Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-25 / 70. szám

6. OLDAL A L M A N A C H - 0 0 8 2002. Március 25., Hétfő HUH HIVATAL ÖT NAPON A polgármesteri hivatal címe: 8613 Balatonendréd, Fő utca 75. Telefon: 84/348-812 Ügyfélfogadás: kedd kivételével minden munkanapon, hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1381 Hatévesnél fiatalabb: 68 6-17 éves: 206 18-60 éves: 826 60 évesnél idősebb: 281 A legidősebbek: Horváth József (94), Kazsoki Lajosné (91), Princz Józsefné (90) és Hekeli Lajos (89). FELÚJÍTJÁK A TEMPLOMOT A falu 116 millió forintból gazdálko­dik, ez valamivel több a tavalyinál. Fontos feladat az új orvosi rendelő építése, illetve a vízelvezetés. Ez utóbbit már tavaly megkezdték, s készülnek a szennyvízcsatornázás­ra is. A katolikus templom felújítá­sának a tervét is elkészíttették. Ez tízmillió forintot igényel, s az önrészt már előteremtették. Jól jön az a pénz, amit a Pannon GSM fizet, hogy a toronyba adóállomást tele­píthetett, s költségeihez hozzájárul a lakosság is. A templomot 1745- ben szentelték föl, az évből való az első anyakönyvi bejegyzés is. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkaadó az ön- kormányzat; intézményei közül az óvodában kilencen, az iskolában tizennyolcán, a polgármesteri hivatalban pedig tízen dolgoznak. Több dolgozót foglalkoztat a zamárdi központú termelőszö­vetkezet és a helyi babaüzem is. TÁBORT HAGYOMÁNYOZ A Svájcban élő Németh Lajos néhány éve talált rá Balaton- endrédre, és beleszeretett ebbe a völgyben megbúvó faluba. Hamarosan nekilátott egy régi épület felújításának és a hozzá tartozó területen egy cserkésztá­bor építésének is. Ebbe a léte­sítménybe nyaranta fiatalok jön­nek, és nekik is szerveznek színes programokat. Németh Lajos azt ígérte: a tábort az ön- kormányzatra hagyományozza. PIACOT LÉTESÍTETTEK Négy élelmiszerbolt is árusít a faluban, közülük három családi vállalkozás. Van egy italbolt és egy presszó, ahol süteményt is lehet vásárolni. Süt helyben a pék, és máshonnan is szállíta­nak ide kenyeret, kiflit, kalácsot. A posta és a művelődési ház közötti területen pedig piacot alakított ki az önkormányzat (a siófoki vásártérről elbontott asz­talokat hozták ide), s itt a zokni­tól a kalapig sokféle ruhanemű kapható. Sokan eljárnak dolgoz­ni, ők leggyakrabban Zamárdi- ban vagy Siófokon vásárolnak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA FOTÓKi GÁTI KORNÉL ÉS ESZES ANDREA ENDRÉD BÜSZKESÉGE A TORNYOS HIVATAL. Szép épület a polgármesteri hivatal, 1992-ben épí­tették. Ebben található a gyógyszertár és a fogorvos is, a képviselő-testületi üléseknek helyet adó tanács­terem pedig egyúttal a házasságkötéseknek is helyszíne. A beépíthető tetőtér egyelőre kihasználatlan. A hivatal előtt 1993-ban állítottak emlékművet az I. és a II. világháború áldozatainak. A hivatallal szomszé­dos épület az óvoda, ahol gondosan nevelve negyven kicsit készítenek föl az iskolába menésre. Korábban 60 aprósággal foglalkoztak, de a születések számából ítélve hamarosan újra több lesz az óvodás. ■ Megoldják az égető gondokat Az endrédi önkormányzat az idén 116 millió forinttal gazdálkodhat: tízmillióval többel, mint tavaly. Szűkös a költségvetés, de sikerült előteremteni a biztonságos működés feltétele­it. És merhetnek tervezni is.- A legfontosabb az orvosi rendelő megépítése - mondta Késmárki Tibor polgármester. - Az intéz­mény jelenleg nem felel meg a követelmények­nek; nincs mód ugyanis arra, hogy a beteg négy- szemközt beszélgessen az orvossal. Ezért telje­sen átalakítjuk ezt az intézményt. A munkát gyorsan el kell végeznünk; reméljük, hogy a tisz­tiorvosi szolgálat engedélyezi, hogy a háziorvos addig a fogorvosi rendelőben fogadja a betegeket. Az önkormányzat kötelezően megoldandó fel­adata az orvosi rendelő felújítása, csakúgy, mint a csapadékvíz elvezetése. A munka jelentős ré­szét: a hídépítést, a kövezést sikerült elvégezni saját forrásból, tavaly azonban az államtól remélt pénzt elvitte a tiszai árvíz. An­nak pedig mindenképpen elejét kell venniük, hogy a dombokról a külterületi horhosokon lezú­duló csapadék elöntse az utcá­kat. A vizet az Endréd-patakba akarják vezetni.- Elkészült a szennyvízcsa­torna-hálózat megvalósíthatósá­gi tanulmányterve - mondta Késmárki Tibor. - Zamárdival és Siófok töreki városrészével közösen szeretnénk pályázaton pénzt szerezni erre az óriási beruházásra. Reményeim szerint ez a munka már a jövő év őszén megkezdődhet. En­nek a befejeztével pedig végre felújíthatjuk az utakat meg a járdákat. Ha mindez sikerül, akkor igazán elmondhatjuk: a falunk valamennyi égető problémáját megoldottuk az utóbbi tizenkét év- ben, és utána már csak csinosítgatni kell. ■ Turistáknak is vonzó falut Balatonendréd lesz - az idén első ízben - az Asztali örömök So­mogy megyében elnevezésű gasztronómiai rendezvény egyik állomása. Ide hozzák át Lábod- Nagysallérból a főzőversenyt. A jeles rendezvényt az idén augusz­tus 31-én tartják, és remélhetőleg kíváncsi lesz rá sok turista is. A verseny szervezését is megkezd­ték már a balatonendrédiek. Az önkormányzat is igyekszik: szeretné elérni, hogy Balatonend­réd minél jobban kivegye részét a falusi turizmusból. Ennek az érde­kében újabb prospektus megje­lentetését is tervezi. A korábban kiadott ajánló - amiben a lakosság kiadó szobáit is reklámozták ugyanis igen nagy sikert aratott. Az endrédi táj csodá­latosan szép, von­zó. Igaz, az infra­strukturális felté­telek jelentős javí­tása nagy pénzösszeget igényelne. Az elérhetőséget pedig Endré­den a legmodernebb elektronikus eszközökkel is igyekeznek meg­teremteni. Két számítógépet vásá­roltak tavaly a művelődési ház­ba, az idén pedig ISDN-telefon- vonalakat akarnak beszereltetni. Mindez a későbbiekben lehetővé teszi itt az internetezést is. Tele­víziót és videót is vásárolnak az intézménynek, valamint újabb székeket és asztalokat. Remélhe­tőleg jut pénz a kiállítási tárolók beszerzésére is; mindezzel több érdekesebb elfoglaltságot is kínál­hatnak majd a helybélieknek, va- lamint a faluba látogatóknak. ■ Korszerűbb közvilágítás Korszerűsítették a közvilágítást az év elején, 226 lámpatestet cseréltek ki, s 7,3 millió forintot köl­töttek rá. Az első áramdíjszámla a korábbinak csak a felére rúgott. A modernizáció a közleke­dőket segíti, és elriasztja innen a bűnözőket is. Csomópont az M7-eshez Gazdasági föllendülést remélnek az endrédiek attól, hogy az M7- es autópálya építése során a falu elé kerül az egyik csomópont. így várhatóan cégek települnek majd a le- és feljárókhoz, s ezek mun­kát adnak s növelik a helyi adó­bevételeket. Van már érdeklődő is. A lejárót a szeméttelep sarká­nál építik, nyolcszáz méterre a legközelebbi endrédi háztól. Még a rendszerváltás utáni első képvi­selő-testület adott szabad utat a beruházásnak a közigazgatási te­rületen azzal a feltétellel, hogy Endrédnél csomópont épül. Az önkormányzatnak egyébként nincs területe a nyomsávon, p föld magántulajdonosoké. Úgy tudjuk: az építtető idejében és tisztes árat fizetett nekik. Balatonendréd tagja a siófoki és tabi kistérségi területfejleszté­si társulásnak. Az utóbbi szorgal­mazza a Lulla és Endréd közti út megépítését. Ezt azonban a ter­vek szerint nem vezetnék rá a fa­lu főutcájára, hanem a keleti - a siófoki - oldal felől kikerülnék a községet.. A két zsáktelepülést összekötő út az M7-es endrédi vagy még valószínűbb, hogy'a zamárdi csomópontjához fut ki. Könnyebbséget jelent majd, hogy az út nem a települések, ha­nem a Somogy Megyei Közútke­zelő Kht tulajdonában lesz, ezért ezt a céget terhelik majd fenntar- tásának a költségei is. ________■ Ka rácsonyfalva a testvér Nyárádkarácsonyfalva lesz Balatonendréd testvértelepülése. S bár a Marosvásárhelytől tizen­két kilométerre levő községnek nagyobb a lélekszáma, az endrédihez hasonlóak az adott­ságai. Több falu tartozik a köz- igazgatási területéhez. A kapcso­lat annak révén született, hogy az Endrédre beköltözött Adorjáni Il­dikó testvére a karácsonyfalvi jegyző. Ötven erdélyi diák üdült tavaly Balatonendréden, s várhatóan jönnek ezen a nyáron is. Az ön- kormányzat a művelődési ház­ban ötven fekhelyes szállót alakí­tott ki. Az ágyakat a siófoki kór­háztól kapták, az ágyneműt és az étkészleteket, hűtőgépeket a Balaton-par- ton felszámolt üdülőkből vá­sárolták. A község vezetői szorgalmaz­zák, hogy az iskola alakít­son ki minél több testvérkapcso­latot, mert a csereüdülés a legol­csóbb módja más tájak megis­merésének. Nyárádkarácsonyfalva vezető­ivel várhatóan áprilisban írják alá a hivatalos testvértelepülési szer­ződést. Az idén az endrédiek is ellátogatnak Erdélybe. ________■ Mi nden diákot megtáncoltatna A 35 éves Lelovics Zsolt úgy döntött: végleg letelepszik a faluban a feleségével. Lakást is vásároltak.- Tizenkét éve dolgozunk az iskolában a feleségemmel, hat éve kaptunk olyan mun­kakört, ami egyéniségünk­nek, érdeklődési körünknek igazán megfelel - mondta. - Most mindketten az alsó ta­gozaton taníthatunk; ehhez értünk, ezt szeretjük. Lelovics Zsolt ugyanannyi­ra tanító, mint amennyire ze­nész. Fő hangszere a hegedű, jól játszik még szaxofonon, s olykor színpadra lép gitárral, kobozzal és mandolinnal is.- A Pejkó együttes alapító­jaként kilenc éve kísérek a társaimmal néptáncosokat - tette hozzá -, köztük a saját endrédi tánccsoportomat is. A negyedik osztálytól foglalko­zunk tánccal, ötvenen tanulják; ez az iskola tanulóinak a fele, s erre büszke vagyok. Az iskolai, szakköri formában működő tánc- együttesek között a miénk So­mogybán az egyik legjobb; már három megyei gálára is beválo­Lelovics Zsolt kedves hangszerével, a hegedűvel gattak bennünket. Ráadásul úgy, hogy nálunk nincs válogatás. En szeretném, ha minden diák meg­tanulna néptáncolni. Ettől az évtől próbálkoznak az­zal is, hogy az iskolából kikerült táncosokat visszahívják a tánchá­zi rendezvényekre. Ilyenkor a már elballagottak együtt táncol­hatnak a mostani diákokkal. ■ BALATONENPRÉDI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: MILYEN a FALU ÉLETE, S MILYENNEK KÉPZELIK EL A JÖVŐT? Jó itt élni, a lehetőségekhez képest fejlődik a falu Kiss Lajosné, a gázcseretelep működtetője: - A lehetőségekhez képest jól élünk. Minden évben el­készül valami; a temetőbe kivitték a vizet, a villanyt, s én az utak állapo­tára sem panasz­kodom. Korszerű­sítették a közvilá­gítást is. Sok programot szervez­nek a falunkban, egyebek között a nyugdíjasoknak is, itt szép műsort mutattak be az óvodások és az is­kolások. Fontosnak tartom, hogy a polgármesteri hivatalban nagyon Segítőkészek a dolgozók, szívesen útbaigazítanak mindenkit. Tu­dom, hogy mindenre pénz nem jut egyszerre a falu költségvetéséből, de amit ilyen körülmények között tud, azt megcsináltat, elintéz a pol­gármester és a képviselő-testület. Regőczi Annamária iskolaigaz­gató: - Dinamikusan fejlődik a község, a vezetők elhivatottan kép­viselik a lakosság érdekeit. Minden lehetőséget meg­ragadnak, hogy szépítsék, kom- fortosítsák a falut; pályáznak is, hogy a szűkös költségvetésből is jusson fejlesztésre. Mint pedagógus nagy örömmel tapasztalom, hogy a kép­viselő-testület iskolapárti: támo­gatja az iskola reális kéréseit. Fő céljaink között egyébként a tehet­séggondozás és a pályára irányí­tás, valamint a felzárkóztatás sze­repel. Később jó volna bővíteni a számítógépparkot. Szükség volna egy sokfunkciójú sportpálya kiala­kítására; ezt, sajnos, az iskola ön­erőből nem tudja megcsinálni. Nagy Béláné, az italbolt helyettes vezetője: - Szép a falu, az endrédi emberek pedig rendesek. A busz­járatok menet­rendje tűrhető, az utak állapotával azonban elégedet­len vagyok, első­sorban a Balaton­endréd és Zamár­di közti szakasz rossz, néhol bal­esetveszélyes is. A hozzánk beté­rők panaszkodnak az ellátásra, mert kicsi a választék és nagyobb a drágaság, mint Siófokon. A jövőt így is Endréden képzelem el; nagyberuházásba kezdünk: étter­met építünk, ez remélhetőleg már a nyárra elkészül. Számítunk ven­dégként arra a csaknem hetven kül­földi családra is, amely ingatlant vett vagy itt nyaral. Szóba került az is, hogy vállaljuk a közétkeztetést. Hosszú Józsefné nyugdíjas: - Ság- várról kerültem ide, a férjem endré­di, s én már sem­mi pénzért el nem költöznék innen. Van szőlőnk, on­nan ellátni a Bala­tonig. Nagyon jó a levegő. Elégedett vagyok az ellátás­sal és a közleke­déssel is. Egy ilyen kis faluban per­sze nem jut mindenre pénz; a fiam és az unokáim is itt élnek, s eszük ágában sincs elköltözni. Jó itt élni! Szerencsére sok a rendezvény is; bár én már ritkán mozdulok ki hazulról, tudom: ezeken a falusiak és az ide látogató vendégek is jól érzik magukat. Ilyenek a nyugdíjas­klub rendezvényei, s a falunap is. A főzőversenyekre viszont elmegyek; olyankor a legszívesebben gulyás­levest, magyaros ételeket készítek. Rajhona Imréné konyhai dolgo­zó: - Sokat változott a falu. Persze mint másutt, End­réden is van megoldásra váró feladat. Fontosnak tartom például az orvosi rendelő áta­lakítását. Az iskolának helyet adó épület egyik fele régi és bizony, az óvoda is felújításra szorul. Most erre a három intézményre kellene leginkább köl­teni. A Balaton-partot is könnyű megközelíteni. Sajnos, kevés a munkahely; én szerencsésnek mondhatom magam, hogy helyben dolgozhatok. Bízom benne, hogy a falu a lehetőségekhez képest továbbra is fejlődik. Az biztos, hogy az én három gyermekem itt képzeli el a jövőjét is, Balatonendréden akarnak letelepedni. ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents