Somogyi Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-03 / 102. szám
2002. Május 3., Péntek A L M A N A C H 1 5 7 7. OLDAL A szépség belülről fakad- Porrog csak az arculatával nem tudja kifejezni belső szépségét. Igaz rá a mondás, miszerint a szépség belülről fakad, s a külső csak másodlagos - vallja Horváth Zsolt polgármester. - Az itt élők mindig összefognak a bajban, és számíthatnak egymásra. A falukép miatt sem kell azonban szégyenkezniük. Megújult az óvoda és a kultúrház, a katolikusok és evangélikusok közös büszkesége az új templom, és az önkormányzat most készül rendbe tenni a ravatalozó tetőszerkezetét. Hamarosan játszótere is lesz a falunak, télen pedig már gázzal fűt- hetnek, altik rácsatlakoznak a most épülő vezetékre. Már a szennyvízcsatorna- rendszer kiépítését is tervezik - tudtuk meg a polgármestertől. Jelentős és egyelőre kiaknázatlan erőforrás a határban talált 82 fokos termálvíz - a kút jelenleg a Mól kezelésében van -, ami alkalmas lehet fűtésre, kertészeti melegházhoz is. A por- rogiak nem titkolt vágya, hogy egy vállalkozót találjanak, aki hasznosítja a falu folyékony kincsét. ■ Kinőtte a hazai pályát A porrogiak mindig szerettek focizni. Az idősebbek gyakran emlegetik: régen a falu apraja-nagyja a pálya széléről buzdította a csapatot. Akkoriban kevés olyan fiatalember volt, aki nem lépett a gyepre, s még kevesebb, aki a falu büszkeségei között először ne a futballcsapatot említette volna. A nyolcadikos ifj. Dezső Györgynek már az apja is rúgta a bőrt, őt pedig egyik legtehetségesebb játékosként tartja számon a gyéké- nyesi iskola sportegyesülete. Hetente háromszor edz az iskolában, s szabadidejének nagy részét is a porrogi futballpályán tölti. Tagja volt a megyei válogatottnak; nemrég válogatáson vett részt, s reméli, bekerül az országos serdülőcsapatba is. Azt mondta: a hazai meccseket nem szívesen nézi a tévében, annál inkább a külföldieket, elsősorban a Reál Madrid, a Manchester United, a Liverpool és a Bayern München mérkőzései hozzák lázba. Jövőre a kaposvári építőipari-faipari szakközépiskolában tanul tovább, és szeptembertől tagja lesz az iskola kollégiumi futballcsapatának. Nem meglepő - noha 30 érme között szép számmal van ké- züabda- és atlétikai díj -, hogy csak töprengés után válaszolt arra a kérdésre, hogy mi érdekli még.- Szeretnék egyre följebb jutni - árulta el vágyát -, és egyszer beke- rülni egy külföldi csapatba. ■ Négy falu megannyi gondja A legelső falugondnokok közül való Tatár Ferenc. 1992-ben négy másik pályázóval együtt jelentkezett az állásra, de hogy mi lesz a feladata, sokáig nem sejtette.- Akkor még gyerekcipőben járt ez a szolgáltatás. Csak annyit tudtam, hogy kell hozzá érettségi és jogosítvány - emlékezett Tatár Ferenc. Az első év a belerázódás ideje volt. Korábban gondot okozott, hogyan juttatják el az idősekhez az ebédet s ki váltsa ki a gyógyszereiket, így ez volt az első, amit a szolgálat megoldott. Azután jött a többi. Mikor a falugondnok reggel munkába indul, még nem tudja, milyen új feladatokat hoz a nap, hova kell sürgősen elmenni és este mikor tér haza. Négy falut lát el, ezért a munkája sokban más. Bár füvet nem nyír, árkot sem kaszál, de bevásárol, kicseréli a kiégett villanyégőt, s ha kell, orvost hív, értesíti a beteg rokonait. Napi kapcsolatban áll a védőnővel, a házigondozóval, hozza-viszi az üzenetet óvodába, szülőknek, s ő ül a szemétszállító IFA volánja mögött is. - Estére jól elfáradok, de sok szépsége van a munkámnak, hiszen nincs Tatár Ferenc hordja az időseknek az ebédet két egyforma nap. Mindig másnak örülnek az emberek, és más miatt bánkódnak. Sok az egyedülálló idős, akinek általam van kapcsolata a világgal. A porrogiak számára ma már teljesen természetes dolog a falugondnok és a falubusz - mondta. Mosolyogva azt is hozzátette: olyannyira természetes, hogy időnként már neki kell kérni, hogy vegyék át tőle a gyógyszert, sőt, ne adj' isten, fizessék is ki. ________■ ÖK UMENIKUSSÁ LETT AZ EVANGÉLIKUS IMAHÁZ. A több mint százéves harangláb köré 1995-ben kezdték el építeni az evangélikus imaházat Krizsán András építész tervei alapján, és 1996. szeptember 22-én szentelték föl. A faluban nincs másik templom, ezért itt tartják a miséket, és az sem ritka, hogy katolikusok és protestánsok együtt vesznek részt az istentiszteleten. Az imaház falán márványtábla emlé- keztet az 1. és II. világháború áldozataira, az épület mögött pedig parkot alakítottak ki. ______________■ Ve ndégváró falu Százharminc éve Porrog 88 házában 673-an laktak, 1877-től itt volt a körjegyzőség székhelye. A XX. század elején azonban megfogyatkozott a lakossága. Ma csak 239-en élnek a „hétszergörbe” út menti faluban. Legtöbbjük lokálpatrióta, s nehezen tudná másutt elképzelni az életét. Pár éve még Nagy Sándornak és feleségének nem volt olyan egyértelmű, mint ma, hogy Porrogon élje le életét. Már az iskolába is együtt jártak, 1993-ban házasodtak össze, és itt maradtak. Nagy Sándor Nagykanizsán mozdonyvezető, felesége az otthoni gazdaságban dolgozik; málna- és szederültetvényük van, uborkával és fenyővel is foglalkoznak. Azt mondták: elsősorban azért maradtak, mert itt könnyebb a megélhetés. S az önkormányzat 200 ezer forint kamatmentes kölcsönnel segítette őket, így felújították s emelettel toldották meg a család régi, fordított házát.- Falun nőttem föl, el sem tudnám képzelni másutt az életemet. Porrognak egy nagy hátránya, hogy hiába van közel Csurgó és Nagykanizsa, rossz a tömegközlekedés. Nehéz bejárni a munkahelyre, egyébként semmi nem hiányzik. Már van nyugdíjasklubunk is; ennek a rendezvényein mi, fiatalok is föllépünk. Talán egy játszótér kellene még a gyerekeknek - mondta Nagy Sándomé. Férje a régi nyarakra emlékezik szívesen, mikor még annyi fiatal élt itt, hogy az alsó és a felső vég is ki tudott állítani egy focicsapatot. Nosztalgiával említette a régi vízimalom duzzasztóját, ott szoktak horgászni, s fürödni is a forró délutánokon. A vele egyívású ifj. Horváth Sándor is ízig-vérig lokálpatriótának tartja magát. - Porrogban minden szép - vallja. - Szépek a környező dombok, erdők; tiszta időben látni innen a horvát hegyeket is. Akárki jön ide, mind megcsodálja, de az itteniek még nem ismerték föl e tájban rejlő lehetőségeket. Nagyobb hírverés kellene, akkor talán kialakulna a falusi turizmus. Ifj. Horváth Sándoménak vegyesboltja van, s ő a titkára a négy falu nyugdíjasait összefogó Gyöngyvirág klubnak, amely egyre népszerűbb. Méltán büszke rá, mert a rendezvényeik mindig a hétszergörbén telt házasak, s az unokáktól a nagymamákig minden korosztályt megmozgatnak.- Régebben több volt a fiatal - így az anyósa -, ám az ötvenes években a téesznél jobb lehetőségeket kínált a város, ezért többen elhagyták a szülőfalujukat. Nehéz éveket éltünk meg. A családon kívül nagy örömem, hogy elkészült az ökumenikus templom is. Egy vasárnap sem mulasztom el az istentiszteletet - mondta id. Horváth Sándomé. A haranglábat körülölelő templomra az egész falu büszke, akárcsak dolgos, szorgalmas lakóira. - Igyekvő nép a porrogi - állt meg az utcán egy pillanatra a nyugdíjas Vármos Jánosné is. Majd mintegy igazolásként a túlsó soron leveleket osztó Bíró Tamásnéra mutatott. - Ennek a fiatalasszonynak is marhái, disznói, baromfijai vannak, amellett, hogy postás - summázta elégedetten. Porrogot mindig gazdag faluként tartották számon, olyannak, melynek lakosai megélnek a jég hátán is. A sorból - bár messziről jöttek - Ürmös Lenke és övéi sem lógnak ki. A maros vásárhelyi család egy éve telepedett le itt, az asszony vegyesboltot nyitott, a férje Csurgón dolgozik, két gyerekük pedig egyetemre jár. Rögös út vezetett idáig, amiről az asszony nem szívesen beszél, de reméli, hogy most már jobbra fordul a soruk. Azt mondta: ez a vidék hasonlít az övékre, és nyugodt, csendes a falu. Hamar megszoktak itt, és hamar befogadták őket.______■ Porrogi olvasóinkat kérdeztük: milyennek látják a településüket, és mennyire elégedettek vele? Sokat fejlődött a falu, csak kevés a fiatal Nagy Sándorné pénzügyi előadó: - Sokat fejlődött a falu az utóbbi években; elkészült a kultúrház és az óvoda, új templom épült. Szeretem Porrogot, itt élek a születésem óta, így nekem már ezért is szép. Nyugdíj előtt állok, így nekem nem fontos, de a fiataloknak kellene munkahely, mert nagyon rossz a bejárás Nagykanizsára, és csak kevesen tudnak elhelyezkedni Csurgón. Régebben sokan tartottak tehenet, disznót, de mára megfogyatkozott a számuk, mert a gazdák gyakran ráfizettek. Most meg aggasztóan esnek a fel- vásárlási árak, és elfagyott a málna meg a szőlő is. Az ember mindig jobbat várna, de remélem, hogy ennél rosszabb azért nem lesz. Török Lászlóné nyugdíjas: - Tizenkét éve költöztünk Porrogra a Tóth Lászlóné óvodavezető: - A falu egyik büszkesége az óvoda. Özv. Kardos Ferencné nyugdíjas: - Ötvennégy éve jöttem férjhez Győrfyné Pintér Marianna, a kisposta vezetője: - Alig egy hónapegész település. Két romos épület van csak, éppen velünk szemben, jó volna, ha rendbe tennék, hogy ne csúfítsa az utcát és ne menjen el a kedve a letelepedni vágyóknak. Néhány éve felépült az ökumenikus imaház, felújították a kultúrhá- zat, van óvodánk; már csak egy buszmegálló hiányzik. Egy helyen áll meg itt a busz, s az tőlünk mesz- sze van, ezért kellene még egy. Amúgy is elzárt falu a miénk, autó nélkül nehéz innen kimozdulni. sítették a fűtést, két hete pedig új galéria készült abból a pénzből, ami az óvoda és a szülői munkaközösség szervezte bálok bevételéből összegyűlt. Sajnos, kevés a fiatal család, így egyre kevesebb a gyerek; öregszik a falu. Az utóbbi években több porta is új gazdára talált, az önkormányzat pedig gondot visel a lakatlan házak környékére, ezért is szép a település. Emellett kiemelkedő a Gyöngyvirág nyugdíjasklub tevékenysége is. telepedtek ide, dolgos és becsületes emberek. A falu azonban nem olyan összetartó már, mint régen, nagyobb a széthúzás, az irigység. Vigyázni kell a betörőkkel is, ezért ha gyanús alakot látok őgyelegni, főleg a posta környékén, megszólítom. Volt, hogy én értesítettem a rendőrséget, ezért nem lett baj. Legjobban az új templomunknak örülök, azért is, mert a férjem - aki 38 évig volt a gyülekezet vezetőségi tagja - segítette az építését. nyíre én megtapasztalhattam, fejlődik a falu, és szép a környezete is. Elég sok a fiatal is. Úgy látom, hogy leginkább a későn házasodók maradnak itt, és a harmincas éveiket taposók vannak többségben. Nem hiányzik a város, jobb falun élni, csak az a baj, hogy ritkán adódik szórakozási lehetőség. Bálok azért itt is vannak. Ha valamiért be kell mennem Csurgóra vagy Nagykanizsára, az sem okoz gondot, mert vi- szonylag jó a közlekedés. ______■ PO RROG HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8858 Porrog, Fő út 32. Telefon: 06(82)571-161, 06(82)571-162 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig reggel fél 8-tól 16 óráig, pénteken fél 8-tól 13.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 239 (113 férfi, 126 nő) Ötévesnél fiatalabb: 5 6-16 éves: 31 17-55 éves: * 117 55 évesnél idősebb: 86 FEJLESZTÉSRE NÉGYMILLIÓ Az önkormányzat idei költségvetése 46 millió 822 ezer forint. Dologi kiadásra 41,7 millió forintot, fejlesztésre és felújításra 4,4 milliót terveztek. Hamarosan befejeződik a közösségi ház felújítása - ez magában foglalja a teljes belső felújítást, bevezették a központi fűtést és megerősítették a födémszerkezetet -, s készülnek a ravatalozó tetőcseréjére és a körjegyzőség elektromos hálózatának a fejlesztésére. A falu bekapcsolódott a kistérségi gázprogramba, Így vezetékes gázt kapnak az önkormányzati intézmények is, s az óvodában bevezetik a HACCP- • rendszert. Szociális segélyekre 1 millió 600 ezer forintot szán az önkormányzat. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A település legnagyobb és szinte egyetlen munkaadója az önkormányzat, 15 embert foglalkoztat. A legtöbben Csurgóra ingáznak, néhányan Nagykanizsára. A gyéké- ' nyesi Csokonai mezőgazdasági rt négy-öt porrogit foglalkoztat. NEM KOCSMÁZNAK Három vegyesbolt és egy italbolt van a faluban. Az üzletekben a lakosság többnyire csak a napi cikkeket veszi meg, mert a havi nagybevásárlásra a nagy- kanizsai Tesco-áruházba járnak. Az élelmiszerboltok nyitva tartása igazodik a szokáshoz: reggel és délután árusítanak, dél körül bezárnak. Szinte mindenkinek van szőlője a hegyen és bora is, ezért az italboltban kevés bor fogy. A lakosság azt mondja: Porrog nem kocsmázó falu. A KÚT LEGENDÁJA A monda szerint régen, abban az időben, amikor még a nép Lakimezőn lakott - ez volt ugyanis valaha a mai település elődje -, valaki ellopta a harangot, és a bodonos kútba dobta. Ezt követően a kútban minden karácsony éjjelen megszólalt a harang. Mára azonban az a kút teljesen eliszaposodott, és így hiába is jár valaki arrafelé karácsony éjszakáján, nem hallja az elveszett harang szavát. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY már nem megyünk tovább. Dolgos, szorgalmas emberek laknak itt, még a 80 évesek portája is rendben van. Szép, rendezett az tóm: a felszereltsége az önkormányzatnak köszönhetően fölveszi a versenyt a városi óvodákéval is. Pályázati támogatással korszerűPorrogra, es szeretem ezt a helyet. Korábban sok volt a fiatal, de a legtöbbjük elköltözött. Üres ház viszont alig van, mert budapesti és prHáKri ccaláHnlzköltöztem ide a szomszéd faluból, mert megbíztak a posta vezetésével, és egyelőre nem is áll szándékomban, hogy máshová rnmipk Ampnv-
