Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 2 2 2002. Április 4., Csütörtök TÁSKA HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8696 Táska, Arany J. utca 2. Tel.: 85/312-229, Fax: 85/312-276 Ügyfélfogadás hétköznap hétfő­től csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken reggel 8-tól 14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 514 Férfi Nő 2 évesnél fiatalabb: 5 11 3-5 éves: 9 10 6-17 éves: 40 33 18-60 éves: 136 136 60 évesnél idősebb: 44 90 KORSZERŰ KÖZVILÁGÍTÁS Az önkormányzat az idén 44,6 millió forintból gazdálkodik. A költségvetésből a legtöbb pénzt az oktatási intézmények fenntartására fordítja, ezenkívül a szociális kiadások okoznak nagy terhet. A kötelező felada­tok ellátásához azonban jelen­leg hiányzik nyolcmillió forintja. Ebből 4,6 millió forintot pályá­zatával az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került tele­pülések számára létrehozott alapból igyekszik elnyerni a község vezetése. Fejlesztésre, felújításra kétmillió forintot szán a képviselő-testület. Saját for­rásból elsősorban a település közvilágítását szeretné miha­marabb korszerűsíteni, valamint a hulladékgyűjtés törvényes fel­tételeinek igyekszik megfelelni a községi képviselő-testület. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Helyben egyedül az önkor­mányzat ad munkát több em­bernek: az önkormányzat intéz­ményei 15 helybeli lakost fog­lalkoztatnak. Ezenkívül csak az egyéni vállalkozók találnak megélhetést a faluban. Közülük a legtöbben, tizenketten most a mezőgazdaságban dolgoznak: kukoricát, napraforgót, dohányt és dinnyét termesztenek. A munkaképes lakosság legna­gyobb része csak Marcaliban talál megélhetést, néhányan a Balaton-partra vagy pedig Len­gyeltótiba járnak dolgozni. KELENDŐ AZ OLCSÓ ÁRU Egy élelmiszerüzlet, egy disz­kont- és egy italbolt várja a vá­sárlókat. A bolt a lengyeltóti áfészhoz tartozik, és több mint egy éve a minicooprendszerben működik. Árucikkei közül a leg­kelendőbbek éppen ezért az ak­ciós áruk, a cooptermékek. A forgalom mindig a hónap elején a legnagyobb, amikor a lakos­ság zöme a nagybevásárlást is intézi. A faluban egyébként valaha, a világháború után még három élelmiszer-kereskedés és három kocsma is megélt. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR TÁSKA MŰEMLÉKE: A KATOLIKUS TEMPLOM. A falu első temploma 1121-ben épült, s ez a ma is látható már harmadik istenháza, amit a lakosság emelt az évszázadok során. Az önkormányzat szeretné, ha az 1800-as évek elején épített templomot műemlékké nyilvánítanák, akkor talán a mostaninál többfor­rást tudnának majd szerezni, hogy eredeti állapotában megőrizzék. A tiszta katolikus faluba egyébként 1867-ig minden misére Zágrábból járt a pap és horvát nyelven zajlott a szertartás. _________________■ Ki svonat a falusi turizmusért Nyaranta turisták százai jönnek kisvasúttal Táskára. Májustól három pár vonat közlekedik a vonalon, ami nem csak idegenforgalmi szem­pontból fontos: az erdei szerelvénnyel ugyanis csak fele olyan hosszú az út Balatonfenyvesre. A falu vezetése éppen ezért döntött úgy, hogy részt vesz abban a kht-ban, ami az erdei vonat fejlesztésére alakult. A község lakossága szá­mára éppen az első lépés, a vasút nyomvo­nalának a helyreállítása volna fontos. A keskeny nyomtávú sínek ugyanis az idők során annyira elhasználódtak, hogy a vonat - a balesetveszély miatt - már régóta csak sebességkorlátozással közlekedhet bizonyos vonalszakaszokon. A falu­ban nem örülnének annak, ha a kisvasút a mű­szaki állapota miatt nem közlekedhetne. A falusi turizmus egyik közkedvelt attrakciója ugyanis, ami a Balaton-parttal köti össze a háttértelepülé­seket. A táskái pincepartik mellett a turisták en­nek a segítségével ismerkedhetnek meg a buzsá- ki hímzéssel és a környék természeti ritkaságai­val is. A község lakossága bízik abban, hogy ha a kht tervei valóra válnak, nemcsak jobb és hosz- szabb úton, hanem gyakrabban jár majd - Táská- ra is - a romantikus erdei szerelvény. _ ■ Az asszonykómsra a legbüszkébbek Száznál több tagja van Táska legnagyobb civil szervezetének. A nyugdíjasok rendszeresen részt vesznek a környék találko­zóm is; az asszonykórusuk telje­sítményeire a legbüszkébbek. Havonta legalább egyszer találkoz­nak az egyesület tagjai, de nem­csak ilyen alkalmakkor ápolják a jó kapcsolatot - tudtuk meg Czobor Jánostól, az egyesület vezetőjétől. A civil szervezet tagjai között alka­lom nélkül is nagy az összetartás.- Sok idős ember lakik a faluban, nem is tehetjük, hogy ne törődjünk egymással - mondta Czobor János.- A nyugdíjas kordákon kívül a fiata­labbak közül is vannak rendszeres segítőink, s mi is részt veszünk a fa­lu minden rendezvényén. Testvér- kapcsolatot ápolunk a horvátországi Rasignával, de a legbüszkébbek az asszonykórusunkra vagyunk. Ez nemcsak itt a faluban, hanem a kör­nyéken is sikerrel szerepel; volt már több rádió- és televíziós felvétele is. A menyecskekórus 1975-ben alakult Táskán. Az akkori fiatal- asszonyok közül még mindig so­kan énekelnek. S 1990-ben újjá­alakult az asszonykórus, előtte ugyanis az énekkarnak több mint tíz évig nem volt vezetője, s így lassan elma­radtak a fellé­pések is. A sokszoros aranyminősí- téses együttes átlagéletkora most 65 év. Ennek ellenére fiatalos lendü­lettel tevé­kenykedik a kórus, és a legtöbbet tesz a hagyományok életben tartá­sáért. Az utóbbi tíz évben a leg­szebb eredmény a Kultúrával a Nyugat kapujában sorozat megyei első helyezése volt. __________■ Me gújult a délszláv telepesekkel Zöldség terem a gyógyvízből Megkezdődött a termálprog­ram Táskán. Igaz, nem gyó­gyító célra lehet a vizet igény­be venni; egyelőre zöldsége­ket termesztenek vele. A táskái önkormányzat és egy sze­gedi vállalkozó hat hektáron egy speciális kertészetet létesít. A cég már megalakult, az igazi munka azonban csak most kezdődik. El­készül ugyanis az a fóliaház, ami­ből a Dunántúlon még csak kevés van. Felépítése sem hagyomá­nyos, de abban is eltér a többitől, hogy a fűtését a föld mélyéből vett termálvízzel oldják meg. A négy­hektáros óriássátorban kizárólag természetes körülmények között termesztik majd a zöldséget.- Azokat a fajtákat már kivá­lasztották, amelyek a legalkalma­sabbak, hogy biokörülmények között teremjenek - mondta Gadányi István táskái polgár- mester. - A talajt is ennek megfe­lelően készítik elő, és az előállí­tás során semmilyen vegyszert nem haszná­lunk. Arra számítunk, hogy a termé­szetes körül­mények kö­zött, vegy­szermentesen előállított zöldségfélék kelendőek lesznek a Ba­laton környékén és a feldolgozók körében. A biokertészetben két hektá­ron majd szabadföldi terménye­ket is előállítanak. A legtöbbet uborkából, paprikából és paradi­csomból. Az önkormányzat arra számít, hogy biztos piaca lesz az egészséges zöldségeknek, és 20-25 embernek munkát adhat a kertészet. A faluban abban bíz­nak, hogy amire a gyógyító ter­málprogram is elindul, az egész­séges életmódhoz szükséges alapanyagok közül már mindent megtermelhetnek helyben. ■ Vendéget hoznak a pincék Ragaszkodnak családi örökségükhöz, a présházakhoz a gazdák, és nagy gonddal óvják Az itteni dombokon hagyo­mányos a szőlőművelés. Több mint 200 éve vannak itt sző­lőskertek, s jó néhány pince azóta áll. A szőlő apáról fiúra öröklődik, és büszkék rá a tu­lajdonosok. Még azok sem ad­nák el, akik évtizedekkel ez­előtt elköltöztek a faluból. A népi építészet emlékeiként az 1960-as években nyilvánították védetté a táskái pincéket. Az itte­ni hegy több mint száz pincéje közül harmincöt műemlék. Ezek az építmények vert falú, fehérre meszelt és nádtetős kis házak. A műemlékek közül eddig még egyet sem adtak el a gazdák, pe­dig volna rá kereslet még külföld­ről is. A táskaiak büszkék a kü­lönleges szőlőshegyre, ahol évente csaknem tízezer turista fordul meg - nemcsak a pincék és présházak, hanem a hegy levé­nek kedvelése miatt is.- A pincék felújításához a mű­emlékvédelmi felügyelőségtől kell engedélyt kérni, és semmi olyat nem szabad változtatni az épületen, ami megmásítaná az építészeti jellegét - mondta Haj­dú István. - A karbantartáshoz a hivatal évente ötezer forintot ad; ez nem sok, de a pincetulajdono­sok nem is ezzel foglalkoznak. Mindenki igyekszik eredetiben megőrizni az épületét. Bízunk abban, hogy ebből a termálprog­ramból lesz valami, és akkor a mostaninál is komolyabb érték lesz a pince. Sokan számítanak erre. S igyekszik mindenki rend­ben tartani a portáját, és az ültet­vényeket is újítgatják, nemesebb szőlőfajtákat telepítenek, mint amilyen korábban volt. Ilyenkor, tavasszal még kevés a vendég a hegyen, csak néhány bicikliző túrázó tér be, de nyáron sok vendég jön külföldről is. Ad­dig meg összejönnek szomszé­dok, és egymást szórakoztatják, persze csak a munka után. ■ Ismert táskái lakosoktól kérdeztük: milyennek látják a község jövőjét? Több munkahelyet várnak a gyógyfürdőtől llisics Józsefné boltvezető: - Elé­gedett vagyok a falu fejlődésével; a szennyvízcsator­nán kívül minden megvan, ami a komfortos élethez kell. Hiába azon­ban a fejlődés, ha a lakosság egyre öregszik. Kevés a fi­atal. Az én gyerme­keim is messze költöztek, mert helyben nincs lehetőség. Munka­helyet Táskán nem találni, aki pedig Marcaliba vagy Lengyeltótiba jár dolgozni, az bajban van a közleke­déssel. Nagyon ritkán járnak a bu­szok. A falu számára egyetlen lehe­tőséget látok a jövő szempontjából: ha megépülne a termálfürdő, akkor a fiatalok közül is több visszajön­ne. Különben ha a mi korosztályunk is abba a korba ér, kiürül a falu. Gróf György nyugdíjas: - Nem tar­tok attól, hogy Táskának nem lesz jövője. Szép és ér­tékes falu ez; szor­galmas, törekvő emberek lakják. Amit nagyon fájla­lok: az állam nem áll ezek mellé a te­lepülések mellé. Itt van a Széchenyi Terv; itt már mióta várjuk a támoga­tást, de inkább a nagyobbak kaptak abból is. Ahol már van gyógyfürdő, oda inkább ráért volna, helyette kap­hatott volna Táska, hogy el tudjuk kezdeni, amit akarunk. Aki ért hoz­zá, mindenki azt mondta, hogy na­gyon jó a vizünk, és a falu vezetői is minden követ megmozgattak, hogy előbbre jussunk. Itt most ez az egyet­len esély, jómagam is támogatom, hogy tegyenek meg érte mindent. Papp László vállalkozó: - Több mint tíz éve azért építkeztem Tás­kán, mert láttam esélyt a fejlődésre, bíztam a jövőjé­ben. És nem csa­lódtam, hiszen az­óta elkészült a gáz, a vezetékes víz, a telefonszolgálta­tás, és már csak a csatornarendszer hiányzik. A legna­gyobb kérdés persze szerintem is az, hogy sikerül-e megépíteni a für­dőt. Ha igen, akkor igen jelentős fej­lődés indulhat el, és a gyermekeim sem fogják megbánni, hogy itt épít­keztem; ha azonban nem, akkor ke­vés esélyt látok. Megélni ugyanis nem könnyű Táskán. Kevés a lehe­tőség helyben, és ha minden így marad, akkor nem is várható, hogy kedvező irányban változni fog. Gazdag Gyula postás: - Minden­nap sok emberrel találkozom a munkám folytán, így tudom: elége­dettek az utóbbi évek fejlődésével. Amin változtatni kellene az eljáró di­ákok és a dolgozók miatt, az a közleke­dés. Marcaliba ko­ra reggel s dél körül megy egy-egy busz, és visszafelé sem sokkal jobb a helyzet. így nem lehet sem az ügyeket intézni, sem munkába jár­ni. Annak idején úgy nősültem Tás­kára, de nem bántam meg. Nagyon jól érzem itt magam, és nem men­nék el innen semmi pénzért sem. Abban bízom, hogy folytatódnak a fejlesztések és a jövőben a fiatalok is látnak majd fantáziát a települé­sen. Nélkülük ugyanis nincs jövő. Czobor János nyugdíjas: - Egyre növekszik a lakosság átlagéletkora. Mind több a nyug­díjas és kevesebb az olyan fiatal, aki családalapítás előtt áll. Nem jó ez, mert hiába mon­dom, hogy van itt jövő, ha a fiatal nem marad. Ab­ban bízom: mivel már komfortosabb a település, könnyebb lesz valami munkaadót ide telepíteni, mert leg­jobban az hiányzik. Minden más megvan. A termálvizünk kihaszná­lása évtizedek óta téma; jó volna, ha sikerülne. Akkor biztos, hogy nem mennének el, inkább ide jönnének a fiatalok. Ebben is bízom, meg ab­ban is, hogy ha évszázadokig meg­voltunk, majd ezeken a nehéz éve- ken is túljutunk valahogy. ______■ felében te rjedt el. A falu határában értékes természetvédelmi terület van: az 1537 hektáros Nagyberek- Fehérvíz, amelynek különleges ál­lat- és növényvilága most (fsak kü­lön engedéllyel látogatható. ■ nyi György kalocsai érseknek kö­szönheti: ő népesítette be az 1700- as évek elején Szerbhorvát telepe­sekkel. Határa sokáig csak legelte­tésre volt alkalmas; a szántóföldi kultúra csak a XIX. század második A XIII. században már létezett, 400 évvel később megsemmisült Táska. 1268 óta van róla írásos emlék. Lakosai a török idején a berek vé­delmében éltek. 1677-ben azonban a falu leégett. Újjászületését Széche-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents