Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-22 / 68. szám
2002. Március 22., Péntek A L M A N A C H 0 4 5 7. OLDAL Panziót épít a dombtetőre Fogadó épül a dombtetőn. Aki innen csak egyszer is lenéz a lankák alján levő falura, ismét visz- szakívánkozik, hogy újra gyönyörködjék a megkapó látványban. A halastavak és erdők övezte település páratlan szépséget kínál a városi embernek. Csire István úttörő munkát végez: panziót épít. Sokan kétkedve fogadták az ötletét. S hogy mennyire nem könnyű az első szálláscsináló dolga, arról sokat mesélhetne a vállalkozó.- Egy százévesnél idősebb ház áll a telken, melléképületekkel. Idővel szeretnénk felújítani, de most egy kétszintes, 25 személy elszállásolására alkalmas új épületet készítünk: most a falazás ad munkát - mondta Csire István. - Amint elkészül a fogadó, gondolkodhatunk azon, milyen programokat kínáljunk a vendégeknek. Közel az ágneslaki arborétum és a Kotró, így nem hiszem, hogy gondot okozna, csak ügyesen kell menedzselni. Sokan vágynak a heti munka után csendre, kikapcsolódásra; biztos vagyok benne, hogy lesz igény a panzióra, persze, nem rögtön. Nagymarton még nagyon sok kihasználatlan lehetőséget tartogat - tette hozzá -, csak élni kell vele. ■ Nagyasszony a polgármester A település nagyasszonya címet az ősszel nyerte el Csire Istvánné. Azok pályázhattak az elismerésre, akik kimagaslóan sokat tettek a falujukért. - Mindig közösségi ember voltam - mondta. - Huszonkét évig dolgoztam a tejipari vállalatnál, szakszervezeti munkát végeztem, s kineveztek Csurgó város szakszervezeti főbizalmijának is. Ügyes-bajos dolgaikkal bátran fordulhattak hozzám az emberek. Segítettem a lakáshoz jutásban, rendeztem a nyugdíjügyeiket, üdülési beutalókat. Kezdeményezésemre alakult meg a Somogyért, Csurgónagymartonért Egyesület; ez az egyik legnagyobb sikerünk. Csire Istvánné most az önkormányzat élén tevékenykedik. Polgármesterként is azon vagyok, hogy előbbre jusson a falu. Igyekszem megragadni minden pályázati lehetőséget, s próbálom segíteni a tanácsaimmal nemcsak a fiamat, de a többi kezdő vállalkozót is. Nyilván előfordul, hogy hiába a rengeteg energia, mégsem sikerül, de ilyenkor sem szabad visszarettenni. Vannak pillanatok, mikor úgy érzem, vissza kellene fogni magam, de nem tudok másmilyen lenni. ■ Öreg szövőszék a padláson Példás rendben sorakoznak a szőttesek Nagy Sándomé öreg szekrényében. Bordó és kék mintás abroszok, törülközők, vászonlepedők idézik a múltat, amikor még minden házban a lányok szőtték a stafírungot. A korosabb vásznakat madarak, kecses őzek és finom virágminták díszítik, ezek már százévesek, s Nagyné öreganyjának keze munkáját őrzik. A gyerekeknek nem kellettek, így Nagyné sokat elajándékozott vagy eladott a régi szőttesek közül. A család öreg szövőszéke is a padláson porosodik; alkatrészeit megrágták az egerek, helyenként szinte csak a vastag pókháló tartja össze.- Nem lesz ebből már szövőszék. Esetleg ha a faluban összeszednénk a hiányzó részeket, fölújíthatnánk, de ahhoz nálam is idősebb asszonyra volna szükség, aki tudja, hogyan kell eligazítani, mert ahhoz már a korombéliek sem értenek - mutatott az egykor szebb napokat látott darabolna a 74 éves asszony, majd a szerepüket kezdte magyarázni. - Forgó, dorong, nyüst és borda; Nagy Sándorné: Ezt még az öreganyám készítette nem volt egyszerű a szövés... Nyaranta, mikor nem értünk rá, darabjaira szedve a szövőszéket fölvittük a padlásra, de télen mindig lehoztuk. Sokat szőttem régen, inkább házi fonalból - tette hozzá. - Itt épül velünk szemben a múzeum, már hívtak, hogy tanítsam szőni a fiatalokat. Ha lesz egy jó szövőszék, el is vállalom. ■ BÜSZKESÉGÜK A KÖZÖSSÉGI HÁZ. Hét éve augusztus 20-án adták át a falu új közösségi házát, és ebben kapott helyet a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, valamint a könyvtár és a hagyományőrző szoba, s itt tartják a különböző rendezvényeket is. Az épület előtt áll Dávid Jánosnak, a falu költőjének a szobra és egy, a gyöngyösbokréta-mozgalomra emlékeztető női alak. Csurgónagymarton ugyanis az 1930-as években a környéken elsőként kapcsolódott be a hagyományápoló mozgalomba. __________■ Ka nyargós út visz a dombok közé bújó kis faluba, amely fölé a XIX. században emelt református templom magasodik. Beljebb takaros házak sora. A csendet csak néha töri meg a fűrész hangja vagy a kutyaugatás, néptelen a főutca is. Dologidő van, mondta a kertkapuban álló asszony: a fiatalok munkában vannak, az öregebbje a szőlőbe ment. Traktor fordul ki az egyik udvarból, a tüzelőnek valót hozta az erdőről. Vaskos fiatalember ugrik le a gépről. Peterdi Zsolt alig két hónapja lett családi gazdálkodó, de - mint mondta - vállal talajmunkákat és fahordást is. - Megvan ennek a gazdálkodási formának az előnye, de így sem egyszerű. Igaz, a mezőgazdaság mindig bizonytalan volt - tette hozzá. Mint kiderült, a szüleivel összefogva 38 hektár földet - szántót, gyümölcsöst, rétet - művel, négy anyakocát tart, s malacokat hizlal, van 295 birkája és lova is. - A tehenektől hamarosan megválunk; nagyon lekötik az ember idejét. Nehéz volt a múlt év, és a disznónak nincs ára. A birkatartás kevésbé bizonytalan, jobban megéri, mint a malachizlalás. A régi akolt azonban kikezdte az idő, töredeznek a gerendái, s ezért újat kell építeni. Ha a területfejlesztéstől kapunk egy kis támogatást, úgy gondolom, elkészíthetjük - sorolta a gondokat. Megtudtuk: géplakatosnak tanult, de jobban szeret gazdálkodni, s így a maga ura lehet. Keskeny út vezet a temető mellett a csurgói határba. Egy öreg ház mellett fűrészgép sivít. - Hóvirágszedéskor fedeztük fel a családommal ezt az elhagyatott építményt, megtetszett a gép is; megvettem, s felújítom - áll meg szusszanásnyi pihenőre Fábián Tamás, a tulajdonosa. - Egyelőre a gazdáknak meg vállalatoknak fűrészelek, de készítettem már magaslest is. Idővel szeretnék készárugyártással, esetleg összerakható nyaralóházak és kerti bútorok készítésével foglalkozni. Itt, a közelben alakítják ki a szabadidős tavat, s gondolom, lesz rá kereslet. Most csak az épületet teszem rendbe és az elszívórendszert építem ki, aztán jön a többi fejlesztés, mert nagy lehetőséget látok a fűrészüzemben - avatott be a terveibe. Idős asz- szony áll az egyik kapuban. Itt min- denkinek rendezett a birtoka, elhagyott talán ha kettő akad - állította. - Hamar gazdára találnak itt az eladó porták erősítik meg mások is. A csurgói Csalló Zoltán 1990-ben vásárolta az öreg házat, és nagyon szépen felújította. Elmondta: Nagymartonban nőtt föl, itt élnek a barátai, s ide húzza a szíve.- Mindennap itt vagyok; harminc kecském meg tíz birkám van, s persze a gidák és a kisbárá- nyok is. Régebben disznót hizlaltam, de ahogy esett a felvásárlási ára, váltottam, most kecskét tartok, és csak egy kocám van. A gyerekeimnek ízlik a kecsketej, s nagyon egészséges. Túrót készítünk belőle, próbálkoztunk már a sajttal is. A tej javát eladjuk; néhanap elkel tíz liter is. Nyáron sok a munka, s bizony elfáradok. Tavaly száz mázsa szénát gyűjtöttem össze - mondta Csalló Zoltán. S nem titkolta: egyre többet gondolkodik azon, hogy családostul Nagymartonba költözik, egyelőre azonban Csurgóhoz köti őket a munkahely és az iskola is. - Pedig mennyivel olcsóbb volna a cserépkályhában fával fűteni - sóhajtott -, mint a vezetékes gázt fizetni.________________■ Peterdi Zsolt nagy lehetőséget lát a juhokban CSURGÓNAGYMARTONI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! MENNYIRE SZERETIK FALUJUKAT, S MILYENNEK KÉPZELIK A JÖVŐJÉT? Szép a község, s mindenki bízik a fejlődésben Füstös Ferencné nyugdíjas: - Soha nem kívánkoztam el innen. Csaknem fél évszázada, az 1956- os forradalom után kerültem ide Por- rogról. Szeretek itt lakni, mert csendes, nyugodt falu. Akadnak gondok, de ha a családban előfordul, miért ne lenne a faluban is? Helyben nincs munkalehetőség, a családom is Csurgóra jár. Mert aki akar, az talál munkát a környéken. Jó polgármesterünk van, a falu is sokat szépült. S örülök annak, hogy végre nálunk is megalakult a nyugdíjasklub; még betegen is elmentem az énekkarba énekelni, és mindenkit erre biztatok. Hogy van-e jövője ennek a falunak? Már hogyne lenne. Ifj. Vollár Istvánné ápoló: - Szeretek is, meg nem is itt élni. Korábban Csokonyavi- sontán, Nagyatádon laktam, megszoktam, hogy van orvos, gyógyszertár, helyben a posta, több üzlet. Nincs autónk, így nem egyszerű, ha ha a gyereknek orvosra van szüksége. Viszont jó a levegő, s a fiunk játszhat az udvaron, tarthatunk kutyát, macskát, amire panellakásban nem volt lehetőség. Az a legnagyobb gond, hogy megváltozott az emberek egymáshoz való viszonya, korábban mindenki kedvesebb, barátságosabb volt. Van jövője Nagymartonnak, szép és gondozott ez a falu, s hamarosan panzió és múzeum is épül. Belovári Sándor képviselő: - Itt születtem, és igen szép a falu környéke, nagy erdők övezik, így tiszta a levegője, errefelé nincs környezet- szennyező üzem. A közeli arborétumot is nagyon sokan látogatják. Eddig megoldatlan volt Nagymartonban a szennyvíz elhelyezése, de hamarosan megkezdik nálunk is a szennyvízcsatorna-rendszer építését, s két éven belül megoldódik ez a probléma is. Fiatalok is szép számban élnek itt, ők meg a középkorúak serénykednek legjobban a rendezvények szervezésében. Bízom benne, hogy ez később sem változik, hiszen fejlődik a falu, s jöttek vissza fiatalok már a városból is. Özv. Vollár Istvánné szociális gondozó: - Szeretem Nagymartont, hiszen már 32 éve itt élek. Ismerem az emberek örömét és a gondjait is; egészségügyi dolgozóként vérnyomást mértem, injekcióztam a betegeket, három éve pedig az önkormányzat foglalkoztat szociális gondozóként. Sajnos, kevés a fiatal; kevés a munkalehetőség, legtöbben Csurgón találnak állást, de ott is egyre kevésbé, és nem egyszerű a bejárás sem. A fiam is családostul visszaköltözött ide; most gazdálkodik, mint mások. Bízom benne, hogy van jövője a településnek; készül a csónakázótó, és Ágneslak is vonzza a turistákat. Kiss Ferencné vállalkozó: - Csaknem húsz éve itt lakom; itt nőttek föl a gyerekeim, s mindenkit ismerek. Gyakran megszólítanak az utcán; kérdezik, hogy vagyok, s ez nagyon jó. Munkalehetőség, sajnos, nincs, de ha beindul a baromfifeldolgozó, hatnyolc embert foglalkoztat, és ez jelentős ekkora faluban. Van jövője is, ezt bizonyítja, hogy visszajött néhány fiatal, s ha továbbra is ilyen igyekvő polgármesterünk lesz, fejlődik a falu. Van falubuszunk, s hamarosan megszépül a játszótér is. Mindenki éli a maga életét, nemigen foglalkozik másokkal, de ha baj van, a nagymar- toniak segítenek egymásnak. ■ CSURGÓNAGYMARTON FOGADÓNAP PÉNTEKEN A polgármesteri hivatal elme: 8800 Csurgónagymarton, Petőfi utca 47. Az ügyfeleket minden héten pénteken fogadják 16.30- tól 17.30 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 220 Hatévesnél fiatalabb: 18 6-18 éves: 28 19-55 éves: 84 55-60 éves: 40 60 évesnél idősebb: 50 MINDEN FILLÉR SZÁMÍT Csire Istvánné polgármester öt másik település vezetőjével együtt ünnepélyes keretek között tegnap irta alá a Csurgó és kistérsége szennyvízberuházás elindításáról szóló okiratot. így az önkormányzat csaknem egymillió forintot költ az idén a szennyvízvezeték építésére, s a következő két évben is tetemes kiadással jár a beruházás. Az idén 33 millió 473 ezer forintból gazdálkodhatnak, s tízmillió forintot szántak fejlesztésre. Hamarosan megkezdik a falumúzeum építését, ez 6,3 millió forintba kerül; a munkát a megyei területfejlesztési tanács 2,8 millió, a kulturális örökség minisztériuma 200 ezer forinttal támogatja. A költségvetésben 4,4 millió forint a forráshiány. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A kis faluban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat: hét embernek ad munkát. A nagy- martoniak többsége Csurgón dolgozik, helyben csak a csurgói áfész-coop vegyes- és italboltja, valamint három vállalkozó foglalkoztat egy-egy embert. HÁZI TEJET ISZNAK Egy vegyes- és egy italbolt van a faluban, azonos nyitvatartási idővel: reggel 8-tól 10-ig és 16-19 óráig, de ha sok a vevő, akár félórával is későbbre tolódik a záróra. A boltos csak hét végén rendel tejet, mert a tehéntartó gazdák ellátják a családokat friss, a boltinál olcsóbb házi tejjel. Télen kevés felvágott fogy, hiszen disznóölés után minden ház padlásán ott van a szalonna, a kolbász, ám amint kezdődnek a tavaszi munkák s a háziasszonyoknak kevesebb idejük marad főzésre, újra megnő a kis bolt forgalma. Párizsi, virsli és lecsókolbász, nyaranta a jégkrém áll a népszerűségi lista élén, sörből leginkább a Tallé- rost és a Koronát veszik. Boruk van a gazdáknak. S reggelente egyre kevesebben térnek be az italboltba, hogy röviditallal indítsák a napot. Fogkrémből szinte mindig az Amodentet veszik a nagymartoniak, édességből pedig most a csokoládényuszit. AZ OLDAL CIKKErT ÍRTA: VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Kecskék, juhok a domboldalon