Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám
10. OLDAL H É_T V ÉGÉ 2002. Május 25., Szombat Családok a háború mély vizében A gyerekek voltak a délszláv háború igazi áldozatai fotó: kovács tibor Nehezen engednek be a kaposvári stúdió bejáratán. Késik a kezdés. Azután jön a második akadály: a nézőtérre csak úgy lehet bejutni, ha a néző megmássza azt a jó néhány lépcsőfokot, amelyet általában a színészek használnak, hogy feljuthassanak a színpad fölé. Végül világos lesz minden. Hiszen a nézőtér nem más, mint egy úszómedence gyerekeknek fenntartott része, a bokaáztató. A színpad maga a toldozott-foldo- zott, kirobbantott oldalú mély vizes rész. Már a belépéskor látszik: itt nem volt mostanában verseny, de még a falu ifjú titánjai sem mutogathatták fejlett mellizmaikat a csitriknek. A medence oldalán „DUBOKA VODA” (gondolom „Mély víz”) felirat. Ha a néző nem tudná, milyen darabra jött, ennyiből akkor is rájönne: valahol, valamelyik délszláv országban vagyunk. Nos, Biljana Srbljanovic darabja a családtörténetek - Belgrád címet kapta, így aztán elég egyértelmű : a szerb főváros valamelyik külterületén járunk, nem sokkal a háború vége után. Három gyerek téved be az elhagyott medencébe. Nem tudni, honnan jöttek, hová tartanak. Az első jelenet első perceiben három, gyereknek öltözött színész jön be a színpadra, s rögtön felveszik a szülők jelmezeit. A darab rövid jelenetek sorozata: tanúi lehetünk, milyen kép él a gyerekekben szüléikről: eljátsszák a családot. Az egyetlen lány lesz az anya, az a fiú, akinek a gyerek sorsa jut, mindig a család fiát - egy esetben a lányát - játssza. A konvencionálisnak tűnő mindennapi jelenetek rendre valami másba csapnak át. Az addig folyton panaszkodó fiú egyik pillanatról a másikra válik gyilkossá. A gyerekek újból és újból eljátsszák saját és mások szüleinek halálát. A fiú játékból újra és újra meggyilkolja szüleit. Nem azért, mert ez a játék örömöt szerez neki. így védekezik az ellen a folyamatos sokkhatás ellen, ami egy tízéves gyereket egy értelmetlen háborúban ér. Közben a két aknaütötte lyukon keresztül a szerb és horvát televíziók híradós műsorait látjuk a videokivetítőn keresztül - az egyik lyukban egy ázott plüss- nyuszi is megbújik. Mikor Andrija arról beszél, hogy álmában újra háború volt, nem tudott úszni és megfulladt, a kivetítőn éppen az 1996-os nyári olimpia felvételeit látjuk: a horvát vízilabdacsapat reménytelenül küzd a győzelemért. Ne felejtsük el: Szerbiában vagyunk. A következő jelenetben már Clintont, Kohlt és Amerikát szidja a bősz apa, akinek pulóverét a háziasszony folyamatosan bontja. Közben az anya megjegyzi: „ Egész nap kötök. ” A jól összeszokott hármasba egyszer csak berobban egy negyedik gyerek. Vojin, Milena és Andrija világába belecsöppen Nagyezsda. Arca csupa kosz, nyála csorog, és nem tud egy értelmes szót sem kimondani. Innentől ő lesz a „család” „kutyája”. Végignézi az összes halálnemet. Szeme láttára ölik meg újra és újra a szülőket. És a halál egyre groteszkebb és értelmetlenebb. Gryllus Dorka Nagyezsdája félelmetes és megrendítő: minden mozdulata, gesztusa kutyára emlékeztet: jól tükrözi, mi történhet egy kislánnyal egyedül, szülők nélkül egy kegyetlen világban. Az utolsó jelenetben egyszeriben főszereplővé válik: annak ellenére, hogy az idő felét a játéktéren kívül töltötte, kiderül: az egész darab a 11 éves Nagyezsdáról szól. Félelméről, szorongásáról, dühöngéséről. A többiek játékai szinte elenyészőék azokkal a szörnyűségekkel szemben, amelyek vele történnek. Rusznyák Gábor rendezésében a többiek jól készítik elő a legutolsó jelenetet. Kelemen József Vojinja nagyon jó megfigyelő: hitelesen adja elő a nagymenő apát, a kisszerű apát, a gondos apát és a szadista apát egyaránt. A színésznek a gyors váltások ellenére még arra is jut ideje, hogy ne csak a figura viselkedését, hanem hanghordozását is egyik pillanatról a másikra változtassa. Német Mónika viszont végig gyereket játszik, aki azt játssza, hogy felnőtt nő. Milenája ugyanazzal a hanghordozással oktatja ki a többieket, mint amilyen hévvel a bibliát idézi. Andrija a másik igazi áldozat: • Nagy Viktor arcán egyetlen gyilkosságnál sem az elégtétel látszik, hanem valami lehetetlen, közönnyel kevert kíváncsiság. Az érdeklődés a Jelenség iránt. Semmi több. Bár a történet szereplői gyerekek, természetesen sokkal többről van szó: a háborúról és a lehetetlenségéről, s ezt a legjobban talán a leeresztett vizű medence előterében a szab katona „fuldokló” szobra érzékelteti. KÓNYA ORSOLYA Békében békességet Három nappal az országgyűlés alakuló ülése után Somogy megye mértani közepén, Újvárfalván dr. Gyenesei Istvánnak, Somogy Megye Közgyűlése elnökének kezdeményezésére és közreműködésével országgyűlési képviselők és képviselőjelöltek, választó- polgárok, az egyházak és a sajtó képviselői közösen elültették a „Békesség Fáját”. Ezen alkalommal a megjelentek felhívással fordultak az országgyűléshez, hogy az ország minél több vidékén kövessék a somogyi példát. Az eseményre egyaránt meghívást kapott Orbán Viktor és Medgyessy Péter. Az új kormány miniszterelnöke, Medgyessy Péter levélben üdvözölte a gondolatot és az esemény résztvevőit. A déli harangszóval kezdődő rendezvényen képviseltette magát az MSZP, az MDF, az SZDSZ, a MIÉP, a Centrum párt, a Független Kisgazda- párt és a Munkáspárt is. Az eseményről azonban távol maradtak a meghívott FIDESZ-es politikusok.- Az ötletgazda dr. Gyenesei Istvánt kérdeztük meg arról, miért látta szükségét e rendezvénynek?- Miközben véget ért az ország- gyűlési képviselő-választás, megalakult az új parlament és rövidesen megkezdi négyéves munkáját az új kormány, még mindig egymásnak feszülnek a politikusok. Ma a legfontosabb a széles körű összefogás megteremtése. Hogy azt ne mondjam, új családegyesítésekre, barátságok újratöltésére van szükség. Meg kell tanulnunk újra mosolyogni. Ez egy folyamat, amelynek fontos állomása volt a „Békesség Fájának” elültetése Újvárfalván. Hogy miért volt erre szükség? Mert elmérgesedtek az emberi viszonyok, mert ellentétes nézetek helyett ellenséges nézetek ütköztek, mert rivalizálás helyett éles szembenállás volt a jellemző, és mert a pengeváltások mély sebeket ejtettek. Az áldatlan állapot végére pontot kell tenni. A harcot a politika szította, ezért a politikusoknak kell meghirdetniük a békességet is.- Békét vagy békességet?- Természetesen békességet, hiszen béke van. Megbékélést a szívekben, békességet a szavakban és a tettekben egyaránt. A békességhez azonban egyezség kell, hiszen a legrosszabb egyezség is jobb, mint amit a legjobb ítélet hozhat. Fontos, hogy mindenki találja meg a saját békéjét, de kösse ezt meg környezetével is, és akkor létre jöhet egy kívánt kegyelmi állapot. Újvárfalvára nem várat építeni mentünk, hanem bontani, mert mindenütt le kell bontani a bizalmatlanságok és előítéletek körkörös sáncait. Április 22-én a választás másnapján az utcára lépve különös dolgot tapasztalhattunk. Tavasz volt győztesnek és vesztesnek egyaránt. A természet ugyanis a legnagyobb demokrata, azonos módon méri áldásait mindenki számára. Ezért fordultunk most is a természethez.- Miben látja a legfőbb gondot?- Bárki részéről hiba és tévedés, ha úgy gondolja vagy azt akarja láttatni, hogy az idő megállt vagy ellenkező irányba forog a mutató. Lássuk meg: a magyar történelemben ritkán akadnak ilyen biztató időszakok. A mai Magyarországnak - bármely politikai erő is vezesse - esélye van arra, hogy sikeres európai ország legyen. Ezért pedig nyertesnek és vesztesnek együtt kell dolgoznia, mert miközben párt több is van és a parlamenti patkónak is lehet több oldala, de haza és szülőföld csak egy van. Nem csak a szavaknak, de a cselekedeteknek is üzenete, jelentése van. A jó nem jön magától, a jót akarni kell. Csak beteg lelkű emberek nem keresik a békességet, de az ő számukra is meg kell találni a medicinát. Amikor a háborúk lezárultak, békeszerződést írtak alá a történelmi korok neves szereplői. Ha egy bokszmeccsnek vége, a vesztes gratulál és a véres küzdők megölelik egymást. A bölcs vesztes inkább dicséri a győztest, mert ezzel saját értékét is növeli...- Milyen fát ültettek és miért éppen faültetésre gondolt?- Oszlopos, kocsányos tölgyet, a magyarság fáját, amit a szakemberek 2002-ben az év fájának választottak. A mi megyénkben ennek különös súlya van, hiszen „Nem az erdő van Somogybán, hanem Somogy van az erdőben...” Amúgy a fát nem magunknak, hanem mindnyájunknak ültettük. Jelképértéke volt az eseménynek, mert fát ültetni csak akkor tudunk, ha lehajolunk a földhöz, ha megbontjuk a föld felszínét, és ha utána befedjük az ejtett sebet. Ennek a fának a lehetséges életkora száz években mérhető, mindannyiunkat túl fogja élni, és hirdeti a békességbe vetett hitet. Mert aki fát ültet, bízik a jövőben, hiszen a jövőnek állít emlékművet. Mi is ezt tettük a történelmi emlékhelyen Somogy- országnak - de számunkra a nagyvilágnak - a közepén.- Úgy tűnik, nem mindenki érezte ezt a faültetést szükségesnek. Néhányon távol maradtak. Hogy élte ezt meg?- A somogyi „Békesség Fájának” elültetése-egy lehetőség volt mindenki számára, és az esemény nem zárult le azzal a nappal. Ha valaki a szándék őszinteségében kételkedne, az valószínűleg magából indul ki. Aki pedig most nem volt ott, mert munkája vagy más programja nem tette lehetővé Vagy mert valami, esetleg valaki távol tartotta, sajnálhatja, mert szegényebb lett egy érzéssel, egy élménnyel. De még bármikor felkeresheti a helyet. A somogyi „Békesség Fája” élete végéig várni fogja. Hozhat egy kanna vizet, megsimogathatja tekintetével, és a fa bizto- j san árnyat ad megpihenéséhez is. Egyházi áldást is kapott a fa- j csemete. így azután a természetnek ezen oltára előtt később is mindenkor mindenki megbánhatja bűneit, amit gondolattal, szóval, cselekedettel vagy mulasztással elkövetett. Mert-most nincs annál fontosabb, mint hogy őszintén kívánjuk együtt valamennyien: legyen békesség köztünk mindenkor! ■ „Erős várunk a nyelv”(Kosztolányi) Marcali vagy marcalii A tulajdonnevet a hozzá járuló -i képző melléknévvé változtatja. Ekkor a tulajdonnév nagy kezdőbetűje kisbetűvé változik. Ezért kell így írni az alábbi mondatokat: „Nagybátyám Budapesten született, ott is él; ő tehát tősgyökeres budapesti.” „Az elmúlt évben két magyar bajnokot avattak Kaposváron a kaposváriak.” Eddig rendben is volna, de mi van akkor, ha eleve -i-re végződik egy helységnév? Nagyon fontos szabály, hogy nem kell sem írni, sem ejteni dupla -i-t. Azt azonban, hogy a korábbi tulajdonnév melléknévvé vált, írásban a kisbetűs formával jelezni kell. Kiejtésben viszont csak a szövegösz- szefüggés jelzi a változást. Nézzünk erre is példát: „Somogybán található Marcali városa.”„A napokban Csurgóra költözött egy marcali család.” (Helytelen 1 marcalii '-t írni és mondani!) „Nem az Alföldön, hanem a Dunántúlon van Ercsi.” „Nagyon sok cukorrépa érkezett az ercsi cukorgyárba.” „Dunakeszi a Duna partján fekszik.” „Igen szép a dunakeszi Duna-part.” „Finnország fővárosa Helsinki.” „Tizenhat aranyérmet nyertünk a helsinki olimpián.” „Nápoly szomszédságában látható Pom- peji.” „A pompeji romok sok-sok turistát vonzanak.” A szabály tehát - ahogy az utolsó négy mondat bizonyítja - az idegen helységnevekre is vonatkozik. Akad azonban még egy-két probléma. Mi van például az i- nek hangzó, de y-ra végződő településnevek esetében? Ilyenkor meg kell hagyni az y-t, és helyesírásunk szabályai szerint kell utána -i-t írnunk, de ekkor is csak egy i hangot ejtünk: „Ausztráliai város Sydney.” „A magyarok is jól szerepeltek a sydneyi olimpián.” „Csehország híres városa Karlovy Vary.” „Sok magyar keresett gyógyulást a Karlovy Vary-i gyógyfürdőben.” Vagyis az egytagú nevet egybe és kisbetűvel, a kéttagút külön, nagybetűvel írjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az -i toldalékot. „Machiavelli híres reneszánsz filozófus.” De hogy írjuk a neki tulajdonított eszmét, gondolatot? Erről majd egy más alkalommal. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Süteménnyel jégverés ellen Bolhás A híres Fehérhétfőn egy igen régi természeü katasztrófáról emlékeznek meg a bolhásiak. A hagyomány szerint az egykor jóval népesebb és meghatározó gazdasági szerepet játszó Bolháson pünkösdhétfőtől egy hétre olyan hatalmas jégeső esett, hogy az egész település fehérlett a sok jégtől. ínséges aratást, szűkös esztendőt hozott a szörnyű természeti csapás, melyről azután minden évben ünnepi módon megemlékezett a falu népe. A pünkösdöt követő Fehérhétfőn nem dolgozhattak az emberek, hanem vasárnapi .szokás szerint két istentiszteleten is részt vettek. A református gyülekezet tavaly elevenítette fel az egykori Fehérhétfők tiszteletét, s idén a római katolikus közösség és az önkormányzat is csatlakozott a falu egyedi ünnepéhez. Május 27-én, hétfőn 18.00 órakor a református templomban tartandó istentiszteleten Battyányi Géza református lelkész és Rajkai István római katolikus plébános is szolgál a hívőknek, majd a kultúrházban folytatódik a Fehérhétfő inkább vidámságra szólító programja, melyet egy házi süteménysütő versenynyel is emlékezetesebbé kíván tenni az önkormányzat. A háziasszonyok ízes remekeiből és az adományokból származó bevétellel a református parókia felújí- tásához járulnak hozzá. b.m. Területfejlesztési pályázatok A Vidékfejlesztési Célelőirányzat nyertes pályázatai Pályázó Beruházás helye Pályázat tárgya Támogatás (e Ft) Lábod Önkormányzat Lábod ______100 éves présház telújftás 1.706____ Ki sbajom Önkormányzat Kisbajom Kovácsműhely és istálló __________________._____telújftás____________2.092____ Ba kháza Önkormányzat Bakháza_____Harangtorony felújítása____2.065____ Fá bián Istvánné Szőlösgyörök Falusi szálláshely ________________________szolgáltatás fejlesztése 1.202_____ Si mon József Szőlösgyörök Falusi szálláshely _______________________komfortfokozat növelése 707____J Cs ákó Klaudia______Hács_______Horgász turistaház felújítása 5.000____ Re formátus Egyházközség Komlósd Komlósd Református templom belső felújítása és ________________________hiftanterem kialakítása 1.976_____ Mű szaki Fejlesztési Célelőirányzat nyertes pályázatai ____Pályázó_________________Cél Támogatás_______(FI) Ka posvár MJV Önkormányzata_______Köztisztviselők idegen nyelvi képzése 1.930.000 Ka posvár MJV Önkormányzata Köztisztviselők számítástechnikai képzése 1.200.500 A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács módosítja a 2002.évi Területfejlesztési Célelőirányzat pályázati beadási határidejét. A pályázatok végső beadási határideje: 2002. szeptember 30., 16 óra. A Tanács első fordulóban a 2002. július 4-én 16 óráig beérkező pályázatokról dönt. Amennyiben ezen döntés során a teljes támogatási keret felosztásra kerül, úgy a további pályázati lehetőséget a tanács felfüggeszti. Útfenntartási és -Fejlesztési Célelőirányzat Pályázó neve Pályázati cél Támogatás (Ft) Iharosberény Önkormányzat József A. u. járdaépítés________4.721.000 Sé rsekszfllfis Önkormányzat Rákóczi és Szabadság u.________5.751.000 Ta szár önkormányzat Széchenyi u. járdaépítés_______16.665.000 Cs urgó Önkormányzat József Attila u. járdaépítés 1.260.000 A Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács a 2002. források kimerülése miatt a továbbiakban a pályázatot felfüggeszti. 4 4 i 1
