Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-03 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2002. MÁRCIUS 3. Habsburg Ottó a csatlakozásért ■ SZÉKESFEHÉRVÁR - Lehet, hogy Magyarország jövőre képviselőket küldhet az Európai Parlamentbe, amennyiben elfogadják ezen intézmény legnagyobb frakciójának javaslatát - állította Habsburg Ottó tegnap Székesfehérváron. Hozzátette: a magyar képviselők tanácskozási joggal a bizottságok munkájában vehetnének részt. Az Unióhoz tartozó országok kormányai ugyanis ígéretet tettek arra, hogy azoknak a nemzeteknek, amelyek megfelelnek az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak, biztosítják a részvételt az Európai Parlament 2004 júniusában sorra kerülő választásán. | Karadzsics nem adja fel magát ■ BANJA LUKA - Jó egészségnek örvend, és nem kívánja feladni magát Radovan Karadzsics állítja a hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb | elnök fivére. Luka Karadzsics hangsúlyozta: fivére nem I fogja feladni magát, mert azzal „saját magát, a bará- I tait és családját is elárulná”. Dzurinda a Visegrádi Négyekről ■ POZSONY - Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő 1 szerint a visegrádi országoknak (V4) folytatniuk § kell együttműködésüket elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseik terén. A szlo- I vák kormányfő emlékeztetett arra: a visegrádi országok mindegyikének érdeke, hogy együttműködjenek ezekben a bonyolult fejezetekben. Magyar támogatás Romániának ■ KOLOZSVÁR - Magyarország elemi érdekének te- kinti.Románia NATO-csatlakozásának támogatá- | sát, mert az észak-atlanti szervezetben való tagság elszakíthatatlanul a Nyugat részévé tenné Bu- karestét, s ez mind Európának, mind Romániának, továbbá a romániai magyarságnak is érdeke- jelentette ki tegnap Kolozsváron Szent-lványi J István. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kolozsvári látogatása alkalmából kifejtet- te: az RMDSZ felelős magatartása és együttműkö- dése a Romániában kormányon levő Szociáldemokrata Párttal elősegíti az ország belpolitikai stabilitásának biztosítását, ami Románia euro- atlanti csatlakozásának lényeges feltétele. Újabb támadás az al-Kaida ellen | ■ ISZLÁMÁBÁD - Amerikai harci gépek tegnap reg- | gél az al-Kaida terrorszervezet egyik feltételezett bázisát bombázták Afganisztán keleti részén, majd az afgán kormánycsapatok is megindították szárazföldi támadásukat. A térségben az al- Kaida mintegy 500 harcosa igyekszik új csoportokba verődni. A harcokban egy amerikai, és két kormánykatona az életét vesztette. Öngyilkos merénylő Jeruzsálemben ■ JERUZSÁLEM - Az izraeli városban elkövetett pokolgépes merénylet tegnap este akkor következett be Jeruzsálem nyugati, ortodoxok lakta negyedé- 1 ben, amikor a zsidó hívek az istentiszteletet követően elhagyták a környező zsinagógákat, és ellepték az utcákat. A jelek arra mutatnak, hogy öngyilkos merénylő volt az elkövető, mivel szemtanúk szerint egy férfi tartózkodott a tömeg közelében a robbanás előtt, és ő hozhatta működésbe a pokolgépet. A merényletben kilencen életüket vesztették, köztük egy másfél éves kisgyermek. Tüntetés Silvio Berlusconi ellen ■ RÓMA - Tegnap több tízezren tüntettek Silvio Berlusconi konzervatív miniszterelnök és kormá- , | nya ellen az olasz fővárosban. A tüntetők egy része I Pinocchio-orrot ragasztott magára, ezzel mintegy csúfot űzve a kormányfőből, így érzékeltették, j mennyire hazugnak tekintik a jobbközép pártjait. j | A megmozdulásra Olaszország minden részéből ér- keztek emberek. A város központjában a felvonuld lók füttykoncerttel, kormányellenes transzparen- | | sekkel fejezték ki elégedetlenségüket az olasz kabi- | net tevékenységével kapcsolatban. Mérgező küldemények Blairéknek | ■ LONDON - Maró anyagot tartalmazó csomagokat | küldtek ismeretlen tettesek a hét végén a brit mi- niszterelnöki hivatalba, és számos brit politikusnak, továbbá a skót parlament egyik képviselőjé- nek. A Scotland Yard tájékoztatása szerint a bélelt I postai borítékban feladott csomagokban talált, eu- I kaliptuszolajos bőrápolónak álcázott készítmény 1 valójában nátronlúgos folyadékot tartalmazott, | amely belélegezve, bőrrel érintkezve súlyos sérü- lést, vakságot okozhat. A Scotland Yard úgy véli, egyetlen személy akciójáról van szó. Felemásan hívők A magyar fiatalok fele a maga módján vallásosnak tartja magát, ám rendszeresen csak minden hatodik fiatal jár templomba. A 15-29 éves korosztály a barátokat, a szórakozást, a kultúrát sokkal fontosabbnak érzi a vallásnál, amit a politikával azonos súlyúnak tart. ■ A Magyar Katolikus Püspöki Kar választási körlevelében várhatóan arra figyelmezteti a hívőket, hogy szavazataikat ne vesztegessék el esélytelen jelöltekre. A pártok ígéretei helyett a vallásos emberek eddigi tapasztalataik alapján döntsenek. Olyan politikai erőt válasszanak, amely tiszteli a család szentségét, biztosítja a az egyház szabad működését, áldozatokat vállal a határon túl élő magyarokért. A körlevelet március 17-én teszik közzé a templomokban, s ez jelentős hatással lehet a választásokra. Annál is inkább, mert az idén félmillió új, fiatal választó lép be a „piacra”. A magyar fiatalok több mint fele vallásosnak tartja magát. Az Ifjúság-2000 felmérés során a kutatók nyolcezer 15-29 év köztötti fiatalt faggattak ki általános élet- körülményeikről, ezen belül vallásos meggyőződésükről. A fiataloknak csaknem a fele azt állította, hogy a maga módján vallásos. Harmada viszont nem vallásos, illetve „határozottan” nem vallásos, ateista.- A maga módján vallásosak csoportja összetett. Ide tartozhatnak azok, akiket megkereszteltek, és bár egyházi szertartásokon soha nem vesznek részt, magukat nem vallják ateistának. De azok is, akik például az egyházi esküvőhöz, illetve gyermekeik megkereszteléséhez kulturális gyökereik miatt ragaszkodnak. Ebbe a csoportba vallónak érezhetik magukat azok a katolikusok, akik nem járnak templomba, de a Tízparancsolatot vagy abból néhányat elfogadnak - értelmezte kutatási adatait lapunk kérdésére Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológusa. Az egyházi tanítás szerinti vallásosak aránya (a hívők „kemény magja”) a fiatalok körében tíz százalék, a rendszeresen templomba járóké (havonta legalább 1-2 alkalom) mintegy 15 százalék.- Adataink szerint a korosztály alsóbb „évfolyamaiban” jelentősen nagyobb a magukat vallásosnak mondók aránya, mint például a 25 év felettiek körében. Ennek oka lehet, hogy a 15-19 évesek a rendszerváltást követően kerültek iskolába, közülük sokan egyházi intézménybe. Másrészt ebben az életkorban a fiatalok még saját véleményük megfogalmazásakor a szülők, nagyszülők, az iskola elvárásainak próbálnak megfelelni. Később, ahogy több tapasztalatra tesznek szert „kopik” a meggyőződésük - véli a kutató. A szociológus szerint a rendszerváltást követően nem emelkedett robbanásszerűen a vallásosak aránya. Ám táboruk lassan ugyan, de biztosan gyarapszik a fiatalok körében. A hit ugyanakkor nem foglal el kiemelt szerepet az életükben. Amikor 15 fogalmat kellett értéksorrendbe állír taniuk, a vallást csak egy hajszállal tartották fontosabbnak az utolsó helyre rangsorolt politikánál. R. Cs. Tovább hat a benesi átok ■ Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Benes- dekrétumok körül. Az elmúlt héten több politikus, így többek között a német kancellár, Gerhard Schröder is elítélően szólt. Ám a kérdésben leginkább megszólított cseh és szlovák kormány továbbra is védi a kollektív bűnösség elvét is magában hordozó dokumentumot. Rudolf Schus- ter szlovák államfő szerint nincs szükség a Benes-dekrétumok érvénytelenítésére; értékelni kell őket, s bocsánatot kell kérni azoktól a személyektől, akiket a dekrétumok alapján igaztala- nul meghurcoltak. A Benes-dekrétumok nem tehetők meg nem történtté, de gondoskodni kell arról, hogy ma ne legyen jogi hatásuk, mert a mai Európában nem lehet az emberi jogokat sértő dekrétumok alapján álló ítéleteket hozni - mondta Wolfgang Schüssel osztrák kancellár. Schüssel megemlítette, hogy a most európai szinten kezelt problémát Milos Zeman cseh kormányfő hozta felszínre megjegyzéseivel, amikor a szudétanémeteket Hitler ötödik hadoszlopának, elűzésüket pedig enyhe büntetésnek minősítette, ami miatt a német kancellár hivatalos látogatását is elhalasztották. Schüssel azt ajánlotta Csehország- nak, hogy dolgozzon ki kárpótlási megoldást az elüldözöttek számára. MSZP: összhangban az Unióval ■ A szocialisták programja és törekvései teljes összhangban állnak az Európai Unió fejlődésének fő irányával - hangsúlyozta Kovács László. Az MSZP elnöke a párt jóléti rendszerváltásról szóló programjának főbb elemeiből kiemelte az érezhető szociális, a tudás- és a modernizációs, valamint a demokratikus fordulatot. Közölte: gyors válságkezelésre van szükség az agrárium, az egészségügy és a külpolitika terén. Ki kinek az emlékét gyalázza? ■ A Fidesz-MDF-összefogás erői egy gazdaságilag, kulturálisan emelkedő, lélekben és lélekszámban is gyarapodó, egységes nemzet megteremtésére hívnak mindenkit - jelentette ki Kövér László a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének budapesti fórumán. A Fidesz ügyvezető alelnöke az elmúlt négy év sikeres polgári kormányzásának egyik fontos zálogaként emelte ki az azonos értékrendet. Magyarországon azok, akik az SZDSZ-ben liberálisnak nevezik magukat, Kossuth, akik pedig az MSZP-ben szociáldemokratának jelölik magukat, Kéthly Anna emlékét gyalázzák meg - mondta Kövér. Kisgazda nem a szocialistáknak ■ A Független Kisgazdapárt Pest megyei elnöksége visszautasít minden olyan híresztelést, amely az FKGP és az MSZP közötti együttműködésről szól. A Független Kisgazdapárt országos nagygyűlésének határozata ma is érvényben van, amely egyértelműen megtilt minden együttműködést a kommunista utódpártokkal, közöttük külön megemlítve az MSZP-t és az SZDSZ-t. A bérlők konzorciuma is pályázik ■ Egy ingatlanhasznosító és értékesítő konzorcium nevében a kunmadarasi volt szovjet katonai repülőtéren és laktanyában lévő bérlők is részt kívánnak venni azon a nyilvános árverésen, amelyet várhatóan az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ír majd ki az objektum értékesítésére - jelentette az alkalmi szövetkezés képviselője, Farkas Béla vállalkozó. Roska Tamásé a Bolyai-díj Pazar külsőségek között adták át tegnap Magyarország legrangosabb civil alapítású tudományos elismerését, a Bolyai-díjat. A kétévente, története során jelenleg második alkalommal odaítélt szobrot, s az azzal járó 50 ezer dolláros pénzjutalmat Roska Tamás professzor, akadémikus vehette át. ■ A Bolyai-díjat 1998-ban alapították, először 2000-ben ítélték oda - akkor dr. Freund Tamás agykutatót érte az elismerés. Á világhírű magyar matematikusról, Bolyai Jánosról elnevezett díj nem kötött tudományterülethez: olyan magyar vagy magyar származású személy kaphatja, aki nemzetközileg is kimagasló eredményt ér el. Az ünnepség bevezetőjében Orbán Viktor rámutatott, milyen fontos is napjainkban a tudás. „Mivel pénzünk nincs, kénytelenek vagyunk gondolkodni” - jelentette ki a kormányfő, aláhúzva, hogy hazánk jelenleg a teljes nemzeti össztermék másfél százalékát fordítja a tudomány, a kutatás támogatására, de a versenyképesség fenntartásához a jövőben ezt a részesedést 2 százalékra kell emelni. Mádl Ferenc köztársasági elnök a díj átadása előtt úgy fogalmazott: csak a kivételes tehetségekben van meg a felismerése az újnak, a bátorság az új melletti kiállásra, és a készség, hogy az újat a gyakorlatban is alkalmazzák. Roska Tamás - aki társ- feltalálója az első programozható analogikai szuperszámí- tógép-elvnek, valamint a „bionikus szemnek” - a díj átvételekor elmondta: köszönettel és alázattal fogadja az elismerést.- Úgy tekintem ezt a díjat, mint az interdiszciplináris kutatásnak az információs technológiák agykutatás inspirálta új útjának, és egy nemzetközi kutatásnak az elismerését - jelentette ki. A ceremónia után rendezett tájékoztatón a díjazott konrétabban is szólt az őt foglalkoztató tudományos problémákról. Mint mondta, a bionikus szem emberi szervezetbe való beültetése még nem megoldott, ezért egy működő látóprotézis létrehozása még évekbe telhet.- Jelenleg az foglalkoztat, hogyan lehetne az immun- rendszer működését hasznosítani a számítógépek esetében - árulta el ama kérdésre, miszerint mi lesz az ifjúsági Bolyai-pályázat általa javasolt témája, kijelentette: ezt ezen a hét végén fogja eldönteni, de annyi már biztos, hogy az saját szakterületének más tudományágakkal való kombinációja lesz. Roska Tamás 1940. szeptember 2-án született Budapesten. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett kitüntetéses diplomát, 1967-ben egyetemi doktori címet. 1973-ban a műszaki tudományok kandidátusa, 1982-ben a műszaki tudományok doktora. 1998 óta az MTA tagja. 1982 óta az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében a mesterséges neurális áramkörök és az analogikai számítás problémáival foglalkozik. 1989 óta évente több hónapra a Kalifornia Berkeley Egyetem vendégkutatója, társfeltalálója az első programozható analogikai szuperszámítógép- elvnek, valamint a bionikus szemnek. ÜKÖRKÉP
