Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-17 / Vasárnap Reggel, 11. szám
2002. MÁRCIUS 17. SZTÁROK ÉS SZTORIK® Egy kedves intrikus Pásztor Erzsi Született: 1936. szeptember 24. Családi állapota: elvált. Iskolái: Színművészeti Főiskola. Pályája: 1959-től a debreceni Csokonai Színház tagja, 1961-63: a budapesti Petőfi Színházban, 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1964-től a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1977-től a filmgyár alkalmazta, 1979-től a Madách Színház tagja. Elismerés: Balázs Béla-díj. Erzsébetnek hívják, de mindenki csak Erzsinek szólítja. Szerinte ez a szeretet jele, ami nem kis dolog, hiszen amióta a színészi pályán van, jobbára negatív figurákat játszik. Pedig a magánéletben vidám, örökké mosolygós ember. Ugyanakkor nem érzi bántónak, ha valaki elhiszi róla, hogy undok és rosszindulatú is tud lenni, sőt ez szerinte inkább elismerés. Ami bosszantja, az a távnagymamaság: lánya, veje és két unokája ugyanis Itáliában él Pásztor Erzsi ugyan nem tud olaszul, s a veje sem magyarul, mégis kiválóan megértik egymást. ■ Harmadéves volt a főiskolán, amikor Szinetár Miklós az egy esztendővel idősebb évfolyam vizsgaelőadásaként a Koldusoperát rendezte. Polly anyjának szerepét, a részeges Peackoknét kapta, s azóta „úgy maradt”. Karakterszínészként főleg int- rikus jellemeket kellett alakítania, ám emiatt soha nem fájt a feje.- Nekem az a dolgom, hogy a lehető legszélsőségesebb módon ábrázoljam az adott figurát - mondta a színésznő. - Ha pedig az emberek azt mondják, hogy ez hihetően sikerült, az számomra óriási öröm. Mert szerintem ez az igazi teljesítmény: egy olyan jellemet megformálni, ami az én alaptermészetemtől egyébként teljesen idegen. Amikor a Szomszédokban a részeges Jankát játszottam, aki történetesen még lopott is, az öltöztetőm férje teljesen komolyan azt kérdezte a feleségétől, hogy a Pásztor Erzsi valóban iszik-e... Jelenleg is több színházban játszik: a Madáchban a Hegedűs a háztetőn, a Kamarában a Mennyből az angyal, a Karinthy Színpadon pedig az Arzén és levendula című darabban láthatjuk.- Persze tisztában vagyok azzal, hogy elmentem olyan szerepek mellett, amelyeket nagyon jól el tudtam volna játszani. Soha nem voltam ajánlkozós típus, s így mindig ki voltam szolgáltatva a rendezőknek, akik adott esetben nem látták meg bennem a lehetőséget. Ilyenkor általában azzal vigasztaltam magam, hogy a kis szerepekből is lehet, ha nem is maradandót, de igazat varázsolni - mondta mosolyogva a művésznő, akinek saját bevallása szerint a szinkron teszi teljessé a pályáját.- Két szempontból is jó a szinkronizálás. Egyrészt ugye valamiből meg kell élni, s ehhez az én nyugdíjam meg a színpadi honoráriumom kevés lenne. Másfelől olyan tündéri, aranyos figuráknak kölcsönözhetem a hangomat, hogy az számomra is élmény. A Szupernagyi című régi gyermeksorozat is nagyon közel állt a szívemhez, ám a legkedvesebb „hangom” a Klinikákban a főnővér volt. Pedig nem volt egy szimpatikus szereplő, én mégis imádtam azt az undok nőszemélyt... Pásztor Erzsi egyedül él, ám sohasem magányosan. Mint mondta, imád főzni, a piacon is ismerősként üdvözlik, s gyakoriak a barátnőkkel folytatott traccspartik is.- Több kapcsolatom van, mint egynémely, családban élő, ám mégis magányos embernek - jelentette ki. Bár azt nem tagadja, hogy a lánya, a veje és a két unokája nagyon hiányzik neki.- Ők Olaszországban élnek, mivel a lányom férje olasz. Évente csupán három-négy alkalommal találkozunk, de az unokáim jól beszélnek magyarul. Jómagam ugyan próbálkoztam az olasz nyelvvel, de hamar feladtam. Ha kimegyek hozzájuk, ők úgyis mindent lefordítanak nekem. A vejem szokott várni a milánói reptéren, s bár nem tud magyarul, mire hazaérünk, mégis mindent megbeszélünk. Kézzel-lábbal, mutogatva, ahogy jön. Hát akkor meg minek törjem magam a nyelvtanulással? D. T. HÍREK Pittiék alapítványt „ácsolnak” I H Pitti Katalin és az Olaszországban élő Ács János kon- I certzongorista, karmester, Luciano Pavarotti tiszte- i letbeli elnökletével új alapítvány létrehozását jelen- | tette be, amely a fiatal, tehetséges ének tanszakos | növendékek támogatását és itáliai tanulmányútjaik j finanszírozását szolgálja. Az alapítvány pénzügyi | alapjainak megteremtéséért stílusosan olasz dalestet rendeznek április 5-én a Zeneakadémián, ahol Bitskey Tibor közreműködésével Rossini, Bellim, § Donizetti, Verdi legszebb „slágereit” idézik fel. I I 1 Ulmann Mónika és a reinkarnáció | ■ Ulmann Mónika saját elmondása szerint igencsak zavarban volt a József Attila Színházban, ahol J tegnap este mutatták be Heltai Jenő Léni néni című bohózatát: ugyanis azt a szerepet kellett eljátszania, amit a hatvanas években Dómján Editnek. Kerényi Imre viszont saját reinkarnációját élhette végig, ugyanis a darabot ezúttal is ő rendezte. Ráadásul két olyan főszereplő is a segítségére volt, mint Kern András és Koltai Róbert. Vámos, a lehetetlen rögtönző ■ Vámos Miklós a Radnóü Színpadon sem ismert lehetetlent, s elhatározta, hogy színházi ember létére filmet forgat. Persze ebben is hű marad a „régi ráérős, beszélgetős” stílushoz. Páros portréfilmekkel lepi meg a nézőket. Két híresség otthonába látogat el, majd egy harmadik helyen érdekes találkozásra hozza őket össze. A Két ember első adása március 31-én látható az ml-en: a pálya elején álló Varró Dániel, s a csúcson lévő Faludy György a főhős. Gállá Miklós pfujolni tanít | ■ Gállá Miklós, a blazírt angol humor hazai nagy- mestere vallja, hogy a komikusnak mindig fel kell I mérnie, meddig mehet el, csak azért, hogy a határokat újra és újra átlépje. Jövő kedden a Merlin I színházi, Galla-próbaest címet viselő premieren el is várja a közönségtől, hogy segítsen neki szelektálni a műsorra kerülő anyagokat. Nevetéssel, tapssal, csönddel vagy éppen pfujozással. Mivel ez utóbbi nálunk a színház világában nem ismert . gyakorlat, a műsor elején tréninget kíván tartani belőle'a közönségnek. „Hiszen az előadás címe is azért próbaest - mondja -, hogy próbáljuk ki, mi az a poén ami ül, s mi az, ami nem...” 150 évesek a Békés ikrek ■ Másfél száz éves lett a Békés ikerpár. Vagyis egy sima osztás eredményeként kétszer 75 évesek. Békés Itala 44. éve a Madách Színház „törzsgárdistája”, néhány perccel idősebb bátyja, András rendezői szakon végzett, majd mint szintén hűséges alkat, harminc évet töltött az Operaházban, a Szentendrei Teátrumnak ma is művészeti vezetője. Mint igazi ikrek, nemcsak a színház világának szerelmesei, hanem mindketten tanártípusok. Itala művészi képességfejlesztő Gondolatiskolát vezet, András 50 éve tanít a Színművészeti Főiskolán, s tíz éve okítja a'Zeneakadémia leendő operistáit. Közös szereplésük csak egyszer esett, igaz, azzal százszor is színre léptek. Az Ujjé kinő! című pantomimszámban 45 évvel ezelőtt. Az amúgy híres író papa, . Békés István polgári pályára szánta őket. A kényszerkanyar Italánál a női szabóság, Andrásnál pedig a fényképészet kitanulása volt. Az a fényes nap... H Március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című drámájával nyílt meg a pesti Duna-parton felépült Nemzeti Színház. A teátrum első premierjén 250 kisorsolt vett részt azok közül, akik a színház felépítését téglajegyek vásárlásával segítették. Az ünnepi esemény részesei lehettek a Corvin-lánc kitüntetettjei és Madách Imre egyenes ági leszármazottai. Külön kuriózum, hogy a Nemzeti első premierjének olvasópróbáját tavaly októberben Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován tartották. A Nemzeti Színházat nyitó előadást Szikora János rendezte. A darabban Szarvas József alakítja Ádámot (képünkön a Római színben), Pap Vera pedig Évát, Alföldi Róbert Lucifert. A produkcióban szerepe van még Raksányi Gellért- nek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Bás- ti Julinak. Orosz Barbara, a Pasik új nője H - Az első forgatási napon a stúdió homályába csöppentem, még nem égett munkafény - idézi Orosz Barbara, az RTL Klub népszerű Pasik sorozatának új „nője”. - Egyeztetés, majd indul a bevüá- gított felvétel. A történet szerint a többiek találgatják, hogy hol lehetek. Kozmetikusnál? Könyvtárban? Nem, ott nem lehetek, mert a szerep szerint én vagyok Erika húga, egy külföldről hazatért butuska szupermodell... Akkor kisütik, hogy szoláriumban vagyok. Erre belépek. Mindenki nevet, rendező, stáb, szereplők. A forgatókönyvben ugyanis ez áll: „belép barnán”, miközben eredendően fehér bőrű vagyok. Tehát forgató- könyv átírva, ez volt az én belépőm... Tegyük hozzá, nem az első az egy éve végzett színésznő életében. A bohózat mellett a Nemzeti Színház Az ember tragédiájában hálás epizodista: nimfa, bizánci boszorkány, angol polgárlány, Erosz istennő. Pályáját a Vígszínházban kezdte Doszto- jevszkij-darabokban.- Ahhoz képest a mostani szerepkör felüdülés. 22 évesen más dolgom sincs, mint tanulni, s Hernádi Judit, meg a fiúk is segítőkészek, ezzel nem lesz gond. Barbara eredetileg más szereplőválogatásra ment a tévéhez, de ott felfedezték erre a szerepre. Sőt esetleg szóba jöhet a Találkozások műsorban, Barta Sylvia partnereként.- Az úgyis fátumszerű, Liptay Claudiával egy úton járok. Amikor a Vígbe kerültem, ő akkor ment, most meg itt... A Valami Amerikát ki is felejtettem! Abban egy időben voltunk. Különben ott is egy forró vérű nőcike vagyok. Hogy nem tartok a szexi beskatulyázástól? Inkább ez legyek, és most. Majd ha kell, ronda szipirtyóba megyek át... (sipka) Karinthy-szellemidézés premier nélkül A Karinthy Színház 20 éves lett, s Karinthy Márton úgy gondolta, hogy megidézi családja szellemét. Az apja (Karinthy Ferenc) által írt Szellemidézést mutatják be, amely nagyapjáról, Karinthy Frigyesről szól. A tegnapi bemutató ugyan elmaradt Tahi Tóth László lemondása miatt, de az igazgatótulajdonos-rendező már tárgyal egy másik színésszel. ■ A házi főpróba helyett üres színházba nyitottam be - Karinthy Márton sajnálko- zón széttárja a karját. Tudhatom a bulvárlapokból, az utolsó próbára Tahi Tóth László nem jött el. Két nap múlva ugyan játszott a Bolond vasárnapban, de a Szellemidézésben nem lép fel.- Egy színház életében bármi előfordulhat, de hogy éppen a 20. évfordulón? Laci remekül játszott, s hogy mi történt vele, nem tudom. Most kénytelenek vagyunk néhány héttel elhalasztani a bemutatót - mondja Karinthy.- Apjának, és nagyapjának a fényképe látható a bejárat mellett, de sikerül-e megidézni a szellemüket?- Apám biztos nem érez- né ma jól magát, én viszont még birkózom. Úgy látszik, nem reménytelen a dolog, hiszen megértük a húsz évet, sőt idén a kerület segítségével fel is újítottuk az épületet. A Karinthy-öröksé- get, szellemiséget próbálom fenntartani. Nagyapám szerette mindennek a színét és fonákját megmutatni, úgy mondta, hogy minden másképp van. Néha talán szellemi csemegével is szolgáltunk. Tavaly például játszottuk a III. Richárd modern változatát.- A Szellemidézés születése is szellemeket idéz.- Apám az ostrom idején egy pincében írta, mert úgy érezte, hogy a feje fölött szétlőnek egy világot. Megmutatta Márai Sándornak, aki azt mondta: „úgy érzem, író vagy”. Ez Máraitól hatalmas dicséret volt.- A családi sorozat viszont alighanem megszakad, a lánya inkább énekel.- így alakult. Én se azért lettem rendező, mert apám nem hagyott volna nyugton. Egyszer amikor Kazimir Károly ki akart rúgni a Tháliából, apám nem szólt az érdekemben. Pedig nagyon jó barátok voltak, de azt mondta, nem szereti a családi klánokat.- Hogyan tudja fenntartani a színházat?- Nehezen. A jegyekből rendezni tudom a gázsikat és a jogdíjakat. Pályázatokból évente 10-12 millió forintot kapunk, s azokból telik a rezsire. Persze nem tudok állandó társulatot szervezni. Jó dolog függetlennek lenni. Ha volna egy nagy szponzor, kinyújtózkodhatnánk, de ha nem fizetne, lehúzhatnánk a redőnyt.- Csak a színpadon idézi meg a szellemeket?- Évek óta írom a család- regényünket. Dalia László FOTÓ: OtóSl IMRE
