Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám

2002. Március 4., Hétfő A L M A N A C H 1 9 7 7. OLDAL Kunffy-képtár az ősparkban A falu szívében található az a XIX. században épült nemesi kúria, ami ma Kunffy Lajos­nak, a XX. század jelentős alko­tójának a festményeit őrzi. Mű­vészetének köszönhetően fest­ményeit abban a környezetben láthatjuk, ahol ezeket alkotta. Általa lett Somogytúr a somo­gyi Nagybánya. Kunffy Lajos festőművész (1869-1992) hosszú életének jelen­tős részét Somogytúron töltötte. Nagy örömmel festette a falu pa­rasztembereit, s a vályogvető cigá­nyok is azért telepedtek le itt né­hány évre, hogy kedvére festhesse őket. Párizsban, ahol Kunffy ünne­pelt művész volt, a cigányok festő­iéként emlegették. A budapesti Emst múzeumban 1924-ben ren­dezett tárlatán a magyar táj és a so­mogyi emberek festőjeként aratott nagy sikert. Kúriája neves művé­szek találkozóhelye volt. Kunffy Lajost a legtekintélyesebb somogyi művészként tartják számon. Meg­tanulta a gazdálkodást is, és virág­zó birtokán olyan marhákat nevelt, amikkel több díjat is nyert. Művé­szetének köszönhette, hogy az öt­venes években egyben maradhatott a birtok és nem szorult rá képeinek az eladására sem, ezért termékeny alkotó korszakairól szinte teljes ké­pet alkothatunk a múzeum látoga­tásakor. A kúria és a Kunffy tervei szerint épült műterem a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának a tu­lajdona. Az igazgatóság tavaly újí­totta föl a kúriát - ehhez egy német professzor is hozzájárult, aki Túron telepedett le és magával ragadta Kunffy művészete. Horváth János művészettörténész, Kunffy mun­kásságának kutatója monográfiát írt a festőről, akinek népszerűsége világszerte fellendülőben van. Amerikában élő unokaöccsei, aki­ket meghatott Kunffy művészeté­nek, hagyatékának gondos ápolá­sa, mindent elkövetnek a magyar alkotó népszerűsítéséért. ▲ Világjáró dédnagymama Márk és Ivett özv. Madarász Ferencnével, a világjáró dédnagymamával Már csak Ausztrália hiányzik özv. Madarász Ferencné „kon- tinensgyűjteményéből”, mert beutazta a világot. Három bi­ciklit is elhasznált már a leltei piacig, ahol a kertben termett zöldséget árulta. A faluban Eszti néninek hívják, és megszokták, hogy időnként útra kel. A 80 éves dédnagymama az idén Ciprusra szeretne eljutni. Nem látszik világutazónak, s nem is gondolnák róla a közeli piaco­kon, ott az emberek a kedvességé­ért és finom zöldségeiért szeretik. Abba sem hagyhatná az árusítást, mert keresik a terményeit. A kert­je gondozott, a kis ház előtt, a téli­kertben nőnek a palánták. Özv. Madarász Ferencné 1960-ban járt először Németországban: egy, a hadifogolytábor után Dániába ke­rült ismerőse hívta meg. Aztán már utazott egyedül is az irodák közvetítésével. Norvégia kivételé­vel Európa minden országában járt; volt Koreában, Tunéziában, Jeruzsálemben, Hollandiában többször is. Amikor kicseréltette az útlevelét, mondták is: tartsa meg a régit, mert kevés olyat látni, amelyikben ennyi pecsét jelzi az országhatárok átlépését. Elárulta, hogy a napszámból gyűjtögette az utazásravalót. Ma­darász Ferencné nem beszél nyel­veket, de sehol sem tudnák elad­ni. Családja nemrégiben mobüte- lefonnal lepte meg, hogy tudják, éppen merre jár. Legutóbb Pozsony-Prága-Drezda körúton volt, most Ciprusra készül. A kí­váncsiság hajtja a nagyvilágba, mondta, mert a történelmet tanul­va mindig szerette volna látni az ismeretlen helyeket. Idehaza is szereü a változatosságot, három nyugdíjasklubba is jár Túron, Látrányban és Lellén. _________■ A KÖZSÉGHAZA A FALU ÉKESSÉGE. Egy ingatlan eladásával alapozta meg a képviselő-testület a községháza építését. A mutatós épület a település szívében található, több évig készült, de megérte. Ta­karékoskodtak a beszerzéssel, s felkutattak mindent, hogy a szükséges építési anyagot megvásárolják. Nemcsak az irodák vannak itt, de a nagyteremben tartják az esküvőket: meghitt családi eseményeknek is helyszíne. ______________________________'____________________ ■ Fe jlődés együtt a szomszédokkal Somogytúr az utóbbi években jelentős lépése­ket tett afelé, hogy összkomfortos település le­gyen. Erre önmagában nem lett volna lehető­sége, de a térségben jól boldogulhat. Jelentős vezető egyéniség kellene a falunak, hogy ki­mozduljon a holtpontról, ez Vajda József hivatásos vadász véleménye. - Kis lélekszámú falu ez, kevesen vagyunk fiatalok, nem is pezsgő az élet. Eléggé el­zárkózott itt a fiatalság - mondta -, nem bontakozik ki igazán. Tudjuk, mit kellene tenni, de nincs rá pénz. Nagy dolgokban nem gondolkodhatunk, de a község arculatán tudnánk változtatni. Ugrásszerű ugyan a fejlődés, ha számba vesszük az utóbbi évek fejlesztéseit: a belterületi vízrendezést, a gázvezeték­hálózatot, a szilárd burkolatú utakat, de mindennek az alapja a munkalehetőség, minden más megoldha­tó, csak éppen ez az alap hiányzik a faluból. Ezzel Horváth István lakatos is egyetért, mert nyá­ron ugyan akad munka a Balaton-parton, de az ön- kormányzat segítsége kell ahhoz, hogy a családok lé­tezni tudjanak ősztől a következő tavaszig. A térségi kapcsolatok megítélésére pedig rányomja a bélyegét az egykori közösködés. A fiatalember is úgy látja, hogy akkoriban, a társközségi lét idején, mindig több jutott Babodnak vagy Látránynak. Túr nem­csak a földrajzi fekvése miatt maradt ott mindig fél­úton. Ezt máig érzik az itt lakók, akiknek fontos, hogy a helyi pénzekről maguk dönthessenek. Hor­váth István elmondta: nehezményezik, hogy a mú­zeum tulajdona is elkerült innen Kaposvárra, és úgy érzik, nem akarnak költeni rá. Pedig a képtár és a többhektáros őspark is fontos volna az idegenforga­lom szempontjából. Nagyon nehezen bontakozik ki a községben a falusi turizmus, néhány házban fog­lalkoznak csak vendégfogadással. Vajda József hoz­záteszi: már nem akarnak közös­ködni, önerőből fejlesztenének, ahogy bírják. Tóth Jenő polgármester elisme­ri, hogy olyan a falu, mint egy ka­bát, aminek széthúzzák a két uj­ját, és középen a rongya marad. Sorolja azonban azokat a fejlesz­téseket, amelyeket az utóbbi években a szomszédokkal közö­sen megvalósítottak. A Balaton 2000 Kht, amelynek Somogytúr is tulajdonosa, európai pénzeket hozott a belvízrendezéshez, s ke­rékpárutat és gázvezetéket is több településsel együtt építenek. A csatornára semmi reményük nem lenne egyedül, de kell, mert a Ba- laton-törvény szabályozása miatt _2005-től anélkül már nem fej­leszthetnek, nem építkezhetnek az emberek, halálra van ítélve az a település, amelyik nem korsze­rűsíti a közszolgáltatásait. Mind­ezt a gondot tetézi, hogy az egye­di megoldású szennyvízelhelye­zés nagyon drága. A térségi csatomaberuházás mellett a hul­ladék lerakását is a dél-dunántúli régióval közösen valósítják meg. Az önkormányzat 36 építési telket alakít ki, hogy néhány év múlva, ha összegyűlik a pénze, közművesítse, s a bevétel hozzon pénzalapokat a további fejleszté­sekhez. Az utóbbi években egyébként 40 millió forint többletpénzt tudtak a község gazdálko­dásába bevonni a sikeres pályázataikkal. A túriak szerint az évtizedekkel ez­előtti lemaradást nehéz behozni. Elis­merik, hogy amit nem tudnak saját erő­ből megoldani, arra szívesen szövetkez­nek a térség településeivel, a helyi érde­kű dolgokban azonban maguk kíván­nak dönteni. S a mostani együttműkö­dés már az egyenrangúak társulása a szomszédokkal. ■ Társulások kevés pénzzel Somogytúron azok fizetik a legtöbb helyi adót, akik üdülőként használják a portájukat. Hat magyar és 19 külföldi üdülőingat­lan van a faluban.Kevés a pénze az önkormányzatnak, s ezért nehéz előbbre lépni. A térségi fejlesztésben - együtt a szom­szédos települések önkormányzataival - építteti ki a szenny- vizvezeték-hálózatot. Ez a több százmillió forintot igénylő beru­házás csak jelentős állami támogatással valósulhat meg. SOMOGYTÚRI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: MILYEN TERVEKET SZŐNEK A KÖVETKEZŐ TÍZ ÉVRE? Békés, dolgos családi életre vágynak a lakosok Füredi Lászlóné nyugdíjas: - Három gyermekem, nyolc unokám és egy dédunokám van. Mindegyik gyerekem boldo­gul, és nekem ez a legfontosabb. Csak egészség legyen, és a nyugdíjas­klubban is megta­lálom az örömem. Sok minden kellene persze a falu­nak, de a lakosság teherbírása be­határolja a lehetőségeinket. Nem mondanék le egy saját óvoda létesí­téséről, mert úgy a szülők is könnyebben tudnának elhelyez­kedni. Érdemes volna kiterjeszteni az üdülőterületet a szőlőhegyre is. Szerintem ez a legszebb falu Ka­posvár és Lelle között. Bár csak 1979-ben költöztem ide, úgy ér­zem, mintha itt születtem volna. Selega Józsefné nyugdíjas: - Az anyagi gondtalanság mindenkinek jól jönne, nem­csak nekem. Har­minc éve beteg va­gyok. Ha lenne munkalehetőség, ami itt tartaná a fi­atalokat, nem vol­nának olyan zár­kózottak az embe­rek. Szeretem a tévét, szeretek ol­vasni, de nekem fontos, hogy együtt legyünk. Régen is, ha volt valami rendezvény, abban benne voltam; ma ha a nyugdíjasklub nem szer­vezne, akkor semmi nem történne. Hiányzik az összetartó erő, nincs egy pedagógus sem, aki élére állna a kezdeményezéseknek. Az is jó lenne, ha még egy játszóteret kialakítanának az Árpád utcában, szemközt az orvosi rendelővel. Ifj. Madarász Ferenc mezőgaz­dasági vállalkozó: - Tíz éven belül szeretném fölépí­teni a családi há­zunkat; most fél­kész állapotban van. Az építését 1995-ben kezdtük. Szeretném a me­zőgazdasági vál­lalkozásomat is to­vábbfejleszteni, hogy ezzel a csalá­domnak legyen megélhetése. A BB- től vettük át a gépeket, de már újak kellenének, és földet is érdemes volna venni. Hiányzik a fiatalok kö­zösségi élete. Ha több munkahely volna, többször is találkozhatnánk, most mindenki ingázik, reggel mennek, s késő este jönnek. Pedig jók a falu adottságai. Itt születtem, itt a családom; megvan a telek, itt akarok letelepedni, szeretem Túrt. Madarászná Androsovits Iza­bella háziasszony: - Ha munka­hely volna, nem kellene Lellére utazni, ha valaki el akar helyezked­ni. Szinte semmi remény nincs ar­ra, hogy itt valaha munkahelyek lé­tesülnek. Az óvo­da is fontos volna, és több bolt is kel­lene, hogy az apróbb dolgokért ne kelljen utazgatnunk. A közlekedés sem a legjobb, mert ha valaki reg­gel elindul, fél nap múlva ér haza. Amikor a látrányi óvodába viszem a gyerekeket és lekésem a buszt, órák múlva jön a következő. Örü­lök, hogy egyre összkomfortosabb a falu, kell a csatorna és a kábelté­vé. A kerékpárút is fontos, hogy a gyerekek tudjanak biciklizni. Albrecht Zoltánná nyugdíjas: - Várjuk a fordulatot, hogy továbbfej­lesszék az orszá­got. Szerintem aki ma belenéz a pénztárcájába, töb­bet lát benne, mint korábban. Folytas­sák azok, akik el­kezdték. Munka­helyeket kellene teremteni a polgármester segítségé­vel, hogy a fiataloknak könnyebb legyen a megélhetés. 67 évesen sok rosszat megértem, kilencéves ko­rom óta anyám egyedül nevelt. Apámnak, aki korán elhunyt, itt volt vegyeskereskedése, köztiszte­letnek örvendő úriember volt. Az­tán elvették a birtokunkat, a téesz- be kényszerítettek. Szeretném, ha ilyen többé nem lenne, a fiatalok- nak ne kelljen ilyet megélniük. ■ MINDENNAP HIVATAL A polgármesteri hivatal címe: 8683 Somogytúr, Árpád utca 34. Tel: 85/327-005 Ügyfélfogadás mindennap: hétfő­től csütörtökig 8-tól 16.30-ig, pénteken 8-14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA A lakosság lélekszáma: 439 18 évesnél fiatalabb: 91 18-60 éves: 267 60 évesnél idősebb: 81 FEJLESZTÉSRE HÁROMMILLIÓ Az idén 26,9 millió forinttal gaz­dálkodik az önkormányzat. Jelen­tős összeget, 11,3 millió forintot ad át a látrányi körjegyzőség, va­lamint az iskola-, az óvoda- és az egészségügyi ellátásra. A község fenntartása több mint 12,9 millió forintba kerül. A fiatalok lakásépít­kezéseit is támogatja az önkor­mányzat; az idén százezer forin­tos kerete van erre, s várhatóan két család kaphatja meg. Beruhá­zásra 2,9 millió forintot költhet, ezért pályázatokkal igyekszik bő­víteni szűkös fejlesztési kereteit. A Laliétól Babodig tartó kerékpárút somogytúri szakaszának a kiépíté­sére már benyújtotta pályázatát az önkormányzat, s részt vesz a térségi fejlesztésben is. Ez a több százmillió forintos költséget igénylő beruházás csak jelentős állami tá­mogatással valósulhat meg. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Az önkormányzat három ember­nek ad munkát, közülük ketten alkalmazottak, egyikük pedig közhasznú munkát vállalhat. Munkalehetőség alig adódik, leg­följebb napszám. Túron harminc­hat munkanélkülit tartanak szá­mon, hat nem kap ellátást. EGY BOLT ÉS EGY IVÓ A községben csak egy élelmi­szer- és egy italbolt található. A la­kosok a vásárlást összekötik a munkába járással, így Lellén vagy Látrányban veszik meg a napi cik­keket. Az italboltban legjobban a sör fogy, de a férfiak nem vetik meg a röviditalokat sem. S több­nyire fehérbort isznak. BIRTOKOSOK ADTÁKVETTÉK Somogytúrt 1082-ben pusztaként említik az oklevelek. Plébániáját említi az 1332-37-es pápai tized- jegyzék. A XV. században több köznemes család a birtokosa, 1495-ben városi kiváltságai vol­tak, 1600-ban a szigetvári vár tar­tozéka. 1701-ben puszta, de az 1715-ös összeírás mára közsé­gek között említi, azzal, hogy öt éve települt. A falu központjában a Bosnyák család építtette a kúri­át a XIX. század elején, ezt ké­sőbb a Kunffy család vette meg. A katolikus templom 1747-ben épült, a református 1820-ban. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents