Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám

2002. Aprius 13., Szombat HÉTVÉGE 9. OLDAL „Erős Várunk, a Nyelv” (Kosztolányi) Iskolába vagy iskolában? Most a határozóragok használa­tának két gyakori hibájára hívom fel kedves olvasóim figyelmét. Az egyik - látszólag könnyű - -ba, - be és -bán, -ben, a másikat pedig röviden úgy lehet meghatározni, hogy nálnélozás. Lássuk az elsőt! Az utolsó idő­ben beszéd közben egyre gyak­rabban halljuk, hogy a -bán és - ben megrövidül, vagyis -ba, -be alakra változik. „A par­lamentbe elhang­zott...”, „Az iskolába vagyok.”, „Ebbe a ház­ba lakom.”, „Mostanába rosszul mennek .a dolgaim.”, „Egész életembe na­gyon sokat dolgoz­tam.” stb. Sokan e be­kezdés második mon­datát is a következő­képpen mondanák: „Az utóbbi időbe beszéd közbe...” Különö­sen súlyos hiba ez, ha írásban kö­vetjük el, de törekednünk kell ar­ra, hogy megszólalásainkban is a megfelelő alakot használjuk. Va­gyis az előző mondatok így javít­hatók: A parlamentben elhang­zott... Az iskolában vagyok. Eb­ben a házban lakom. Mostaná­ban rosszul mennek a dolgaim. Egész életemben nagyon sokat dolgoztam. Ne takarékoskod­junk tehát ilyenkor azzal a rövid­ke, egyetlen n hanggal, hiszen egyáltalán nem mindegy például, hogy „A színházba megyek.” vagy „A színházban megyek (és keresem a helyemet)!” Az előbbi mondat határozója a hová, az utóbbié viszont a hol kérdésre vá­laszol. Újabban fellelhető az a jelen­ség is, amikor a helyes -ba, -be helyett - a „hibázás” elkerülése végett - a -bán, -ben ragot hasz­nálják: „A döntés előtt figyelem­ben kell vennünk...”, „Ma este moziban megyek.” Ezen monda­tok helyesen: A döntés előtt fi­gyelembe kell vennünk... Ma este moziba megyek. A nálnélozásról: Óvakodjunk attól, hogy a -nál, -nél határozó­ragot használjuk az - on, -en, -ön vagy a -bán, -ben rag helyett, mert mondandónknak más lesz a jelentése, más lesz az értelme. Ezért nem mindegy, hogy „Apám az építkezésen dolgo­zik.” vagy „Apám az építkezésnél dolgo­zik.” Az előbbi esetben kőművesként, mér­nökként, ácsként vagy éppen mint építésveze­tő is dolgozhat apám az építkezésen, míg az utóbbi mondat szerint akár hur­kát vagy sört is árulhat az építke­zés közelében, az építkezésnél. (A sört egyébként - munkavédel­mi okokból - sem javasolnám az építkezéshez közel árusítani!) Egy másik példa: „Ismerősöm, Józsi a banknál dolgozik.” az el­ső mondatot olvasva azt gondol­hatjuk, hogy ez a bizonyos Józsi a bank alkalmazottjaként vagy éj­szaka betörőként a bankban „dolgozik”. Nyelvi - de csak nyel­vi szempontból - mindkét megol­dás helytálló! A második monda­tot viszont csak úgy értelmezhet­jük, hogy Józsi a banknál például taxiállomást üzemeltet, vagy nyírág seprűt árul, esetleg rend­őrként egy korábbi betörés nyo­mait rögzíti a bank közelében. Megszólalásainkban és írása­inkban tehát mindenütt és min­denkor ügyeljünk a pontos, vilá­gos, félre nem érthető fogalma­zásra! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ A DÁMTEJ termékei megújult köntösben A tamási székhelyű Dámtej Kft. sokak által kedvelt termé­keit hamarosan Fino-márkanévvel és megújult külső­vel hozza forgalom­ba a már megszo­kott, kiváló minő­ségben. A változta­tásról a cég ügyve­zető igazgatója, Vil­mos Ferenc mondta el gondolatait.- A Dámtej Kft. 1993 október elseje óta mű­ködik és az évi 12-14 millió liter Tamási környékéről származó tejből készített kiváló minőségű termékeit elsősorban a dél-du­nántúli régióban for­galmazza, de azokat az utóbbi időben Budapesten, valamint az ország más telepü­lésein levő nagy szuper- és hi­permarketekben is megvehetik a vásárlók. Cégünk a száz dol­gozót foglalkoztató üzemben az elmúlt nyolc évben több mint 100 millió forintot fordított beruházásokra és fejlesztések­re. Az új épületek egyikében a kémiai laboratórium mellett egy mikrobiológiait is létrehoz­tunk, hogy termékeinket min­den szempontból folyamatosan kontrollálni tudjuk. A gyártóbe­rendezéseink jó részét is sike­rült korszerűekre cserélnünk. A 2000. évben a minőségbiztosí­tásban is komoly előrelépés tör­tént, ugyanis az ISO 9002, a HACCP- és a TQM-rendszer al­kalmazásáról szóló tanúsít­ványt is megszereztük. A sokak által kedvelt termé­keinket hamarosan Fino- márkanéwel és megújult külső­vel, ám a már megszokott, kivá­ló minőségben hozzuk forga­lomba. Az új arculat kialakítá­sának célja, hogy a Dámtej Kft termékeit kedvelő fogyasztók könnyebben tudják azonosítani azokat. Április 15-től az álta­lunk készített tejet, tejfölt és ke­firt, egy hónappal később há­rom vaj- és négy sajtkrémünket, majd a nyár elejétől valamennyi sajtunkat is az új csomagolás­ban szállítjuk az üzletekbe. A Fino-néwel ellátott termékeink­hez továbbra is jó étvágyat kívá­nok minden Kedves Vásárló­nak! - zárta tájékoztatóját. Vilmos Ferenc, a Dámtej Kft. ügyvezető igazgatója Király Nf.i.i.y Messze nézel Nyugdíjas évek ide, letett bírói talár oda - mindig ott van a bíróságon. Minden percben. Mert azt mondják: intézmény ő a megyei bí­róság falai közt, nemzedékeket nevelt, taní­tott, ezért hiába csukja be maga után az aj­tót, mindig ott marad... Dr. Mózes Gábor egyáltalán nem akart jogász len­ni. Bíró meg végképp nem. Állatorvosi vagy agrár­mérnöki pályára készült, de egészen másfelé ka­nyarodott a sorsa. Ma már azt mondja: szeren­csére. Élete lett a bírói hivatás, több mint negyven éven át viselte a bírói talárt. - Az 50-es évek eleje, amikor érettségiztem, a legsötétebb időszak volt. A továbbtanulás politikai döntés volt, a gimnázi­umok származás alapján döntöttek. Az „egyéb” kategóriába tartozó diákokat oda küldték, ami éppen „hiányszakma” volt. Mivel akkor ilyen volt a jogi pálya, nekem sem volt vá­lasztási lehetőségem. Noha akkor kényszer- pályának éreztem, ez csak addig tartott, amíg be nem léptem az egyetem kapuján. Ott olyan professzoraim voltak, akik azt is tanították, amit akkoriban nem lehetett. Be­bizonyították, hogy a jog szép, és legyenek bármilyen zivataros idők, nem lehet eltipor­ni... Ma is hiszem: jog nélkül nem lehet élni. Nem véletlenül mondják: ha csak három ember élne összesen a Földön, egyikük biztosan jogász lenne, hogy igazságot tehessen a másik kettő kö­zött. Szóval: ezt láttam meg a jogban... Pedig ami akkoriban történt - mondja - az a jog és az igazságszolgáltatás megcsúfolása volt, a koncepciós perekkel, a statáriumokkal... Éppen ezért bíró sem akart lenni. De ezúttal sem vá­laszthatott: Kaposvárra került bírósági fogalma­zónak. És ezt sem bánta meg...- Keservesen, sok munkával teltek az első évek. A tárgyalóterem és iroda egyetlen félhomá­lyos helyiség volt, olajos padlóval, egyetlen csu­pasz villanykörtével. Már az is nagy eredmény volt, hogy 12 havi részletre „jogosult voltam” vá­sárolni egy írógépet. De megint csak szerencsém volt: Somogy a legzivatarosabb időkben is ki­egyensúlyozott megye volt, megmaradt itt az a bí­rói kar, akik a kor legjobbjai voltak, nagy tudású, tisztességes, országosan elismert bírák. Nem le­hetett kikerülni a politikát, de a jogászság össze­,Sorskovácsok... ...igen, azok vagyunk. Nemcsak büntetünk, hanem jobbí­tunk. A tisztességes emberek társadalmát óvjuk. Embe­rekkel bánunk. A bíró minden e tevékenységében leírt és kimondott mondata következményekkel járó kinyilatkozta­tás. Nincs evilági létben más, aki ezt megtehetné..." (Részlet dr. Ujkéry Csaba köszöntőjéből) tartó volt, hárítot­ta a csapásokat. Dr. Mózes Gá­bor büntető bíró­ként négy évtized alatt végigjárta a grádicsokat és a legnehezebb ügyeket kapta. Saját „archívu­mában” őrzi vala­mennyit, és azt mondja: ezek már részei az éle­tének. Mindig ne­ves volt szigorá­DR. MÓZES RÁB0R 1932-ben szüle­tett Kaposváron. A Pécsi Tudomány­egyetem állam- és jogtudományi ka­rán végzett 1956-ban. 1958-tól járás- bíró, 1971-tőt megyei bíró. majd bíró­sági elnökhelyettes, bírósági tanács­elnök, bírósági főtanácsos. Nős. fele­sége szintén jogász. Lányuk orvos, fi­uk mérnök. Három fiúunokájuk van. ról, s arról, hogy ő szabta ki tán a legsú­lyosabb büntetéseket, de emberségét, kor­rektségét azok is mél­tányolták, akik a vád­lottak padján ültek.- A büntető bírás­kodáshoz nagyon sok minden kell. Mértéktartás, bölcsesség, konzerva­tivizmus, belső tartás. Meg jó idegrendszer és munkabírás, hisz a bíró mindig egyedül van, döntenie kell, és mindig az ő neve szerepel az ak­ta végén. De azt gondolom, legfőképpen végtele­nül nagy emberszeretet kell ahhoz, hogy büntető bíró legyen valaki. Meg kell érteni, látni kell azt az utat, hogy hogyan jut el egy ember akár a leg­súlyosabb bűncselekmény elkövetéséig. Megér­teni az okokat, az akták mögött meglátni sorso­kat, tragédiákat. Ez nincs benne a törvényekben, ehhez nem elég a paragrafusok ismerete. Ezt a mesterséget a gyakorlatban, a mindennapi mun­kában lehet megtanulni. Őrlődni a malomkövek közt - hogy létrejöjjön valami csodálatos. Az ap­ró részekből kell az embernek összeraknia saját magát, hogy ami a zúzdából kijön, az ne malom­kövek által őrölt liszt, hanem szobrászvéső által alakított mű lehessen... Sokan biztatják: annyi minden történt vele ez alatt a hetven év alatt, annyi mindent megélt, hogy érdemes lenne könyvet írnia. Ő ezt mégsem szeretné. Nem arra valók a nyugdíjas évek... Inkább lezserül magárakanyarítja a farmerdzsekijét, és elmegy teniszezni, mert a sport örök szerelem marad. Vagy dolgozik a szőlő­ben, a kertben. De legszívesebben a családjával, három fiúunokájával tölti az időt - mert minden között számára ez a leggyönyörűbb feladat... jakab Falumúzeum a kovácsműhelyben Drávatamási Falumúzeumot alakítanak ki Drávatamásiban; az erre kisze­melt épület és telek jelenleg me­gyei tulajdonban van, azonban a helyi önkormányzat már ígéretet kapott az átadására. Az egykori kovácsműhelyben és a körülötte lévő területen szeretnék berendez­ni a helytörténeti gyűjteményt. Nádtetős, tornácos ormánsági pa­rasztházat építenek ide, s szállás­helyek kialakításához, lótartáshoz A megvalósítást egymillió fo- is elegendő ez a terület. rinttal támogatja a barcsi sétaha­- Drávatamásiban kikötő épült; jót működtető Drávatours utazási nálunk van az egyik megállóhelye iroda. Mint mondják: nekik is ér- a drávai hajóútnak. Ennek kö- dekük, hogy minél több látnivaló- szönhetően már tavaly is szép bán legyen részük a Dráva-vidék- számban érkeztek a faluba kirán- re érkező turistáknak. A támoga- dulók, és idén még többet várunk, tás mellett a ház megtervezésé- Emiatt tartjuk fontosnak, hogy mi- ben és a néprajzi gyűjtemény nél több látnivalót nyújtson a tele- összeállításában, valamint a mú- pülésünk, minél hosszabb időre zeum működtetésében is szíve­in tartsa a látogatókat - mondta sen közreműködnek. Csamári József polgármester. ___________________haoy László Mes sze nézel Már nem is vagy itt. Kinek az álmait látod tágra nyílt szemeid mögött? Kezed öledben nyugszik. Vállad pihenő madár. Távol jár e tekintet, nincs határ. Tán anyád fogja karod. S bőrödön, mint érintése, melegít a nyár. Apád is ott lehet, így vagy otthon. Hazatért látod - Nincs a fronton, hol a Don kanyargóit. Nem maradt ott. Lehajolt az Isten. Egy másik érintésben hagyott jegyet. S miként a nyár neked; meleget. A zalai dombok lágy ívei. Merész játékok változó színei. Testvérek hada és sokszor a nincsen. Szülői ház, s az istené. Kezed gyakran a kilincsen, S ahogy belépsz hallod: Apád zenél. Sípok érce, s zengő mélye mint a születés, s majdan a vége közt ível hidat a hangokba süllyedt áhitat. Messze nézel. De talán mégis itt vagy. E percben figyeled a jövőt, mint mikor kísérted őt, az utolsó útjára menőt. Az ő nemlétén kérdőjelként léted faggatta az időt, S belőle kibomlik, ki még érinti a mát: Anyád. Az ő életén át messze nézhetsz. Felidézhetsz érintést, időt, szavakat, S folyton változó magadat, kit én csak sejthetek: mert messze néztél, s én néztelek, m New York Tudták, hogy a Broadway N^w York leghosszabb utcája mintegy húsz kilométeres? Vagy hogy Coney Island a világ egyeüen strandja - egyben vidámparkja is -, ahová kivisz a metró? Az előbb em­lítettekhez hasonló érdekességek sokasága olvasható a Magyar KönyvWub Marco Polo sorozatá­nak New York című újdonságában. A remek színes felvételekkel, tizen­hat oldalas várostérképpel, mini úti szótárral megjelent bédekker a ki­tűnően szerkesztett útikalauzré­szeken kívül számtalan praktikus ismeretet nyújt. Egyebek között tájékoztat a szállás-, az étkezési és a szórakozási lehetőségekről, a vásárlási szokásokról és a múzeu­mi látnivalókról. banyai Múzeumba kerülnek a faragások Több mint másfél millió fo­rintért vásárolta meg a tabi önkormányzat Czinke Imre fafaragó iparművész alkotá­sait. Az örökös Czinke Attila kikötése az volt, hogy a gyűj­teményt önálló kiállításként tegyék nyilvánossá. A tervek szerint a készülő városi mú­zeumban kapnak majd ál­landó helyet az alkotások... Tab A két évvel ezelőtt mindössze 54 éves korában elhunyt Czinke Im­re tabi fafaragónak, a népművé­szet mesterének alkotásaiból ren­deztek kiállítást a közelmúltban a városi művelődési központban. A tárlaton bemutatott 140 munkáját nagy érdeklődés kísérte a helyi és a környékbeli falvak fiatal és idő­sebb lakói részéről. Tab a somo­gyi fafaragás kisvárosa, hiszen az országosan ismert Nagy Ferenc mellett, Czinke Imre is maradan­dó művészi munkát hagyott hát­ra. Tóth Károly nyugdíjas pedagó­gus mondta ezt a népművészet mesterének munkáiból rendezett kiállítás kapcsán. Hozzátette: Czinke Imre már gyermekkorá­ban kitűnt jó rajzkészségével, a festészet iránti érdeklődésével. Részt vett képzőművészeti szak­kör munkájában, fafaragó tábor­ban, ahol Tóth Mihály Kapoli- díjas fafaragó mester is tanította.- A fafaragás hagyományainak folytatása jelentős hatással volt rá, és bátorította a tabi Nagy Fe­renc is - mondta Tóth Károly. - Kettőjüktől tanulta meg a faragás íratlan szabályait: így a pásztor­bot, a fokos, illetve az ostornyél megmunkálását. Czinke Imre mélyfaragással dolgozott, sok mintát használt. Az aprólékos megmunkálást kedvelte. Alkotá­saiban megjelentek a hagyomá­nyos díszítő elemek. Készített fá­ból díszdobozokat, tányérokat, kisplasztikákat, illetve nyaklánco­kat, medálokat... Czinke Imre kedvelte a csontfa­Czinke Imre alkotásai állandó tárlaton megtekinthetők a jövőben fotós eszes andrea rágásokat is, hiszen erre utalnak az elefántcsont betéttel készített ékszerdobozok, valamint - szaru­kürtök. Motívumként virágokat, állatokat használt, de többek kö­zött megtalálható a vadász és a juhász is. Tevékenységét a meg­szállottság motiválta, belső fe­szültségét a faragás, a művészi munka oldotta fel. 1981-ben meg­kapta a népi iparművész címet, rá két évre pedig első díjat az Alkotó Ifjúság Pályázaton. Munkáiból Tabon kívül volt már kiállítás Bu­dapesten és Balatonlellén is. KRUTEK JÓZSEF Fél évszázad bírói talárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents