Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-16 / 113. szám
2002. Május 16., Csütörtök 7. OLDAL Kelebia helyén Kelevíz Kelevíz nevét egy honfoglalás kori, a lándzsához hasonló fegyverről kapta, a kelevézről. E harci eszközt még a török ellen is használták a magyarok. A kelevíziek a címerükben is megörökítették. A faluról csak kevés írásos emlék maradt fenn. Először 1247-ben említették a nevét, a XIII-XV. században Keleuez, Kelevíz, Kelewyz alakban is. Egykor Barapuszta helyén állt a falu, amit az itteniek szerint Kelebiának is hívtak. 1536- ban Fajszi Ferenc és Beregyegh Domonkos volt a földesura. Az első török adójegyzékbe nyolc házzal írták be. A hódoltság idején szinte teljesen elpusztult település csak a XIX. század elején adott hírt magáról. Akkor már öt birtokos osztozott a határán. A XX. században pedig már csak a két Lehner, Vilmos és Antal. A századelőn már állami iskolában tanultak a gyerekek. Néhány évvel később kápolnát s harangtomyot is építettek hozzá, hogy hétköznap a tanításnak, ünnepen az istentiszteletnek adjon helyet. Kelevíz története során csak kevésszer volt önálló település; Mesztegnyőhöz és Marcalihoz kötötte a közigazgatás. 1993 óta saját körjegyzőségben intézik az ügyeket, akkor a szomszédos Gadány és Hosszúvíz is csatlakozott a kelevíziekhez. ■ Vendégre vár a büfé Vizes Tamás egyévi szünet után nyitotta meg a Vízi csárdát. A kiskocsma a 68-as út mellett egykor épp olyan forgalmas volt, mint az út. A kényszerszünet aztán alaposan korlátozta a forgalmát. Vizes Tamás elmondta: elsősorban azért vette meg az üresen álló büfét, mert számított a községen átmenő forgalomra, s bízott abban is, hogy rátalálnak a falusiak. Még egyik reménye sem vált valóra.- Sokféle módszerrel próbálom becsalogatni a vendégeket, de eddig nem sok sikerrel - mondta. - Ezen a büfén kívül mindössze egy kocsma van Kelevízen, még sincs akkora forgalom, mint vártam. A szokásos italválaszték mellett biliárddal és más szórakozási lehetőséggel is csábítgatnám a vendégeket. Terveztünk melegkonyhát is, de az nagy beruházás és bizonytalan a megtérülése. Fiatalok időnként előfordulnak, de elég bizonytalan a forgalom. Arra számítok, hogy egy év alatt azért hozzászoknak az itteniek, és visz- szatémek a vendégek. Sehol nem könnyű újraindítani egy vállalkozást. Egy ekkora faluban még sokkal több munkát és türelmet igényel, mint máshol. Én azért bizakodó vagyok, és talán az idő is en- gem igazol. _________________■ Mú ltidéző tősgyökeresek Rádics Ferenc az egyik legidősebb kelevízi. 78 éves és mielőtt nyugdíjba ment volna, kőművesként dolgozott. A faluban nem, de a környéken sok ház építésénél segédkezett.- Születésemtől fogva itt élek, ezért látom’, mennyit fejlődött a település - mondta Rádics Ferenc.- Az első jelentős változást az útépítés hozta. Amikor a kövesút megépült, más lett itt az élet. Könnyebbé és gyorsabbá vált a közlekedés, közelebb kerültünk a szomszéd településekhez. Mesz- tegnyőre jártunk templomba, a falu ügyeit is ott intézték, ott voltak* a rendezvények is. Igaz, bálokat itt is rendeztünk, de még milyeneket! Sőt, színdarabot is adtak elő a fiatalok Varga tanító idejében. Aztán mikor a szülők már nem mentek a gyerekekkel a bálba, mert kíséret nélkül is mehettek, lassan elmaradoztak a mulatságok. Mentek a fiatalok Marcaliba, illetve a Balatonra. Ma meg már nem is divat a bálozás. Televízió, rádió meg számítógépek: ezzel szórakozik az ifjúság. No, nem baj, de lehetne itt más is. Akár alsó tagozatos Rádics Ferenc: Sok változást megértem itt iskola is. Éppen a múltkor számolgattuk, hogy öt pedagógus is lakik a faluban, és mind máshova jár dolgozni. Pedig maradhatnának helyben. Igaz, nekünk már mindegy. Lassan az unokáink is kinőnek az iskoláskorból, de azért a falu jövője a tősgyökeres keleví- zieknek akkor is számít, ha öregek. Mert azért jó lenne tudni, hogy még sokáig olyan jól érezzék magukat itt az emberek, mint ahogyan mi éltünk évtizedekkel ezelőtt ebben a faluban. ■ KELEVÍZ BÜSZKESÉGE: A MILLENNIUMI PARK. Alig van olyan kelevízi lakos, aki ne vette volna ki a részét a község millenniumi parkjának az építéséből. A lakosság önerőből és nagyon sok munkával készítette el a falu központjában; három évett vett igénybe a kialakítása. Azóta már minden korosztály birtokba vette a területet: a kicsik játszótérnek, a nagyok sportolásra és baráti összejövetelekre. Minden nyá- ron itt rendezik meg Kelevíz napját. Az egész napos ünnepen mindenki jól érezi magát. ____________■ Él ő múzeum lesz az iskolából Kelevízen az idei legnagyobb beruházás a múzeumépítés lesz: az ország második, a Dunántúl első iskolamúzeumát rendezik be. Az állandó tárlat abban is egyedülálló lesz, hogy élő kiállításként működik: az iskolában tanulni is lehet. Az 1870-es évek végén emelték az épületet, ami- ■ ben a kelevíziek egykori népiskolája működött. A faluban hosszú ideig keresték a megfelelő feladatot: hogyan hasznosítsák ezt az ingatlant. A helyi képviselő-testület tavaly úgy határozott, hogy az épületet felújítják és eredeti állapotában mutatják be az érdeklődőknek. A kelevízi döntéshozók olyan múzeumot képzeltek el, amelyikben az egykori tanszereket ki lehet próbálni, és akár egy teljes tanítási napra vissza lehet utazni képzeletben a XIX. század fordulójára. Amikor utánanéztek, kiderült: iskolatörténeti kiállítás mindössze kettő van az országban, olyan pedig nem is létezik, amilyet a faluban kitaláltak.- Kelevízen egy évszázadig ebben az épületben volt a falu egyetlen közintézménye, ezért mindenki nagy becsben tartja - mondta Nemes László, Kelevíz jegyzője. - Ezért is szerettünk volna olyan ötletet találni, ami mindenkinek tetszik és szerepet adhat a falu számára. Egy népiskola múzeum idegenforgalmi szerepet is kaphat. Kapcsolódhat a térség többi látnivalójához és a Mesztegnyőn nagy sikerrel működő erdei iskolához is. Az elképzelések szerint a korhű bútorok és tanszerek között a látogatóinak nemcsak sétálni lehet majd, hanem akár tanulni is. Az iskolán kívül a tanítói lakást is korabeli bútorral rendezik be, az udvaron pedig népi gyermekjátékokat állítanak föl, hogy a kíváncsi nebulók a szünetekben is hasznosan tölthessék az idejüket._________■ Ős honos állatok a malomnál Az egykori kelevízi molnár majorja nyaranta vendégeket fogad. A régi malom alapjaira egy mintagazdaság települt: a mangalicától a karámokban szabadon vágtató lovakig szinte minden magyar állatfajta van itt. Az állatokon kívül van még csodálatos nyugalom és vendégszeretet. Itt otthon érezheti magát az is, aki csak egy napot tölt el a falusi idillben. A Márki-tanya a falusi turizmus kiszolgálására alapozott. Egy-egy vendégre most még sokat kell várni, de ez nem vette el Kézsmárki Sándor kedvét.- Bevallom: többet reméltem, amikor munkához láttam - mondta. - Tíz évvel ezelőtt még úgy tetszett, hogy lesz fantázia a falusi vendégfogadásban. Mára kiderült, hogy ehhez hosszabb idő kell, mint gondoltuk. Ennek ellenére nem mondhatom, hogy megbántam a befektetést. Gyönyörű itt a környezet, és az évek során átalakítottuk a terveinket. Most állattartással foglalkozom a tanyán, de mindig úgy fejlesztgetem a területet, hogy ha egyszer lesz fizetőképes kereslet a falusi vendéglátásra is, ehhez gyorsan meglegyen minden feltétel. Látogató, persze, most is jöhet. Őshonos állatfajtá- A malom környékén szabadon legelészhetnek a lovak is kát tartunk, és ez a környezet valóban annyira szép, abban, hogy ha a térségi progra- hogy akár egy-két órás kirándu- mok kiforrnak a környező teleiás is feltöltődést jelent. Érdeklő- püléseken, több vendég is lesz dők pedig azért akadnak. Bízom majd a tanyán. _____________■ Kel evízi olvasóinkat kérdeztük; mi a véleményük lakóhelyükről, és milyennek látják a falu jövőjét? Bizakodva várják az idegenforgalom fejlődését Magó József éjjeliőr: - Gödöllőről Nemes László körjegyző: - Kedves, nagyon jó fekvésű kis település kelevíz. Az ön- kormányzat az utóbbi tizenkét évben négy évtizedes hátrányt faragott le, ami abból adódott, hogy társközségként jóval kevesebb lehetősége volt, mint az önállóság visszaszerzése óta. Ma már majdnem teljes az infrastruktúra. Marcali közelsége nagyon kedvező a jövőre, hiszen egy esetleges összeépülés Bizével s így Marcalival a munkahelyek szempontjából sem közömbös. Ezeknek az adottságoknak is köszönhető, hogy nem fogy, inkább növekszik a község lakossága. Azt hiszem, ez mindenképpen csak jót jelent a jövőre nézve. Hegyi László alpolgármester: - Régi kelevízi vagyok, jóllehet nem ebben a faluban születtem. Éppen ezért pontosan tudom, mennyit fejlődött a település az utóbbi évek során. Nem panaszkodom; most már minden megvan itt, ami kell. Ha még egy-két munkahely is lenne helyben, még több lenne itt a fiatal. Az utóbbi években talán a fejlődésnek is köszönhetően sok fiatal maradt vagy költözött Kelevízre. Olyannyira, hogy házhelyet már csak akkor tudunk eladni, ha elkészül a falu új rendezési terve. Szerintem a jövő szempontjából fontosak a külföldiek is. Egyre többen vannak, és a segítségükkel talán fejleszthetjük majd a turizmust is. Szabó Gyuláné boltos: - Hat éve vagyok boltos a településen. Tudom, milyen gondok foglalkoztatják az itt élőket. Ha lenne helyben óvoda és alsó tagozat, annak nagyon sokan örülnénk, de ez egy ekkora faluban, sajnos, nem képzelhető el. Ami szerintem mindenki gondja^ az a falun átmenő óriási forgalom. így nagyon veszélyes a közlekedés. Ezért is nagyon jó lenne, ha elkészülne a kerékpárút Marcaliig. Három gyermekem van, s Marcaliba járnak iskolába. Ez nem távolság, de csak akkor tudnának egyedül iskolába járni, ha biztonságban elengedhetném őket. S ez azoknak is könnyebbség lenne, akik dolgozni járnak a városba. költöztem ide a családommal, és nem csalódtam ebben a faluban. A számításom is megtaláltam, bár nem minden történt úgy, ahogy elterveztem. Jómagam úgy látom, hogy van jövője a településnek. Aki tud dolgozni és akar is, az biztosan megtalálja a megélhetést. Amit problémának látok, az az, hogy helyben nincs lehetőség az elhelyezkedésre, sőt még a környéken is nehezen találnak munkát azok, akik magasabb iskolát végeztek. Ezen kellene megpróbálni a változtatást, és ha javítanák a közlekedési feltételeket is, akkor jóval könnyebb lenne azoknak az élete is, akik nap mint nap ingáznak. Haágné Garai Mária pedagógus: - Az a véleményem, hogy elsősorban a fiatalokat kell megpróbálni itthon tartani. Ezt csak úgy lehet, ha helyben is találnak valami szórakozási lehetőséget és közösséget. Régebben volt kon- diterém, voltak bálok, most azonban a sportalkalmak is hiányoznak. Ahhoz, hogy ezen változtassanak, szüksége volna a falunak egy olyan polgármesterre is, aki sokat tevékenykedve az itt élők mellé áll. Úgy gondolom, a német lakosokkal együttműködve jobban ki tudná használni a település az adottságait, s pályázati forrásokat is lehetne többet keresni a köny- nyebb boldogulás érdekében. ■ KELEVÍZ ÜGYINTÉZÉS: NÉGY NAP A körjegyzőség címe: Kelevíz, 8714 Vörösmarty u. 45. Tel.: 85/510-213 e-mail cím: keleviz@somogy.hu Ügyfélfogadás csütörtök kivételével mindennap 8-15 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 370 Férfi Nő 2 évesnél fiatalabb: 7 7 3-5 éves: 12 10 6-18 éves: 38 22 19-55 éves: 99 77 56-60 éves: 11 13 60 évesnél idősebb: 32 42 EGYMILLIÓS TARTALÉK Az önkormányzat az idén 46 millió 633 ezer forintból gazdálkodik. A legnagyobb kiadást a falu működtetése és a körjegyzőség fenntartása jelenti. Dologi kiadásokra hatmillió forintot költenek évente, a közigazgatásra elmegy 16 millió forint. Egészségügyi és szociális célra csaknem hétmillió forintot tervezett a testület, a társulásokban való részvételre pedig kétmillió forintot. A falunak 1 millió 200 ezer forint a tartaléka, fejlesztésre, felújításra pedig több mint ötmilliót terveztek. Ebből 2,6 millió forintba kerülnek az iskolamúzeum idei munkái és ugyanennyibe a ravatalozó felújítása. HELYBEN NINCS MUNKA A kelevíziek nagy bánata, hogy helyben kevesen tudnak elhelyezkedni. Az önkormányzaton és néhány vállalkozón kívül nincs munkaadó. A legtöbben Marcaliba járnak dolgozni, néhányan pedig a környező falvakba. KÉT BOLTBAN VÁSÁROLNAK Két bolt és két kocsma látja el a kelevízi lakosokat. Az élelmiszer- boltokban minden megtalálható, de csak a legszükségesebb cikkek fogynak nagyobb tételben, a többi árut általában Marcaliból szerzik be a lakosok. A kocsma nemcsak az italozás, hanem a társasági élet szintere is. Az eseményeket rendszerint sör mellett beszélik meg a férfiak. TURISTÁT VONZ AZ ERDŐ IS A gazdag növényvilág miatt is érdemes fölkeresni a falut. Határában van egy 3,2 hektáros erdő- rész, ahol évszázados tölgyek, kőrisek állnak. A legidősebb fa egy 300 éves tölgy. Az erdőrész azért maradt máig érintetlen, mert a II. világháború végén aknazárat létesítettek itt. Számtalan növényritkaság él e vidéken. A település érdekes része a Liliom-hegy, ezt már sok évszázada a virágról nevezték el; a liliomnak sok fajtája nyílott e területen. A hegyen már csak kevés van, de az erdőkben megmaradt. Itt megcsodálható a szigorúan védett kockásliliom is. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: FABOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 0 9 9 ___________
