Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-26 / 97. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 2 8 2002. Április 26., Péntek BÉLAVÁR HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal cime: 7589 Bélavár, Szabadság tér 2. Tel.: 82/723-103, fax: 82/723-099 Önálló jegyzöség van Bélaváron, s a hét minden napján fogadják az ügyfeleket. A hivatal hétfőtől csütörtökig 7.30-16 óráig tart nyitva, pénteken 7.30-tól 13.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA A lakosok a száma: 478 Ötévesnél fiatalabb: 28 6-14 éves: 57 14-18 éves: 22 19-60 éves: 242 60 évesnél idősebb: 129 MEGFOGJÁK A FORINTOKAT Több mint 46 millió forinttal gazdálkodhat az idén az önkormányzat. Ebből a személyi jellegű kiadás 11 millió, a cjologi 4,7 millió forint. Támogatásra várhatóan 10,4 millió forintot költenek. A közös fenntartású vízvári iskola működéséhez az idén 2,8 millió forinttal járni hozzá az önksr- mányzat. Az óvoda fenntartására - ez a község legnagyobb saját intézménye - másfél millió forintot költenek. A költségvetési rendelet szerint működési célra 5,1 millió, felhalmozásra 4,6 millió forint tartalékot képeznek. Ez utóbbit arra az időre teszik félre, amikor nekikezdhetnek a művelődési ház felújításának, illetve a szennyvízberuházáshoz is tartalék lesz a félretett pénz. Emellett költeni kell a temetőre, a köz-hasznú dolgozókra, a házi segítségnyújtásra és a művelődési ház működésére is. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkáltató a községi önkormányzat: 12-14 dolgozót foglalkoztat. A Sefag Rt négy-öt bélavárit alkalmaz, és ugyanennyit a Dráva-Kavics Kft. Tíznél több bélavári talál megélhetést a BHV rt-nél, a vízvári mezőgazdasági szövetkezet utódánál. Barcsra is járnak ennyien, s néhányan a berzencei varrodába is. Három-négy munkást foglalkoztat a helyi fafeldolgozó, valamint a kőműves vállalkozók. KÉT VEGYES-, EGY ITALBOLT Két vegyesbolt és egy italbolt van a községben. Az egyik bolt a barcsi áfészé, a másik helybeli vállalkozóé. Az áfészüzlet mindenben - árumennyiségben és árakban is -•állja a versenyt a kiskereskedőkkel; nemrég újították föl, s versenyképesek az árai. A bélaváriak elsősorban az olcsó, de még jó minőségű termékeket keresik, s helyben többnyire csak a legszükségesebbet vásárolják. így is nyereséges a két üzlet. Nem így az italboltok: ebből is kettő volt, de be kellett látni, hogy csak egyet tud hosszú távon eltartani a falu. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN, NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA BÉLA KIRÁLY EMLÉKPARKJA A KÖZPONTBAN. A katolikus templom, az óvoda és IV. Béla király emlékparkja alkotja Bélavár megszépült központját. A parkban az Árpád-házi király szobra áll; a helybeliek ugyanis úgy tartják, hogy Béla király nevéhez fűződik a falu alapítása, s ezért emlékparkot is szen- teltek neki. A község legkisebb lakosaira gondolva, innen a játékok sem hiányoznak. ____________■ Vá llalták az önállóság gondját, örömét Tizenkét éve tanulja az önállóságot Bélavár; akkor vált ki a Vízvárral és Heresznyével közös jegyzőségből. A bélaváriak azt mondják: nem bánták meg, az önállóság a javukra vált, a falu megszépült és komfortosabbá vált. Óvodát, konyhát, házasságkötő termet és könyvtárt építettek az utóbbi évtizedben, járdákat újítottak föl, s beköttették a gázt, a telefont. Most zajlik a csatornázás. Parkot és játszóteret alakítottak ki, szépítették a faluközpontot. - Mára megtanultuk az önállóságot, és jól érezzük magunkat anélkül, hogy bárkihez tartoznánk - mondta Új- falvi Jánosáé polgármester. - Korábban á vízvári körjegyzőségben voltunk; a jó viszony megmaradt. Szoros a kapcsolatunk, hiszen az iskola fenntartása, az orvosi ellátás biztosítása közös féladat. Bélavár sokat változott, és remélhetőleg folytatódik ez a folyamat. Az idén szeretnénk nekilátni a művelődési ház felújításának, ami az utóbbi években más dolgok miatt mindig háttérbe szorult. Mihelyt végére érünk a szennyvízberuházásnak, nekikezdünk. A legnagyobb feladat a falu útjainak a kiépítése, csaknem a felén nincs szilárd burkolat. Hatalmas összegbe kerül, de tovább nem halasztható. A bélaváriak tudják: sok az eredmény, de van bőven gond és teendő is. Az egyik legnagyobb: csökken a népesség. - Egyre kevesebben vagyunk - mondta Tokaji Istvánná, aki időseket gondoz, ebédet visz nekik. - Évek óta többen halnak meg, mint ahány gyermek születik. Idén is heten elhunytak, s még senki nem szült. Tavaly is csak két gyermek született. Persze érthető, ha a fiatal házasok nem mernek gyermeket vállalni, hiszen nehéz a helyzetük. A lányom két faluval arrébb, a varrodában dolgozik. Gyakran sírva jönnek haza az asszonyok, hogy megint kevesebb lett a pénz. A fiatalok elmenekülnek innen. Persze, jobban kellene kötni őket a faluhoz. Az óvodásoknál megvan a kötődés, de iskoláskortól megszűnik. Még egy klubjuk sincs a fiataloknak, így veszítjük el az ifjúságot... Nehéz a megélhetés. Ennek fő oka, hogy Bélavár távol van a városoktól, rosszak az utak, és sok a panasz a közlekedésre. - Lehetetlen helyzet, hogy Atádra és Csurgóra csak egy kora reggeli busszal utazhatunk - mondta Tokajiné. - A Barcs felől jövő buszoknak Bélavár a végpontja, a csurgói és atádi járatoknak pedig a szomszédos Somogyudvarhely. így ha Csurgóra vagy Nagyatádra szeretnénk eljutni, előbb át kell autóznunk vagy biciklizni Udvarhelyre. Pedig csak annyit kellene tenniük a tömegközlekedési társaság vezetőinek, hogy a két végpont helyett egyet jelöljenek ki: Udvarhelyt vagy Béíavárt. Ma sokszor nem tudjuk, hogyan jutunk haza a városból. Nemcsak Tokajiné panaszkodik a közlekedésre, hanem szinte mindenki. Mert nem elég, hogy a falu 30-40 küométerre van a városoktól, de a közlekedés nehézsége még messzebbre viszi a munkahelyeket. - Olyan, mintha a világ végén élnénk, pedig csak az országhatáron vagyunk - mondják. S Bélavár telefonhálózata is a lehető legkorszerűtíenebb. A hetessel kezdődő RLL- telefonok visszhangosak, költségesek, és elérhetetlen az internet is - panaszolják a lakosok. Annál büszkébben emlegetik az óvodát. Azt megnézhetjük, milyen szépek a műsoraik, és milyen ügyesek a kicsik. - Most 18 gyerek jár ide, vegyes csoportba. Bár az óvodavezetőnk egyben a polgármester is, ennek ellenére nem vagyunk kivételezett helyzetben - mondta Birics Gyuláné, az óvoda helyettes vezetője. - Éppen annyi a pénz, amennyi a legszükségesebbekre kell. Az óvodán is mérhető a népesség csökkenése: tavaly még húsznál több kicsi járt ide. S továbbra sem várható a születések számának növekedése. Ennek ellenére Bélaváron nem kérdés, hogy kell-e az óvoda. Az emberek tudják: a kicsik nélkül üres lenne Bélavár. Különösen arra vagyunk büszkék, hogy a gyerekeink másutt is helytállnak. A vízvári és az udvarhelyi iskolába járnak, s mindkettőben elégedettek velük. Abban is eltérünk más óvodáktól, hogy a pedagógiai programunkban főszerepet kapott a környezetvédelem és a nemzeti park megismertetése, megszerettetése. A címe Bélavár gyönyörű környékére utal: a környezet, amiben érdemes élni. Bővítik a turistaházat Háromszázezer forintot nyert a Széchenyi Terv pályázatán a bélavári önkormányzat a vendégház felújítására és bővítésére. A turistaházat nemrég alakították ki, s folytatni szeretnék a munkát, erre fordítják a pénzt. Egyre többen keresik föl ugyanis ezt a vidéket: vonzó a Dráva, a nemzeti park és a közeli bányatavak. Ezért bővítik és korszerűsítik a vendégházat. Az egyszerű körülmények ellenére eddig is sokan igénybe vették: vadászok, horgászok, kirándulók pihentek itt. Most kilenc turistát szállásolhatnak el, de a tetőtér beépítésével ennek a kétszeresét is fogadhatják. Gazdagítják a berendezést is: új bútorokat vásárolnak. ______■ Gá ztól remélnek jobb utat Új gázmezőre bukkantak a Mól Rt kutatói a falu határában. A várható hozamáról egyelőre még nem lehet tudni semmi biztosat, a szakemberek csak annyit mertek mondani a felszíni geofizikai mérések alapján, hogy reményt keltő terület a Bélavár és Vízvár közötti mező. A helybeliek úgy tudják, hogy legalább tizenöt évre elegendő az itt talált gázkészlet. A kitermelését hamarosan megkezdi a társaság, a szakembereik már hozzáláttak ennek az előkészítéséhez. A próba- termelés megkezdését követően alkothatnak pontos képet arról, hogy milyen minőségű és mekkora földgázkészlet található a föld alatt. Hasonlóan a barcsihoz, több mint háromezer méter mélyen fekszik ez a gázmező. A bélaváriak bíznak benne, hogy bőven ad gázt az új mező, s remélik, hogy a településük sem jár majd rosszul. Nemcsak a várható iparűzési adónak örülnek előre, hanem arra is számítanak, hogy a társaság segít az utak helyreállításában, hiszen ezeket a kitermelés során a munkagépek és szállítóeszközök várható- an megterhelik. _____________ji Bú csúznak a bányatótól A falu vezetése feltehetőleg elbúcsúzhat attól a tervétől, hogy horgász- és turistaközponttá fejleszti a környék egyik bányatavát. Nemrégiben tárgyalásokat kezdtek az önkormányzat képviselői a tulajdonos Dráva-Kavics Kft-nek a vezetőivel arról, hogy a Bélavár környéki tavak egyikét végleg kivonják a művelésből és idegenforgalmi hasznosításra átadják az önkormányzatnak. A társaság hajlana is erre, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága azonban természetvédelmi szempontok alapján nem támogatja az elképzelést. Azért próbálkozott ezzel az ötlettel, a horgászturizmus fejlesztésével a falu vezetése, mert sokan jönnek Dél- Somogyba, és a kirándulók már ma is jól ismerik a bélavári bányatavakat. Híre van ezeknek a vizeknek, és nemcsak a környékbeli pecások keresik föl, hanem a barcsi és a nagyatádi családok is ide járnak pihenni, vadkempingezni és horgászni. Ehhez a turistaforgalomhoz szeretett volna megfelelő körülményeket teremteni a béla- vári önkormányzat. __________■ Vá logatott pecabottal Legtöbb idejét a labdarúgásnak szenteli Turcsics Tamás. Két éve őrzi az NB III-as barcsi csapat kapuját, és olyan jól véd, hogy ismét meghívták Somogy megye serdülőválogatottjába.- Már óvodásként is fociztam, a bátyám példáját követve - mondta a 14 éves bélavári fiú. - Futni nem szerettem, így természetes volt, hogy a kapuba állok. Már két éve Barcson védek, mégis nagyon kötődöm ehhez a kis faluhoz. Itt nőttem föl Bélaváron, itt rúgtam először labdába, és itt él sok barátom. Szeretem az önfeledt nyaralást, a Dráva-parti kirándulásokat; kerékpáron már többször is bejártam a vidék minden zegzugát. Igazi kikapcsolódás nekem, ha a folyón horgászom. Megnyugtató az a csend és nyugalom. Többnyire kárász meg ponty akad a horgomra, de inkább halat fogjak, mintsem lepkét a kapuban... Jól jönne Turcsics Tamásnak az a mesebeli aranyhal is, amelyik teljesítené a kívánságait. Bár ezt még nem fogta ki. - Nagyon kedvelem a német labdarúgást - árulta el. - Egyelőre csak a tévén csodálom a labdarúgókat; a példaképem, Olivér Kahn védéseit. Egyszer majd szeretnék a német bajnokság valamelyik osztályában pályára lépni, titokban a Bundesligáról álmodom. Ezért tartom legfontosabbnak a futballt, mindent ennek rendelek alá. ■ Bélavári olvasóinkat kérdeztük; mi a legnagyobb gondjuk és milyennek szeretnék látni a falujukat? Jobb utakat, megélhetést szeretne a lakosság Pénzes István: - Csaknem harminc éve itt élek; Budapestről származtam Bélavárra. Itt voltam katona, s megtetszett a falu és egy bélavári lány, így itt maradtam. Atádon, majd az áfészboltban dolgoztam, most pedig rokkantnyugdíjas vagyok. A falu szépen fejlődik. A határőrség helyén varroda lett, később meg fűrészüzem. Van már víz, gáz, kábeltévé, s az év végéig befejeződik a csatornázás is. Most már csak egy kicsivel több pénz kellene, hogy fizetni is tudjuk majd a közüzemi számlákat. Nekem is csak a nevem pénzes, de a zsebemben már kevés van belőle. így van ezzel az itt élők többsége; nekik még a nevükből is hiányzik a pénz. Keszericze Lászlóné: - Tizenhárom éve ide jöttem férjhez a Vízvárról. Sokan panaszolták, hogy nehezen fogadta be őket a falu, de aránylag köny- nyen sikerült beilleszkednem. Két gyerekünk született. Szerencsére mind a magam, mind a férjem munkahelye biztos, a legtöbben azonban nem mondhatják el magukról ugyanezt. Kevés a munkahely, és a rendesen fizető munka még kevesebb. A hozzánk hasonló korúak közül is sokan vannak nehéz helyzetben, érthető, ha a fiatalok kétszer is meggondolják a gyermek vállalását. Ennek ellenére nem szívesen mennék el innen. Bélavár javára szól a jó faluközösség. Vitelics Bernadett: - Tizenkilenc éves vagyok, és Barcson tanulok vendéglátó-ipari tanfolyamon. Ha ezt elvégzem, rö- videbb időre külföldön vállalnék munkát. Hozzám hasonló korú kevés van a faluban, közülük is, aki teheti, elmegy innét. Nincs biztos megélhetés, sem szórakozási lehetőség. Az előbbin van a hangsúly; ha lenne munka, én is szívesen maradnék. El tudnám képzelni az életemet Bélaváron, hiszen csöndes falu. Megélhetés nélkül azonban nem látom sok értelmét, hogy itt maradjak. Úgy tervezem, idővel valamelyik kisvárosban fogok letelepedni, ahol a leendő családom biztosabb megélhetést találhat. Tokaji István: - Bélaváron születettem 59 éve, és mára olyanná vált a falum, amilyennek mindig is szerettem volna. Jó látni, hogy menynyit fejlődött. Jó, hogy van már kábeltévé, gáz, és idén befejeződik a szennyvízbekötés is. Ami sajnos meghatározza a sorsunkat: távol vagyunk a városoktól. És mindez rossz közlekedéssel párosul, emiatt nehezen találnak munkát az emberek. Jobb utakra lenne szükség faluban is, hiszen soknak még burkolata sincs, és a falpn kívül is; ezekre évtizedek óta nem költött az állam, s közben a teherautók egyre jobban tönkretették. A tömegközlekedésen is volna mit javítania a Kapós Volánnak. Birics Ferenc: - Az egyedüli gond az a szülőfalummal, hogy nehéz a megélhetés. Korábban a vasúmái dolgoztam, aztán létszámfölöttivé váltam. Részben magam is oka vagyok ennek, hiszen sokat voltam beteg. Ma 45 évesen munkanélküli vagyok. Itt nem találok munkát, elmenni pedig nem lehet, mert abból a pénzből, amit egy bélavári portáért kaphat az ember, másutt nem tud lakást venni. Pedig gondolkodtam rajta magam is, hogy városban könnyebb lenne az élet, s Barcs különösen tetszik. Takaros a házunk, rendezett a környéke, mégsem lehet az árán eladni. E nélkül pedig hiába akarna, innét nem mozdulhat az ember. ■
