Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-11 / 84. szám
2002. Április 11., Csütörtök ALMANACH 1 4 1 7. OLDAL Magukért dolgoznak a romák Rendkívül aktív a kisebbségi önkormányzat Niklán. Balogh József a szervezet elnöke elmondta: a település önkormányzatával együttműködve sikerült eredményeket elérniük. A kisebbségi önkormányzat nyolc éve működik és ha nehézségek árán is, de értek el eredmé-* nyékét. 14 házat építettek eddig niklai cigánycsaládoknak, és igyekeznek mindenben segíteni a faluban élő romák életét.- Sajnos nagyon kicsi a költségvetésünk ahhoz viszonyítva, amennyi feladatunk lenne - mondta Balogh József. - Minden olyan pályázaton részt vettünk, amit a saját erőnk megengedett. Igyekszünk a cigányság kultúrájáért is munkálkodni. Az önkormányzat szervezett már roma napot, és a niklai falunapra is készített programokat a faluban élő kisebbségnek. Ennél azonban fon- tosabbnak tartják, hogy földet bérelt és vetőmagot szerzett az önkormányzat az itt élőknek azért, hogy köny- nyítse a megélhetést. Az ünnepek előtt rendszeresen alapvető élelmiszerekkel is ellátják a romákat, és évente több alkalommal ruhához is hozzájuttatták a hátrányos helyzetben élő lakosságot. A kisebbségi ön- kormányzat azért is sokat dolgozik, hogy a romák között minél többen, legalább nyolcosztályos végzettséggel rendelkezzenek. Az iskolával és a munkaügyi központtal közösen esti iskolában tanulhatnak írni, olvasni a romák. ■ Szódáslány sok buborékkal Az 1800-as évek közepén a tengeren túlra is vitték a magyar szódát, olyan nagy híre volt. A szénsavval dúsított víz megint híres lehet. Szikvizet ugyanis nem gyártanak sehol máshol a világon. Éppen ezért ez a frissítő már a hun- garikumok közé tartozik. Bartók Katalin is szereti a szódát. Egy ideje pedig azt is tudja, jól, hogyan készül. Szülei tanácsára ugyanis szikvíz- és szénsavas üdítőkészítő bizonyítványt szerzett. A frissen végzett szódás, buborékos vizét szeretik a környéken.- A titka az, hogy jó minőségű a niklai víz, amiből a szóda készül - mondta Bartók ezért ilyet készítek. Kétszáz pa- Katalin. - Ezen kívül mindent elő- lackkal isznak meg belőle a körírás szerint készítek el. A helyiek a nyékbeliek ilyenkor naponta, igaz jó, dús szénsavas szódát kedvelik, a szóda-szezon nyáron van. ■ A niklai szóda keresett ital a környékben Mindenkié a Fischer-kápolna A niklai önkormányzat eddig több mint kétmillió forintot költött a Fischer-kápolna helyreállítására. Amennyiben minden munkát sikerül elvégezniük, ökumenikus célokra kívánják felajánlani a kis templomot. A kápolnát, az evangélikus egyháztól vásárolta meg az önkormányzat. Az épületet rendkívül rossz állapotban, az összeomlás szélén szerezte meg a település. Céljuk az volt, hogy az 1930-ban épített nemes arányú mauzóleumot megmentsék a pusztulástól. A kápolnát a niklaiak emlékezete szerint, a 30-as években, a helyben birtokos Fischer család építette, akik evangélikusok lévén, nem a temetőben, hanem a kápolnába temetkeztek. A 60-as évek végén tartottak benne utoljára istentiszteletet a környék evangélikusai számára. Azóta nem törődtek állapotával. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kétmillió forintot biztosított az épület helyreállítására. A pénzből, a tetőszerkezet rekonstrukcióját és külső felújítását végezték el. A falu most újabb egymillió forintot nyert a Miniszterelnöki Hivataltól, a belső munkálatokra és a parkosításra. Ha ezekkel a feladatokkal is végeznek, ökumenikus célokra, bármelyik történelmi egyház hasz- nálhatja majd a kápolnát. ■ BERZSENYI, A SOMOGYI DIOGENÉSZ, A NIKLAIAK BÜSZKESÉGE. Emlékházában évente közel ötezer ember fordul meg. Berzsenyi Dániel 1804-ben költözött családjával a faluba, ma is álló házát 1811- ben építette. Kazinczyval folytatott híres levelezése során Niklai Remetének vagy Somogyi Diogenesnek nevezte magát. A költő 1836-ban halt meg Niklán. 1860-ban Somogy vármegye obeliszket emeltetett a sír fölé. 1904-ben alakult meg a közművelési célokat kitűző Berzsenyi Társaság. A Berzsenyi emlékmúzeumot 1954-ben nyitották meg a közönség előtt. A múzeum, hétfő kivételével 10-18 óráig látogatható, de csoportoknak a nyitvatartási idő után is lehetőségük van sétát tenni, a géniusz egykori lakhelyén. ■ Eperfesztivál Hódosháton Hivatalosan Nikla egyik utcája, valójában azonban egy Niklához tartozó külön kis közösség. Hódoshát, ahol valaha külön iskola is működött, az epernek köszönheti létét. A Nikla környéki homok a dinnye- és epertermelők kedvelt környéke. A két gyümölcsnek ideális a talaj és az itt élők hozzáértése. Igaz, az elmúlt évek alatt jócskán megfogyatkoztak az eperültetvények, de a hagyományokat szeretnék újjáéleszteni.- Valamikor itt alig volt olyan család, amelyik ne termelt volna epret - mondta Perák Gabriella. - Igaz, sok munka van vele kora tavasztól, őszig, de akik régóta csinálják, nem fog ki rajtuk ez a kényes gyümölcs. Az elmúlt években sokkal kevesebben foglalkoztak vele. Amíg ugyanis a szövetkezet volt a felvásárló, kiszámítható volt a piac és az ára is. Amióta a kereskedők veszik, egyik nap ilyen, másik nap olyan az ára, de még mindig jobban megéri, mint ugyanakkora területen gabonát vetni. Ezt egyre többen felismerik, és az elmúlt egy-két évben sokan újra belevágtak. Ha megint lenne elég termelő, erre hagyományt is építhetnénk. Beszélgettünk már arról a gazdákkal, hogy egy eperfesz- tivált is szervezhetnénk, a szüret végeztével. ■ Somogyi minták mestere Takács Vendel unalomból kezdett faragni, aztán ez lett a hivatása. A népművészet mestere már csak kedvtelésből vesz kezébe fát.- A legjobban kisebb dobozokat, tányérokat szerettem díszíteni - mondta Takács Vendel. - A somogyi minták a kedvenceim, de a pásztorfaragás motívumait is nagyon szerettem. Akármennyit dolgoztam, minden új tárgy elkészítése ünnep volt. Szerettem, amit csináltam, ez látszik meg minden darabon, amit elkészítettem. Szerencsésnek érzem magam, hogy a véletlen úgy hozta, hogy azzal foglalkozhattam egész életemben, amit szerettem. Juhászkodtam, és munka közben farigcsáltam az első kisebb dolgokat. Aztán ezek valahogy eljutottak Tapolczai Sándorhoz, aki már akkoriban népművészként dolgozott; ő igazított útba, segített megtanulnom faragni. A nagypapám igen ügyes kezű ember volt, biztosan az ő génjeiből örököltem. Én két embernek adtam tovább a tudásomat nagy örömmel. Legbüszkébb arra a faliképre vagyok, amin azt örökítettem meg, amikor Berzsenyi Niklára jövet az erdőben a bakonyi betyárokkal találkozott. Ezt sokan megcsodálták, mégsem adtam senkinek, annyira kedves nekem. Ma már csak ritkán faragok. A kezem tönkrement az évtizedek során. A faragás csak ránézésre könnyű foglalkozás. Nagy erő kell hozzá, abból pedig - hiába a fantázia és a lelkesedés - kevés maradt. ■ ___________________________Niklai olvasóinkat arról kérdeztük, milyen jövőt látnak a faluban?_____________________________ Ma rasztalnák a Berzsenyire kíváncsi turistákat Burza Istvánná: - Én itt születtem a faluban, Takácshegyen. Nincs jó helyzetben a falu. Nagyon kevés a fiatal és az öregek is fogynak. Ennek ellenére nem látom kilátástalannak a jövőt. Olyan adottságokkal rendelkezik a település, amit már régen ki kellett volna a jövő érdekében használni. Azt gondolom, a falusi turizmusnak lenne esélye itt. A település ismert Berzsenyi miatt és minden megvan a falusi környezetből, ami érdekes lehet a gyerekek számára és van nyugalom, ami értékes lehet a pihenni vágyó felnőttek számára. Ennek fellendítésére elengedhetetlen lenne a szálláslehetőség, ami ma még hiányzik. Harangozó Lajos vállalkozó: - Én itt építkeztem és itt működik a vállalkozásom. Ez arról kéne árulkodjon, hogy én optimistán látom Niklán a jövőt. Sajnos azonban nem így van. A realitás nem engedi, hogy álmodozzunk. Minden évben kevesebben vagyunk, fogy a lakosság. Az így üresedő házakat pedig rendszerint németek vásárolják meg. Ez csak annak jó, aki a házát eladja, mert többet fizetnek érte, de annak aki a faluban él, nem. A németek keveset tartózkodnak itt, támogatás utánuk nem jár és nem is helyben fogyasztók. Ha nem sikerül munkát ide hozni és ez így folytatódik, sajnos nem lesz jövő Nitóán. Doniján Nándor iskolaigazgató: - A falu jövőjét tekintve legfontosabb a foglalkoztatás helyzetének javítása. Ennek megoldását kétféleképpen tudom elképzelni. Vagy térségi összefogással, a környéken letelepíteni munkaadókat, vagy Marcaliban még több munkalehetőséget teremteni, amit megfelelő közlekedéssel elérhetnek a falvakból. Ami jövőt jelenthet még Nikla számára, az a Berzsenyi hagyomány. Ezt ügyesebben kéne kihasználni, a Balatoni idegenforgalmi szezonra is építve és olyan programokban gondolkodva, amik egész évben és esetleg egy-egy hétvégére vendéget hozhatnak. Lancz János polgármester: - Minden évben 20-30 fővel csökken a lakosság száma. Ez a település minden intézményére és a falu jövőjére is kihat. Ennek ellenére bizakodóan kell néznünk a jövőt. Ipart telepíteni egy ekkora településnek, szakképzett munkaerő nélkül, lehetetlenség. Pillanatnyilag egyetlen megoldás látszik: a turizmusból próbálunk hasznot kovácsolni. A régi iskola épületében egy centrumot kéne kialakítani, amiben a konyha az intézményeket is kiszolgálja és a turizmust is, valamint szálláslehetőség is van ott. Évente több ezer vendég érkezik ide, ezt kellene a jövőnk érdekében kihasználni. Darabos József, a Berzsenyi emlékmúzeum vezetője: - Nem látok túl biztató jövőt, de remény azért van. Pillanatnyilag a fiatalság kénytelen elmenni a településről, mert nincs semmiféle lehetősége helyben. Sem munkára, sem kultúrára, sem szórakozásra. Megoldás az lenne, ha Marcaliban a kevésbé képzett emberek is el tudnának helyezkedni. Én évekkel ezelőtt is azt mondtam, hogy a fenyvesi kisvasút meghosszabbítása nagy lehetőséghez juttatná a háttértelepüléseket. Most is ez a véleményem, Niklán is segíthetne fellendíteni a falusi turizmust, ami valóban a jövő ígérete lenne. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8706 Nikla, Berzsenyi utca 51. Telefonszám: 85/336-104 Ügyfélfogadás: hétfőtöl-csütör- tökig 8-16 óráig pénteken: 8-14 óráig Nikla költségvetésének teljes összege: 93 millió 200 ezer forint. Ebből személyi és dologi kiadásra, 69 millió 200 ezer forintot költenek egy évben. A falu évente 3 millió 600 ezer forintot fizet ki a különféle társulások fenntartására. Legtöbb pénz a szociális kiadásokra megy el. Évente 14 millió forintot költenek az egészségügyi és szociális célokra. Fejlesztésre 6 millió forint jut. MUNKÁT AD AZ ERDŐ A falu legnagyobb munkaadója az önkormányzat. Ezen kívül a faipari tevékenységet végző Bopaár Kft ad még munkát a helybelieknek. Alkalmi munkát a környékbeli erdőbirtokosság és az erdészet biztosít. Legtöbben azonban kénytelenek naponta utazni a munkáért. Marcaliban és Lengyeltótiban keresik meg legtöbben a kenyérre valót. A KÖZSÉG KORFÁJA A lakosság teljes létszáma: 758 fő 17 éves korig: 186 fő 18-60 éves korig: 411 fő 60 év felett: 161 fő KÉT BOLT, HÁROM KOCSMA A niklaiak két élelmiszerboltban vásárolhatják meg a legszükségesebbeket. Legtöbb vásárló hónap elején szerzi be a tartós cikkeket, az utóbbi években azonban sokan inkább Marcaliban vagy Kaposváron végzik a nagybevásárlást. A kocsmákban a bor és a sör a legnépszerűbb. Mindig ezekből fogy a legtöbb. A CSODÁLATOS HARANG A falu barokk templomának kis- harangja csodás erejével, 1811- ben még a falut sújtó eddigi legnagyobb viharral is megpróbált szembeszállni. A falusiak ugyan-’ is csodatevőnek gondolták a harangot, mivel azt éppen a templom építésekor a berekszél vizében találták. Úgy tartották, hogy ha a víz hozta, meg is véd a víz ellen. NIKLÁN ÁLRUHÁBAN Az idősek között sokáig tartotta magát az a történet, miszerint Kossuth Lajos 1860-ban álruhában a faluban járt, és a Berzsenyi emlékhelynél gyújtó hangú nemzeti érzelmű szónoklatot tartott. A jelenlévők biztosra vették, hogy az ismeretlen idegen Kossuth volt, aki ezért az alkalomért titokban hazatért. ■