bízhatunk abban, hogy eltartja a föld a családot. __________________A Po harazgatás közt zajlik az élet A jó kocsmának a titka a vendégmarasztaló hangulat. Oda nemcsak az alkoholfogyasztás okán tér be a férfinép, hanem, hogy megvitassa a világ folyását, részt vegyen a közösség mindennapi életében. Amikor Dénesi János 1985-ben megnyitotta a kiskocsmát, a környék településein nem volt hasonló magánüzemelésű italbolt. - Nekem már az apám is kocsmáros volt, tőle tanultam, hogyan kell bánni az emberekkel - mondta Dénesi János. - Mert nem az ital a lényeg, hanem a vendéglátás. S szeretni kell az embereket, mindenkivel meg kell találni a megfelelő hangot. Az is fontos, hogy a kocsmáros sose legyen italos ember. Dénesi János több mint másfél évtizede áll a söntéspult mögött, s emellett erdőgazdálkodást is folytat. A kedvence mégis a sajátos hangulatú kiskocsma, ahová a szokásos kávéra és beszélgetésre betérnek még az átutazó teherautósofőrök is, és a falu közösségi életének jó része is itt zajlik. Régebben kisebb találkozókat, kártya- partikat és bálokat is rendeztek, nyaranta pedig a kis kerthelyiségben időzik sokáig a vendégsereg.- Legjobban talán egy ilyen kiskocsmában lehet meglátni, milyen a falu, mennyire a fizetéshez és a segélyosztáshoz igazodik a mindennapi élet, s hogy a legnagyobb úr a szegénység - véli Dénesi János. - De azt is látni kell, milyen sokat fejlődött és szépült a falu az utóbbi években, s megvan itt az az erő is, ami továbblendíti a települést. Nagy öröm számomra, ha ebben is részt vehetek. a ÖTVÖSKÓNYI ELSŐ KÖZTÉRI SZOBRA. A lakosság büszke a hófehér Mária-szoborkútra, a községbe egy éve költözött Farkas László szobrászművész ajándékára, hiszen ez a település első és egyetlen köztéri alkotása. Talapzatát a község vállalkozói és lelkes segítői készítették, s ők dolgoztak a szobrot övező park kialakításán is. A 68-as út mentén elhelyezett alkotást március 15-én avatták föl. _________■ Ut at épít, utat talált a falu Egy éve nemcsak a falun átvezető egyetlen közúton van szilárd burkolat, hanem aszfaltos a leghosszabb utca is. A sáros utakat apránként megszünteti, szilárd burkolattal borítják, az újjáépülő járdák mentén virágágyásokat, parkokat alakítanak ki, s a szeméttelep helyén park ékeskedik. Mostanában Ötvöskónyi már a jövőhöz is építi a járható utat.- Szeretnénk rendbe tenni az idén a Kisfaludy és a Vasvári Pál utcát. Pályáztunk támogatásra is, de saját erővel is hozzáfogunk legalább a zúzott köves burkolat kiépítéséhez - mondta a legsürgősebb feladatról Mikola Vilmos polgármester. A saját erő itt kézzelfogható munkát és munkaerőt jelent. A zömmel szakképzetlen lakosságnak kevés munkalehetőség adódik, így a megélhetés fő forrása a segély és az önkormányzat által teremtett közcélú munka. Ebből a kényszerből sikerült előnyt kovácsolnia az önkormányzatnak, s a közhasznú foglalkoztatás gondos szervezésével szemmel láthatóan szépül és gyarapodik a falu. Sikerült létrehoznia még egy önálló járdaépítő csapatot is.- Abban bízom - tette hozzá -, hogy visszahat az emberekre az egész falu fejlődése, és nemcsak a mostani felnőttek, hanem a fölcseperedő gyerekek is jobban megtalálják helyben a boldogulásukat. Egyre többen vannak, akik tesznek is a faluért, mernek vállalkozni, munkát teremteni.- Az iskolában is arra törekszünk, hogy szép környezettel, színvonalas oktatással valódi életesélyt; kaphassanak a gyerekek - mondta Grofsics Jánosné iskolaigazgató. A hatalmas parkkal, salakos tornapályával ellátott régi uradalmi épületben 52 kisiskolás tanul. Elsőtől negyedikig ide járnak a falu gyermekei. Az iskola felszereltsége jó, megvannak a feltételek az angol és a számítástechnika oktatására is. Sok a hátrányos helyzetű, nehéz szociális és anyagi körülmények között nevelődő gyermek. A tanulóinknak az ötvenkét százaléka cigány.- A felső tagozatot már Nagyatádon végzik a gyerekeink. Jó látni, hogy ott is megállják a helyüket, s akad, aki eljut az egyetemig is. Most négy főiskolása van a falunak - tette hozzá. - Igyekszünk elérni, hogy a szülőktől is több biztatást kapjanak a gyerekek, s hogy ők is értéknek tekintsék a tanulást. Szeretnénk bevezetni az iskolaotthonos oktatást is. Az iskola jövője biztosnak látszik, s mostanában sok gyerek születik: így már a továbblépést is tervezgetik: jó volna beépíteni az épület tetőterét. Akkor az emeletre költözhetne a könyvtár, s a helyén kialakíthatnának egy tornatermet is. Az igazi álom azonban egy tetőtéri szálláshely építése, ezzel bekapcsolhatnák a község turisztikai kínálatába.- A falu melletti hegyvonulat őrzi a középkori teraszos szőlőművelés nyomát. Nagy hagyománya van itt a gyümölcstermesztésnek és a borászatnak is. Az adottságokra épülő gazdálkodás és a mezőgazdasági termelés mellett a turizmus is teremthet megélhetést és munkahelyeket - vélekedett a polgármester. - Bekapcsolódtunk a borútmozgalomba, kirándulásra csábít a műemlék várrom és az új csónakázótó is. Abban bízom, hogy mielőbb újjáépítjük a közösségi házat, és ott helyet kap majd egy dél-dunántúli alkotóház is. Farkas László szobrászművész együttműködésével művészeti és kézműves-foglalkozásokat is tarthatnának itt a gyermekeknek, illetve a felnőtteknek. Minden fejlesztés az itt élők életkörülményeinek és lehetőségeinek javítását, a környezet szépítését célozza, de Ötvöskónyit turisztikai szempontból is ismertté szeretnénk tenni. ■ Ismert ötvöskónyi lakosokat kérdeztünk; mit hiányolnak leginkább, és miben látják falujuk jövőjét? Előnyére változott, de hiányzik a közösségi élet Czebei Dénes nyugdíjas pedagógus: - Kicsit későn vált le Nagyatádról a falu, s az önállóság kezdeti előnyét nem tudta teljesen kihasználni. Ennek ellenére már bevezették a gázt, lett új napközikonyha, telefonhálózat, kábeltévé, látszik a fejlődés az iskolán, az óvodán és a községen is. A legjobban egy nagyobb közösségi terem hiányzik, ahol összejöhetne a falu népe, s lenne helye a fiataloknak is. Most nincsenek rendezvények, bálok, így anyagi támogatás és hely híján nincs valódi közösségi élet. A sport és a foci lehetne a másik színtér, ami ösz- szetartaná a fiatalokat. És jó lenne, ha helyi támogatással sikerülne ismét létrehozni a csapatot. Szabó Istvánná postamester: Nagy öröm látni, hogyan szépül a falu, s amit egyszer megcsináltak, arra később is gondot fordít az önkormányzat. A férjemmel négy éve látjuk el a postamesterséget; megtaláltuk a számításunkat, szeretünk itt élni. Főútvonal mellett van a falu, érdeklődő a lakosság, jó az ellátás szinte mindenből. Azt viszont nem tudom, vajon a gyerekeimnek lesz-e itt jövője. Mindkét kislányom Nagy-, atádra jár zene tagozatos iskolába, s még nem okoz gondot nekik a mindennapi bejárás. Közel a város, az előnyeit is élvezhetjük. Itt azonban nincs lehetőségük a fiataloknak, s legtöbben nem is jönnek vissza a tanulmányaik után. Fülöp Zsolt vállalkozó: - Két éve foglalkozom kistermeléssel, sertéstartással, de nagyon nehéz a talpon maradás. Mindent hitelre vettem, s legalább öt jó év kellene még, hogy egyenesbe kerüljek. A magam 50 hektárjával csak középszerű a gazdaságom, és szeretnék mielőbb fejleszteni. Most el kell adni az állatokat, hogy legyen miből beruházni, de bízom: szerintem van jövője a gazdálkodásnak. Egy kicsit gyenge a falu mozgása, kellenének a jó rendezvények, a fiataloknak is. Ehhez leginkább a pénz hiányzik. Jó lenne néhány kisebb munkahely, valami összeszerelő üzem vagy varroda, hogy legyen az embereknek helyben munkájuk. Dr. Kawka Angelika háziorvos: - Tizenhárom éve vagyok itt orvos, és nem bántam meg, hogy ide költöztem. Meglátszik a falun, hogy nagyon sokat változott. Gondozottak a közterületei, s még az utcatáblák is megújultak. Egészségügyi szempontból átla- gos a község, és alapjában véve jó a közbiztonság, még segélyosztás idején is nyugalom van. Jó lenne, ha tovább fejlődne a falu, mert most főként a fiataloknak kilátástalan a jövő. Kevés a munkalehetőség, nincsenek erős vállalkozások, elszegényedett a népessége. Ilyen körülmények között bármennyire jó lenne, nem látszik reálisan megvalósíthatónak a szennyvízcsatorna sem, mert sokaknak nem jutna rá. Maroii János vállalkozó: - Tősgyökeres ötvöskónyi az egész családom, sosem akartam elköltözni innen. Hogy megéljünk, muszáj valamivel foglalkozni. Most ötven hektár saját és bérelt földet művelek, sertést tartok, meg 1100 tojótyúkot. A családi gazdálkodást is kiváltottam; szeretnék egy kisüzemet és terménytárolót is létesíteni a társammal. Abban bízom, hogy a gazdálkodásból meglesz a megélhetésünk: Ahogy régen, most is nyugodt és csendes falu Ötvöskónyi, ez a legnagyobb előnye. Aki akar, gazdálkodhat, van rá lehetőség. Hiányzik azonban itt, a faluban a rendes úthálózat, s szilárd burkolat kelle- ne a legforgalmasabb utcákba. ■ HIVATAL: HÁROM NAP A polgármesteri hivatal címe: 7511 Ötvöskónyi, Fő út 51. Tel/fax: 82/450-007 Ügyfélfogadás hétfőn és szerdán 8-11, csütörtökön 13-15.30 óráig. A körjegyző minden kedden 8-13-ig tart fogadóórát. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 931 Ötévesnél fiatalabb: 80 6-18 éves: 193 19-55 éves: 484 56-60 éves: 47 60 évesnél idősebb: 127 OKTATÁSRA A LEGTÖBBET Az önkormányzat idei költségvetése 119,3 millió forinttal számol. Ebből 40 millió forint kell az alsó tagozatos általános iskola és a két gyermekcsoportos óvoda fenntartására. Szociális kiadásokra, segélyekre és családsegítésre csaknem 31 millió forintot tervezett a képviselő-testület, a települési és a kisebbségi önkormányzat működése 9,5 millió forintban van. A térségi társulások és a körjegyzőség fenntartására, valamint a más településre járó iskolások után 11,9 millió forintot utal át az önkormányzat. Településgazdálkodásra, a rend és tisztaság fenntartására több mint 18 millió forintot fordít. Mintegy nyolcmillió forintot szánnak fejlesztésre. Ezt pályázatokkal szeretnék megsokszorozni, hogy jusson út- és járdakészítésre, a régi művelődési ház felújítására és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésre is. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb embert az önkormányzat foglalkoztatja az intézményeiben: 24 állandó alkalmazottat és 12 közmunkást. A nagyatádi kórház helyi pszichiátriai részlegében hatan-nyolcan dolgoznak. Termelőüzem nincs a faluban, így többen az erdészetnél vállalnak alkalmi munkát, s a málna- és uborkatermesztés, gyógynövény- és gombagyűjtés is hoz bevételt. Többen Nagyatádra járnak. ÜZLETSOR A FŐUTCÁN Mind az öt élelmiszer- és vegyesbolt a 68-as út melletti forgalmas főutcára nyílik. A legnagyobb a postával szemközti áfészüzlet, a többi bolt magánvállalkozóké. Egyik kereskedő sem tart tőkehúst, de fagyasztott termékek és felvágott, friss tejtermék, pékáru, zöldség-gyümölcs mindenütt kaphatók. Játékot és papírárut a postán is árusítanak; egy takarmánybolt és egy gépalkatrészkereskedés egészíti ki a kínálatot. A szomjas torkú lakosok a belegi kereszteződésnél Recsek Zoltán sörözőjében és Dénesi János főút melletti kiskocsmájában fogyaszthatnak szeszes italt. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA
