Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-27 / 98. szám

2002. Április 27., Szombat A L M A N A C H 1 6 5 7. OLDAL Csemetekertek a határban Kelemen Sándor dolgozott a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság erdőművelési osztályvezetője­ként, majd a gyöngyöspusztai cse­metekert vezetőjeként is. Nyolc éve döntött úgy, hogy két kollégá­jával facsemetenevelésbe fog Rinyakovácfeiban.- A település Kispuszta felé ve­zető részén kezdtünk vállalkozás­ba másfél hektáros területen. Ké­sőbb a feleségemmel alakított kft- ben folytattuk a tevékenységet, melyhez helybeli őstermelők is hozzájárulnak a munkájukkal. Most mintegy tíz családdal van szerződésünk; magukénak érzik a különböző fafajok csemetéinek ápolását. A közben csaknem öthektáros­ra bővült területen tölgyet, bükköt, akácot, vörös és erdei fenyőt, hár- sat és nyárfát is nevelnek. A vállal­kozó szerint erre kiváló a homo­kos, laza szerkezetű és mély fekvé­sű rinyakovácsi föld. Bár az időjá­rás és a pajor nagy kárt okozhat még a legjobban művelt földben is.- Azzal nem számoltunk, hogy a cserebogárpajorok ilyen hihetet­len nagy számban jelen vannak ezen a vidéken a talaj felső rétegei­ben. Ellenük nehéz fölvenni a har­cot, gondos munkával azért mégis lehetséges a védekezés. A szélsősé­ges időjárás azonban komolyabb veszélyeket rejt, hiszen a jégeső, az aszály vagy a fagykár kiszá­míthatatlan. A még nagyobb biztonság és a jobb minőség érdekében ál­lítottunk föl fóliasátrakat és az öntözőrendszerek fejleszté­sén is folyamatosan dolgozunk. Nemrég nyertünk el négymillió fo­rintot egy FVM-pályázaton, ennek eredményeként az egyik 1,7 hektá­ros földnyelven korszerű öntöző- rendszert építhetünk ki. Kelemen Sándorék abban bíz­nak, hogy a korszerű körülmények között egyre szebb csemetékkel láthatják el a viszonteladókat, a magángazdálkodókat és az erdő- gazdaságokat. Az általuk nevelt csemetékre eddig sem volt panasz, hiszen az egész ország területéről, sőt még külföldről is veszik. Most egy holland céggel kerültek jó kap­csolatba, s igyekeznek jó minőség­ben eleget tenni a megrendelés­nek. így hosszabb időre is szólhat az együttműködés, s akár újabb rinyakovácsi és gigei családoknak is kenyérkeresetet kínálhatnak a csemetekertek. ■ Szakácskönyv a könyvtárból Csaknem ezer kötet van a művelődési ház egyik tágas, nagy termében, ahol a könyvtárt rendezték be. HoUósi Sándomé hat éve vezeti rok­kantnyugdíjasként némi tiszteletdíjért.- Nagy lelkesedés­sel váMtam ezt a fel­adatot, hiszen szere­tem a könyveket. Dolgoztam már var­rónőként, és évekig vezettem az italboltot is. Amikor felkértek könyvtárosnak, egy­ből elvégeztem az ehhez szükséges tan­folyamot. A hivatalos nyitva tartás szomba­ton délután van, a di­ákok azonban hét­köznap délutánon­ként is sokszor fölke- Hollósi Sándorné: resnek egy-egy köte­lező olvasmányért vagy fontos lexi­konért. Hetvenhat beiratkozott olvasója van, s ők rendszeresen kölcsönöz­nek. A könyvtáros persze már na­gyon jól tudja, hogy kit milyen ol­vasmány érdekel.- Természetesnek mondható, hogy a hölgyek jobban szeretik a szerelmes történeteket és a ro­mantikus szerzők műveit. A férfi­ak inkább az izgalmakban bővel­A nők jobban szeretik a szerelmesregényeket kedő könyveket, a krimiket vi­szik. A legifjabbak körében a me­sekönyvek nagyon népszerűek, a háziasszonyok pedig a szakács- könyvek iránt érdeklődnek. Az önkormányzat szerencsére évről évre segít a könyvbeszerzésben. Ügyelünk a berendezés rendsze­res megújítására és karbantartás­ára is, hogy kényelmes körülmé­nyek között olvashassanak a rinya-kovácsiak. _____________■ JÁ TSZÓTÉR A FALUKÖZPONTBAN. Pályázaton nyert pénzből megvalósult a Hnyakovácsi gyerekek nagy álma: játszótér a falu közepén. Az önkormányzat olyan játszóteret építtetett, ahol több hintát és libikókát is fölállítottak, s van cölöpös homokozó és filagória is az egykori tejcsamok helyén. A nagyobbak azonban klubhelyiséget szeremének, ahol lehetne beszélgetni, zenét hallgatni, és bulikat is rendezhetnének. ■ Tölgyerdők csábítják a vendégeket mertetik, s megalapozzák a lovas turiánust. A település első asszonya, Orbán Margit büsz­ke arra, hogy Rinyanyakovácsit gyönyörű akác-, fenyő- és tölgyerdők övezik, amelyek nemcsak gombában gazdagok, hanem őzben, nyúlban, szarvasban és fácánban is. Mint kiderült: igen szép trófeájú vadakat kaptak itt puskavégre. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy ide csá­bítsa a városi szmogból menekülő turistákat. Az infrastruktúra megteremtése számukra is alapve­tő fontosságú. Ezt felismerve igyekeznek a fel­adatok megoldásához pénzt is szerezni, több-ke­vesebb sikerrel. Mindenesetre van már vezetékes vize minden családnak, és aszfaltburkolattal lát­ták el a település három utcáját. Járdákat is épí­tettek, bevezették a telefont, s felújították a refor­mátus templomot. Most a polgármesteri hivatal­lal egy épületben levő orvosi rendelő felújításán dolgoznak, a következő pedig a szomszédságá­ban levő elhanyagolt ház ifjúsági klubbá alakítá- sa lesz. ■ Orvosi tanácsok a gyerekekért Kéthetente egyszer a nagybajomi gyermekorvos is rendel a polgár- mesteri hivatallal egy épületben levő rendelőben. Dr. Izer Ildikót az sem zavarja, hogy éppen felújítás zajlik az épületben.- Sokáig megoldatlan volt itt a háziorvosi ellátás, és a gyermekor­vos sem tudott rendelni. Igaz, a rinyakovácsi gyerekeket váratlan betegség esetén most is Csökölybe vagy Nagybajomba kell orvoshoz vinni, mert itt a kéthetenkénti ren­delés kétórai ideje inkább csak a csecsemő-tanácsadást foglalja magában. Hasznos ez is, és a la­kosság igényli ezt a szolgáltatást. Dr. Izer Ildikó úgy látja, a lakos­ság nemcsak betegség esetén for­dul hozzá: szívesen keresik föl lel­ki gondjaikkal is. Úgy véli: nem szabad párhuzamot vonni a szüle­tések számának csökkenése és a község jövője között.- Egyre kevesebb a fiatal, ez tény, s így kevesebben vannak, akik gyermeket vállalhatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek hangulata ne volna biza­kodó. Szerencsés vagyok, hogy igazán beleláthatok a családok és így a falu életébe is. Talán, még egy pedagógusnál is jobban lá­tom a csalá­dok gondjait, mert megoszt­ják velem örö­müket és bá­natukat is. El­sősorban a kis­gyerekes csa­ládokkal tar­tom a kapcso­latot. Állítom: nekik lényegesen kevesebb okuk van a borúra, hi­szen egy újszülött bearanyozza minden család életét. ■ _________________Ismert rinyakovácsiakat kérdeztünk: előny-e vagy hátrány, hogy a falu zsáktelepülés?___________________ Gy önyörű a környezet, de kevés a munkahely Molnár József kőműves: - Na­gyon kétélű a helyzet. Előny olyan szempontból, hogy a forgalmas útvo­nal híján tiszta a le­vegő és egészséges a környezetünk. Az infrastruktúra viszont sok kíván­nivalót hagy maga Után. Hosszabb tá­von eldől, hogy a falusi turizmus­ban rejlő lehetőséget ki tudja-e használni a lakosság. Lehetséges azonban, hogy ehhez is kellene az út, ami könnyebbé tenné Rinya­kovácsi megközelítését. Fontos vol­na abból a szempontból is, hogy na­gyobb esélyt kínálna a munkalehe­tőség megteremtésére. Nagyon so­kan bíznak abban, hogy nem kell majd távoli munkahelyekre járniuk, de ez még csak álomnak tetszik. Nemesné Újvári Edit körzeti ápoló: - Nem ezen a településen élek, de a mun­kámból adódóan gyakran szembe­sülök az itt élők gondjaival. Úgy ér­zem, hogy a gye­rekek szempontjá­ból eszményi ez a környezet, hiszen a városi csemetéknek nem adatik meg, hogy ilyen nyugodt és szép vi­déken fedezzék föl a természet megannyi csodáját. Ugyanakkor a buszok is megfelelően sűrűn jár­nak, és a falu autóval is jól megkö­zelíthető. Most már van bolt meg italbolt, s hetente kijár ide az orvos is. Ez utóbbi talán nem ideális, de ha Csököly felé jobb lenne a közle­kedés, akkor még előnyösebb hely­zetben volnának a rinyakovácsiak. Orbán Margit polgármester: - Egyértelműen jó, hogy zsáktelepü­lés Rinyakovácsi. Nincs átmenő for­galom, azaz nincs kipufogógáz, nincs áutódübörgés. A zaj, a por és a kosz helyett csak csend és nyugalom van. Nyugodtan játsz­hatnak a gyerekek, s a szülőknek nem kell attól tartaniuk, hogy az ut­cán baleset éri csemetéjüket. Gyö­nyörű erdő veszi körül a falut, s ez nagyon jó gombázó- és kiránduló- hely. Nem szeretnénk, ha bármiféle külső beavatkozás is megzavarná ezt az idilli környezetet. Aki ismeri a gondolkodásomat, az tudja, hogy amíg a közéig lakossága nekem bi­zalmat szavaz, addig ezt a falut nem fogja átszelni forgalmas útvonal. Gelencsér János hivatalsegéd: - Egy összekötő úrnak megvan az elő­nye és a hátránya is. Persze, hogy mindenkinek az az első gondolata: jó lenne, mert a te­lepülés jobban be­kerülne a megye vérkeringésébe. A fő érv azonban az út mellett a munkahelyteremtés le­hetősége. Ha van út, akkor egy ilyen nagy szabad területekkel rendelke­ző faluban sok vállalkozó feltűn­het és az a sok szakmunkás, aki most munkanélküli, reményked­hetne az elhelyezkedésben. Téved ugyanis, aki azt hiszi, hogy itt csak képzetlen emberek élnek. Van asz­talos, kőműves, festő és villanysze­relő is, de a többség állástalan vagy nem a szakmájában dolgozik. Kuti Ferencné kocsmáros: - Ezt a kérdést csak kétoldalúan lehet megközelíteni. Egy ilyen út építé­sének kevés az esélye. Ha mégis megépülne, akkor talán növekedne a munkahelyek szá­ma és a képzetle­nebb emberek is kapnának állást. A kocsma forgal­mának biztos, hogy jót tenne, mert több lenne a vendég, akkor nem­csak a helybeliek, a törzsvendégek járnának az italboltba. Az előnyös oldal mellett azért látni kell a hátrá­nyokat is. Szép a környezet, s az itt élők megszokták a nyugodt, csen­des nappalokat. Ha megindulna itt a nagyobb átmenő forgalom, ahhoz az idősebb nemzedék igencsak ne­hezen tudna hozzászokni. ■ RINYAKOVÁCSI HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7527 Rinyakovácsi, Béke tér 4. Telefon: 82/481-222 A polgármester minden hétköz­nap reggel nyolctól 16 óráig várja az ügyfeleket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 196 18 évesnél fiatalabb: , 63 18-60 éves: 104 60 évesnél idősebb: 29 KEVÉS A 17 MILLIÓ Az önkormányzat idén tizenhétmil­lió forintból gazdálkodik, emellett felhasználja a beruházások önré­széhez a tavalyról maradt négymil­lió forint tartalékot is. Ismét megkí­sérli a falugondnoki szolgálat indí­tását; a saját erő kiváltására kapott 2,5 millió forintot, de a négymillió forintos pályázatát elutasították. A polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő felújítására a területi ki­egyenlítést célzó pályázaton tavaly nyert három évre leosztott ősz- szeget, s ehhez az idén is szük­ség van az önrészre. Az ifjúsági ház felújítására viszont akkor pá­lyázhat, ha rendelkezésére áll újabb saját erő. Az intézmények közös fenntartására mintegy két­millió forintot költ az önkormány­zat, ebből a csökölyi és a nagy­bajomi iskolának utal át 700 ezer forintot, a körjegyzőségnek 1,3 milliót. Mivel kilépett a csökölyi körjegyzőségből, az idén már a bárdudvamokihoz tartozik. Szociális kiadásokra el­megy több rfiint egymillió forint, s ugyanennyi kell a szemétszállí­tásra is. így újabb beruházásra nemigen marad tartalék. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkaadó az ön- kormányzat, hiszen a polgármes­ter mellett egy hivatalsegédnek és egy közhasznú munkásnak is biz­tosítja a kenyerét. A községben nemrég vásárolt birtokot egy olasz vállalkozó, ez most alkalmi mun­kát tónál jó néhány helybeli állásta­lannak, s idénymunkát végezhet­nek a családi gazdaságokban is. EGY KOCSMA, EGY BOLT A sör a legnépszerűbb ital a rinyakovácsi kocsmában. Néha fröccsöznek is, de az árak is nagyban befolyásolják a rende­lést. Ha az egyik kedvenc ital árát megemelik, rögtön másféle nedű lesz a legkedveltebb. A kom­mersz röviditalok közül legtöb­ben a konyakot meg a rumot ré­szesítik előnyben, de ez változó, és mindig más-más tömény ital a népszerű. A vegyesboltban már nem ilyen vegyes a kép, hiszen a vásárlók mindennap leginkább az alapvető élelmiszereket keresik és vásárolják, így legjobban a kenyér, a tej meg felvágott fogy. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A legtöbb lakos valóságos földi paradicsomnak képzeli el Rinyakovácsit évtizedek múltán. így van ezzel a polgármester is, aki minden erejé­vel támogatja a turistaálmok megvalósítását. Orbán Margit szeretne minél több házat alkal­massá tenni vendégfogadásra is. Mások törekvéseivel is egybevágott az ötlet. Erre építettek Kovács Ferencék is; az ezermester férj és szorgos felesége keze munkáját dicséri Rinyakovácsi legszebb portája. A különleges lak pázsitjának közepén a sziklakért, a nádfedeles fi­lagória, a tágas nyárikonyha és a hűvös pince csá­bítja a vendégeket. Ez a kúria már a Zselica Szö­vetség faluhotel-hálózatának a tagjaként öregbíti Rinyakovácsi hírnevét. Egy másik falubéli úgy gondolta, hogy lóháton is érdemes szétnézni a környéken. Kovács József és a felesége nyugdíjas ugyan, de ma is gyakran lóra pattan. Eltervezték, hogy a lovaglás páratlan élményét és a táj szépségét másokkal is mégis-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents