Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 4 0 2002. Március 5., Kedd ZICS HIVATAL NAPONTA A zicsi önkormányzat címe: 8672 Zics, Petőfi u. 1. Tel.: 84/385-201. Tel/fax: 84/385-171 Hétfőtől csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-12 óráig van ügyfélfogadás. Polgármesteri fogadóóra minden hétfőn és csütörtökön 15-16 óra között. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok áma: 444 14 évesnél fiatalabb: 72 14-60 éves: 257 60 évesnél idősebb: 115 A község legidősebb lakosa a 91 éves Rentler Jakabné. ÖT ÉS FÉL MILLIÓS HIÁNY Az önkormányzat és intézményei költségvetését 49,5 millió forint bevétellel és 55,1 milliós kiadással fogadta el a testület; a forráshiány 5,6 millió forint. A hiányzó pénzt pályázattal vagy hitelfelvétellel pó­tolják. A körjegyzőség fenntartásá­hoz csaknem ötmillió forint kell, s a költségvetés csaknem teljes összegét működésre fordítja az önkormányzat. Az óvoda, iskola és konyha fenntartása 13,4 millióba kerül. Az állami normatíván felül sa­ját forrásként hétmilliót ad a falu. Fejlesztésre, felújításra szinte egy fillér sem jut. Ennek ellenére sza­badidőpark kialakítását tervezik, a Szabadság utca eleKtromos háló­zatának a felújítását, illetve a közvi­lágítás korszerűsítését. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Az önkormányzat - a község egyetlen foglalkoztatójaként - in­tézményeiben nyolc embernek ad munkát. Ezenkívül négy közhasz­nú és két közcélú dolgozót is fog­lalkoztat. Zicsből naponta mintegy százan járnak el dolgozni. CIVIL SZERVEZETEK Az önkormányzat és a budapesti Eurolizing Fit 1992-ben hozta lét­re a Zics Faluért alapítványt, ez 2001/2002-ben 4,5 millió forint­tal'segíti az oktatást, a kulturális életet, és szociális célokra ad pénzt. Évtizedek óta tevékenyke­dik itt a Vöröskereszt-alapszerve- zet, s tavaly októberban alakult a Zicsi Kulturális és Sportegyesület. SOKAN KEZDIK PÁLINKÁVAL A tabi áfész mini coop önkiszol­gáló üzlete és egy magánbolt árusít alapvető élelmiszert, tejter­. méket, felvágottat, illetve vegyi árut. A lakosság elsősorban az olcsóbb cikkeket keresi, és szí­vesen vásárol akciós termékeket. Az áfész italboltjában reggel leg­inkább a körtepálinka fogy, a ma­gántulajdonú büfében pedig a konyak és a cseresznyepálinka. Napközben mindkettőben a sör meg a fröccs a menő ital. A kocsmában zenegép is van, a büfében pedig játékautomata. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL ZICSIEK REMÉNYE A KISISKOLA. Negyvenhét éve adták át a községben az általános iskola épületét; ebben most egyetlen összevont osztályban már csak hét gyermek tanul. Az óvodába tizenhét lurkó jár - egy vegyes csoportba, s ott működik a napközis konyha is. A gyermekintézmény tetőzetét és az épületet külsőleg kilenc éve újították föl. A parkot a tanulók füvesítették, és díszfákat is ültettek. Az iskolának 1977-ig volt Zicsben felső tagozata, s harminc-negyven éve itt még 85-100 diák tanult. __________■ Hi ányzik a pénz, a munka Három dolog foglalkoztatja évek óta a telepü­lés vezetőit, az itt élőket: a kevés állami támo­gatás miatt az önkormányzat pénztelensége, a munkahelyek hiánya és a lakosság széthúzá­sa. S aggasztó, hogy mennyire öregszik a falu. Kevés esély van a község fejlődésére, mikor évek óta forráshiányos az önkormányzat. Ezt mondta minden zicsi lakos, akivel beszéltünk. Növeli gondjaikat, hogy mintegy ötven munkanélküli ne­ve szerepel a nyilvántartásban, és száznál is több az idős nyugdíjas meg a szegény. Az önkormány­zatnak alig van valami bevétele.- A termelőszövetkezeti telep megszűnése óta nincs helyben munka - panaszolta Feliinger János polgármester. - Ezért már a hetvenes években megkezdődött a fiatalok elvándorlása. Az önkor­mányzat csak nagy nehézségek árán tudja fenn­tartani az óvodát és az alsó tagozatos iskolát. Ez is megosztja a lakosságot. A képviselő-testület azon­ban úgy látja: ha ez a két gyermekintézmény meg­szűnik, felgyorsul a falu elsorvadása. Most is mint­egy százan ingáznak, naponta utaznak á munka­helyükre más településre. A polgármester nem rejtette véka alá: nagyon nehéz a pályázatok benyújtása is, mivel szinte le­hetetlen előteremteni az önerőt. Sok a teendő még a községben: nincs szilárd burkolat a Temetői és a Szabadság utcában, elkerülhetetlen a Deák Ferenc utca felújítása, szükségessé vált az egykori tejcsar­nok épületének a renoválása. Gondét okoz évek óta a vágóhíd kihasználatlansága is.- A sok nehézség mellett sikerként könyveljük el, hogy Nágoccsal összefogva létrehoztuk Zicsen a körjegyzőséget - mondta 'Feliinger János. - Mur­varéteggel terítettük tavaly a Temetői utat, egy év­vel korábban pedig nyolcmillió forintot nyert pá­lyázaton a község, s leaszfaltozhattuk a Táncsics utcát. A legnagyobb siker: a kívül-belül felújított, a jövő igényeit is kielégítő orvosi rendelő. Nagyon kellett már, mert a régit be akarta záratni a tisztior­vosi szolgálat. A következő nagy munka: a konyha átalakítása és minőségi biztosítása lesz.- Erőlködik az önkormányzat, de kevés az álla­mi támogatás - mondta Johan József, aki 70 éve a falu lakosa. - Alig jut valami fej­lesztésre, felújításra. Tönkre­mentek a járdák, rossz a közvilá­gítás. Nincs munkahely, amely lehetővé tenné a megélhetést és adózna az önkormányzatnak. Nagyon leromlott a katolikus templom is. Ennek a freskóit va­laha id. Dorffmaister István ké­szítette. Az is bizonytalanná te­szi a jövőt, hogy széthúz a lakos­ság; 30-40 éve még volt össze­tartás. Johan József szerint az isko­la-óvoda lehet a remény. Ha ez bezárna, teljesen elöregszik a fa­lu. A munkahelyteremtés, a köz­ség komfortjának a fejlesztése és az idegenforgalom hozna csak előrelépést. Egyetért ezzel a 29 éves Sza­bó Andrea, a kulturális és sport­egyesület titkára is. S állította: a szabadidős és szórakoztató ren­dezvények is elősegíthetik a fia­talok helyben tartását. Ezért is igyekszik az egyesület, hogy több programot kínáljon s moz­gósítsa a fiatalokat. Segítik a fo­gathajtóverseny megrendezését, s énekkart hoztak létre, s tevé­kenykedik a népi gyermekjáté­kokkal foglalkozó és a kézügyes­ség-fejlesztő csoport. Február elején indultak a gimnasztikái foglalkozások. A nehézségeik között említette a Tab és Zics közötti rossz tömeg- közlekedést; hátrányát különösen a hétvégeken érzik. Szóvá tette azt is, hogy nehéz fölcsigázni az idősek érdeklődését.- Sok lakos közömbös a falu sorsa iránt - tette hozzá -; először ezen kell változtatnunk, ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a falu. S jobban vonzaná a hazai meg a külföldi vendégeket is, ha lenne egy, a község múltját bemutató múzeum. _____ ■ Fa lunap fogathajtással Zenés ébresztővel kezdik majd a falunapot. Akkor rendezi meg az önkormányzat, a Zics Faluért alapítvány s a kulturális és sport­egyesület az amatőr kettes fogat­hajtók versenyét. E rendezvény sikerét jelzi, hogy már bajnoki pontszerző hellyé jelölték a zicsi pályát. Tavaly háromszáz néző figyelte a versenyzőket, akik aka­dály- és vadászhajtásban mérték össze ügyességüket. Ifj. Mester Gábor, az egyik szervező el­mondta: a fogathajtással népsze­rűsítik a lovassportot, s egész na­pos rendezvényt kínálnak május 25-én a vendégeknek. Az a cél, hogy megismerjék a kis falut.- Tavaly huszonnégy verseny­ző állt rajthoz 17 fogattal, négy megyéből, s az idén még többre számítunk - mondta ifj. Mester Gábor. - Színesebb, változato­sabb lesz a műsor is. Akkor tart­juk a faluból elszármazottak talál­kozóját, illetve a csikósbemutatót, s a zicsi csoport mellett föllép több meghívott táncegyüttes is. ■ Támogatják a rászorulókat Süléné Geréb Tünde négy éve a vöröskeresztes alapszerve­zetének titkára. Egyre többet segít és műsorok rendezését is vállalja ez a civil szervezet.- Hagyomány már, hogy édesség- csomaggal lepjük meg a gyereke­ket - mondta Süléné Geréb Tün­de. -Az ajándékot lovas kocsi vi­szi ki. Alkalmanként 70-75 kis­gyereket keres föl alapszerveze­tünk. Segítünk másképp is: évente háromszor szervezünk kedvezmé­nyes ruhavásárt, s mintegy 40 rá­szoruló család jut hozzá olcsón. Kedvezményesen árusítottak cukrot és mosóport is. Az utóbbi évek legnagyobb sikere az volt, hogy januárban 65 ezer forinttal segítették a néptánccsoportot: eb­ből vesznek majd fellépőruhát.- Negyven- nyolc tagja van a zicsi alapszervezet­nek; 10-15-nek a munkájára mindig szá­míthatunk. Két véradást is szervezünk, novemberben pedig műso­ros esten köszöntjük a véradókat - mondta a titkár asszony. Táncestet is rendeznek, s meg­tartják a búcsúi bált, majd az ön- kormányzattal és a Zics Faluért alapítvánnyal együtt az idősek napját. Fontos feladatuk új vér­adók beszervezése, és szorgal­mazzák, hogy többen kapcsolód- janak be a napi munkába is. ■ Nagyot változott a világ Nincs tisztelettudás a mai fia­talokban; úgy elmennek az idősek mellett, hogy nem is köszönnek - panaszolta özv. Tengler Józsefné. - Nagyon megváltozott a világ. A 87 évét tapossa özv. Tengler Jó­zsefeié. A legidősebb lakos, aki Zicsben született.- Régen milyen volt itt az élet?- Sokat dolgoztunk a tisztessé­ges megélhetésért. Régen is kevés volt a pénz, s küszköd­tünk, hogy előteremtsük a szük­ségeset. Amire szívesen emlék­szem: az emberek tisztelték és becsülték egymást. Ma más a falu lakossága is; sok a betele­pült, őket már kevésbé ismerem. Közömbösek lettek az emberek, nem törődnek a másikkal. Sze­rencsére a szomszédaim a régi­ek; különösen Veinper Ferenc- nével találkozom gyakran.- Mi változott a legjobban?- Figyelem, mi van a faluban, mire költ a vezetés. A híreket is megnézem a tévében. Sok a betö­rés meg a gyilkosság; félek is ki­csit, pedig nálam semmi értékes nincs. Nem tudom, mindez hová vezet. Egyébként azt vallom: hit és erkölcs nélkül nem lehet élni.- Milyen az egészsége? Tengler Józsefné: Érdekelnek a világ hírei- Fájnak a lábaim, járni csak lassan tudok, s nemrég a gyom­rom is rakoncátlankodott. Az or­vos írt gyógyszert, de attól úgy kóválygott a fejem, mintha sok bort ittam volna. A nyugdíjam nagy részét gyógyszerekre köl­tőm, de a közgyógyellátással se­gít az önkormányzat is. Özv. Tengler Józsefné egyedül él, de gyakran látogatja a lánya, s jönnek az unokái is. - Aki elhagy­ja magát, annak vége - mondta. - Mindig teszek-veszek valamit. Alig várom, hogy jó idő legyen... ■ _______________Zicsi olvasóinat kérdeztük; hogyan élnek, milyennek képzelik el a község jövőjét?_________________ Összefo gással formálnák a község arculatát Zentai Zoltánné boltvezető: - Is­merem a gondokat: nagy a mun­kanélküliség, ke­vés a kereset és a nyugdíj. Örülök a falu fejlődésének, aszfaltozták a Tán­csics utcát, kor­szerűsítették a rendelőt, önki- szolgáló létt a ve­gyesbolt. Ismét van néptánccso­port és megrendezik a fogathajtó versenyt. Szeretném, ha a pályá­zati lehetőségek kihasználásával és összefogással, a község csino­sításával javulna a közérzetünk. Minden utcát aszfaltozni kellene, és jó lenne, ha az óvoda-iskola előtti emlékpark elkészülne. Szükség volna egy önálló házior­vosra, mert sok az idős lakos. Élénkíteni kellene a közéletet is. Gutheil Ferenc nyugdíjas: - Itt születtem, ide köt minden. Az a nagy gond, hogy nincs helyben munkahely, a fia­talok elköltöz­nek, elöregszik a lakosság. Valami fejlődött, de ke­vés az önkor­mányzat pénze. Örülök, hogy az utakat rendbe te­tetik. Az országos vezetés azon­ban inkább a városokat támogat­ja, így kevés pénz jut falura. Zicsnek elsősorban munkahely kellene, aztán a közéletet kellene megpezsdíteni, és összefogva be kellene kapcsolódni a falusi turiz­musba. Ahhoz azonban virágosí- tással is szebbé kellene tenni a községet. A gyermekintézmények megtartása is nagyon fontos. Steinbacher Istvánné kiren­deltségvezető: - Szeretném ren­dezettebbnek lát­ni a falut. Ren­dezvények kelle­nének, és szerve­zettebb közélet, hogy itt maradja­nak a fiatalok. Szeretném, ha volna önálló orvo­sunk, s nagyon kellene a falu- gondnoki szolgálat is. Nagy szük­ség volna arra, hogy helyben is ta­láljon munkát a lakosság. A tenni akarás is sok hiányzó forintot pó­tolna. Szeretném rendezettebb­nek látni a környezetünket. Válto­zott természetesen ez a falu is: szi­lárd burkolatot kapott a Táncsics utca, tatarozták a kultúrházat és a hivatalt, legutóbb pedig újjáva­rázsolták az orvosi rendelőt. Orsós György munkanélküli: - Három éve költöztem ide Nágocs- ról, s gyorsan ott­honra találtam. Megszerettem ezt a falut, és megvan a baráti köröm is. Volt itt fejlődés, komfortosabb a település; amit hi­ányolok: nincs klubhelyisége a fiataloknak, ahol szórakozhatnának. Jó lenne egy presszó is, ahol kapható süte­mény, kávé, üdítő. A legfontosabb volna azonban a munkahelyek lé­tesítése; ez talán megtartaná az if­júságot. A környezetre is több gondot kellene fordítani; a háza­kat elhanyagolják a gazdák. Nincs sportegyesület sem, pedig többen fociznánk. Szükség volna táncos összejövetelekre, diszkóra is. Nagy Jenőné tanító: - Zicsben születtem, minden ide köt. Saj­nos, a vártnál las­sabban fejlődik a falu. Sok az elha­gyott ház. Csak küszködve, nagy nehézségekkel lépünk előbbre. Jó lenne, ha egy évtized múltán lenne itt elegendő munkahely, s több óvodást és iskolást íratnának be. Boldog volnék, ha virágos por­tákkal, rendezett utcákkal várhat­nánk az ide látogatókat, s a köz­ség korábbi értékrendjét - az egy­más iránti tiszteletet és szeretetet is - mindenki magáévá tenné. Szükség lenne a múlt használati tárgyainak összegyűjtésére, a község történetének a feldolgozá- sára, a közösség összefogására. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents