Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-28 / 122. szám

2002. Május 28., Kedd A L M A N A C H 2 3 7 7. OLDAL A Zichy-müzeum gondnoka Petrus Magdolna 23 éve a Zichy Mihály-emlékmúzeum gondnoka. Mintegy 310 ezer vendégnek mutatta meg a kiál­lítótermeket, köztük Göncz Árpád volt köztársasági elnök­nek és a grúz nagykövetnek is. A teendőket Zichy Mihály unoká­jától, Csicsery-Rónay Istvánnétól, illetve az édesanyjától vette át 1979-ben. Petrus Magdolna a fes­tő kúriájában nőtt föl, s Zichy Má­ria Alexandrától a nagy festőről olyasmiket is megtudott, ame­lyek nincsenek a könyvekben.- Szeretem ezt az érdekes, vál­tozatos munkát - mondta Petrus Magdolna. - Sokan fölkeresik, fi­atalok és idősebbek is a múzeu­mot; különféle az érdeklődési kö­rük, ezért nagyon tájékozottnak kell lennem. Zichyről minden könyvet átta­nulmányoz­tam, jól isme­rem a mun­kásságát, a ké­peit. Negyven­évesen a né­mettudáso­mat is föl kel­lett frissíteni, hogy kalau­zolhassam a külföldieket. Ebben nyaranta so­kat segít Csicsery-Rónay István író, a művész dédunokája. A tárlatve­zetésen túl az itt dolgozók munká­jának a felügyelete is feladatom. Fárasztó, de szívesen csinálom. A 60. évében járó gondnok 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst' Érdemke­resztet. Göncz Árpád akkori köz- társasági elnöktől vette át. ■ Megsüllyedt a községháza A zalai hivatal épülete megroggyant Irodái élet- veszélyesek; a javítására sem érdemes költeni. Van rá esély, hogy az új cik­lusban pályázati támogatás­sal és lakossági összefogás­sal új községházát épít­senek - hallottuk Bognár j Péter alpolgármestertől.- Megsüllyedt az épület délnyugati sarka, emiatt megrepedt a főfal - mond­ta az alpolgármester. - A' háznak nem megfelelő az alapozása, ezért nem ér­demes felújítani. Az ön- kormányzat évek óta nem is költött rá; vizesek a fa­lai, mállik a vakolat. Nagy esők után a telekről a víz Megroggyant az épület fala - mutatja az alpolgármester az épület alá folyik. A re­noválásnak semmi értelme sincs. A következő hónapokban nem is tudnak költeni a hivatalra. Leg­jobb esetben is csak az építési ter­vet készítteti el az önkormányzat, hogy később megfelelő forrás és pályázati támogatás esetén rendel­kezésre álljon. Az alpolgármester bízik abban, hogy lesz majd új, többcélú hivatali épület Zalán. ■ Minőségi munka megbízhatóan A minőségi munkát, a megbízha­tóságot, a pontosságot, az elfogad­ható árat és ügyfeleivel a jó kapcso­latot tartja legfontosabbnak Kad- licskó György asztalosmester. Mindez meghatározó a megrende­léseknél, a termékek előállítása so­rán. A mester és háromtagú csapa­ta külső-belső nyílászárókat, be­épített bútorokat, lépcsőket, galéri­ákat készít. Kadlicskó György csaknem 30 éve dolgozik szakmá­jában, 1990 óta főállásban kisipa­ros. Tizenkét éve foglalkozik tanu­lók képzésével is. A keze alól kike­rült inasok közül 9 tett eredményes szakmunkásvizsgát, héttő a szak­ma kiváló tanulója országos verse­nyen is nagyon jól szerepelt. Mára már több is mester lett és sikeres vállalkozó. Jelenleg két tanuló sa­játítja el nála a szakma alapjait, és szeptembertől újabb két inas okta­tását vállalta. Hogy a kor igényeinek megfeleljen, a mester folyamatosan fejleszti a technikai eszközöket. Azt mondta: egyre nagyobb az igény a bútorgyártásra, ez is indokolja a korszerűbb gépek beállítását.- Most nyújtottam be a pályáza­tot a munkaerő-piaci alaphoz, a gyakorlati szakképzés fejlesztésé­hez gépi beruházás támogatására - mondta. - Ez csaknem nyolcmillió j forint elnyerését igényelné. Ha a pályázat eredménytelen lesz, ak­kor csak másfél millió forint saját erő áll rendelkezésemre. A későb­biekben új műhelycsarnok építé­sét is tervezem. ▲ Zalának nemcsak jelene, hanem jövője is van; még jobban fölértékelődik a környezet, ami a pihenni vágyó hazai s külföldi turistáknak érté­ket jelent - mondta Lelik Zoltánné polgármes­ter. Ettől azt is reméli a község vezetése, hogy gazdára lelnek az öreg épületek, felújítják őket, s a csinosabb község még vonzóbb lehet. Több tízmillió forintos fejlesztést és beruházást vitt véghez az önkormányzat. Ennek ellenére - ahogy Lelik Zoltánné mondta - kettősség jellem­zi a települést: fejlődött a szolgáltatási háttér, de nincs pénz az önkormányzati vagyon karbantar­tására. A község dísze a központban álló Zichy Mihály-emlékmúzeumhoz tartozó védett, ahogy a faluban mondják: „az urak kertje”. A zsáktele­pülésen kicsi a járműforgalom, ezért szinte nincs is levegőszennyezés vagy zaj. Természeti értéke vonzóvá teszi, s mivel ipara sincs, így csendes és nyugodt a falu. Tab közelsége - fűzte hozzá a pol­gármesterasszony - megoldást kínál a munkanél­küliségre, csak négy-öt lakos szorult ki a munka­erőpiacról. A kisközségre nem jellemző az elöre­gedés és a lakosság számának a csökkenése sem.- Gondjaink természetesen vannak - mondta Lelik Zoltánné. - A tömegközlekedés különösen hétvégeken okoz nehézségeket, a Bótapusztán élőknek különösen. A megoldás végett az önkor­mányzat már korábban tárgyalt a Volán vezetésé­vel, de az utazók kis száma miatt nincs esély a já­ratok sűrítésére. Gondot okoz a pénztelenség is, hiszen a költségvetés csak a legalapvetőbb kiadá­sainkra elég. Egy évig zárva volt az orvosi rende­lő is; nemrég kapta meg ismét a működési enge­délyt. A hivatali épület szinte életveszélyes, kor­szerűtlen a művelődési ház. A polgármester sikernek tartja, hogy egyre több a közösségi megmozdulás. A kulturális, szórakoztató rendezvények szervezését a Zalai Családokért Egyesület vállalta. A képviselő-testü­let nemrég döntött: átad nekik egy épületet, de a szerződés még aláírásra vár. A rendezvények mozgatórugója Fekete Józsefné képviselő, az egyesület vezetőségi tagja, aki 30 éve Tabon kap­csolódott be a közösségi munkába. 1984-ben ke­rült Zalára, s itt is szervezi a kö­zösségi életet. Kezdeményezé­sére alakult meg két éve a nők klubja; tartottak egyebek közt aerobiktornát, illetve farsangi mulatságot, megrendezték a fa­lunapot, a búcsúi és a karácsom nyi bált. A klubból tavaly lett hi­vatalosan bejegyzett egyesület.- Változatos a rendezvény- naptárunk - mondta Fekete Józsefné -, valamennyi községi rendezvényen ott a helyünk. Fe­lelőse vagyok a június 1-jén tar­tandó gyereknapnak, aztán a falunapnak is. Szívesen válla­lom a társadalmi munkát; nem az elismerésért, hanem mert jól­esik, ha a rendezvény sikert arat. A 85. évében járó Csicsery- Rónay István író - Zichy Mihály dédunokája 1990-ben tért ha­za 43 évi külföldi tartózkodás után. A zalai örökségét, a családi birtok egyhar- madát azonnal bérbe vette, majd a kárpótlási je­gyeken 1996-ban visszavásárolta.- Zala számomra a nyugodt kikapcsolódást, az alkotómunka feltételeit adja - mondta. Gyermek­koromban itt töltöttem a nyarakat. A falusi gyere­kekkel is szoros volt a kapcsolatom, gyakran ját­szottunk indiánosdit. Egykori pajtásaim, sajnos, már meghaltak. A nyarat, illetve a hétvégeket rendszeresen itt töltöm; gyakran ingázom Buda­pest és Zala között. Csicsery-Rónay Istvánnak a következő hetek­ben, hónapokban nyolc olyan könyve jelenik meg, ami ő írt vagy szerkesztett. Júniusban kerül ki a nyomdából önéletrajzának első része, s foly­tatja a „Csillagos órák, sorsfordító magyarok” so­rozatát. A háromhavonta megjelenő kötet legkö­zelebbi száma Szombathelyi Ferencről szól. Zichy dédunokája azt tervezi, hogy a jövő nyáron Grúziától kölcsönkérve bemutatják Zalán a festő híres Rusztaveli-illusztrációit is. ■ Ismert zalai olvasóinkat kérdeztük; milyennek látják a falujukat; mit tartanak kedvezőnek és mit hiányolnak? Szükség volna több pénzre, összefogásra Gasparics Róbertné hivatalse­géd: - Negyvenhét éve élek Zalán, nagyon szeretem, mert csendes, nyu­godt település. Itt jártam az össze­vont iskolába, ezt a körzetesítés miatt szüntették meg. Az elmúlt évtizedben sokat fejlődött a fa­lu: felújították a Kossuth utcát és a bótapusztai utat is. Hiányzik azon­ban a villany, szükség volna egy presszóra is, hogy kávéra, üdítőre, vagy süteményre betérhessen a fia­talság, illetve az ide látogató idegen. A középületekből hiányzik a veze­tékes ivóvíz és a gáz, a polgármeste­ri hivatal épületének fala pedig repe­dezik. Annak is örülök, hogy az egy éve alakult Zalai Családokért Egye­sület életet hozott a településre. Ürge József őstermelő: - Itt szü­lettem, itt nevelkedtem; nekem szép ez a település, és ragaszkodom hoz­zá. Valaha szürke, unalmas Hely volt, de mostanra meg­változott. Tagja va­gyok a civil szer­vezetnek, segítek a közösségi ren­dezvények szervezésében. Úgy ta­pasztalom, a fiatalok is mind többet tesznek érte. Megélénkült a közélet. Fejlődött Zala, de előbbre is lehet­nénk. A kultúrház is nagyon elha­nyagolt. Szeretném, ha az önkor­mányzat minél előbb átadná az egy­kori tejcsamok épületét az egyesü­letnek, s az átalakítás után különfé­le összejöveteleket tarthatnánk. Jó volna, ha megépülne a tabi fürdő, mert az Zalának is fejlődést hozna. Fábri Anikó pályakezdő, munka- nélküli: - 1986-ban Tabról költöz­tünk ide a szüle­immel. Nagyon jó választás volt; ha­mar megszoktam, s lettek barátaim. A szabadidőmben rendszerint velük sétálunk, bicikli­zünk. Szép a falu környéke. Igazán családias telepü­lés, ahol egyre több a közösségi ren­dezvény is. Jó volna, ha a falu be­kapcsolódna a falusi turizmusba, hiszen a Zichy-emlékmúzeum von- zaná a hazai és a külföldi látogató­kat. Szükség volna kulturált kikap­csolódást kínáló helyiségre is, ahol a fiatalok hasznosan tölthetnék sza­badidejüket. Bízom abban, hogy Zalának szebb jövője lesz, ezért per­sze a lakosságnak is tennie kell. Regmán Imre rokkantnyugdíjas: - Szeretem Zalát, sosem fordult meg a fejemben, hogy elhagyjam. Szép kis zsáktelepülés, annak az előnyei­vel és hátrányai­val. Mára sokat fej­lődött: van vezeté­kes ivóvize, szi­lárd burkolatúak az utak, van földgáz és sok házban telefon. Egyre öregszik a lakossága. A fejlődés mellett vannak gondok is; a közterületek egy része elhanya­golt, javítani kellene a közbiztonsá­got is. Ha több pénz jutna Zalába is, gyorsabban fejlődhetne. Ki kellene építeni a szennyvízcsatorna-hálóza­tot, és szeretném, ha megszűnne a korszerűtlen szeméttelep. Szerin­tem a falu fejlődéséhez nagy szük­ség van közösségi összefogásra is. Sztranyák Károlyné boltvezető: - Zalai születésű vagyok, édes­anyámmal együtt élek. Ide köt a munkám, a baráti köröm, a csodála­tos környezet. Bár sokat fejlődött a község, nagy ered­ményekkel nem dicsekedhetünk. Az idén végre felújították az orvosi rendelőt, amit egy évig nem hasz­nálhattunk. Úgy tudom, a helyi egyesület megkapta az önkormány­zattól a tejcsamok épületét, ezt át kellene alakítani. Szükség volna a kultúrház felújítására, és nagy gon­dot okoz a szemét .elszállítása. Nincs kiépített szennyvízcsatorna- hálózat sem. Szeretném, ha több pénz jutna a közterületek ápolására, hogy csinosabb legyen a falunk. ■ ÜGYINTÉZÉS A JEGYZŐNÉL A polgármesteri hivatal címe: 8660 Zala, Kossuth u. 59. Tel.: 84/320029 A lakosság ügyeit a tabi körjegyző­ségen intézik; minden második kedden Zalán tart fogadóórát a jegyző. Ügyeiket a zalaiak naponta 8-14 óra között is intézhetik a hi­vatalsegéd közreműködésével. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 281 14 évesnél fiatalabbak: 36 15-18 éves: 18 19-60 éves: 158 60 évesnél idősebb: 69 A legidősebb lakos a 88 éves özv. Barczi Lajosné; a legfiatalabb Trau- tenberger Ervin, aki tavaly született. SZŰKÖS A KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzatnak az idén 17,4 millió forint áll rendelkezésére, de 1,7 millió a forráshiánya. Önhikis pályázatot nem nyújthat be. A költ­ségvetés 99 százalékát a kötelező feladatok ellátására, működésre for­dít a testület. Csaknem hétmillió forintot utal át a tabi önkormányzat­nak a körjegyzőség működtetésé­hez, illetve az óvoda és az iskola fenntartásához. A helyi adókból mintegy 600 ezer forint bevételre számit az önkormányzat. A szociális kiadásokra fordítható összeg meg­közelíti a hárommilliót. A legfonto­sabb feladat a kommunális hulladék elszállításának megszervezése, a kultúrház rendbetétele, az önkor­mányzati ingatlanok karbantartása. A közvilágítást is korszerűsítik. A LEGGAZDAGABB GYŰJTEMÉNY A Zichy Mihály-emlékmúzeum az 1820 körül épült kúriában van, aminek északi szárnyát L alakban megtoldották. Ez a megyei múzeu­mok igazgatóságának egyik leg­gazdagabb egysége. A műtermet a Zichy család 1927-ben nyilvání­totta ereklyemúzeummá. Az épüle­tet 1951 -ben állami pénzből tették rendbe, a műemléki felújítást 1979-ben végezték el. Nyolc te­remben állított emléket a művész­nek a család, a múzeum és a Nemzeti Galéria. Az épület hátsó felének egy részét Csicsery- Rónay István író vásárolta meg. MINDEN EGY BOLTBAN Egy vegyesbolt van a kis faluban. A tabi áfész tartja fenn, s itt minden alapvető napi cikket megkaphat a lakosság a zoknitól a zsebkendő­ig, illetve a cérnáig. Télen zöldség­re és gyümölcsre is van igényük, így azt is árusít. Nagyon kedveltek az üzlet akciós cooptermékei. A boltot hamarosan önkiszolgáló jel­legűvé alakítják és bővítik. Az áfész vezetői úgy tervezik, hogy a régi italboltból presszót alakítanak ki. Az oldal megjelenését Somogyi Bernét vállalkozó támogatta AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL Zala értékei, vendégvonzó csendje A ZALAI KATONÁK ÉS MÁRTÍROK EMLÉKMŰVE. A község lakosainak adományaiból emelték a katolikus templom kertjében és augusztusban lesz két éve, hogy fölavatták az első és a második világ­háborúban elesettek, illetve az 1956-os forradalom áldozatának az emlékművét. A fekete gránitból ké- szített oszlopra harmincnégy zalai lakos nevét vésték föl, őrizve emléküket. _________________ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents