Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-30 / 124. szám

ISI 2002. Május 30., Csütörtök 7. OLDAL Jelfa a falu temetőjében Somogy legnagyobb hársfája a szőkedencsi temetőben áll. Nemcsak azért szeretik a helybeliek, mert ez a legna­gyobb, hanem azért is, mert igazi jelfa ez a matuzsálem. A megye egyik legöregebb fája, a csaknem 700 éves óriás hársfa Szőkedencs határában ékeskedik. Hogy ki és mikor ültette, nem tudhatjuk, de a szájhagyomány szerint valaha a dencsiek elődei tiszteletből ültették el a facseme­tét. A védett természeti értékről ugyanis azt tartják, hogy a telepü­lés egykori helyét jelöli. A mostani falu csak a XVII. században kez­dett kiépülni a mai helyén. Hogy a falu eredeti helye a hárs körül volt, ezt azért gondolják, mert azon a környéken sok régi használati esz­köz került elő a földből és néhány régi sír. Az óriásfa kerülete egyéb­ként tíz méter, és az odvábán ké­nyelmesen elfér két ember is. A fát évekkel ezelőtt védetté nyilvánították. Ezt azonban ma már semmi nem jelzi, mert a táb­lát ellopták. Ennek ellenére a dencsiek törődnek vele. Takarít­ják a környékét és ápolják a lombját. Azt pedig, hogy meddig él ez a büszkeségük, csak talál­gatják, hiszen még a szakembe­rek sem tudják biztosan, hogy egy ilyen fának mennyi a maxi­mális életkora. ■ Viharos dencsi évszázadok Szőkedencset először egy 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi Dénes néven. 1444-ben Badavari- dencsnek írták, mivel a falu akkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550-es adólajstrom Varga- dencsként szerepel Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György bir­tokaként. Később Fazekas-Dencs néven emlegetik, ennek már Ná- dasdy Tamás volt az ura. 1726- ban a Vésseyek tulajdonába ke­rült. A mai helyén csak a múlt szá­zad elején kezdett kiépülni a falu, korábban a mostani temető kör­nyékén éltek a dencsiek ősei. 1914-ben már több mint száz ház volt a településen. AII. világhábo­rú végén nagy károkat szenvedett a falu. A harcok helybeli áldozata­inak nevét a templom falán levő emléktábla, az első világháború hőseinek névsorát pedig a hősi kert emlékműve örökíti meg. Az államosítás során 2167 kataszteri hold földet és 865 hold erdőt vet­tek el a Véssey családtól. A falu az 1951-es törvény által létrejött önál­ló tanács előtt Csákányhoz tarto- zott, ma pedig Sávolyhoz. _____■ Ze nekedvelő németek Wolf Dieter Fűnk két éve talált rá Szőkedencsre, egy évvel ezelőtt pedig úgy döntött, hogy végleg ma­rad. Ezért felszámolt min­dent Németországban.- Legjobban a szép környezet és ez a nyugalom tetszett meg- mondta Wolf Dieter Fűnk. - Eszményi hely ez, hogy az ember nyugodtan töltse a nyugdíjas éveit. Itt megtalál­tam a páromat is a faluban, s azóta még boldogabb vagyok, hogy ide hozott a sorsom.- Miért van az, hogy az itt élők panaszkodnak, a külföld­ről jövők meg dicsérik a falut?- Talán mert könnyebb az Wolf életük, mint az itt élőknek. Persze amióta több időt eltöltöttem itt, magam is látom, hogy nem min­den fenékig tejföl. Nehezebb itt az élet, mint amilyenre számítottam. Egyre drágul a megélhetés, és sok embernek nincs munkája. Ami a legjobban meglepett, az a közbiz­tonság; itt is, a szomszéd faluban is sokszor félnek az emberek. Ellop­ják az értékeiket, és erőszakosan vi­selkednek velük. Ez nem jó.- Mivel telnek a napjai? Megis­merte már a környéket?- Kőműves oktatóként dolgoz­tam Németországban, így magam el tudok készíteni mindent. Amikor Dieter Fűnk mindig talál munkát a ház körül ezt a házat megvettem, igen rossz állapotban volt. Rögtön nekiálltam, s felújítottam, de még mindig elég sok munka van vele. A kedvesem­mel sokat járunk a környéken; mindent megnéztem, amit érde­mes. Nagyon szép a táj. Meg aztán egyre több a német itt, Szőkeden- csen, így akkor sem unatkozom, amikor épp nincs mit tenni. Össze­járunk, és megbeszéljük egymással a gondjainkat is. Közös tervünk, hogy szervezünk a faluban egy nemzetközi zenei tábort. Az az itt élőknek is bizonyára lehetőségeket és szórakozást jelentene. _______■ A KÉT TEMPLOM SZŐKEDENCS BÜSZKESÉGE. Az evangélikusok 1861-ben, a római katolikusok 1914-ben építették föl az imahelyüket. A hívő közösségnek máig nagy ünnepe a búcsú: ezt Kisasszony tiszteletére tartják október második hétvégéjén. Mindkét felekezet nagy figyelmet fordít templomának a karbantartására. Sokáig ott tartották a falu történetével kapcsolatos iratokat, múltját azonban mégiscsak a környező települések és az egyházi levéltárak irataiból ismerjük. A második világháborúban ugyanis az orosz katonák a csákányi templomban a falu összes írásos dokumentumát elégették.________ ■ Sz őkedencs lakosainak a száma évek óta csökken - annak ellenére is, hogy a falu egyre komfortosabb. Helyben ugyanis hiányzik a munka s így a megtartóerő. Elsősorban ezen szeretnének változtatni. Legfontosabb céljuknak azt tekintik, hogy hely­ben tartsák a családalapítás előtt álló fiatalokat - állította Harmath István, Szőkedencs polgármes­tere. így lehet csak ellensúlyozni ugyanis a tele­pülés elöregedését. Ezért az önkormányzat min­den évben nagy összeget fordít a lakásépítés és -felújítás támogatására. A jövőre nézve is vannak ilyen terveink. A községnek vannak építési tel­kei, s ezeket jelképes térítés ellenében kapják meg azok, akik itt akarnak letelepedni, és bérla­kásokat is építenének a településen. A polgár- mester szerint azonban ha nem sikerül munkát adni az itt élőknek, akkor ennek ellenére sincs sok reményük.- Egy aszfalt- és betonkeverő üzem tervezi, hogy Szőkedencsen telepedik meg - mondta Harmath István. - Már zajlik és jó úton halad en­nek az előkészítése. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor még az idén meg­kezdheti működését. Az üzem helyét gondosan kiválasztották a tulajdonosok, azért, hogy a gyártás során keletkező zajok ne zavarják a falusiakat. Az üzem már az indulásakor mint­egy húsz embert foglalkoztat­na, elsősorban helybelieket. Ha nem tudunk valahogyan mun­kát biztosítani a lakosságnak, elöregszik a falu, úgy, mint a többi hasonló nagyságú és helyzetű település. Hiába vásárolnak itt házat a külföldiek; hazai letelepedő nincs. A külföldiek nagy része pedig csak ideiglenes lakosa a telepü­lésnek, és rendszerint a nyugdíjas éveire választ­ja Szőkedencset. A nehézségek ellenére sem tekintenek azon­ban borúlátóan a jövőbe a szőkedencsi vezetők. A község adottságai jók. Közel a Balaton, Zalakaros és a Kis-Balaton védett körzete, és egy gyorsforgalmi út mellett terül el a falu. Az egyet­len hiányzó közmű építése után éppen ezért azt tervezik, hogy megpróbálnak befektetőt találni a turizmus fejlesztéséhez. ___________________■ HA RMATH ISTVÁN Fejlődést is termelnek a kutak Szerencsét hozott a láp Szőkedencsnek. A geológusok szerint ugyanis annak köszönhe­tő, hogy a település alatt jelentős olajkészletek halmozódtak fel. A faluban először a hatvanas évek­ben kezdtek olaj után kutatni. Az akkori módszerekkel azonban csak valószínűsíteni lehetett, hogy a zalai olajmezők folytatá­sában itt is találhatnának „fekete aranyat”. Ehelyett meleg vízre bukkantak. Úgy tervezték, hogy azt csak kertészeti célokra hasz­nosítják, a gyógyászati lehetősé­geit nem használták ki. A követ­kező nagyobb fúrások 1995-ben kezdődtek. Ez annak volt kö­szönhető, hogy új. technológiai módszereket • fejlesztettek ki az olaj kutatására. Találtak is olajat, s megkezdődött a próbatermelés, a kutatás azonban a mai napig tart. Hazánk legnagyobb olajtár­sasága nyolc kúttal szondázza a környékbeli mezőket, és nemré­giben újra munkához láttak. Ha ez a munka a várt eredményt hozza, Szőkedencs jövőjét is biz­tosíthatja az olaj. A község lako­sainak életét azonban már most is könnyebbé teszi. A kutatók utat építettek és az általuk fize­tett iparűzési adóból valósulhat­tak meg az utóbbi évek dencsi fejlesztései. • _______________■ Sző kedencsi olvasóinkat kérdeztük: mi a véleményük a község fejlődéséről és milyennek látják a falu jövőjét? Hiányzik a munkahely, a lakosság összefogása Mesics István: - Mi itt születtünk, Karakai László: - Szőkedencsi va­gyok, ismerem a községet, s tudom, mikor mi készült a falunkban. Ennek alapján elégedett lehetek, hiszen az utóbbi tíz évben nagy fejlődést élt meg a település; járda meg park épült, bevezették a gázt, és felújították a középületeket is. Aki régi falubeli, az látja: mi min­den'segíti a fejlődést. Sok külföldi jön ide és gyerek is sok van, ezért úgy gondolom, van jövője Szőke­dencsnek. Egyet hiányolok csak: a munkahelyeket. Antikor az Indust­rie Elektrák még működtette itt az üzemét, az mindenkinek jó volt. Ha akadna egy olyan vállalkozás, ame­lyik annyi embernek adna munkát, nem is lenne semmi baj a faluban. Koczor Vendel: - Szerintem jó úton jár a település. Sok új dolog ké­szült az utóbbi években, amire büszkék lehetünk. Van persze néhány apróság, amin vál­toztatni kellene! A legelső az, hogy meg kellene szűn­nie az itt lakók széthúzásának. Nagyobb békesség­ben és összetartóbban, a másikra fi­gyelve kellene cselekedniük az itt élőknek. Már ez is sok mindent megoldana. Fontos volna a közleke­dés javítása is. Olyan céghez innen nem lehet elmenni dolgozni, ame­lyik nem indít munkásjáratot. Meg­felelő közlekedés esetén akár busz- szal is járhatnánk munkába, s keve­sebben hagynák itt a falut azok kö­zül, akiknek kicsi gyerekei vannak. Horváthné Lőrincz Anna: - Na­gyon szeretném, ha lenne jövője a településnek, de elkeserít, hogy er­re nagyon kevés esélyt látok. Ah­hoz ugyanis, hogy itt letelepedjenek a fiatalok, munka­helyek kellenének és jobb ellátás. S több bolt, több szórakozási lehető­ség és nagyobb közbiztonság is. Nemrégiben tragikus verekedés volt a faluban, és nem először; így aki jönne, az is visszariad és nem költö­zik ide. Aztán hiányolom az össze­tartást is a faluból. A képviselő-tes­tület tagjainak is az lenne a felada­tuk, hogy a község érdekében együtt dolgozzanak, függetlenül at­tól, mi a véleményük egymásról. A jövő tehát nem csak pénzkérdés. Bíró László: - Rengeteg olyan adottsága van Szőkedencsnek, amit az itt élők talán nem is becsülnek meg úgy, ahogy kellene. Az olajku­tak és a falu elhe­lyezkedése mind olyan szerencse, amit a többi tele­pülésen élők talán még irigyelnek is. Ha a jövőről be­szélünk, nekem mindig a régi falusi emlékeim jutnak eszembe. Az segí­tene Szőkedencsnek is, mint a többi településnek: ha lenne itt olyan ér­telmiség, amilyenek valaha a régi ta­nítók voltak. Ok segítenének közös­séget kovácsolni és megszüntetni a széthúzást. A másik: a munka hely­ben. Az olyan megtartóerő, amit pó­tolni semmi mással nem lehet, és hiánya meglátszik a településen. s nagyon szeretjük ezt a falut. Nyu­galom van, isme­rünk mindenkit, itt a föld; nincs miért elmennünk. Néha kirándulunk: el­megyünk a gyere­kekhez, bevásáro­lunk, aztán elég is. Ennél jobb hely a világon nincs, legalábbis nekünk. A fiatalok már másképp látják. Az egyik gyermekem Nagykanizsán, a másik Marcaliban. Nem így tervez­tük, de nekik így volt jobb. Azért, hogy a mostani fiatal generáció is így kötődhessen a falujához, mindenki­nek tenni kellene valamit. Munka kellene és közbiztonság. Régen itt mindenkinek megvolt a dolga és nem azon járt az esze, hogy hogyan ártson a másik embernek. ■ SZŐKEDENCS HIVATAL SÁVOLYON A polgármesteri hivatal címe: 8736 Szőkedencs, Fő utca 28. Tel.: 85/313-772 Az ügyfélfogadás rendje: a den­csiek mindennap reggel 8-tól 16 óráig intézhetik ügyeiket a sávolyi körjegyzőségen. Helyben ked­denként tartanak fogadóórát. FEJLESZTÉSRE 16 MILLIÓ A költségvetés teljes összege 37 millió forint. Ebből fejlesztésre 16 millió forint jut. A körjegyző­ség fenntartására évente három­millió forintot utaltat át az önkor­mányzat. Az oktatási intézmé­nyek, az iskola és az óvoda egy évben ötmillió forintjába kerül a településnek. Szociális és egészségügyi célokra 2,5 millió forint kiadást tervezett az idén a képviselő-testület. Az önkor­mányzati dolgozók bérére 1,6 millió forintot fizetnek ki. Dologi kiadásra hatmillió forintot szán­tak, a falu egyéb kifizetéseire hárommillió forintot költenek. KEVÉS Á MUNKA HELYBEN Egy kis, elektromos vezetékeket gyártó üzemen, az önkormányza­ton és néhány egyéni vállalkozá­son kívül más munkahely nincs helyben. A legtöbben Marcaliba járnak be dolgozni és a koráb­binál kevesebben Nagykani­zsára. Nyáron a zalakarosi és a balatoni vendéglátók is foglalkoz­tatnak néhány szőkedencsi lakost. MINDENT LEHET KAPNI Két bolt is van a községben, ahol vásárolhat a lakosság; egy élelmiszerboltból és egy disz­kontból szerezhetik be a legszükségesebb élelmisze­reket s egyebeket. Az üzletek­ben mindent megvásárolhatnak, igaz, valamivel drágábban, mint a nagyobb településeken. Éppen ezért aki teheti, a na­gyobb bevásárlásait Nagykani­zsán vagy pedig Marcaliban a bevásárlóközpontokban intézi. Egy kocsma van a faluban. A helybeliek nem is bánnák, de a környező településeken már megszűnt az italbolt, így sok olyan ember jár át a szomszéd falvakból, akiket Szőkedencsen nem látnak szívesen. DENCSI EMLÉKEK A település egykori tulajdono­sainak az emlékét a Véssey család öreg kúriája őrzi. A vé­dett épület ma egy környékbeli cég birtokában van. A kúriát az ezerhétszázas évek végén épí­tették, és a környék egyik leg­szebb emléke. A falu emlékszik a rosszra is: 1893-ban leégett szinte az egész település. A tűzvészt egy nyári vihar okozta, és a középületeken kívül szinte AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 2 15 Elöregedés ellen lakásépítés

Next

/
Thumbnails
Contents