Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-15 / 112. szám
6. OLDAL A L MANAC H 0 5 6 2002. Május 15., Szerda GADÁCS HIVATAL CSÜTÖRTÖKÖN A polgármesteri hivatal címe: 7277 Gadács, Fő utca 72. Tel.: 82/372-666 Ügyfélfogadás minden csütörtökön 14 -16 óra között van, más napokon a somogyszili körjegyzőséget kereshetik föl. Orvoshoz, védőnőhöz is oda járnak. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 136 Ötévesnél fiatalabb: 6 6-18 éves: 21 19-60 éves: 78 60 évesnél idősebb: 31 FORRÁSHIÁNY MIATT HITEL Az önkormányzat az idén 17,4 millió forintból gazdálkodik. A forráshiány 2,3 millió, a felvett hitel 3.1 millió forint. A legtöbb pénzt a működés viszi el: 8,7 millió forintot. Ebből dologi kiadásra 2,7 milliót tervezett a képviselő-testület, a közvilágítás korszerűsítésére 330 ezer, a gázberuházásra pedig hatmillió forintot. A személyi juttatások 2,7 milliót, ennek a járulékai egymillió forintot visznek el. A körjegyzőség fenntartása 1.2 millió forintba kerül, a szocpolkiadás kétmillió forint. Az iskola és az óvoda fenntartására 785 ezer forintot ad át az önkormányzat, és 191 ezer forintot tartalékol. Most a közvilágítás korszerűsítésére készülnek: az elavult lámpatesteket energiatakarékosra cserélik. A mintegy félmillió forintos munka ellenértékét öt év alatt fizetik ki a Dédásznak. GÁZRA GYŰJTENEK Csaknem egymillió forintot sikerült megtakarítani, ezt már a gázra tették félre. Pályázatokkal, saját erővel és szigorú takarékossággal sikerült a hatmillió forintba kerülő beruházás felét előteremteni, a többire hitelt kell fölvennie. A csatornázásra még öt-hat évet várni kell. A tél tönkretette az utakat is, a burkolásukra azonban nincs pénz. Pályázni szinte nem tudnak, mert a következő három évben csak a hitel visszafizetésére telik. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Az önkormányzat egy közhasznú és egy közcélú munkást foglalkoztat, egyéb munkalehetőség nincs a faluban. Az emberek Somogy- szilba és Igalba járnak dolgozni. KÉT TUCAT ELADÓ TELEK Húsznál több a beépítetlen telek a faluban, s ebből hét az önkormányzaté. Gadácsot most kezdik fölfedezni a külföldiek: három német család vásárolt ingatlant. A rendbe tett házakba azonban csak nyaralni járnak, adót nem fizetnek, s ez a mintegy százezer forint hiányzik az önkormányzat kasszájából. Ezért ügyvédi segítséggel próbálja behajtani a pénzt. • T OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES A FALU BÜSZKESÉGE: A HIVATAL ÉS A FALUHÁZ. Négy éve készült el a központi épületegyüttes Gadácson. Az önkormányzat az egyháztól vásárolta vissza az ingatlanokat, s a romos épületeket mindenféle hitel vagy pályázati pénz nélkül a saját erejéből újította fel. A 1,3 millió forintos beruházás két év fej- lesztési összegét vitte el. _________________________________________________________________■ Ké t részre szakadt a falu Szabó János alpolgármester szerint két részre szakadt a falu. Súlyos vádak hangzottak el. Az egyik rész támogatja a polgármestert, a másik ellene van.- Túlszámlázások voltak, s mindegyiket a polgármester engedélyével fizették ki. Az önkormányzat fa nyílászáróit a fia csinálta, bár nincs iparengedélye. A képviselő-testületben ketten vagyunk, akik ellene mertünk szólni, a többiek meg hallgatnak vagy egyetértenek vele - mondta Szabó János. - A legnagyobb gond azonban az, hogy a polgármester egyedül dönt, szinte beleszólásunk sincs a dolgok alakulásába. A vádak között szerepel az is, hogy a falugondnokot elküldte a polgármester, mondván: nem megfelelő a munkája. Előtte pár nappal azonban jutalmat kapott.- Feljelentettük az ügyészségen, de a vizsgálatot megakasztották, elmismásolták. A rendőrség még a tanúkat sem hallgatta ki. A ravatalozó 12 négyzetmétere sem kerülhetett 12 millióba. Nem pályáztatta meg, hanem önkényesen kiválasztott egy vállalkozót, akivel korábban együtt dolgozott- panaszolta Szabó János és még néhány lakos. - A ravatalozóhoz az egyik lakatlan házból és annak a melléképületéből bontatta ki a téglát. Arra hivatkoztak, hogy ajándékba kai iák. A bolt és a kocsma az ő tulajdonuk, s mert a szegény embereknek hitel kell, nem mernek ellene szólni. Jelenleg két lakossal áll perben. Szemet vetett valakinek a bérelt földjére, és letagadta a bérlő elővásárlási jogát. A bíróság nem a polgármesternek adott igazat. Az önkormányzatnak soha semmire nincs pénze, de az elvesztett perköltségeket kifizeti. Javasoltam, hogy álljunk el a pertől, de a polgármester arra hivatkozott, hogy van ideje bíróságra járni.- Néhány ember piszkálódik, ez ellen semmit nem lehet tenni - mondta a vádakra Terhe Sándor polgármester. - Minden kifizetést számlával igazolunk; nincs fiktív számla, nincs túlszámlázás, a tényleges összeget kifizettük. Az ügyészség is vizsgálódott: minden írásos anyagot elvitt, de nem fognak semmit sem találni, mert rendben vannak a dolgaink. A földeladással kapcsolatban valóban volt egy jogsértő döntés, ezt a bíróság állapította meg; ott követtük el a hibát, hogy nem néztük meg a bérleti szerződést. Ilyen előfordul mindenütt. Ennyi az egész, s nem akkora bűn, amiért a fejemet kellene venni. Bárki tévedhet. A hivatal nyílászáróit valóban a fiam csinálta; egy kaposvári vállalkozónál dolgozott, s a szerződést a főnökével kötöttük. A ravatalozót is vállalkozóval készíttettük a költségvetés alapján, s az árból még alkudtunk is 200 ezer forintot. Nem önhatalmúlag döntök, hiszen van egy felelős testület. Ezt a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei is bizonyítják. Egy településen nem lehet olyan döntést hozni, ami mindenkinek tetszik. Akinek esetleg a tyúkszemére lépünk, az utólag sárral dobálódzik. ___________________■ Hi ányzik a tőke a gazdasághoz Kaminek Ferenc munkanélküli, a társa rokkantnyugdíjas. Kettejük összes jövedelme alig 46 ezer forint. Ebből az összegből - Kaminek első házasságából származó fiával együtt - hárman élnek.- Négy évig változó bevétel mellett támogattuk a gyerek tanulását. Az idén végez, ha el tud helyezkedni, talán egy kicsit köny- nyebb lesz nekünk is. A rozzant ház kerítésénél kutyák acsarkodnak, a ház mögött kert és erdő. - Kicsi a kertünk, csak 300 négyszögöl, s ennek egy része is erdő. Volt még egy földem, de azt el kellett adnunk, hogy gépeket vehessünk. Bár még azt sem tudjuk megtermelni, amire a családnak szüksége van. Egy kis krumpli, hagyma, zöldségféle, a felső részébe meg egy kis kukorica. Ennyi terem, a többit meg kell venni. Van két libánk meg két kutyánk. Szívesen tartanánk több állatot, de ahhoz nagyobb terület és anyagi háttér kell. Nincs kezdő tőkém, mert pénzből már könnyebb volna pénzt csinálni. Kaminek Ferenc még csak 47 éves. Ahhoz fiatal, hogy munka- nélküli legyen.- A környéken nincs munkalehetőség. A szomszéd településen próbáltam elhelyezkedni, de nem vettek fel. Várom a nyugdíjas éveket, mást nem tehetek. ■ Jobb időt várnak a gazdák Nyolc éve úgy gondolta Balogh József, hogy a mezőgazdaságban próbálja megteremteni a megélhetését. Akkor vágott bele a vállalkozásba. -350 hektáron termelünk - mondta. - Ennek egy része a saját földem, a többiti a családtagoktól és másoktól béreljük. Csak növénytermesztéssel foglalkozunk; a fő terményünk a kukorica, a búza és a napraforgó. A betakarítás kivételével minden munkát: a talajelőkészítést, a vetést, a vegyszerezést a jaját gépeinkkel végezzük. A mezőgazdaság jövedelmezősége meglehetősen ingatag. A bevételt befolyásolja az időjárás, s emellett a tőzsdei árak is.- Mindig a tőzsdei árakra hivatkoznak, de szerintem a tőzsdén a termelt árunak a tíz százaléka sem mozdul meg - mondta Balogh József. Az idei kilátások rosszak, a vetőmag nagy része még nincs a földben.- Az időjárás miatt nem mehettünk a földekre; szinte semmit nem csináltunk, csak várunk. Tavaly ilyenkor már mindent elvetettünk, most meg arra várunk, hogy dolgozhassunk.______________■ Sertéstartásból megélhetést Hároméves kora óta itt lakik Váczi Józsefné. Anyai nagyszülei itt éltek, s ez a falu adta - több mint két és fél évtizede - a társát is. Három lányuk született, a legidősebb 23, a legkisebb 11 éves. Váczi József az agrárszövetkezet traktorosa, ő az önkormányzatnál dolgozott házigondozóként, mígnem két éve leszázalékolták. Azóta ellátja a háztartást meg az állatokat.- Sertéseket tartunk, évente húszat visznek el tőlünk. A takarmányt megtermeljük, hat hektáron gazdálkodunk - mondta Váczi Józsefné - Nem éri meg disznót tartani, de olyan kevés a fizetés, hogy abból nem lehet megélni. Ámít apránként a disznókra költünk, azt majdnem egy összegben kapjuk vissza. így legalább többnek látszik. Egy gyerekre kapunk még családi pótlékot. A nagylányom már dolgozik, de úgy egyeztünk meg: ne adjon haza semmit, amit keres, abból gazdálkodjon. Öltözködésre, utazásra nem adok pénzt, azt teremtse elő. Nem szeretném, ha a lányok itt maradnának: itt nem sok lehetősége van egy fiatalnak. Váczi Józsefné szenvedélye a porcelánok gyűjtése. A nippek többségét a lányai hozták az országból, világból. A legidősebb többször is járt már Görögországban, és soha nem tért haza ajándék nélkül. A szülők még nem jártak külföldön, csak a gyerekek elbeszéléséből tudják, milyen a tenger.- Nem vágyunk külföldre, nekem elég, ha Gárdonyba hazamehetek. A középső lányom is itthon ülő, így a nagylány viszi magával a kicsit is. Olyan, mint- ha a pótmamája lenne. _______■ Ke rékpáron télen-nyáron Harmincöt éve Pukánszky Sándomé hordja a lakosoknak a postai küldeményeket. Gadácson nincs postahivatal, így reggel bekerekezik Somogyszilba, a postán átveszi á leveleket, csomagokat, egy részét helyben kézbesíti, majd visszatér a faluba. Télen- nyáron naponta mintegy húsz kilométert kerekezik. A kötésig érő hóban, a csúszós úton is társa a bicikli. Az emberek várják a segélyt, a nyugdíjat és egy kis beszélgetést.- Van, aki a legszemélyesebb gondját is megosztja velem, mással csak a jó napotig terjed a kapcsolatunk. Meghallgatok mindenkit, de nem adom tovább a reám bízott titkokat. Azt látom, hogy nagyon rosszul élnek az emberek. Nincs munka és nincs pénz. Az ingatlanjaikat sem tudják rendben tartani, mert nincs miből. S még az sem talál munkát, aki nagyon akar dolgozni. Valami alkalmi elfoglaltságot csak talál, de állandó állást nagyon nehezen. Pukánszkyné naponta 20 kilométert kerekezik Két gyereke és négy unokája van Pukánszky Sándornénak. A lányok elköltöztek a faluból: a városban találtak munkát, társat pedig másik településen. A kapocs azonban nem szakadt el.- A napi munka után ott a kert, mindent megtermelünk a családnak. A lányok jönnek, segítenek. Van hét baromfim is, többet már nem vállalok. ■ GaPÁCSI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! Ml A VÉLEMÉNYÜK A VEZETÉKES GÁZ FALUBA HOZATALÁRÓL, ÉS VÁRJÁK-E A BERUHÁZÁST? Fejlődést hoz a gáz, csak nagyon drága Herold Szilárd traktoros: - Bizonyos, hogy a gáz bevezetésével sokkal modernebb és lényegesen komfortosabb lesz a falu. Bár sok család nem engedheti meg magának, hogy beköttethesse. Engem sem érint, mert nincs házam, a nagymamámnál lakom, ő pedig fél a gáztól, így nem vezettetjük be. A beruházás megvalósulása után már csak a szennyvízcsatorna hiányzik, és Gadácson is teljes lesz az infrastruktúra. így a telekárak is növekszenek, s aki eladni akar, annak jobb lesz. Talán még a külföldiek is fölfedezik a községet, és megvesznek több ingatlant. Ezzel pedig megállítható lesz a hanyatlás. Esetleg föllendülhet a falusi turizmus is. Kulcsár Andrásné nyugdíjas: - Ebbe a községbe nem való gáz. Kopott falu ez, nagyon sok a foghíjtelek, több a romos, öreg tömésház. Minek ide a gáz? Az egész településen csak három új vagy felújított ház van. Az emberek szegények, nagyon kevésnek lesz pénze arra, hogy bevezettesse. Egyedül élek én is, a nyugdíjam kevés, a kifizetnivaló sok. Én ugyan nem vezettetném be, még ha ingyen volna, akkor se; szerintem csak fölösleges pénzkidobás. Eddig is fával, szénnel fűtöttem, ezután is jó lesz. Az öregeinknél sem volt gáz. Minek az a rongyrázás? Egymagámra úgyis keveset főzök, s ahhoz nem kell a vezetékes gáz. Terbe Sándor polgármester: - A gáz bevezetésével a telkek, a házak értéke növekszik. Sok család főz palackos gázzal, s ez nagyon drága. A vezetékes gáz bevezetésével felére, csökken a költség, bár maga a gáz bevezetése nem olcsó. Infrastruktúrában a szennyvíz kivételével ugyanazokat a lehetőségeket tudjuk kínálni, mint a városban. Ha teljes a közműhálózatunk, talán vállalkozók is települnek ide, s ezzel munkalehetőséget teremtenek. Egy vállalkozó már érdeklődött, ő sörüzemet létesítene, ám nem mindegy, hogy fával kell-e fűtenie vagy teljesen korszerű gázos rendszerrel. Pap Józsefné rokkantnyugdíjas: - Két gyereket nevelek egyedül; sajnos, nem vagyok olyan helyzetben, hogy bevezettethessem. Tudom, hogy jó, mert ha van, az növeli az ingatlanok értékét is. A jövedelmem azonban olyan kevés, hogy még hitelt sem tudok fölvenni, illetve nem tudnám fizetni a részleteket. így nem is álmodozom, hogy nálunk egyszer fellobban a gázláng. Fával fűtök, cserépkályhával, így egy évben 50 ezer forintot költők tűzifára. Ezt egy összegben kell kifizetnem, aztán a fát hazahozatni, fölfűrészel- tetni, az is költség, nem is szólva a piszokról, amivel a hamuzás jár. Nagyon szeretném, de nem lehet. Csiszár István nyugdíjas: - Okos dolog a gáz bevezetése, de szerintem nagyon sokba kerül. Az biztos, hogy a vezetékes gáz emelné a lakosok élet- színvonalát, de ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak. Egyedül élek, meghalt a feleségem; nekem jó a fatüzelés, nem vezettetem be a gázt. Az erdőgazdaság dolgozója voltam, így1 kedvezményesen kapom a tűzifát. Aki teljes áron veszi meg, annak az sem olcsó. A beruházást kell megfizetni, utána a fűtés már nem olyan drága vagy legalábbis nem egy összegben kell kifizetni. Gondolom 250- 300 ezer forint alatt nem lehet megúszni a bevezetését. ■
