Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám

H 2002. Május 22., Szerda A L M A N A C H 1 9 5 7. OLDAL * Több figyelmet az öregekre Dr. Grexa Sándor Zoltán öt éve a település háziorvosa. Szerinte a legnagyobb gondot az elöregedés és a helytelen táplálkozás okozza.- Mint a legtöbb községben, ná­lunk is öregszik a lakosság, s az idősek esetében az ízületi és a csontmegbetegedések a leggya­koribbak. Több betegség hátteré­ben pedig a helytelen táplálkozás áll - mondta dr. Grexa Sándor Zoltán. - Ma még gyakran tesz­nek az asztalra sertéshúst, és zsírral jobban ízlik az étel, mint olajjal. A régi beidegződéseken csak lassan, nehezen lehet vál­toztatni. Az idősebb embereknek nehezebb megmagyarázni, hogy mit jelent az egészséges táplálko­zás. A fiatalok jobban vigyázná­nak a vonalaikra, az egészségük­re, de gyakran az anyagi helyze­tük nem teszi lehetővé. Az idős emberek több figyel­met igényelnek rokontól, orvos­tól egyaránt. - Az nem jellemző, hogy csak jó szóért jönnének a rendelőbe - tette hozzá a doktor, de egy idősebb beteget többször rendelek vissza, mert látni aka­rom a terápia hatását. Van, aki saját érde­kében, önál­lóan jön ellen­őrzésre. A nyugdíja­soknak a gyógy­szerek megvá­sárlása is gon­dot okozhat.- Olyan bőség van a gyógy­szerpiacon, hogy mindenkinek fölírhatom a megfelelő pirulát. Ez lehet olcsóbb vagy drágább: Bizonyos gyógyszercsoportok­nál a hatóanyag ugyanaz, de más a terápiás hatása. Mivel öt éve itt vagyok, ismerem a páciensei­met, kérdezés nélkül is tudom, hogy az olcsóbb vagy drágább gyógyszert írhatom-e föl. Mindig elmondom, melyik mennyivel másabb vagy jobb. A betegek általában elmond­ják az orvosnak az anyagi gond­jaikat is.- Olyan gondom még nem volt, hogy a gyógyszert ne váltot­ták volna ki, akár a legdrágább antibiotikum volt, akár egy egy- szerű fejfájás-csillapító. ______■ Sz águldó gokartszerelem SOMOGYSZILII. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰVE. Közadakozásból készítették el több mint tíz évvel ezelőtt a második világháború során elesett somogysziliek emlékművét. A pénz nagy részét a Németor­szágba kitelepített egykori lakosok adták össze. A feketegránit-táblákra a falu 126 polgári és katonai áldo- zatának, köztük mintegy negyven elhurcolt zsidó lakosnak a nevét vésték föl örök emlékeztetőül. ■ Segíti a gazdákat a szövetkezet Madár Róbert: A Forma-1-hez pénz és szerencse kellene A Petőfi agrárszövetkezet 1960-ban alakult, majd 1992-ben átalakult. Ez idő alatt a tagság végigélte a mezőgazdaság minden gondját, ba­ját. S a változásokhoz igazodva igyekszik nye­reségesen gazdálkodni.- Most főként állattartással foglalkozunk, mert lezajlott a privatizáció, és ennek során a gazda­ság területe 2600 hektárról mindössze 700 hek­tárra zsugorodott - mondta Ősz Nándor, a szili agrárszövetkezet elnöke. - Ez a terület csak arra elég, hogy ellássuk takarmánnyal a két állattartó telepünket. Mintegy 700 szarvasmarhát neve­lünk, több mint kétmillió liter tejet és 3500 hízó­sertést értékesítünk. Nyolcvannál több ember­nek adunk munkát és megélhetést, s eddig ered­ményesen gazdálkodtunk. Évente mintegy 800 ezer forintot fizetünk ki dolgozóinknak bérre. Ez ugyan egy kicsit kevesebb az országos átlag­nál, de ennyire futja. A szövetkezet emellett szol­gáltatást is végez: a környékbeli gazdák földjeit munkálja meg.- Mintegy 400 hektárnyi te­rületet művelünk meg nekik ta­vasszal, ősszel pedig tízezer tonna kukoricát takarítunk be. A bevételünk ebből megközelí­ti a félmilliárd forintot. Saját szárítónk van, amit megtermel-- tünk, föletetjük az állatokkal, a gazdákét pedig integrációban értékesítjük. Mivel ez nagy mennyiség, így ked­vezőbb árat tudunk elérni. Ha megbíznak ben­nünket, akkor beszerezzük nekik a vetőmagot és a műtrágyát is. Januárban egy tonna műtrá­gyáért 37 ezer forintot fizettünk, ez ma 50 ezer forint volna. Ennyit jelent a nagy tételű vásár­lás, és ennyivel olcsóbban termelhetnek a gaz­dák. ■ A sertéstartónak üres a hűtője Először 1998-ban ült gokartba Madár Ró­bert, majd 2001-ben magyar bajnok lett.- Négy évvel ezelőtt a nemzeti „C” kategóri­ás verseny futamain egy barcsi csapat tagja­ként vettem részt mondta. - Egy évvel ké­sőbb már a legna­gyobb, 100 köbcentis autóval róttam a körö­ket, és tavaly bajnoksá­got nyertem. Egy versenygokart ára mintegy másfél mil­lió forint. Az élen álló csapatok a bajnokság­ban mintegy tízmillió forintos költségvetéssel dolgoznak. S megtehe­tik, hogy minden ver­seny előtt egy hetet edzenek. - Egy menő pilótának legkevesebb két, de általában négy­öt motorja van. Nekem be kell érnem eggyel. Szinte csak a verseny napján jutok le arra a pályára, mert nem fér több a költ­ségvetésünkbe. Ma már saját csa­patunk van, a Szigma Sport, eb­ben ketten^ vagyunk az édes­apámmal. Ő nem versenyez: a hátteret adja, felügyeli a gépek műszaki állapotát. Kiegészítjük egymást. Egy versenygokart nem hason­lít a szórakoztatóipar járműveire. Ezek a gépek 140-150 kilométeres sebességgel száguldanak a beton­csíkon, és 30-35 lóerősek. Ka­nyarban hajlamosak a kicsúszás­ra, nincs rajtuk sárvédő és - ugyanúgy, mint a Forma-1-ben, ha két ellentétesen forgó gumi ta­lálkozik - nagy a borulás veszélye.- Egyelőre nem gondolkodom a Forma-1-ben, mert oda nagyon sok pénz, szerencse és tudás kell. Most csak erre a versenyévadra összpontosítunk. Az országos bajnokság 14 futamán már nem kell részt vennem, hiszen a tava­lyi bajnokság miatt nemzetközi versenyekre is akkreditáltak. A nemzetközi bizonyítás a cél. ■ Murvai József ünnepélyes ke­retek között vette át dr. Vonza András földművelésügyi mi­nisztertől az első somogyi családi gazdaságot igazoló oklevelet.- Szükségem volt a 35 százalékos támogatásra, s amint lehetett, be­adtam a papírokat - mondta Mur­vai József. - Sorsoltak vagy tény­leg én voltam az első, nem tu­dom. Mindez előnyt persze - leg­alábbis a többi családi gazdaság­gal szemben - nem jelent. Az első támogatott szerzemény az új ve­tőgép volt. Murvai József középvállalko­zó: 126 hektáron gazdálkodik, 250-300 sertést nevel, és van két nagy talaj-előkészítő gépe.- A betakarítás kivételével mindent magam végzek, sőt a ta­lajmunkában, a vetésben szolgál­tatást is vállalok. Két éven belül szeretnék venni egy kombájnt is. Sajnos, ott még nem tartok, hogy saját szárítóm is legyen. A múlt évig kukoricát, búzát és naprafor­gót termesztettem, az új vetőgép későn érkezett meg, így az idén lemaradtam a napraforgóról. A felesége az ügyintéző, s mi­kor a gazda távol van, ő látja el az állatokat. Az önetetős-önitatós rendszerrel fölszerelt hizlalda nem jelent túl nagy kihívást, hiszen napi kétórás mun­kával ellátha­tók az állatok.- Csak nö­vénytermesz­tésre nem sza­bad szakosod­ni, mert akkor nagyon ki­szolgáltatottá válunk. A két ágazat kiegészíti egymást - mondta Mur­vai József. - A család is szívesen fogyasztja a sertéshúst, ennek ékes bizonyítéka, hogy a mélyhű- tőnk elég gyakran üres. _______■ SO MOGYSZILI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; KELL-E A GÁZ A LAKOSSÁGNAK, S MIT JELENT A FALUNAK EZ A BERUHÁZÁS? Tíz éve várnak rá, de sokallják a költségeit Sámoly Endre polgármester: - A tervezett gázvezeték Somogyszil mellett érinti Göllét, Kazsokot és Gadácsot is; a négy falu csak kö­zösen tudja vég­hezvinni. Mintegy negyven éve nem volt ekkora beru­házás a község­ben, akkor a törpe vízmüvet adtuk át. Tíz éve várunk arra, hogy a Kögáz itt is kiépítse a gázvezetéket. Az idén mindenképpen elkezdődik s várhatóan be is fejeződik a beru­házás. Mindenképpen fejlődést hoz, annak ellenére, hogy az előze­tes felmérés szerint csak a lakosság harmincöt százaléka vezetteti be. A következő három évben nem tu­dunk pályázni, mert a saját erőnk elmegy a hiteltörlesztésre, de ezt tudomásul kell vennünk. Puha Gyuláné nyugdíjas: - Min­denképpen előrelépést jelent a falu­nak, hogy lesz ve­zetékes gáz. Aki­nek van rá pénze, az be is vezetteti, bár úgy hallottam, a lakosságnak csak az egyhar- mada kérte. Mi is bevezettetnénk, de nincs rá pénzünk. A gerincveze­ték és az, hogy a falig elvigyék, 130 ezer forintba kerül, s utána jön a be­kötés, a kazán, a fűtőtestek. Sok, nagyon sok. Most palackos gázzal főzünk, és csaknem 80 ezer forint­ba kerül a fa. A fiam és a két kis unokám is velünk lakik, de ennyi pénzt még összefogva sem tudunk előteremteni. Hitelt nem akarunk fölvenni: Nagy a kamat, 64 éves va­gyok, nem akarok már ilyen terhet a nyakamba venni. Mosoczki Ferenc nyugdíjas: - Előre lehetetlen megjósolni, hogy hoz-e fejlődést a falunak a gáz. A környező telepü­léseken lakó isme­rősök - akik már túl vannak a beve­zetésen - azt mondják, hogy nagyon drága. Sok embernek nincs rá pénze. A bevezettetés egy dolog, de azután a gázszámlát is fizetni kell. Egy csa­lád nem tudja kigazdálkodni a ma­gasabb számlát. Igaz, hogy a fát és a szenet is meg kell venni, de az még mindig olcsóbb, mint a gáz. A lakosság lassan elöregszik, kicsi a nyugdíj, így nem engedhetjük meg magunknak. Sokan vagyunk, akik­nek olyan kevés a havi jövedelme, hogy még hitelt sem kapnak. S ha kapunk, azt törleszteni kell. Ratkai János csapos: - Jó dolog a gáz, de az anyagi helyzetünk miatt nem vezettetjük be. Maradunk a fánál. Most egy kis cserépkályhá­val és két kis ve­gyes tüzelésűvel fűtünk. Tüzelőre évente nem köl­tők többet 50 ezer forintnál. Nagyon sok szegény em­ber van és sok a szegény ház. A gáz bevezetése 600 ezer forintba kerül­ne. Régi, vert falú, hosszú paraszt­házban élünk, ezek a falak 60 cen­ti vastagok, s növelik a költségeket. El sem tudom képzelni, hogyan le­het bevezetni a csöveket. Van né­hány tehetősebb ember, ők bizto­san megcsinálják. Nekünk van egy beteg gyermekünk, az ő állapotá­nak a javítása minden gázbeveze­tésnél fontosabb. Trapp Imréné nyugdíjas: - Na­gyon örülünk a gáznak; remélem, mihamarabb el­kezdik a beruhá­zást. A tervek sze­rint még az idén elkészül, s talán már fát sem kell vennünk. Nálunk már megvan a központi fűtés, a radiátorok is, csak a kazánt kell ki­cseréltetni. Ennyivel olcsóbb lesz. Az idősebb embereknek, akiknek most gondot okoz a fa behordása, könnyebbség volna, de pontosan nekik nincs rá pénzük. Szerintem inkább csak a fiatalabbak élnek ez­zel a lehetőséggel. Ők inkább vál­lalják a hitel felvételét is. A gázfűtés környezetkímélő hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem szennyezi annyira a levegőt sem, mint az egyéb tüzelési módok. ■ HIVATAL BÁRMIKOR A polgármesteri hivatal címe: 7276 Somogyszil, Szabadság u. 25. Tel/fax: 82/372-001 A hivatalt munkaidőben 8-16 óra között bármikor fölkereshe­tik az ügyfelek. A falugazdászt kedden déltől, csütörtökön pe­dig délig kereshetik föl, dr. Ba­lázs Péter állatorvost pedig min­den reggel 7-8 óra között. A TELEPÜLÉS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 872 Ötévesnél fiatalabb: 52 6-18 éves: 166 19-60 éves: 464 60 évesnél idősebb: 190 DRÁGA AZ ISKOLA Az önkormányzat az idén 91 mil­lió forintból gazdálkodik. Szemé­lyi kiadásokra 42 milliót, járulé­kokra 14 milliót fizet. A dologi ki­adások 14 millió forintot kíván­nak, a szociálpolitikai 11 milliót, a körjegyzőség fenntartása 3,4 millió forint. A közvilágítás kor­szerűsítése 3 millió forintba ke­rült, ezt öt év alatt kell kifizetni. Elkészítették a két templom éj­szakai kivilágosítását is. Az isko­la kihasználtsága csak 50 szá­zalékos, ezért az állami normatí­va fölött nyolcmillióba kerül. Hi­telt még nem kellett fölvenni, mert a többletkiadást az adóból fizetik; így összesen 34 millió fo­rintba kerül, hogy helyben tanul­nak a gyerekek. BERUHÁZÁSRA KÉSZÜLNEK Hamarosan megkezdik a gáz bevezetését; elviszik Büssübe, Kazsokba és Gadácsra is. A beruházás több mint 35 millió forintba kerül, de csak nyolcmil­lió forint hitelt kell fölvenni. Pá­lyázati támogatást nyertek a hi­vatal épületének a felújítására; a belső tatarozással végeztek, az épület szigetelése még hátra­van. A képviselők már tavaly is takarékoskodtak a gázberuhá­zásra, s még így is föl kell venni 6-8 millió forint hitelt. A követ­kező évek pályázati lehetősége­it ez visszaveti. A szennyvízcsa­tornázás csak központi támoga­tással valósítható meg. Laká­sonként 130 ezer forintba kerül a gáz, s 35 százalékos a bekö­tési igény. A járdák és az utak állapota is hagy kívánnivalót ma­ga után, de erre most nem jut pénz. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A Petőfi agrárszövetkezetben mintegy nyolcvanan dolgoznak, a Szili Kalász és a Csiszár Épít­kezési Kft-ben pedig tízen-tízen. Az Idesüss pékség ötven em­bernek ad munkát, az önkor­mányzat harminckettőnek. ■ Az oldal megjelenését Haran­gozó Lászlóné és Erdei Imre vállalkozó és a Szili Kalász Kft támogatta. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT V

Next

/
Thumbnails
Contents