Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 5 0 2002. Április 3., Szerda EDDE HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7443 Edde, Fő utca 47. Telefon: 82/489-006. A hivatal mindennap 8-12 óra között fogadja az ügyfeleket. A polgár- mestert és a falugondnokot is bármikor fölkereshetik. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 246 Hatévesnél fiatalabb: 15 7-18 éves: 56 19-60 éves: 132 60 évesnél idősebb: 43 PÉNZHIÁNY MÁR ÉVEK ÓTA A képviselő-testület elfogadta az önkormányzat idei költségvetését. Ez 31 millió forint bevétellel számol. A kötelező kiadásokra - munkabér, járulékok, közüzemi számlák, segélyek stb. - 29,5 milliót költenek, fejlesztésre pedig 1,7 millió forintot szánnak. Az önkormányzat évek óta költségvetési hiánnyal küszködik. Az idén 12,5 millió forint önhikis támogatásra pályáznak. A képviselőtestület áldozatokat is hoz; csak egy dolgot nem ad, az iskolát. ERDŐ A SZÜLETÉSNAPRA A falu két végén 500 méter hosszú fasort telepítettek. A polgármester születésnapjára pedig több mint egyhektárnyi területen ültettek akác- és nyárcsemetéket. Az erdőtelepítésben az ünnepelten kívül részt vett 22 falubeli is. Az idősek napközi otthonát kilencmillió forintból nemrég újították föl, most vezetik be a vizet és a gázt; itt később a gyerekek étkeztetését is megoldhatják. Kis lépésekkel fejlődik a falu. A nagyobb előrelépés gátja, hogy a gázközműrészvényeket - értéke 12 millió forint - nem kapták meg. A falu szépül, s a szabadidőpark nem került pénzbe, mert a falu ezermesterei segítettek. Pályázaton is nyertek egymillió forintot útjavításra. EMLÉKMŰ A FELÚJÍTOTT KÖZSÉGHÁZA ELŐTT. Jelentős felújítás zajlott le Eddén az utóbbi években: több millió forintos ráfordítással rendbe tették a községházát. Előtte állították fel a két világháború emlékművét, márványtáblára vésve az elesett katonák és áldozatok nevét. Évente több alkalommal he- lyezik el itt virágaikat a falu lakosai, a világégésekben eltűntek és elhunytak hozzátartozói. ______ ■ A hétdiákos iskola nagy kihívása A 23 éves Pandúr Annamária egyedül vezeti az iskolát; ő a tanítónő, a napközi otthonos nevelő, a gondnok. Kaposfüredről jött Eddébe; az iskolával egybeépített szolgálati lakásban él. Csak kilép a folyosóra, és máris az iskolában van.- Igen nagy kihívás osztott osztályban tanítani, hiszen teljesen magamra vagyok utalva. Itt valóban kipróbálhatom, hogy mit tudok elérni - mondta Pandúr Annamária, az egy tanerős kisiskola mindenese. A somogyjádi iskola két kihelyezett évfolyamán most hét kisgyerek tanul: négy elsős és három harmadikos. Második osztály nincs. Olyan ez, mint egy sokgyermekes nagy család.- A gyerekek szempontjából előnyt jelent az ilyen kis létszámú osztály, hiszen így bőven van időm velük foglalkozni. Ez azonban nem mentesíti őket az otthoni tanulás alól, hiszen az iskolai oktatás és a délutáni foglalkozás nem elég. Nem kapnak sok gyakorolni- valót a nebulók, de olvasniuk otthon is kell. Ezt jól tudják mindannyian. - Itt nem lehet ellógni egy dolgozatot vagy egy felelést, bár minden dolgozatra fölkészülünk - fűzte hozzá a tanítónő. - Van számítógépünk: a közoktatási pályázaton is nyertem, és az önkormányzattól is kaptunk egyet. Ezen a gyerekek játszhatnak és tanulhatnak. Az iskolánk felszereltségben semmivel sem marad el a hasonló kisiskoláktól. Ha valami hiányzik, azt elkészítem. Az eddei polgármester és a képviselők ragaszkodnak az iskolához. Év elején a hivataltól kapják meg a nebulók a könyveket, füzeteket. Bármire szükség van az iskolában, segítenek. Az ígéretek szerint jövőre egy bordásfal meg egy új írás- vetítő is gazdagítja az iskola eszköztárát. _____■ Al omházat épít tömésfallal Egy ingatlanközvetítő ajánlatai között látta meg álmainak a házát Volkmar Dieter. Megvételéhez csak néhány jogi teendő elintézése, egy-két okmány aláírása kellett, és természetesen némi készpénz. Azóta a német férfi minden szabad percét a régi tömésház újjávarázsolására áldozza.- Nem vezérelt különösebb cél vagy haszonszerzés vágya, mikor megvettem ezt a házat. Megtetszett, és arra gondoltam: itt töltöm majd a nyugdíjas éveimet - mondta. - Most a legfontosabb, hogy eredeti szépségében helyreállítsam. Később ide költözöm, de egyelőre a kellemes környék folytán csak pihenőhelyként tartom számon. Sok német vásárol házat, telket Somogybán. Olcsón hozzájutnak, még úgy is, ha tőlük többet kérnek, mint a helybeliektől. A nagyvárosok nyüzsgése után eszményi hely számukra a falu.- A családom Németországban él, csak én vagyok itt. Néhány hónapot építkezem, aztán meglátogatom őket. Otthon egyébként nincs munkám, így nyugodtan élhetek a szenvedélyemnek, az építészetnek. Ez nagyon öreg, műemlék jellegű ház, s elég rossz az állaga. Szeretném az eredeti szépségében felújítani. Tizenkét német család vásárolt már ingatlant a faluban. Segítik, támogatják egymást, de nem alkotnak közösséget.- Szeretem a magyarokat, azért is jöttem ide - mondta Volkmar Dieter. - Német kultúrát, népművészetet találok otthon is, itt a magyar dolgok érdekelnek. ■ Négy éve hivatalosan is falugondnok Felvinczy Irén, bár az ebéd- és gyógyszerhordást már 1993-ban megkezdte. A kötelező feladatok ellátása mellett lassan a falu motorja lett. Bizalommal fordulnak hozzá gondjaikkal az emberek, s ahol baj van, segít. Nemcsak ebédet visz, hanem jó szót, tanácsot is. Azt vallja: egy település lakosait a rendezvényekkel lehet közösséggé kovácsolni. Első sikeres rendezvénye - amire 21 embert sikerült mozgósítani - a süteményverseny volt. Egy ilyen kis faluban ez nagy eredmény.- Eddig nem mertem kezdeményezni, féltem a kudarctól. A nőnapi süteményverseny azonban jól sikerült, lelkesek voltak a résztvevők, s ez elűzte a szorongásomat. Biztos, hogy lesz folytatása. Többen megállítanak, csak azért, hogy elmondják, mit sütnek a következőre. Érdemes volna létrehozni egy klubot is. Ennek tagja lehet mindenki, aki kész tenni valamit a másikért, és együtt akar munkálkodni, szórakozni. A születés- és névnapokat is megünnepeljük. Szeretném elérni, hogy legalább kétha- vonta ünnep legyen Eddén. ■ Nem nyűg a nehéz munka A faluvégi házban Bognár Rózsa lakik a férjével és a fiával. Ő maga munkanélküli, a gyerek még általános iskolás, egyedül a férje dolgozik: a szomszéd faluban, a téeszben. Kemény munkával keresik meg a napi betevőt. A házat nemrégiben újították föl. A ház körüli munkát az asszony végzi.- Szeretek itt lakni, idevaló a családom - mondta. - Rendesek a helybeliek: jóban-rosszban ösz- szetartanak, és segítőkészek. Állás azonban helyben nincs. A zsáktelepülésen korlátozottak a lehetőségek. Aki teheti, valamivel igyekszik kiegészíteni a keresetét. A Bognár család is gazdálkodik: szarvasmarhát, sertést, baromfit, kecskét és lovakat tart, a kertben kukoricát és burgonyát termeszt. - Bár nincs állásom, rengeteget dolgozom - mondta Bognár Rózsa. - Szeretem az állatokat, nekem nem nyűg a nehéz munka. A szüleimtől tanultam a gazdálkodást. Hajnalban kelek az állatok etetése miatt, de megéri, mert így az állattartásból befolyt pénzből felújíthattuk az otthonunkat is. Zolika, a kisfiam rengeteget segít itthon. Remélem, továbbviszi, amit a nagyszülei kezdtek el évtizedekkel ezelőtt. ■ Állatbarát a kőműves Görgényüvegcsűr, Várda, Alsóbogát, Somogyjád, Edde - ezek Román Sándor életének legfontosabb állomásai. Tíz éve jött át Erdélyből, hogy megvalósítsa álmait.- Várdán éltek rokonaim, mikor átjöttem, először oda mentem, majd Alsóbogátra, onnan nősültem, s egy kis kitérő után ide költöztünk. Edde beváltotta a reményeimet - mondta Román Sándor. - Mindig állatokat akartam tartani: már van tehenem, én neveltem kisborjú korától, aztán tehén, ló, disznók, kecskék, birkák. Tejet, túrót, sajtot elsősorban a család számára készítek, csak a fölösleget adjuk el. Vásároltam hét hektár földet is, de nem bírtam a teljes területtel, mert még nincsenek gépeim. Másfél hektáron lucernát termesztek, s öt hektárt bérbe adtam. Viszont én is bériek 2,5 hektárt. Ha úgy alakul a helyzet, minden földemet megművelem. Román Sándor eredetileg kőműves, de nem áll tőle távol a fémmunka sem. Keze munkáját dicsérik a focipálya kapui is.- Egy hónapja munkanélküli vagyok, a közmunkaprogramban Román Sándornak kedvence a ló fogok dolgozni. Bármilyen munkát elvállalok. Tavaly a faluház átépítésekor én végeztem a kőművesmunkákat, most meg az iskolát kell alászigetelni. Három gyerekünk van; kettő közös, egy a feleségem első házasságából, de a sajátomként nevelem. A legifjabb 5, a legidősebb 17 éves. Nekik a tanulás a legfontosabb. Az állattartás nekik még játék. Nagy pénz ugyan nincs a mező- gazdaságban, de ha feladom, akkor nem marad semmi. ■ Eddei olvasóinkat kérdeztük: milyen most az élet a településen? A jó levegő kevés a megélhetéshez egyetlen munkaadó Néhány embernek az önkormányzat ad munkát. Főállású alkalmazottja csak kettő van, s a közhasznú munkás is pontosan ugyanennyi. A közmunkaprogramban heten vesznek részt. KÜLFÖLDIEK EDDÉN Eddig 12 ingatlant adott el külföldieknek az önkormányzat. Lassan föléli a vagyonát, hogy talpon maradhasson. Az idegen ajkúak között csak egy család van, amelynek az egyik tagja állandóan itt lakik, a többi csak pihenni jön a településre. Nagy gondot okoz azonban, hogy szinte lehetetlen behajtani a kirótt építményadót. A németek ötször annyit is fizetnek egy-egy telekért, mint a helybeliek. Most már csak két eladó telkük van. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES, VARGA ANITA Kiss Sándorné anyasági segélyezett: - A legnagyobb gond, hogy nincs munka. Az erdészethez járunk napszámba; csemetét telepítünk. Ha messzebb kell menni, akkor ők gondoskodnak a szállításunkról. Időnként gyógynövényt és gombát is gyűjtünk, csigát, illetve esetét szedünk. Ez naponta hoz annyit, hogy ne kelljen hitelre vásárolni, de nem ad fényes megélhetést. Ezenkívül az önkormányzat kínál munkát. Más munkalehetőség nincs. Sok a szegény ember a faluban. A városba nem tudunk bejárni dolgozni, mert drága az útiköltség, és a gyerekeket sem lehet egész napra magukra hagyni, így marad az erdő és a napszám. Buday Károly nyugdíjas: - Nincs jövője a falunak, hiszen zsáktelepülés. Lassan csak az öregek maradnak itt. A mi fiataljaink helyett külföldiek jönnek, és ők vásárolnak ingatlanokat. Munkalehetőség helyben nincs, a városból nem szívesen költöznek ki ide, hiszen dolgozni úgyis oda kell járni. A napi bejárás azonban sokba kerül. Én a téeszben dolgoztam, először anyagbeszerzőként, majd a gépműhelyben, onnan mentem nyugdíjba. A téesz megszűnt, és egyeüen vállalkozó sincs. Ahhoz nagyon elzárt a falu, hogy érdemes lenne ide jönni. A jó levegő és a szép környezet az embereknek túlságosan kevés a megélhetéshez. Bárdos Lajosné rokkantnyugdíjas: - Nagyon sok az idős és a munkanélküli. A környék gyönyörű, ez a hely ideális lenne falusi turizmus kialakításához, de ezzel senki sem foglalkozik. Az idősebbek azt sem tudják, hogy mit jelent, a fiatalabbak meg kezdő tőke nélkül nem mernek belevágni. A feltételek és az ide látogatók igényei is nagyok, csak úgy lehet csinálni, ha minden igénynek megfelelhet a vendéglátó. Érdemes volna az itt lakó németekkel valamilyen gazdasági kapcsolatot kialakítani, de ehhez is hozzáértő ember kell. Eddén az emberek nem foglalkoznak egymás dolgával, mindenki abból él, amiből akar. Bogdán Sándorné szociális járadékos: - Kis lépésekben, de szépen fejlődik a falu. Elkészült az imaház, lassan kész lesz az öregek napközije is. Van iskolánk, van falugondnokunk. Sok külföldi költözött ide, ők szépen rendbe teszik a portájukat. A munkanélküliség pedig nemcsak nálunk gond, hanem másutt is. Aki akar, az mehet Kaposvárra dolgozni, vagy a mezőgazdaságban tud valamit kezdeni, vagy eljár napszámba. A kezdőknek, a fiataloknak nehéz már Eddén ingatlant vásárolni, mert a németek fölverték a házak árát. Eddig százezer forintért lehetett venni egy közművesített telket, ma már ötszázezer forint körül kémek érte. Bogdán Katalin munkanélküli: - Most nem járok sem iskolába, sem dolgozni. Munka nincs a faluban, és nincs szórakozási lehetőség. Volt egy diszkó, de megszűnt; kevés a fiatal, nem érte meg a működtetése, pedig volt rá igény. Jó ez a falu, biztonságos, csendes, nyugodt, csak nekünk, fiataloknak egy kicsit unalmas. Ha a barátokkal találkozni, beszélgetni, netán bulizni akarunk, akkor csak a kocsma marad. Épp ezért aki teheti, elmegy innen. Dolgozni az önkormányzatnál és az erdőn lehet. De oda sem tudnak mindenkit fölvenni, mert korlátozott a létszám. Az idősebbek persze nem tudnak váltani, ők belenyugodtak a helyzetbe. _____■ Ki sütötték a versenyt
