Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-14 / Vasárnap Reggel, 15. szám
2002. ÁPRILIS 14. És a Porsche robog tovább Éppel János három hónapja vezeti a Porsche Hungáriát, valamint annak leányvállalatait. Elődjét, Szórád Józsefet, aki 11 évig állt a cég élén, hajdan egy fejvadász cég találta meg, Eppelt nem kellett keresni, hiszen már nyolc éve a Porsche Hungáriánál dolgozott, többek között az Audi és a Volkswagen márkaigazgatója volt. A hajdani külkereskedő, aki sokáig vezette a Konsumex bécsi, majd frankfurti képviseletét, azelőtt is a VW márkát kedvelte, több Golf kikopott már alóla. Igaz, a hagyományos autókereskedéshez addig nem sok köze volt, de amikor Szórád másodszor hívta, igent mondott. Most, hogy Peter Gsattner ügyvezető igazgatóval ő lett az első ember, csak folytatnia kell azt a sikerszériát, amit a Porsche Hungária megalakulása, 1990 óta töretlenül visz, és ma piacvezetőként képvisel. Persze az autókereskedelem az egyik legdinamikusabb üzletág, s az autógyárak folyamatosan leckéztetik egymást. A tét ugyanis túl nagy, az ingatlan után az autó a második legnagyobb beruházás egy család életében. A Porsche Hungária majdnem hétezer autót adott el március végéig, de egy pillanatig nem lehet kihagyni, hiszen még az is meglátszik a forgalmon, ha egy-két típusnak leállítják a gyártását, mint most a Skoda Feliciát és Pick Up kisteherautót, s még nem jött meg a Praktik. Az egykor igazolt NB lll-as focista ma inkább teniszezik, sőt most barátkozik a golffal. Tatán szokták a vállalati tréningeket tartani, s ott még golfozni is lehet. Utazni is imád, s lassan már mindenütt megfordult, néhol persze a helyi autógyárba is benézhet, ahová turistákat egyébként nemigen engednek be, így látta például Mexikóban a Beetle-ket legördülni a szalagról. Aligha véletlen hát, hogy a cég leghíresebb autójáról, a Bogárról egy plakát is látható a falán, ahogy az alapító atya, Porsche mérnök úr portréja is.- Önről azt tartják, hogy nagyon óvatos, megfontolt üzletember, ám a pályafutásából inkább egy nyughatatlan kereskedőre tippelnék, hiszen lehetett volna vállalati közgazdász a szekszárdi Mezőgépnél, ám helyette az egyik legnagyobb magyar külkereskedelmi céghez szerződött. Éppel János: - Őcsényben, egy Szekszárd melletti kis faluban nőttem fel, és amikor beiratkoztam a Pécsi Közgazdaság-tudományi Egyetemre, tanulmányi szerződést kötöttem a Szekszárdi Mezőgéppel. Az ösztöndíjam havi 750 forint volt, de amikor végeztem, rájöttem, hogy unnám magam a tervosztályon. Pedig vállalati közgazdászként végeztem, tehát ott lett volna a helyem. Igaz, akkor már piackutatást és piacszervezést is tanultunk. Az egyik barátom szólt, hogy próbáljam meg a Konsumex pécsi kirendeltségén, hiszen a német- és orosznyelv-tudásom ott még jól jöhet. Szívesen maradtam volna Pécsen, de a sors úgy hozta, hogy ott mégse volt hely. Ellenben azt mondták, hogy a központban viszont keresnek embert. Feljöttem Budapestre, ám amikor a közgazdasági osztályvezető egyórás kiselőadást tartott az államközi szerződések szépségeiről, közöltem a személyzetissei, hogy mozgalmasabb, érdekesebb munkáról álmodom. Szerencsém volt, mert a bútorosztályon is kerestek embert. Szovjet, lengyel, NDK, jugoszláv és finn bútorok exportjával, importjával foglalkoztam. Egy évig főleg a szovjet reklamációk okoztak fejfájást, de aztán kreatívabb munkám is akadt, hiszen beindultak az osztrák és német kooperációk, majd amikor kísérleti jelleggel vállalati képviseletet létesítettünk Bécsben, annak én lettem a vezetője. Amikor hazajöttem, még mindig csak harminckét éves voltam és már kereskedelmi igazgatóhelyettes voltam 45 beosztottal és évi 7,5 milliárd forintos forgalommal...- Túl kényelmes volt a széke, hogy ott sem bírta sokáig, és kiküldette magát Frankfurtba? Éppel János: - Tagja voltam a vállalati tanácsnak is, s békén hagytak, mégis amikor egyszer szólt a vezér- igazgató, ho'gy a frankfurti vegyesvállalathoz igazgatót keres, rögtön igent mondtam. Az aztán sokkal mozgalmasabb volt a bécsinél is, hiszen beutaztam a fél világot, Távol- Kelettől a szovjet utódállamokig. És az acéltól a műanyagig, mindennel kereskedtünk.- Autókkal nem kereskedett? Éppel János: - Sosem, legfeljebb annyi közöm volt a Volkswagenekhez, hogy Golfokkal jártam. Még Frankfurtban dolgoztam, amikor már az elődöm, Szórád József hívott a céghez kereskedelmi igazgatónak. Egy évbe telt, mire igent mondtam, hiszen keveset tudtam az autókereskedelemről, és így egy új szakmát kellett megtanulnom. Az első időkben nem is volt könnyű, hiszen folyamatosan külföldön dolgoztam, exportprojekteket vezettem, egy kicsit távol voltam a hazai kereskedelemről. A Porsche pedig egy tőkeerős profi cég, ahol nem lehet kísérletezni, mellényúlni. Miután a márkák teljesen önállóan működnek a cégen belül, előbb az Audi tartozott hozzám, majd a legnagyobb, a Volkswagen.- A Porsche Hungáriát a 32. helyre sorolták a tavalyi top-200- as listán 60 milliárd forintos forgalmával. Látványos dolgokat már aligha lehet alkotni, hiszen egy jól működő cégről beszélünk, amely hihetetlen konkurenciával szemben próbál évről évre több autót eladni, miközben a magyar vásárló pénztárcájából továbbra is csak kiskocsikra telik. Éppel János: - Nagy csodák persze nincsenek, de például a hálózatfejlesztésnek sosincs vége, a vevőszolgálaton is mindig van mit javítani. A Porsche Hungária zászlóshajója továbbra is a VW, forgalmunk 40 százalékát ez a márka adja. A presztízse változatlan, a magyar piacon még mindig jó híre van a német autóknak, s reméljük, ahogy a jövedelmek emelkednek, sokkal több Éppel János Született: 1955. május 16. Diploma: Pécsi Tudományegyetem közgazdasági kar(1978) Pályafutás: Konsumex külkereskedelmi vállalat üzletkötője (1982-ig), a cég bécsi irodájának és vegyesvállalatának vezetője (1987-ig), kereskedelmi igazgatóhelyettes és a vállalati tanács tagja (1987-89), a Konsumex frankfurti vegyesvállalatának vezetője (1994-ig), a Porsche Hungária értékesítési és a Volkswagen márkaigazgatója (1994-től), megbízott ügyvezető igagzató (2001), valamint az Eurent Autókölcsönző és a Parts Center Budapest új ügyvezető igazgatója, a Porsche Hungária ügyvezető igazgatója (2002) Család: Csorna Dániel (19), Krisztián (13) VW talál majd gazdára. Nem vagyunk így sem elégedetlenek, hiszen ’96-ban 5 ezer, míg tavaly már 13 ezer Volkswagent adtunk el, de ez a szám jóval nagyobb is lehetne, ha a magyar piacon nem az ár lenne a legfontosabb tényező.- A Porsche Hungária végül is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen minden kategóriában erős, a Skoda és a Seat révén a kiskocsiknál is versenyképes. Éppel János:- Egyes számítások szerint a magyar piac 40 százaléka csak a 2-3 milliós autókra vevő, erre van pénze. Ez persze sok mindent behatárol. Nem azt állítom, hogy ezeket az autótulajdonosokat nem érdekli a biztonság, a minőség és a márka presztízse. Ám az ő lehetőségeik behatároltak. Aki Passatot vásárol, az már nem elsősorban az árat nézi, hiszen 5 millió forintos induló árnál már a minőség dominál, az extrákon se spórolnak. A Seat most kezd Magyarországon beérni. A VW klasszikus értéket képvisel, a Seat fiatalosabb, sportosabb. A vásárlók egyébként már ré'g nem a lóerőket, a gyorsulást vagy más adatokat hasonlítanak össze, a presztízs és az emóció többet számít. És úgy tűnik, sikeresen építjük a Seat márkaimázsát, tizenhárom százalékkal többet adtunk el, mint tavaly.- A Skoda sokkal bonyolultabb történet, hiszen egy régi, kedvelt márka Magyarországon, ám sokan még arra is emlékeznek, hogy néha felforrt a hűtővize. Hogyan lehet ezt az imázst megváltoztatni, és egyáltalán kedvelné tenni egy volt keleti márkát? Éppel János: - Több lépcsőben építettük fel újra a márkát, hivatkozhattunk a hagyományaira, és arra is, hogy ez már nem az a Skoda, hiszen az első időkben VW-szisztéma alapján készült. Ám minden szónál többet segített az új Octavia és a Fabia megjelenése. Sokan Passatnak nézték először, és amikor beültek, elhitték, hogy olyan, mint egy német autó. Ugyanakkor az Audinál is piacvezetők vagyunk a prémium szegmensben. S itt mondok egy első hallásra meglepő szempontot: a márka presztízsénél az is sokat számít, hogy itt gyártják Magyarországon.- A régióban van sikeresebb Porsche-cég? Éppel János: - Van, de mi egy kicsit más utat járunk. Nálunk minden infrastruktúra, informatika, logisztika, eladási hálózat megvan, amire a következő években lehet építeni, s ahogy nő a fizetőképes kereslet, a darabszám is felfut majd. Némely társcég viszont csak a darabszámra figyel, s nincs ilyen hátországuk, pedig egyszer majd nekik is végig kell menni az úton. Egyébként a többiekkel csak információcsere van, mindenütt megmaradt a nemzeti önállóság, vagyis más márkákkal ellentétben nálunk nincs regionális vezető cég.- Jótékonykodnak is, ahogy tudom, főleg gyerekintézményeket támogatnak, valamint szponzorálnak sportágakat, kulturális akciókat, sőt művészeket is, mint Zoránt vagy Charlie-t. Szerepet játszik-e ilyenkor üzleti megfontolás,' Charlie például véletlenül hajt Audi TT-t? Éppel János: - Nem szoktunk dicsekedni vele, hogy a gyerekeket, betegeket és rászorulókat támogatjuk, mert ez természetes, így juttatunk többek között a fóti Gyerekvárosnak és a közelünkben működő Madarász utcai gyerekkórháznak, valamint a Budapesti Gyermekkardiológiai Központnak jelentősebb összeget. Az öttusára is áldozunk, valamint a napokban kezdődő jégkorong-világbajnokságot is támogatjuk. Mindkettő nagyon fontos, az öttusa hagyományos magyar sportág, míg a B csoportos hoki-vébét mi. rendezzük. Ugyanakkor a cégimázs miatt a golfot és egy extrém sportot, a snow- boardot és wakeboardot is támogatjuk. A kultúrát viszont még véletlenül sem üzleti megfontolások alapján pártoljuk, így mind a Játékszín, mind Zorán és Charlie az értékrendje miatt áll hozzánk közel, de fontosnak tartottuk például az Audi Design pályázatával fiatal művészek támogatását is. Egyébként Charlie előbb vett nálunk TT-t, mint hogy szponzoráltuk volna.- Állítólag golfozni tanul, pedig nemrégiben a magyar menedzserek még a teniszre esküdtek. Éppel János: - Én igazán focizni szerettem. Középhátvédet játszottam Pécsett az NB III-as PEAC-ban, a jobb oldali középpályásunk Toller Laci volt, aki ma a város polgármestere. Ám ma már kispályán nehezebben bírnám az iramot, s lassan így vagyok a tenisszel is, bár azzal még nem hagytam fel, legrosszabb esetben is hetente játszom egy meccset párosban. A golf is érdekel, mert nagy előnye, hogy azt élete végéig bírja az ember szuflával. Persze a sport is akkor érdekes, ha a barátaimmal vagyok, akikkel gyakran utazgatunk hazai és külföldi tájakon, ott persze a sport mellett a gasztronómia is terítékre kerül. Dalia László arckepBü
