Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-06 / 80. szám

2002. Április 6., Szombat HÉTVÉGÉ 13. OLDAL „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Mint a nyár és a tél Gondolom, egyetlen magyar anya­nyelvű honfitársunknak sem okoz gondot, hogy a nyár és a tél szavunk különböző származékaiban mikor ejtünk és írunk rövid és mikor hosz- szú magánhangzót. Tapasztalataim szerint viszont az i, u, ü magán- hangzós szavaink estében már nem ilyen egyértelmű és könnyű a helyzetünk. Általában igaz, hogy az ilyen szavak többségében az i, u, ü, rövid: int, ipar, is, itt, mint, pint, rizs, szid, szik, mi, ti, tiszt, vicc, Zirc; ujj, un(om), bumm!, busz, csuk, dug, fut, hukk!, hull, huss!, juh, juj, juss, kulcs, kun, kurd, lyuk, muff, must, puff!, pult, pun, rum, tud, tus, zug (főnév); üdv, ügy, ük, ül, üt, bükk, csüd, csüng, düh, függ, fiú, fürt, fütty, küld, küsz, küzd, ptiff!, rügy, rüh, rüszt, sül, siily, sün, süt, szügy, szül, tüll stb. Azokban a szavakban azon­ban, amelyekben az;, ú, ű magán­hangzó hosszú, a toldalékolt for­mák egy részében időtartam válto­zás következik be. Eddig rendben is volna a dolog. Most már csak az a kérdés, melyek azok a származé­kok, amelyekben megmarad és melyekben rövidül meg a hosszú í, ú, ű magánhangzó? Ekkor fordul­junk segítségért az ilyen szempont­ból megbízhatónak mondható nyír és tél szavunkhoz! A szabály ugyanis így fogalmazható meg: „Ügy változnak, mint a nyár és a tél.” E két szónál nem szoktunk té­veszteni abban, hogy mikor rövid és mikor hosszú a magánhangzó. Vizsgáljuk meg tehát a nyár és a tél szavunkat! Megmarad a hosszú magánhangzó a következő alakok­ban: nyár, tél; nyárban, télben; nyáron, télen; nyárra, télre; nyár­nak, télnek; nyári, téli stb. Ezek mintájára például a víz, út, tűz sza­vunkban is megmarad az eredeti hosszú magánhangzó: víz, út, tűz; vízben, útban, tűzben; vízen, úton (például: útonálló), tűzön; vízre, útra, tűzre; víznek, útnak, tűznek; vízi, úti, tűzi stb. Nem marad meg azonban az alábbi toldalékolt for­mákban: nyarat, telet; nyarak, te­lek; nyaral, telel; nyarunk, telünk stb. Ily módon változik, rövidül meg a víz, út, tűz szó magánhang­zója is: vizet, utat, tüzet; vizek, utak, tüzek; vizel, utal, tüzel; vi­zünk, utunk, tűzünk stb. Végezetül néhány szavunk, ame­lyekben a fenti szabály érvényesül: fű, fűz (főnév: fa), nyúl (főnév: hús­véti nyúl), szűz stb. Befejezésül két szót említek meg, amelyeknek semmi közük nincs a magyar víz, vízi szóhoz, ezért őket rövid t-vel illik ejteni és írni: vizigót (nyugati gót) és szerviz (étkészlet; javítóműhely)! A víziló viszont így helyes! mihályfalvi László Hajban a siker és a vonzerő Tudat alatt mindnyájunkban mun­kál a kérdés: mennyire vagyok vonzó, milyen hatással vagyok a másikra? Fölérek-e azzal, akit ne­tán vetélytársnak tartok? Hogyan lehetnék még sikeresebb? Alapve­tő követelmény az ápoltság, a fiata­los megjelenés a munkahelyi siker­hez és az elismertséghez a nők kö­rében. Emeli a férfi értékét a szép és dús haj. Már az antik korban is így volt. Akármilyen fiatal is valaki, a kellemes külső az első. Ráadásul manapság mindennél többet szá­mít munkahelyen a fiatalos, dinamikus közösség, amellyel a cég igyekszik kifejezésre juttatni a vállalat újra és a folytonos megújulásra való fogékonyságát. A fiú, aki nem akart lovag lenni Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Fekete király. Volt annak három fia és egy lá­nya. A három fiú elindult szerencsét és foglal­kozást próbálni. A legnagyobból doktor lett, a középsőből ács, a legkisebből viszont csak egy álmodozó. A király lányát elrabolta a go­nosz Hedonius király, így aztán a király évek óta sírásba fojtja bánatát. A könny csak öm fik, ömlik öreg szeméből, egészen addig, amíg a palota összes terme, a falu ut­cái, végül pedig az egész birodalom sós könnytengerben ázik. Az öreg ki­rály annyit sírt már, hogy fel sem is­meri a szerencsepróbából hazatérő fi­úkat, akik viszont ennek ellenére elin­dulnak, hogy megmentsék nővérüket. A lányt persze a legkisebb királyfi viszi haza az apai házba. Ráadásul a zsarnok király kissé akaratos lányát sem lehet le vakarni a királyfiról, a végén tehát mindenki meg­kapja azt, amit és akit megérde­mel. Persze Litvai Nelli meséje en­nél sokkal bo­nyolultabb, de követi a népme­séi hagyomá­nyokat, s köz­ben próbálja is őket a mai kor követelményei­hez igazítani. A legkisebb fiú, a Vándor például tipikus mai fia­tal: nem tudja, mit kezdjen az életével, s mikor kiderül, hogy A vándor útja során a Holddal is találkozik csodakardja van, tiltakozik a lovagi szerep és a feladat el­len. A Csiky Gergely Színházban Kelemen Jó­zsef vette kezébe a darabot, s rendezett belő­le olyan előadást, melyhez hasonlót évek óta nem látott a gyerekközönség. Különlegessé­ge, hogy a rendező a bábos és a hagyomá­nyos színházi elemeket ötvözi, s ez nem is csoda, hiszen a darab eseményei szinte köve­telik a bábokat. A hatalmas napkirály és a vándor találkozását nem is lehet másképp el­játszatni. A darab díszletei is a bábosvilágot sejtetik: Valcz Gábor házai inkább nekik, mintsem a felnőtt szereplőknek készültek, ezzel néha van is egy kis gond. Persze nem nagy, hiszen az előadás remek ritmusát nem zavarják meg ezek a kis nehézségek. Kele­men tisztában van azzal, mit jelent gyerekek­nek rendezni: a kicsikre jellemző húsz perc figyelem - két-három perc duruzsolás - újabb húsz perc figyelem időbeosztáshoz szinte mindig tökéletesen alkalmazkodik. Mindig akad egy-egy csoda vagy dal a tarsolyában ar­ra a pillanatra, amikor lan­kad a türelem. Már az elején látható: semmit nem bíz a véletlenre; a Cselényi Nóra tervez­te ruhák rögtön elárulják, ki a rossz és ki a jó. Ez kisgyerekek esetében nem is rossz. A tör­ténet talán kicsit bonyolult egy óvodásnak, de így legalább tisztázottak az erőviszonyok, s nem éri csalódás a végén sem. A gonosz há­romszemű óriás viszont eléggé óriási ahhoz, hogy kétségei támadjanak, s ráadásul a har­madik szemével még falakat is képes ledön­teni. S nem lenne mese a mese, ha a vándor végül nem babrálna ki az óriásbábbal. A rendező nem adott könnyű feladatot szí­nészeinek: bábot szakszerűen mozgatni, il­letve azzal megfelelően kommunikálni nem egyszerű olyannak, aki nem szokott hozzá. Dányi Krisztiánnak azonban nem okoz gon­dot a fekete bábos technika. A vándor bábu­ját éppen olyan jól mozgatja, mint ahogy jól elboldogul az élő karakter megformálásával. Az is sikerül neki, hogy a gyerekek teljesen egyértelműnek vegyék a bábu megjelenését és a mozgató „ eltűnését ”. Grenfenstein Já­nos a bábok tervezésével nagyban hozzájá­rult, hogy a történet még inkább meseszerű legyen. Valószí­nűleg ő segíthetett a rendezőnek a könnytenger ér­zékeltetésében is, amelyet egy­szerűen, kék selyemvásznak­kal oldottak meg a színpadon, s nem hanyagol­ható, el az a tény sem, hogy az egész megteremtett világ inkább bábelőadások­ra, mintsem hagyományos produkciókra emlékeztet. Ennek szép példája az a je­lenet, amely­ben a vándor az égig érő fán találkozik a varjakkal, „aki­ket” két szí­nész mozgat. A két madár kü- lön-külön egyé­niség, s ezt a FOTÓ: TÖRÖK ANETT SZÍnéSZek KÓSd Béla és Szűcs Ágnes hangjával is érzékelteti. Látvány és történet jófajta összhangban működik tehát, a színek, az anyagok kitűnő­en alátámasztják a mese sodró lendületét, anélkül, hogy túlságosan lekötnék a gyerekek figyelmét. A mai akciódús rajzfilmek és vi­deojátékok világában igen örvendetes az a próbálkozás, amellyel a kaposvári színház­ban megpróbálják a gyerekeket az igazi me­sék felé terelgetni, s ebben a kísérletben Kele­men Józsefet nagyon jól találták meg. Észre­vétlenül ülteti bele a tündérmesébe a mai va­lóságot, éppen úgy, hogy még ne legyen feltű­nő. S a színház kezdeti bátortalan lépései után ez éppen megfelelőnek látszik. KÓNYA ORSOLYA Szicília, a vadregényes sziget Jó ideig tapasztalhattuk, hogy az itáliai úti célt választó turisták túl­nyomó része az Adriai-tengerpar­ti részeket, a három nagyvárost: Rómát, Firenzét és Velencét ré­szesítette előnyben. Viszonylag kevés volt azoknak a száma, akik a csizma sarkáig, Nápolyig is elju­tottak. Az utóbbi időben azonban a délebbre fekvő Szicíliát is kezd­jük fölfedezni. Emiatt is időszerű olvasmány a Magyar Könyvklub sokak által kedvelt Marco Polo so­rozatának Szicília című újdonsá­ga. A hasznos kézikönyvként for­gatható kötetből egyebek között kiderül, hogy a Messinai-szoros túloldalán található, kopárnak tet­sző, magas hegyek borította regé­nyes Szicília nemcsak Olaszor­szág, hanem egyben a Földközi­tenger legnagyobb szigete. Nem csupán aktív vulkánjáról, az Etnáról, hanem műemlékekben rendkívül gazdag városairól is ne­vezetes. Érdekesség, hogy az alig több mint egynegyed Magyaror- segítségével szágnyi területű Szicília ötmillió szállást, éttermi lakosának döntő többsége a ten- helyeket foglal- gerparti sávban él, a belső terüle- hatunk, és meg- tek pedig csak gyéren lakottak, ismerkedhe- Hiába számít a sziget Itália legna- tünk a sziget gyobb területű régiójának, mégis műemlékeivel, más, mint az ország többi része: kirándulóhelye- színesebb és szélsőségesebb. A ti- ivei, sőt még a zenhat oldalas úti térképmellék- programlehető­lettel záródó, sok-sok színes fotó- ségekről is tájé­val tarkított kiadvány praktikus koztatást kap- ismeretek egész tárháza, hiszen a hatunk. _______ ___________________________________ _________Könyvespolc________ ___________________________________ Má rai Sándor: Eszter hagyatéka és három kisregény A Helikon kiadó példásan gondozott Márai-sorozatban a közelmúltban jelent meg az „Eszter hagyatéka és három kisre­gény.” A négy kisregény közül három („ A mészáros”, „Eszter hagyatéka”, „Déli szél”) Márai Sándor fiatalkori alkotása, de külön­leges írásművészete már ezekben is teljes fénnyel ragyog. A negyediket, a „Szívszere­lem” című kisregényt a szerző már öregko­rában, 1985-ben írta. Érdekessége, hogy most jelenik meg először nyomtatásban. A kötet első kisregénye , „A mészáros”, egyszerre lenyűgöző és hátborzongató írás. Már az indítása is félelmetes. Egy cir­kuszi előadáson fellépő jegesmedve várat­lanul leharapja idomítónője fejét... És a pá­nikszerűen menekülő közönség soraiban ott futnak a főhős, Ottó szülei is... A vér, a kegyetlenség látványa továbbra is jelen van a kisregényben. Ez a látvány azonban természetesen sohasem öncélú. Hiszen Ottó, a főhős a mészárosmester- ségi ! választódj. Szinte kéjjel üti k b. t más taglójával az eléje vonszolt állatokat. Az író hihetetlen plaszticitással állítja elénk egy berlini vágóhíd mindennapos munkáját (is). És amilyen megbízhatóan dolgozott Ot­tó a vágóhídon, olyan megbízhatóan vág­ta bele szuronyát is az ellenségbe, az első világháborúban... S közben hátborzongatóan tárul elénk egy lélek teljes eltorzulása, Ottó többszö­rös gyilkossá válása - immár a polgári élet­ben. Márai itt is, akárcsak a többi kisre­gényben, újra az emberi lélek tökéletes is­merőjének bizonyul... A vér látványa, az ölés szeretete kiirthatatlan abból, aki egy­szer már megkedvelte... A kötet második kisregénye, az „Eszter hagyatéka” 2000-ben Olaszországban és Németországban az egyik legnagyobb könyvsiker volt. Látszólag finomabb írás az előbbinél. Nincs benne vér, nincs benne kegyetlenség. De mindez csak látszat. A finom pasztellszí­• .ben megfestett családi otíhonban, Ész­téi lakásában rövidesen felizzanak a szen­vedélyek. Mintegy elsodorják egy szép szeptember végi nap csendességét, a „cso­dálatosan langyos, üvegszínű napot...” Megérkezik Lajos, Eszter régi szerel­me - immár új családjával. Eszter már ré­gen leszámolt a múlttal. Először csak ba­ráti látogatásra gondol. De öreg dajkája, Nunu tudja, hogy ez nem egy kedélyes családi látogatás. Lajos körmönfont. La­jos mindig tudja, mit akar. S kibontako­zik előttünk is igazi egyénisége. Ő volt az, aki Eszter hagyatékát, a csodálatos ékköves gyűrűt meghamisíttatta, s már csak a bóvlit juttatta vissza hozzá... S most utolsó értékére, Eszter lakására fáj a foga... Ez a körmönfont okoskodás, ez a min­dent beborító mézes szóáradat, amellyel Lajos szinte beborítja Esztert - egyszerre fé­lelmetes és lenyűgöző. Nemcsak Esztert, a mai olvasót (a regény több mint 60 éve író­dott!) is elkápráztatja. Eszter is érzi és tud­ja, hogy Lajosék eltávozása most csak idő­leges... Sorsa újra az ő kezében van... A „Déli szél” egy 16 éves kislány, Mária- Krisztina felnőtté válásának történetét me­séli el - egy találkozás kapcsán. Egy kicsit játszva a szavakkal, azt is mondhatnánk, hogy a széltől is óvott, teljes biztonságban élő gyermeket, akit eddig csak a déli szél ci­rógatott, szinte balzsamként véve körül - hirtelen mellbe.vágja a valóságos élet... A táj, az utcák jellegzetesen olaszosak. Hiszen ez az Ország Máriának mindig ked­venc tartózkodási helye volt. S ha tehette, ide mindig visszatért... A rendkívül érzékletesen leírt táj itt azonban csak betét, ha úgy tetszik, körí­tés... Az igazi főhős maga Mária-Krisztina, aki tizenhat éves lényének minden kíváncsisá­gával, lesi, falja, szinte habzsolja egy vele véletlenül (vagy talán tudatosan?) összefu­tó férfi szavait, aki kegyetlen önmarcango- lással tárja elénk gyilkossá válásának törté­netét... Mohó kíváncsisága szinte fölfa­kasztja a férfi hallgatásának forrását, újabb és újabb részletek megismerésére. S amikor végre hazaér, nevelőnője hiá­ba faggatja. „Szeretne sírni és szeretne be­szélni. De nem sír és nem beszél, mert már felnőtt...” A „Szívszerelem” a kötet utolsó darabja. Krimi - jelzi az író. De Márai krimit is más­képpen ír, mint az átlagos szerzők. Úgy, ahogy csak a legnagyobb alkotók tudnak... A csodálatos mexikói táj is csak keret. Még akkor is, ha szinte tudományos pontosság­gal tárul elénk az azték kultúra számos csodálatos (vagy vérfagyasztó!) emléke. Egy olyan rituális gyilkosság is, amelynek a főhős, Glória esik áldozatul... Az írót itt is elsősorban Glória lénye, egyénisége vonzza. Miért válhatott egyál­talán áldozattá? Az olvasó számára elsősorban az a le­nyűgöző, hogy Márai 85 évesen semmit sem vesztett írásművészetéből... Hogy mindig újabb és újabb kincseket fedezhe­tünk föl ebből a csodálatos hagyatékából. Igazi kincsek. Nem olyanok, mint Eszter hagyatéka... dr. sípos csaba Telefonáljon a Somogyi Hírlappal! Minden Somogyi Hírlap előfizető, aki a lilestel Kaposvár, Széchenyi tér 1. szám alatti üzletében HLiiMW csomagot vásárol, és felmutatja a Somogyi Hírlap LEBESZÉLHETI a lap egyhavi előfizetési díját! (A kedvezményt egy előfizető egyszer veheti igénybe. ^(HpL Az akció részleteiről érdeklődjön az üzletben.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents