Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

6. OLDAL HIVATALI NAPOK A polgármesteri hivatal címe: 7434 Mezőcsokonya, Kossuth út 1. Tel.: 82/715-011, 715-040, fax: 82/715-716 Ügyfélfogadás hétfőn 8-12-ig, szerdán 13-16, csütörtökön 8-16 óráig. A műszaki ügyinté­zőt kedden 8-12, csütörtökön 8-16, a falugondnokot kedden 14-16 óra között kereshetik föl. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1221 14 évesnél fiatalabb: 212 14-18 éves: 60 19-60 éves: 725 ■ 60 évesnél idősebb: 224 KÖLTSÉGVETÉSI EGYENSÚLY Az önkormányzat 139,5 millió forintból gazdálkodhat az idén. A bevétel nagyobb részét elviszik a személyi kiadások: több mint 57 millió forintot igényelnek a kasz- szából. A munkabérjárulékokra 19,6 milliót, a dologi kiadásokra 28,3 millió forintot terveztek; szocpolkiadásokra 14,4 millió fo­rintot költenek. A társadalmi szer­vezetek, alapítványok támogatá­sa 3,7 millió forintba kerül. Há­rommillió forintot szánt az önkor­mányzat az óvoda konyhájának a bővítésére, az orvosi szolgálati lakás garázsának, bejáratának a felújítására; a védőnői rendelő korszerűsítésére. Ehhez igyek­szik kihasználni a pályázatot is. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat 40 embert fog­lalkoztat teljes, hármat részmun­kaidőben, négyet közhasznú munkásként. Közcélú munkáso­kat is alkalmaznak. A Csányi- pékség 15, a Sudár és Társa Kft öt dolgozónak ad munkát. ÚJJÁÉPÍTIK A FALUHÁZAT Most építik újjá a faluházat; ez 21,5 millió forintos beruházás. A saját erő felhasználásával két pá­lyázatot adtak be, de még egyik sincs elbírálva. A tervek szerint augusztusra befejezik az építke­zést, de kell hozzá a támogatás. A Szabadság utcában 600 mé­ternyi járda építését tervezik, de a testület döntése szerint sikeres pályázat nélkül nem kezdik el. Ez a munka ugyanis 16 millió forin­tot kíván. A közvilágítást tavaly korszerűsítették, a hiteltörlesztés első részlete - ez 1,1 millió forint - az idén esedékes. Sárrázók és buszváró építését is tervezik. A település infrastruktúrájából csak a szennycsatoma hiányzik; a terv már kész, de hiányzik a kivitele­zéshez szükséges pénz. HÁROM BOLT, EGY KOCSMA Három diszkontüzlet és egy coopbolt árusít élelmiszert s egyéb cikkeket a faluban. Egy italbolt és presszó is van, mind­kettő magántulajdonban. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA) SZARKA ÁGNES, TÓTH SÁNDOR OTTHONOS KÖRNYEZET AZ ISKOLÁBAN. Tíz éve bővítették a község általános iskoláját, és mára a környék egyik legkorszerűbb oktatási intézménye lett. Az épületet bent a mennyezet fagerendázata és a rengeteg cserepes virág teszi otthonossá. Jó időben, mikor a gyerekeknek már szűk lesz a torna- szoba, a tágas és gondozott udvar várja a mintegy száz szaladgálni, ugrálni vágyó kisdiákot. _________■ Há trányban is segít az igyekezet Hatvan kisgyerek jár a mezőcsokonyai óvodá­ba: ez ad reménységet, hogy hamarosan az általános iskolában is növekszik majd a tanu­lók száma. S próbálják megteremteni annak a a lehetőségét, hogy leküzdjék a hátrányt.- A legjobb esetben 160 tanulót fogadhatunk s ok­tathatunk kényelmesen. Ebben a tanévben száz nebuló jár ide - mondta Királyné Botka Beáta igazgató. Egy osztályt indítottunk mind a nyolc évfolyamon, s ezek kis létszámúak. A gyerekek többsége hátrányos helyzetű, ezért arra törek­szünk, hogy az oktatás mellett olyan délutáni el­foglaltságot is szervezzünk nekik, amellyel ez a hátrány csökkenthető. Szakköröket és egyéb sza­badidős rendezvényeket szervezünk többnyire pályázati pénzből. Németül és angolul is tanul­hatnak a gyerekek, s már az alsóban jártasságot szerezhetnek a számítástechnikában is. Van egy kis tornatermünk vagy inkább tornaszobánk, ez nagy előny, hiszen ilyennel kevés falusi iskola büszkélkedhet. Mintegy húsz kilométerre van a város, és kevés család engedheti meg - s talán igénye sincs rá -, hogy bemenjen csak a könyv­tárba. Éppen ezért jobban föl kellett szerelni az iskolai könyv­tárt, így a gyerekek mindennap végezhetnek kutatómunkát s folyóiratokat olvasnak.- Nagyon sok család munka- nélküli, s kevésbé figyelnek a gyerekekre a megélhetési gond­jaik miatt. Különböző rendez­vényeken, kiránduláson, túrá­kon igyekszünk fölnyitni a gye­rekek szemét, s úgy, hogy ne terheljük a szülők pénztárcáját - tette hozzá az igazgató. - Az okta­tás mellett nagy gondot fordítunk a nevelésre is. Hiszen az, hogy egy gyermek tisztelettudó vagy udvarias, éppúgy hozzá tartozik az élethez, az is­kolához, mint a matematika, a magyar vagy törté­nelem tanítása. Az iskolánkban végzők 20 száza­léka gimnáziumba megy, fele a szakközépiskolát választja, a többiek a szakmunkásképzőt. Ha megfelelő a családi háttér, a szülők figyelnek rá­juk s a gyerekek helytállnak. Nem az iskola okoz- za a hátrányt, hanem a saját lustaságuk. ■ Millenniumi emlékmű zsebből A kis akácos valaha jótéko­nyan takarta a szeméttelepet. Takács József tízegynéhány éve úgy döntött, hogy egy nép­rajzi bemutató inkább díszére válhat a falunak, mint a hulla­déktároló. Sok évi munkával sikerült létrehoznia. Takács József vállalkozó, a Rózsa­kért tulajdonosa. A kávézó kör­nyezete nem mindennapi: rende­zett park övezi, benne egy emlék­mű s e mellett a régi paraszti élet kellékei.- Elég nagy az átmenő forga­lom, s arra gondoltam: mutas­sunk meg valamit a múltból - mondta. - Régóta gyűjtöm a me­zőgazdaság tárgyi emlékeit, eze­ket áhítottam ki. Fiatal éveiben Kertész Sándor festőművész itt ta­nított az iskolában; ő plántálta be­lém a szép iránti igényt. Olyan út- ravalót kaptam tőle, amely végig­kíséri az életemet. A kiállított tárgyak nagy része felajánlással került a vállalkozó birtokába. Az erdő alján talált ki- döntött feszület és a nagyszülők régi vasekéje is.- Kisebb közösségben töltik el szabadidejüket az emberek. Ná­lunk, a presszóban is kialakult a törzsközönség. Nagyon sokat se­gítettek. Magánemlékmű talán nincs is több az országban. A mil­lennium tiszteletére emeltük, sen­kitől nem kaptam hozzá anyagi támogatást. Erkölcsit igen, Ker­tész Sándor segített a művészi megformálásában is. Először egy haranglábat állítottunk föl, egy zömében református faluban az sem volt könnyű feladat, de végül is elfogadta a lakosság. Takács József nemcsak a maga portájára áldoz, hanem támogatja a település civil szervezeteit is. A község temetőjéhez ő ajándékoz­ta a kovácsoltvas kaput.- Ahol tudok, megpróbálok se­gíteni. Tegyük széppé a falut, és szedjük össze múltunk, a magyar­ság emlékeit. Ne hagyjuk elkal­lódni az értékeket! Ez érdekel, azt a kevés szabadidőmet erre áldo­zom. Egyetlen dolog nem érdekel: a politika, az egymás elleni uszí­tás. ■ Kenyér, kalács a megyének A megye egyik legismertebb ma­gánpéksége Csányiéké. A szülők húsz évvel ezelőtt kezdték gyár­tani a kenyeret, kiflit, zsemlét. Akkor még a liszt vásárlásához is engedélyt kellett kérni. Azóta sok­sok tonna pékárú elhagyta a me­zőcsokonyai üzemet. Fejlődött az üzem, kicserélődtek a munkások, az alapító Csányi Imre már nyug­díjasként felügyeli a gyártást, a gyerekek, kelemenné Csányi Mó­nika és Zoltán öccse vették át a vezetést. Egy dolog nem változott: a hagyományos kovászos eljárás.- Ezért kedvelték meg és szere­tik a mai napig a vevők a terméke­inket, mert megmaradtunk a ha­gyományos gyártási technológia mellett. Ez nem zárta ki, hogy megszerezzük a HACCP minősí­tést. Naponta 25-féle termék kerül ki a kemencékből, többféle ke­nyér, magvas és édes pékáru. Nemcsak a megyében élők, ha­nem a külföldiek, főleg a németek is kedvelik a kenyerünket. Az utóbbi évek elengedhetet­lenné tették a fejlesztést. Néhány héten belül átadják az új, kibőví­tett sütödét.- Kétszeresére növeljük az üzem alapterületét, s a bővítéssel kényelmesebb munkafeltételeket teremtünk. Munkatársaink két műszakban, reggel és este sütnek. A megszokott állandó, fiatal gárda is biztosíték a minőségre. a A zsemlétől a kapálógépig Százhúsz négyzetméteren állnak a vevők szolgálatára. Tóth Kálmánná tizenegy éve a mező­csokonyai coopüzlet vezetője. Nagyobb átalakítás három éve volt a boltban; s az árut is ízlése­sen rendezik el, így vonzó kíná­latból válogathatnak az ide láto­gatók. - Minden van nálunk; csaknem ezerféle terméket forgal­mazunk. A zsemlétől a kapálógé­pig minden kapható - mondta a boltvezető. - S a vevők kényelmét szolgálja, hogy két éve helyben intézzük a hitelügyeket. Sokan él­nek is ezzel a lehetőséggel. A forgalom elég jó, s ehhez hozzájárulnak a kedvező árak. Naponta 100-150 ember fordul meg a boltban. A többi üzlet sem jelent vetélytársat.- Kinőttünk már a konkuren­ciaharcból, kialakult a vevőkö­rünk - mondta Tóth Kálmánná. - Sokan fölkeresik az üzletet a gyermekektől a nyugdíjasokig, az idősebbek többnyire délelőtt. A kenyér nálunk a legolcsóbb, diszkontáron jutnak hozzá a ve­vők. Az árukészletet színesítik az olcsó cooptermékek, ezekből csaknem kétszáz fajtát kínálnak. S vevőket vonz az időszaki árle­szállítás is; kéthetente mindig más termékekre teszik föl az „ak­ció” feliratot. - Vásárlóink szere­tik az ilyen árcsökkentést - mondta Tóth Kálmánná -, és utá­na is szívesen vásárolják az így megismert cikket. Ebben lehet szerepe a reklámnak is. ______a Dí szpark a kukoricásból- A korom miatt már indokolt volna nyugdíjba vonulnom, de még nincs utódom - mondta Gyánó László lelkész. Egyelőre egy ügyvivő testület intézi a gyü­lekezet ügyeit. A gyülekezetnek 50 tagja van, de többen járnak is­tentiszteletre. Tagnak csak az számít, aki gyakorolja a hitéletet. Mellettük elég sokan jönnek a fa* luból és a környékről is.- Kicsi a gyülekezet, de meg­lett emberek is járnak istentiszte­letre, nemcsak a nyugdíjasok. S húsz gyereknek tartunk biblia­órát is. A lelkek ápolása hasonlít a kertész munkájához, hiszen nye­segetni, nevelni kell a növénye­ket is. A kert a lelkész kedves fog­lalatossága.- Szeretem a növényeket. A község díszparkjának a létreho­zásához is van némi közöm. Bán­totta a szememet, hogy a falu kö­zepén kukoricát termeltek. Az akkori elöljáró felkarolta az ötle­temet, hogy alakítsunk ki parkot. Megterveztettük, pályáztunk, és nyertünk. A hívek és a többi la­kos pedig segítettek megvalósíta­Gyánó László nagyon szereti a kerti munkát' ni az elképzelést. Mikor beültet­tük a területet, még nem tudtuk, hogy néhány év múlva ott lesz az imaházunk. Gyánó Lászlónak bőven van tennivalója; irányítja a gyüleke­zet életét, ünnepi szolgálatot vál­lal, s tagja a vezetőségnek. Emel­lett öt gyereke és tíz unokája van, rájuk is szakít időt. __________■ Mez őcsokonyai olvasóinkat kérdeztük: elégedettek-e az egészségügyi ellátással? Visszás helyzet: hiányzik az állandó orvos Landek Józsefné nyugdíjas: - Több mint egy éve nincs állandó háziorvosunk, ezt a lehetetlen hely­zetet minél előbb föl kellene szá­molni. Sok a fa­lunkban az idős ember, és nekünk gyakrabban van szükségünk a se­gítségére. Az orvos-beteg kapcso­lata pedig bizalmon alapszik. Egyszer ez helyettesít, aztán egy másik; sokszor azt sem tudjuk, ki van éppen a rendelőben. Ha vala­ki rosszul lesz, nincs helyben or­vos, ilyenkor - gyakran éjszaka - mentőt kell hívni. Gyógyszert föl­íratni, vérnyomást méretni el kell menni a rendelőbe. A rossz sze­mem s hallásom miatt a család rendszeresen Pécsre visz orvoshoz. Jakab István villanyszerelő: - Egy kaposvári orvos helyettesít, he­tente rendel. Rosz- szullétkor meg a mentőt hívjuk. Nem tudok egyet­érteni a praxistör­vénnyel. Az itt la­kók zöme nyug­díjas. Hogyan le­hetséges, hogy árucikk lett a betegkártyánk? Ilyen törvényre nincs szükség. A beteg­kártya, szerintem, nem az álla­mé, nem az orvosé, hanem az enyém, az én életem... A két or­vos a praxis árában nem tudott megegyezni. A pénz számít, nem a betegek? Nem értem a volt orvo­sunkat sem: kérjen kevesebbet. Én villanyszerelőként mentem nyugdíjba, de a megrendelőim körét nem adhatom el senkinek. Tóth Istvánné nyugdíjas: - Nem megfelelő az orvosi ellátás. Ha­vonta járok a ren­delőbe, általában gyógyszert iratok. Jó ideje már csak helyettesítő or­vossal találko­zom, mert az jön Somogysárdról, vagy Hetesről, vagy Kaposvárról. Több sikertelen kísérlet után az önkormányzat újabb pályázattal próbálkozik, hogy háziorvost szerezzen. Nem tudom, hogy a régi orvosunkat miért nem foglalkoztatják leg­alább addig, amíg megoldódik ez a visszás helyzet. Ő jól ismerte a betegeket, a családjukat, s megfe­lelően ellátta a körzetet. Soha semmi bajom nem volt vele, pedig igazán sokat kellett hozzá járnom. Nagy Zoltán lemezlovas: - A ré­gi háziorvosunk nyugdíjkorba ért, az önkormány­zat pedig egy per­cig sem tartott to­vább igényt a munkájára. Azzal senki sem foglal­kozott, hogy ki tölti be majd a megüresedett he­lyet. A praxis eladható, de csak ha van, áld megvegye. Ha a betegek megunva a helyzetet elviszik a kár­tyájukat, akkor csökken az értéke. Az önkormányzat nem köthet szerződést olyan orvossal, aki nem nyilatkozik a praxisjog meg­vételéről, de a vevőt sem köteles foglalkoztatni. Próbáltak már új orvost keresni, az önkormányzat is többször írt ki pályázatot, de megoldás még nem született. Kaiser Lívia tanuló: - Nagy szük­ség volna állandó háziorvosra, de a hivatal nem úgy kezeli ezt a gon­dot. Nem kellett volna a régi házi­orvost nyugdíj­ba küldeni, amíg nincs helyette más. Abban az időben sok plety­ka is felütötte a fejét, hogy miért is volt sikertelen több pályázat s kinek mennyit ér a praxis, de egyik sem vitte előbbre a gond megoldását. A régi háziorvosunk foglalkozott a betegekkel, min­denki ismerte. Mióta ő nincs, in­kább a megyeszékhelyre me­gyünk szakorvoshoz. Beutalót, szerencsére, orvos nélkül is lehet szerezni; de a mostani helyzet sem betegnek, sem orvosnak nem jó. ■ A L M A N A C H - 12 6 2002. Március 30., Szombat fii HMI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents