Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-31 / Vasárnap Reggel, 13. szám

2002. MÁRCIUS 31. Rendőrök múltja Berta Gyula 1944. március 2-án szüle­tett Somogyegresen, nyugalmazott hon­véd őrnagy, mélyépítőmérnök. Végzettsége: műsza­ki főiskola. Nős, két gyermeke és 5 uno­kája van. Kálmán Zsolt 1970. március 7-én született Kaposváron, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezető-helyette­se. Végzettsége: kato­nai és rendőrtiszti fő­iskola, nemzetvédel­mi egyetem. Nős, egy gyermeke van. Hívják őket akár hajdúk­nak, csendőröknek vagy pandúroknak, a ma rend­őrsége évszázados gyöke­rekkel rendelkező, ered­ményes és jól működő ősökre tekinthet vissza. Az is igaz: a rendvédelem története a bűnözéssel egyidős. Nem csoda hát, ha szinte kimeríthetetlen kutatási terület... Egymástól függetlenül és más-más okból kezdték el kutatni a somogyi rendvéde­lem történetét, de mindket­tejüknek szenvedélyévé vált ez a munka. Sorsszerű volt, hogy útjuk találkozzon. Ma már megosztják a feladato­kat... Berta Gyula tíz éve kezdte el kutatni a „családi örökséget”, kíváncsi volt, ta- lál-e neves személyiségeket, nemeseket az ősök közt. Ilyeneket nem talált a csa­ládfán, rábukkant viszont két betyárra a régmúltból... Ebből már adódott a követ­kező lépés: utána kell járni, hogy kik üldözték akkori­ban a rég elfeledett, kissé dicstelen „ősöket”. A nyu­galmazott honvéd őrnagy így kezdett el foglalkozni rendvédelem-történettel, amely valósággal megbabo­názta. Kálmán Zsolt rendőr őrnagy először a Zrí­nyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetemen kezdett foglalkozni a fegyveres erők törté­netének kutatásával. Őt is csakhamar ra­bul ejtette ez a terü­let, a levéltári kutatás szépsége és az egy­kori elődökről szóló régi iratok titkai. Kü­lönösen, amikor rá­döbbent, hogy So­mogy egészen kü­lönleges helyzetben van, már annak ide­jén számos újítás in­dult el innen, és a po­ros akták akkoriban országosan is nagy visszhangot kiváltó, érdekes ügyeket rej­tenek.- Az 1700-as évek közepétől vannak adatok, ám ezeket sokszor nem könnyű felderíteni - mondta Berta Gyula. - A levéltárban ugyan jól használható és részletes anyagokra lehet bukkanni, de például a 18. század elejéről származó dokumentumok még latin nyelven íródtak. Későbbről már vannak ugyan német és magyar nyelvű források, de ez utóbbiak is kézzel írott, régies nyelvezetű szövegek, amelyeket nehéz megfejte­ni. De jól lehet használni például a régi büntetés-vég­rehajtási, rendőrségi, sőt megyei közgyűlési jegyző­könyveket is. S a poros, megsárgult la­pokon érdekes, tanulságos, néhol mulatságos, sokszor pedig tragikus történetek, sorsok elevenednek meg. A somogyi rendvédelem min­dig egy lépéssel előrébb járt, mint az ország más megyéi­ben. Ez a me­gye természeti adottságaira vezethető visz- sza. Az erdős, mocsaras vidé­kek jó búvóhe­lyül szolgáltak, s ez ide vonzot­ta a háborúk és kényszersoro­zások elől me­nekülő katona- szökevényeket, bujkáló bűnö­zőket. Muszáj volt kidolgozni ellenük a leg- modernebb módszereket. Itt jelent meg először az egy­séges fegyver­zet, egyenruha is. S aztán döbbenetes él­mény volt - mondják - az is, amikor a korabeli doku­mentumokat böngészve mintha megelevenedett vol­na a börtönök akkori világa, a szigorú büntetések, em­bertelen, bánásmód. Jól jel­lemzi ezt például, hogy a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a raboknak, halálra­ítélteknek minden költséget meg kellett fizetniük, az el­látást, a kosztot, sőt, akit akasztásra ítéltek, még a kö­telet is megvetették vele. Azt is kevesen tudják, hogy Somogybán 1792-ben már megfogalmazták a pan- dúrbk első szolgálati sza­bályzatát, 119 éve pedig nyolcfős létszámmal alakult meg az akkori kaposvári rendőrség. A mai rendőrök elődeinek „irodái” a múlt század elején még a város­háza alagsorában voltak, a rendőrök a város alkalma- zottaiként nemcsak a köz- biztonságra ügyeltek, ha­nem például leveleket hord­tak ki, figyeltek a járdák tisztaságára is. Az első 72 évben 17 kapitány váltotta egymást, róluk is számos történetet őriznek a króni­kák a „suszterből lett rend­őrfőnöktől” a „legbohé­mabb mulatós kapitányig”. Sokáig homály fedte azt is, hogy Kaposváron találha­tó az ország egyetlen álló- csendőrségi emlékműve, amelyet az összecsapások­ban elesett három csendőr emlékére állítottak. Kálmán Zsolt tanít az Eöt­vös középiskola rendvédel­mi fakultációs osztályában, Berta Gyula pedig könyvek­ben szeretné összefoglalni és átadni az összegyűjtött is­mereteket. J. E. Balatoni hajósok szezonnyitója A 111 éves Helka vitte a szezonnyitó utasait FOTÓ: GÁTI KORNÉL Pezsgővel és virággal fo­gadták tegnap Füreden a Siófokról a Helka fedélze­tén érkező hajósokat. Megkezdődött a százöt­venhatodik balatoni hajó­zási idény. A siófoki férfidalkör is átha­józott tegnap délelőtt Füred­re, hogy részese legyen a ha­gyományos szezonköszöntő ünnepségnek. Az északi parton majorettek, fúvósok várták a déli partról érkező­ket. A füredi kikötőben a ha­jósok fölsorakoztak, majd azt jelentették dr. Horváth Gyulának, a Balatoni Hajó­zási Rt vezérigazgatójának: a százötvenhatodik szezon­ra felkészültek. Köszöntőt mondott többek közt Turi- Kovács Béla környezetvédel­mi miniszter is. Az ünneplő közönséget tegnap késő dél­előtt a balatoni flotta egyik legrégebbi és legdíszesebb járműve, a 111 éves Helka vitte sétahajókázásra. Bár idén korai a húsvét, a hajósok nem tértek el a ha­gyománytól; az ünnepeken várják az utasokat, ma és holnap is a Siófok-Balatonfü- red, Tihany, valamint a Fo- nyód-Badacsony útvonalon viszik a kirándulókat. Kedd­től április 20-ig szünetel a hajóforgalom, majd 21-én folytatódik, az előszezoni menetrenddel. F. I. Elefánt a műhelyben Magyarország legnagyobb elefántja tíz tonnás és há­romszor olyan magas mint egy ember. Egyelőre egy kézműves műhelyben lakik azért, hogy még az idén szerencsét hozhasson a Krisna völgy látogatóinak. Óriás elefánt, óriási szeren­cse: a keleti hit szerint ugyanis az elefánt védelmet nyújt és szerencsét hoz. Amennyiben pedig az or­mányos méretétől is függ a szerencse, hát nagy szeren­cséjük lesz a vámosiaknak. Az elefántjuk ugyanis há­rom és fél méter magas lesz, tíz tonnát nyom majd és rögtön kettő készül belőle. A királyelefántok az indiai falu kapujában köszöntik majd a látogatókat. A mo­numentális szobor mintája azonban egyelőre műhely­ben van. Ebből öntik ki a negatívot és a végleges he­lyén, száz darabból állítják össze újra. A szobor ugyan­is most olyan óriási, hogy a kézműves műhelyt szét kel­lene bontani ahhoz, hogy ki lehessen vinni onnan.- Az indiai templomok, paloták bejáratánál élőben is lehetett találkozni velük egykor - mondta Siku And­rea, a Krisna völgy szóvivő­je. - Azt szeretnénk, ha az idén elkészülnének a külön­leges ajtónállók. Egyébként nem csak a templomok kö­rül, a Krisnások szent köny­veiben is találkozhatunk az ormányos állattal. Az egyik főisten, Siva fiaként, aki a le­genda szerint népének segí­tett leküzdeni minden aka­dályt és sikereket hozott számukra. Fábos Erika hírek Elismerések a város napján ■ Heten kaptak kitüntetést Dombóvár város­sá avatásának 32. évfordulóján. A város díszpolgári elismerését, a Pro Oppido Dom­bóvár címet a néhai Bodai József kapta, aki az egykori Kapós Néptáncegyüttest alapította. Dombóvár város elismerő díszjelvényét Ka­rászi Kálmánná szakközépiskolai igazgatóhe­lyettes, Takács Istvánná gimnáziumi tanár, Galambos István labdarúgó-edző, Miszlai Jó­zsef pedagógus, Győré István birkózó- és karatetréner és Váradi Józsefné, a Vöröske­reszt helyi szervezetének titkára vehette át. Kerékpárút megyék között ■ Megkezdődtek a tárgyalások a Baranya me­gyei Gödre és Nagyberki önkormányzata kö­zött, egy épülő kerékpárúiról, amely a Kapós völgye, a Dráva vidéke és a Hegyhátvidék te­lepüléseit kötné össze. A megvalósításhoz idén mintegy 2 és fél kilométernyi baranyai és közel öt kilométernyi somogyi úrnak kell megépülnie. A beruházáshoz tartozik az a fedett biciklibeálló is, amelyet a nagyberki horgásztó mellett létesítenek. MEGKÉRDEZTÜK Ritka a hosszú távú terv Függetlenül a választásoktól, mindenki készít rö­vid- vagy hosszú távú terveket az életére. Van, aki csak rövid távra tud tervezni, s van, aki már egész életét előre betáblázta. Megkérdeztük: hogyan képzelik el életüket néhány hónap vagy év múlva. Kovács Krisztián egyetemista- Csak rövid távú terveim vannak. Másodéves vagyok, tehát van még két évem, hogy eldöntsem, mi lesz velem később. Egész eddigi életemben azt szoktam meg, hogy rövid távra ter­vezzek, így aztán most sem fogok évekre előre gondolkodni. Azt vi­szont szeretném, ha sikerülne valami jó állást talál­nom, ahol a körülmények is jók, nem csak a fizetés. Márton Jánosné rokkantnyugdíjas- Nagy terveim nincsenek. 45 éves rokkantnyugdíjas vagyok, pár éve le­százalékoltak. A nyugdíj mellett nem vállalhatok semmit. Feketemunkát | nem vállalnék, mert sok ismerősö­met használják ki így. Ha nem len­nék leszázalékolva, akkor azzal kel­lene szembenéznem, hogy mindenhol a fiatalokat keresik. Ennyi idősen nem kapnék rendes munkát. Tóth Melinda egyetemista- A Kaposvári Egyetemen tanulok. Három év múlva az én végzettségem keresett lesz, de a többieknek nem lesz könnyű. Sokan végzünk egy év­folyamon, többen kényszerülnek rossz állásokba. Hosszú távra nem 1 tervezek, de az. már most látszik, I hogy nem lesz elég egy nyelvvizsga ahhoz, hogy jó munkát találjak. Meg kell tanulnom egy új nyelvet is. Lengyel Péter vállalkozó í - Megtanultam, hogy több lábon kell állni. Siófokon és Kaposváron is van- j nak vállalkozásaim. A rövid távú ter­veim is ezekkel kapcsolatosak: fej­leszteném őket. A napokban nyitok egy új boltot, s ezzel is sok dolgom | lesz. A hosszú távú tervek között új ! vállalkozások szerepelnek, és ha később valami nem sikerül, még mindig marad más lehetőség is. Gelencsérné Farkas Piroska nyugdíjas- Már nyugdíjas vagyok, de hosszú távú feladataim vannak. 5 unokám van, akiknek a felnőttkorát szeret­ném megérni. A rövid távú feladatok is hozzájuk kötődnek. Egy magánis­kolában is tanítok, mindennap új ki­hívásoknak kell megfelelnem. Nem j vagyok otthonülő fajta, szívesen kísérnék például I nyugdíjasokat a kirándulásokon idegenvezetőként. László Sándor nyugdíjas- Kisnyugdíjas vagyok, egyik napról a másikra élek. Kevés az a pénz, amely­ből meg kell élnem, s a nyugdíjam felét albérletre kell kifizetnem. Az én | koromban örülhet az ember, hogy fe­dél van a feje felett, és van mit ennie. Idős is vagyok ahhoz, hogy terveket készítsek. Családom sincs, nincs olyan sem, akiről | gondoskodnom kellene. Kónya Orsolya Fehér antilop Újvárfalván Néhány, a fekete konti­nenst is megjárt és oda vá­gyakozó vadász találko­zott tegnap Újvárfalván.- Nem teljes az élmény, ha nem beszélhetünk róla - mondta Békés Sándor, a világjárók klubjának elnö­ke. - Ez a „beszédkény­szer” hozta létre a klubot. A történelem első mese­mondója is vadász lehe­tett, hiszen az ősember a tábortűz körül mi másról tudott beszélni, mint a si­keres vagy sikertelen va­dászatról. Magyarorszá­gon mintegy nyolcszáz olyan vadász él, aki a ha­zai erdőkön kívül már más kontinensen is vadászott. Közülük mintegy húszán idézték fel a kalandokat. Orixok, gnúk, impalák, kafferbivalyok. Egy sike­res lövés, több kilométe­res cserkelés a tüskés bo­zótosban. Élmények, em­lékek. Az újvárfalvi Szé­chenyi Zsigmond Vadász- társaság miklóspusztai va­dászházában azonban most először láthattak fe­hér antilopot. No nem élőt. Gémes Tamás prepa- rátor nemcsak a trófeák sózásáról, hazahozatalá­ról, a kikészítés módjáról beszélt, egy fehér antilop preparátumot is hozott. Lelkes László vadász- mester is osztja azt a néze­tet, hogy a vadászat nem a lövéssel kezdődik és azzal végződik. - A vadászíró­kat tömörítő, Salon-Ka Klub mellett másodszor látjuk vendégül a világjá­rókat. Ezzel is a vadászat, a vadászati kultúra ügyét szolgáljuk. A világjárók pedig este szalonkázni és vaddisznó­lesre indultak. Szarka Ágnes közelrőlH

Next

/
Thumbnails
Contents