Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 115. szám

2002. Május 18., Szombat A L M A N A C H 1 0 3 7. OLDAL Kukoricázik az Hárman művelnek nagyobb terü­letet Kisasszondon. Egyikük Sza­bó István, aki már a harmadik cik­lusban alpolgármester is.- Ahogy a többieket, engem is a kényszer vitt ebbe a vállalkozás­ba. A téeszben voltam gépkocsi- vezető, aztán a változások követ­keztében feloszlott a szövetkezet. Nem nagyon volt más választá­som: megvettem a gépkocsit pót­kocsival együtt. Fuvarozni kezd­tem, de a terményszállítás csator­nái kezdtek beszűkülni, s így ma­gam is belevágtam a föld meg­munkálásába. Szabó István most már 15 hek­tárt művel meg, s nagyon bízik a kukoricában. Őstermelőként nem kockáztat: a Kaposmező kft köz­vetítésével értékesíti a terményt.- Még jégkárra is biztosítást kötöttem, mert nem mindegy, hogy mennyit bukók ezen a sok munkán. Aki földet művel, jól tudja, milyen sokba kerül a mű­trágya, a vetőmag, a vegyszerek és alpolgármester az üzem­anyag. Ugyan­akkor a ter­mény ára ala­csony, de aki belekezdett, annak már nincs más vá­lasztása. Kü­lönösen úgy, hogy fölvet­tem a 25 szá­zalék állami támogatást az új trak­tor vásárlásához. Az agrárvállalkozó alpolgár­mester szerint a mezőgazdaság nehéz helyzetét csak összefogás­sal lehet átvészelni. Ezért is szö­vetkezett a másik két vállalkozó­val: mindenben segítik egymást. Szabó István képviselőként is re­ménykedik a dolgok jobbra fordu­lásában, hiszen vendéglátóipar­ban dolgozó lánya mellett van egy harmadéves középiskolás fia is, aki lehet, hogy folytatja az apja ál- tal kezdett gazdálkodást. ______■ Öt venhét év jóban-rosszban P o 1 o t á r Jánoséknak már a dédszülei is Kisasszon­don születtek. Ötvenhét éve házasodtak ösz- sze, 1945. októ­ber 29-én. A frigyre várniuk kellett, hiszen közbeszólt a há­ború. Polotár Já­nos azonban szerencsésen hazaért, és itt­hon várta a menyasszonya. Nagy Polotár Jánosék gyakran kijárnak a szőlőhegyre- A boldog béke­időkben nem volt okunk a panaszra- mondta Polotár Jánosné. - A fér­jem traktoros volt a téeszben, én a jószágokkal fog­lalkoztam, élet volt itt akkor, és mindenkinek volt munkája. A fejlődés szemmel látható, de egyre kevesebb a fiatal ezen a szép tele­pülésen. Egy fiunk van; máshova nősült ugyan, de csak a szomszéd faluba. Az idős házaspár büszke rá, hogy egész életükben a földből éltek. A férj tizennégy holdját a feleség nyolc holdja egészítette ki. Amióta nincs elég erejük, hogy műveljék, a földet szövetke­zetnek adják bérbe.- A kisasszondi szőlőhegyen azért van 400 négyszögöl szőlőnk. Igaz, csak a metszést végezzük meg a kötözést, a permetezéshez és a kapáláshoz már napszámost fogadunk. Szerencsére vannak, akik szívesen segítenek. Mikor el­jön az ideje, pálinkát is főzünk, mert a jó vegyes pálinkánál nincs egészségesebb. Cukrot nem te­szünk bele, mert a pálinkából és a borból is a természetes a finom. Mondják, savanyú a borunk, de ak­kor is az az igazi szomjoltó. Polotárék állítják: kevesebben lak­nak Kisasszondon, de a község ve­zetőire panasz nem lehet. Még nem felejtették el azokat az évtize­deket, amikor az út sarával küsz­ködtek, ha az utcára léptek, most pedig már betonúton járhatnak. S azt mondják: aranylakodalmuk ün­nepségét el sem tudták volna kép­zelni méltóbb környezetben, mint a kisasszondi kúriában. ■ KISASSZOND KIS TEMPLOMA A DOMBOLDALON. Négy éve épült föl Kisasszondon a katolikus templom falu fölé magasló épülete. A telket az egyik legszebb domboldalon az önkormányzat adta a be­ruházáshoz, amely a katolikus egyház pénzéből és közadakozásból valósult meg - valamivel több mint húszmillió forintból. így két temploma van már a kis községnek, s a katolikus hívek kéthetente Kisasszondon is járhatnak szentmisére. _____________________________________________ ■ Ör egedő kisközség ifjonti lendülettel Az alig kétszáz lelkes község azok közé a fal­vak közé tartozik, amelyeknek ugyanaz az előnyük, ami a hátrányt is okozza. Kisasszondi csöndje és gyönyörű környezete kincset ér, de munkalehetőségek híján el­hagyják a fiatalok. Halvány reménysugár, hogy néhányan még bíznak a szebb jövőben. A hosszú bekötőút egyszer csak véget ér, s az er­dők sávja között feltűnik a kisasszondi szőlőhegy. Sokan járnak ide Kaposvárról is: a jó föld meg a szép környezet vonzza a városlakókat. Nagy Jó­zsef polgármester szerint azonban két csoportra lehet osztani az újdonsült telektulajdonosokat.- Vannak olyanok, akik ezt a tizenegy kilomé­tert hetente megteszik, hogy rendben tartsák a hobbikertjüket. Mások viszont megveszik a hely­béli öregektől a földet, s aztán már nem törődnek vele. így ezeket a területeket fölveri a gaz, s egyút­tal meggyűlik a szomszédok gondja is. Öregedő­ben van a falu lakossága, így az idősebbeknek erejük sincs már arra, hogy szépen megműveljék birtokukat. Nagy József azt fájlalja, hogy tavaly csak két gyermek született a 170 lakosú községben. Kül­földiek ugyan vásárolnak kevésbé romos házakat, de csak néhány hónapot töltenek itt. Pedig ez a szebb időket is megélt kisközség igazán kiváló hely lehetne a pihenésre és kikapcsolódásra.- Nem új keletű ötlet a falusi turizmus beindí­tása, de ahhoz bizony egy pénzes vállalkozó is kellene. Ilyen pedig jelenleg, sajnos, nincs a látha­táron. A kastély épülete magántulajdonban van, így nem szolgál turisztikai célokat. Munkát azért ad a fiatalok egy részének, de a többség nem tud mihez kezdeni. így nekik szórakozás gyanánt csak a kispályás foci meg a body building marad vagy a kocsma. A kocsma a település központjában található; májustól egy helybeli fiatalember a bérlője. A hu­szonhárom éves Cservenka Zsoltnak ez már nem az első vállalkozása.- A polgármestertől vettem át az üzletet, és nagy reményeket fűzök hozzá. A menyasszo­nyommal közösen döntöttünk úgy, hogy a faluban maradunk és itt kezdünk közös vállalko­zásba. Tisztában vagyok vele, hogy Kisasszondon nem köny- nyű a fiatalok életlehetősége, ezért is járnak a legtöbben Kaposfőre vagy a városba dol­gozni. A magunk példájával is megpróbáljuk azonban bebizo­nyítani, hogy tanulással, kitar­tással és megfelelő szemlélettel azért itt is lehet egyről a kettőre jutni. A lelkes fiatalember azt sem tartja lehetetlennek, hogy ké­sőbb - több más fiatallal együtt - részt vegyen a képviselő-testü­let munkájában is. Úgy véli: kel­lő gyakorlattal és egy szeré­nyebb anyagi háttérrel is van esélye a falusi turizmusban és az agrárvállalkozá­sokban is. - Errefelé nem élnek vagyonos embe­rek, de a fiatalok körében nagy az összetartás, és ebből ki lehet indulni. Esténként a kocsma előtti tér kerti asztalainál összeül az ifjúság, és a beszél­getésekből kiderül, hogy sokan gondolkodnak hasonlóan hozzánk. Szerények ugyan a szórako­zási lehetőségek is, de unalomról szó sincs. Az esti kártyapartik mellett sokan látogatják a body- building-termet, és van egy remek kispályás lab­darúgócsapatunk is. Most éppen a májusfa-kitán- colásra készülnek a fiúk. Cservenka Zsolt szerint ez az összetartás sokat segíthet azoknak is, akik még nem tudják, hogy később mihez kezdjenek. Egyben azonban min­denki egyetért: sokat kell tanulni, mert a tudást lehet csak hasznosítani szép környezetű szülőfa- lujukban. ________________________________■ Ism ert kisasszonpiaktól kérdeztük; hogyan érzik magukat a településen, milyennek látják a község jövőjét? Nagy az összefogás, de kevés a munka Sallai Rita boltos: - Máshonnan költöztem ide: egy nagyobb falu­ból, Kaposke- resztúrról, ahol többen laknak; mégsem monda­nám azt, hogy ez a település nagyon lemaradt. Úgy vet­tem észre, minél kisebb egy falu, annál nagyobb az emberek közti összefogás. Különösen a fiatalok körében látni ezt, ők nagyon jól is­merik egymást, és szinte naponta összejámak. Azt nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy Kisasszond zsáktelepülés, és így munkalehető­ségben nem válogathat az ifjabb nemzedék. Ezt is megoldják a kö­zeli településekre bejárással, amíg nem adódik esetleg egy olyan mun­ka, ami helyben is végezhető. Cservenka Péter tanuló: - El van zárva a külvilágtól ez a falu, ezért nincs olyan pezs­gő élet, ami jel­lemző egy na­gyobb lélekszámú településre. En­nek a hátrányát érzik a fiatalok, mert szórakozási lehetőség kevés akad. Közel van a város, de ahhoz mégsem elég jó a közlekedés, hogy esténként beutazzunk a szórakozó­helyekre. így csak a kocsmai be­szélgetés és a kártya marad. Van­nak, akik gyúrni járnak, mások pingpongoznak vagy a kispályás fo­cicsapatban játszanak. Nem foci­zok, de szorítok nekik a szép ered­ményért. Munkalehetőség sincs, de a jövő talán még ebben is tartogat kellemes meglepetést. Tolnai Istvánné vállalkozó: - Ezen a településen születtem, így szemtanúja vol­tam a változások­nak. Egyrészt ör­vendetes, hogy az utóbbi években el­mozdultunk a holtpontról és fej­lődött a falu, más­részt szomorú, hogy több az öreg és egyre keve­sebb a fiatal. A munkaképes kor­osztályból szinte több az állástalan, mint aki dolgozik. Az igazsághoz tartozik az is, hogy sokan nem is akarnak dolgozni, pedig a kastély­nál kapnának munkát. El vannak a segéllyel, s amikor már szorít a szükség, akkor az alkalmi munkák­ból. Hátrány az is, hogy bár elég sű­rű a hétközi buszjárat, hét végén nagyon nehéz a városba utazás. Orsós István rokkantnyugdíjas: - Itt a legtöbb ember a földből él, mert más munka- lehetőség helyben nincs. Rokkant- nyugdíjas vagyok, de dolgoznom kell, mert hét gye­rekem van. Egész nap a háztájiban dolgozom: a ku­korica meg a krumpli ad elég mun­kát. Ha jól haladok és megfizetik, akkor még alkalmi munkákat is vál­lalok. Úgy tapasztalom, hogy a fia­talok már nem akarnak úgy dolgoz­ni, mint az idősebbek. Igaz, hogy mióta a szövetkezet tönkrement, sokkal kevesebb számukra a mun­kalehetőség is. Mégis sokan fölke­rekedtek, hogy a városban találja­nak megélhetést, mert ott sokkal könnyebben jutnak kenyérhez. Gyurka István éjjeliőr: - Nincs okunk panaszra, mert van munka- lehetőség, és ez a legfontosabb. Igaz, hogy nem a településen dolgo­zom, de Kaposfőn a géptelepen el tudtam helyez­kedni. A szövetke­zet feloszlott, de arra nem lehet ráfogni a munka hi­ányát. Bárki találhat alkalmi mun­kát is, csak szorgalmasnak és kitar­tónak kell lennie. Annak a veszélye fennáll, hogy idővel mégis elnépte­lenedik ez a település. Abban bí­zom, hogy ez az idő azért nem jön el, és egy vállalkozó fölfedezi ezt a kis falut. Németek és angolok már fölfedezték a táj szépségét, mert ve­szik a házakat. Rendben tartják a portákat, s így szebb a falu. ■ ÜGYFÉLFOGADÁS SZERDÁN A polgármesteri hivatal címe: 7523 Kisasszond, Kossuth u. 2. Tel/fax: 82/732-010 Ügyfélfogadás szerdán 13-14 óráig. Hivatalos ügyekben a kaposfői körjegyzőséget kell felke­resniük a település lakóinak. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 170 14 évesnél fiatalabb: 22 15-18 éves: 8 . 19-60 éves: 106 60 évesnél idősebb: 34 SZOCIÁLIS CÉLRA 3,5 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 14,1 millió forintból gazdálkodhat. Eb­ből bérekre 1,3 millió forintot fizet ki, s a dologi kiadások összege meghaladja a 3,7 millió forintot. Az iskolások és az óvodások Kaposfőre járnak, így az ottani in­tézmények és a körjegyzőség fenntartására 2,6 millió forintot utal át. A szociális segélyek és támogatások összege évente 3,4 millió forintra rúg. Az önkor­mányzat tartaléka 1,5 millió forint, ez adja a pályázatok önrészét. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A Sárközy-kúria üzletember tulaj­donosa foglalkoztatja a legtöbb helybélit: jelenleg tizen dolgoznak a műemlék épület körül. A másik nagy foglalkoztató az önkormány­zat, ez hat embernek ad kereseti lehetőséget, közülük hárman köz­hasznú munkások. JÁRDÁÉRT PÁLYÁZNAK Balesetveszélyessé vált a Kos­suth utca a megnövekedett for­galom miatt, ezért már negye­dik éve pályázik az önkormány­zat a járdaépítésre. A mintegy ezernyolcszáz méter hosszú szakasz kiépítése 18 millió fo­rintba kerülne, mivel szükség van egy hídra is a Kisasszondi- patak fölött. A közvilágítás kor­szerűsítése hatszázötvenezer forintba kerül, ezt az összeget a Széchenyi terv pályázatán szeretnék elnyerni. KÉT BOLT, EGY KOCSMA Két bolt is van - egymástól pár száz méterre - a faluban, s a vá­laszték mindkettőben hasonló. Ezekben az üzletekben elsősor­ban a napi élelmiszert, a tejet, tejterméket, illetve a felvágottat veszik meg a lakosok. Ha műsza­ki cikkre vagy vegyi árura van szükségük, azt is szívesen meg­rendelik nekik a boltvezetők. A központban található kocsma délelőtt 11-ig és délután négytől van nyitva, de az esti órákban bo­nyolítja le a legnagyobb forgal­mat. Reggel a feles fogy, mert fő­leg pálinkát isznak a helybéliek. Délután inkább sört rendelnek, a fiatalabbak pedig üdítőt. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK.- LÁNG RÓBERT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents