Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-25 / 120. szám

6. OLDAL ALMA NAC H 0 8 4 2002. Május 25., Szombat HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7523 Kaposfö, Kossuth u. 221. Telefon: 82/577-030, fax: 577-031 Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig reggel 8-tól 12-ig, keddenként 8-tól 16-ig; a polgármester fogadóideje kedden délután 13-16 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1780 Ötévesnél fiatalabb: 103 6-14 éves: 212 15-18 éves: 85 19-60 éves: 1050 60 évesnél idősebb: 330 RAVATALOZÓ- ÉS ÚTÉPÍTÉS Az önkormányzat az idén 216,5 millió forintból gazdálkodik. Ebből 75 millió forint a dolgozók bére, s 27 millió forintot visznek el a társadalombiztosítási járulékok. Dologi kiadásra több mint 53 millió forintot költ, szo­ciális juttatásokra pedig 18 millió forintot. Az idén 26 millió forint a tartalék, ez a gázközmüvagyorv ból adódóan nagyobb összeg a tavalyinál. Folytatják a múlt évben kezdett közvilágítás-korsze­rűsítést, s a ravatalozó felújítása mintegy négymillió forintot igényel. A község egyetlen földes útja a Vadász-dombra vezet, s megcélozták ennek a burkolását is. Emellett reménykednek, hogy pár éven belül elkezdődhet a mintegy százmillió forintos önrészt igénylő szennyvízberuházás is. Nagy gond, hogy megrongálódott a Kis-hegyre vezető Kapos-híd; betonút kellene a szőlöbirtokok felé. A 40 millió forintos beruházásra azonban önrész híján igyekeznek minél olcsóbb megoldást találni. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb embert a községben az önkormányzat foglalkoztatja; oktatási intézményeiben és a kör­jegyzőségen 63 dolgozónak ad munkát. Emellett több vállalkozó foglalkoztat húsz alkalmazottnál is többet. Ilyen a Horváth-pékség, a Kaposmezö Kft, a Magcsemete Kft és a Kefe-ker Bt. HAT KOCSMA, TÍZ BOLT Tíz bolt is árusít a faluban hasonló árucikkeket. A nagyobb üzletek akciókat is tartanak, ilyenkor nagy keletük van a leárazott termékeknek. Legjobban azonban az alapvető élelmiszerek fogynak, mivel sok család a közeli megyeszékhe­lyen ejti meg a heti nagybevá­sárlást. A hat italboltban, ven­déglőben és kocsmában kiala­kult törzsközönség oltja a szomját, főként a fröccsöt, a vö­rösboros kólát és a sört. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK; LÁNG RÓBERT ÚJJÁVARÁZSOLT ISKOLA A FALU KÖZPONTJÁBAN. Kaposfő egyik legszebb épülete az 1898-ban emelt általános iskola. Régi szárnya azonban nem bírta az idők megpróbáltatásait: aláázott, majd meg­süllyedt, s így életveszélyessé nyilvánították. Negyvenkétmillió forintos beruházással helyreállították s újjávarázsolták a körzeti tanintézményt; ebben tanulnak most a kaposfői gyermekek mellett a gigei, jákói, csökölyi, kisasszondi és a kiskorpádi nebulók is mintegy kétszázötvenen. ___________________■ Én ekkar, gólyatánc mozgóképeken Egy település közösségi élete elsősorban a civil szervezetek tevékenységétől függ. Felismerték ezt a sváb hagyományú településen is, hiszen számos egyesület és szervezet alakult. Tevé­kenykedik a hagyományőrző egyesület, a nyug­díjasok klubja, a sportkör és a tűzoitóegylet is. Kaposfőn sosem éltek egymástól elszigetelten a település lakói, s a jelen közösségformáló ereje is a műit értékein alapszik. Dr. Antal László polgár- mester szerint a mindig serény nyugdíjasok és a hagyományőrző egyesület lendülete segített ab­ban, hogy újra szorosabbá váljon a kapcsolat műiden korcsoport között. Pontosan öt éve ala­kult a nyugdíjasok klubja, s négy éve Takacné Schmidt Mária vezeti.- Nyugdíjba vonulásom előtt harminckét évig dolgoztam az önkormányzatnál, így tősgyökeres kaposfőiként jól ismerem a települést. Német származású férjemmel együtt igyekszünk minél többet dolgozni azért, hogy az itt élők egy-egy kellemes rendezvény után másnap jobb kedély- lyel ébredjenek. Férjem ösztönzésére hozták lét­re a hagyományőrző egyesületet, és nem sokkal később engem választottak a nyugdíjas-egyesü­let vezetőjének. A kaposfői egyesület jelenleg negyvenöt idős tagot számlál, közülük azonban nagy bánatukra csak kevés a férfi. így a 27 tagból álló énekkaruk­ban is jobbára a női hangok erősek, de a táncos számokban is elsősorban az asszonyok jelesked­nek.- Főleg helyi táncokat tanulunk be; ezeket az idősebbek emlékezetből tanítják a fiatalabb nyugdíjasoknak. A legutóbbi időkig nem is szól­tunk tánctanárnak, ám a horvátországi Novaraca településen, a leendő testvérvárosban már egy koreográfus is a segítségünkre sietett. Különleges számunk a gólyatánc; ez egy olyasfajta páros tánc, amely bővelkedik a pikáns fordulatokban. A nyugdíjasok azonban nemcsak a kulturális rendezvényeken tűnnek föl, hanem részt vesz­nek a néprajzi tevékenységben is. Összegyűjtik a falu régi használati tárgyait, hogy az utókor is megismerje. Ebben a hagyományőrzőkkel közösen serénykednek, hiszen az ötletgazda Urbán László, az egyesület vezetője,- Jó a kapcsolatunk a nyugdí­jasszervezettel, ezt számos kö­zös bál, borverseny és névnapi összejövetel igazolja. A közös tenni akarás ösztönöz bennün­ket abban is, hogy a sváb jellegű település már-már elfeledett ha­gyományait fölelevenítsük és megőrizzük. így az egyesület szervezi az évenkénti kiállítást a néprajzi gyűjteményből; en­nek már állandó tárlathelyszín­re is kaptunk ígéretet az egyko­ri pártház épületében. A hagyományőrzőknek min­demellett felnőtt-, ifjúsági és gyermektánccsoportja műkö­dik. Bár a hangsúlyt ők is a hagyományos nép­táncelemekre teszik, azért az ifjak még inkább vonzódnak a modern táncokhoz.- A környező községekben a falunapokon és a különböző gasztronómiai rendezvényeken egy­aránt rendszeresen fellépünk. Természetesen a falu kulturális életének is mozgatórugója az egyesület, amely a helyi kábeltelevízióval karölt­ve kezdte meg legújabb tervének a megvalósítá­sát. Idős falubeliekkel kezdtünk riportsorozatba, ők elmesélik a háborús időket éppúgy, mint gye­rekkoruk csínytevéseit. Még abból a történetből is sok minden kiderül a maiak számára, mikor a falu legényei szétszerelték, majd a pajta tetején reggelre összerakták az egyik gazda szekerét. Urbán László szerint az öregektől sokat lehet tanulni, s ezért is fontos az összefogás a nyugdíja­sokkal. Bált is szerveznek június végére, s oda a nyugdíjasokat éppúgy elvárják, mint a tűzoltóegy- let, a horgászegyesület és a sportkör tagjait. ■ Ötletgyáros pékmester A hetvenes évek közepétől mű­ködik a kaposfői pékség, amiben eleinte foglalkoztatott volt Hor­váth Zoltán és szintén pékmester édesapja. Aztán 1987-ben gon­doltak egyet, s három évig bérel­ték, majd megvették az üzemet. A pékmester ma huszonhat em­bernek ad munkát.- Mivel még a nyolcvanas években kezdtem a vállalkozást, azóta is sütő kisiparos megneve­zés szerepel a névtáblámon. Pe­dig az eltelt időben szinte min­den megváltozott. Az egykori bú­bos kemencét fölváltották a mo­dem sütők és az új technológiák­hoz szükséges dagasztógépek. A kitartó munka meghozta a gyü­mölcsét, s mindig adódott lehető­ség az üzem bővítésére. Az idők folyamán egy bolttal és egy ven­déglővel is gazdagodott a vállal­kozás. Horváth Zoltán péksége a nemzetiszínű címkékről híresült el. Megnőtt a kereslet a piros-fe- hér-zöld papíros kenyerek iránt, s így sokan utánozták a kaposfői kenyeret. A pékmester szerint szükség van mindig egy-egy újabb ötletre is a vevők megtartá­sa érdekében. - Házi jellegű ke­nyerünkön kívül vagy negyven péksütemény is gazdagítja a kí­nálatunkat, és mindig akad valami újdonság is. Ilyenkor ma­gam is beug­róm a próba­sütésekhez, mert az új termékeket szeretem ki­kísérletezni. Szükség van az állandó fejlődés­re, mert a pékség olyan szakma, amelynek két alappillére van: a régi minőség megőrzése és a megújulás képessége. Az ötletes pékmestert a vállal­kozás papírügyeinek az intézése sem untatja, szívesen foglalkozik a köz érdekében végzendő fel­adatokkal is. Két ciklus óta képvi­selő, s az utóbbi négy évben Kaposfő alpolgármestere is. Húsz munkanélküli közhasznú mun­káját is szervezi és irányítja. Szív­ügye a sport, így nem véletlenül választották meg 1986-ban a he­lyi sportegyesület elnökének. Az első osztályba vezényelte a foci­csapatot, de még az eredményes­ségnél is fontosabbnak tartja, hogy a fiatalok a füstös kocsmá­ban poharazgatás helyett a friss levegőn mozogjanak. ________a Gy ermeknapi falunap Minden évben kiemelkedő ese­ménynek számít a falunap a tele­pülésen. Ilyenkor a falu lakóinak apraja-nagyja hozzátesz valamit az ünnepi hangulat teljességé­hez. A művészeti csoportok új koreográfiával készülnek, a civil szervezetek vezetői pedig éjt nappallá téve dolgoznak a ren­dezvény sikeréért. A gyermek­napra eső programsorozaton kü­lön gondoskodnak a legifjabbak szórakoztatásáról is, hiszen első­sorban nekik szólnak az ügyes­ségi vetélkedők, az aerobikbe- mutató, vagy az immár hagyo­mányos falufutás. A sportot per­sze sosem hanyagolják el a szer­vezők, hiszen a férfiak mellett a nők focimeccse is nagy siker, akárcsak a motocrossosok viada­la. A Kaposvárról is sok vendéget vonzó rendezvénysorozat min­dig bállal zárul, s méltó záróak­kordként a szokásos tűzijáték sem maradhat el. ■ KAPOSFŐN KÜLÖNÖSEN KEDVELT a lakosság körében a Nagy­bajom és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége. Az esztétikus ügyféltérben udvarias kiszolgálással várják ügyfeleiket. Nagy betét- és hitelállományuk van és összesen 312 folyószámlát vezetnek. Sok nyugdíjas pénzéről is a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet gondoskodik a településen. _____________________________A Ism ert kaposfői lakosokat kérdeztünk; milyen az élet a községben, előnynek érzik-e a megyeszékhely közelségét? A város vonzáskörzetében kertvárosi kényelem Óliás Béla csőszerelő: - Előnyös egy településnek, ha a város von­záskörzetében fek­szik. Más kérdés, hogy ezzel miként tud élni. Kaposfő kihasználta, hi­szen folyamatosan fejlődik az infrast­ruktúra. Legutóbb például felújították a közvilágítást. Most a legnagyobb terv, hogy megoldjuk a szennyvíz- beruházást, közösen más települé­sekkel. Nagyon sok magángazdál­kodó is lakik a faluban, ők gépeket vásárolnak, s a földből meg az ál­lattartásból akarnak megélni. Az emberek számára megkönnyíti a bevásárlást és az anyagbeszerzést is a nagyváros közelsége. Régeb­ben a városba mentek az emberek, de most inkább ide költöznek. Dr. Antal László polgármester: - Előnyös Kaposfő fekvése, hiszen a városi munkahe­lyek könnyen megközelíthetők. A lakosság kilenc­ven százaléka Ka­posváron talál munkát, ugyan­akkor a fogyasz­tók is ott költik el a pénzüket. Ott vásárolnak be az emberek, s ez a fagyasztószekré­nyek visszaszorulásával együtt sem kedvez a helyi kereskedők­nek. A közlekedés nagyon jó, de a zajártalom nagy. Elkerülőútra vágytunk; az igazi mégsem az, ha az út átszeli, hanem ha elkerüli a települést. Orvosként tudom, hogy itt feltűnően gyakoriak a légző­szervi megbetegedések, ez a nagy átmenő forgalom hátránya. Lencse Istvánné könyvtáros: - Előny a város közelsége, s ez talán segíti a település további fejlődését. Erre jó példa a vá- Tosi könyvtárral kialakult igen jó kapcsolatunk; rengeteg segítsé­get kapunk kapos­vári kollégáinktól. A könyvtárban jól lemérhető az emberek hangulata. Úgy veszem észre, hogy szeretnek itt élni, ám­bár a buszközlekedés lehetne még ennél is jobb. Hétvégenként nehéz a bejárás, mert a járatok csak Kaposmérőig igazán sűrűek. Mun­kalehetőség jórészt a megyeszék­helyen adódik, ha egyáltalán fo­gadják a vidéki munkásokat. A falu közélete azért pezsgő, köszönhető ez a sok civil szervezetnek. Kiss Istvánné boltvezető: - Kaposfő földrajzi elhelyezkedése nem rossz. A vá­ros közelsége is hasznos, hiszen az ottani munka- lehetőség segíti a családok megél­hetését. Amennyi­re az utóbbi évti­zedek fejlődését nyomon tudtam követni, az inf­rastruktúra fejlesztésében nagy szerepe lehetett a megyeszék­hellyel kialakított jó kapcsolatnak is. Összességében véve nincs okunk panaszra, bár a szennyvíz- hálózat nagyon hiányzik. Az orvo­si ellátás és a kábeltelevízió a többi faluban pedig talán nincs is ilyen színvonalon. A közösségi élet szin­tén nagyon jó, hiszen vannak lel­kes programszervezőink. Kisharmadás Anett: - Előnyt je­lent a városhoz való közelségünk, de ez az esély nem mindig érvé­nyesül. Elsősor­ban a fiatalok szemszögéből tu­dom megítélni az itteni életet, amely bizony nem túl izgalmas. Az unalom ellen sokan inkább a városba mennének szórakozni, csakhogy az esti buszközlekedés ezt nem mindig teszi lehetővé. Előny, hogy vannak falunapok, fo­cimeccsek, kéthetente diszkó, s ez jobban összefűzi az ifjúságot, mint a városi fiatalokat. Egyre több csa­lád költözik ki a városból, és ez is lendíthet a településen. Már öt éve itt lakom; magam is azok közé tar­tozom, akik a városból érkeztek. ■ t

Next

/
Thumbnails
Contents